Keresés: „túra” (194 találat)

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Újra találkoztak Egerben a régi járművek. Idén 12. alkalommal szervezte meg találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete. A programon, amely Felsőtárkányban vette kezdetét, 115 jármű vett részt. Az autók mellett motorok, buszok is felvonultak.

Az érdeklődők idén is megcsodálhatják a régi járműveket Egerben és a megyében. Idén ugyanis már tizenkettedik alkalommal rendezi meg hagyományosnak számító találkozóját és túráját a Régi Járművek Egri Egyesülete.

Györe Tamás, az egyesület elnöke beszámolt a programokról, illetve az idei év különlegességéről: - A 2012-es évben 115 jármű vesz részt a programokon, sokkal több, mint múlt évben, amikor is 87 járművet neveztek. Az idei találkozónkon 5 helyszínen méretik meg magukat a nevezők. Különféle játékos, történelmi feladatokat kapnak az autótulajdonosok, amelyek teljesítése végén állítjuk fel a ranglistát.

A szombati napon a túra alatt tekinthetik meg a jármű-különlegességeket az érdeklődők, még vasárnap Egerben, a Líceum előtti téren lesznek kiállítva a járművek.

A találkozón az 1928-1984 között gyártott járművek vehetnek részt, amelyek érvényes rendszámmal vannak ellátva, illetve a kötelező felelősségbiztosítással is alapfeltétel. Ezen kívül érvényes jogosítvánnyal kell rendelkeznie a jármű vezetőjének, továbbá a helyszíni műszaki követelményeknek való megfelelés is a kritériumok közé tartozik.

Hatodik alkalommal rendezték meg Mátraderecskén a Palóc Párnafesztivált. A helyieken és az érdeklődőkön kívül a testvér-települések képviselőit és hagyományőrzőit is várták az eseményre.

A három napos eseményen résztvevők ízelítőt kaphattak a település gazdag palóc múltjából, megkóstolhatták a helyi étkeket. Párnákkal, hagyományőrzők, néptáncosok, népzenészek, kistérségi, hazai, nemzetközi vendégek részvételével vonulhattak végig a falun a fesztivál leglátványosabb programján.

A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2012. augusztus 12-től egy héten át, első ízben kerül megrendezésre az I. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által  támogatott kezdeményezésnek, a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. által működtetett Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotó és művésztelep alapításának célja az, hogy a kortárs művészek számára alkotási lehetőséget biztosítson a kultúra fejlődése és támogatása iránt elkötelezett város. A szervezők által befektetett munka és pénz későbbi eredménye, egy olyan kiállítási anyag lehet, amely a város lakói és az idelátogató turisták számára bemutathatja a magyarországi kortárs művészek, festők, grafikusok, szobrászok, írók (Gárdonyi Géza kapcsán) Egerben született munkáit.

A heti programban az alkotásé a főszerep, a Vitkovics-ház mellet, a festőket a város több pontján is láthatják majd ecsettel a kézben. A művésztelep életre hívásának talán egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezők a művészekkel közösen, interaktív módon is megmutassák az alkotás örömét a fiataloknak és azoknak a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek, akik számára az eddig ismeretlen világ és öröm forrása, kitörési lehetőséget is tartogathat. A látványfestésekre a fiatalokon kívül, a művészetek iránt vonzódó idősebb  generációt is várják a rendezők.

A 2013. évi költségvetés önkormányzatokat, kistelepüléseket és azok gazdálkodását befolyásoló forráselvonásról tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő és dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője.

Mint elhangzott, a jövő évi központi költségvetés gyakorlatilag „kivérezteti” az önkormányzatokat főként kistelepülési szinten.

-    A kormánypárti politikusok saját hatalmi céljaikat kívánják érvényesíteni, a választók nem erre szavaztak nekik bizalmat 2010-ben. A települések lehetetlen helyzetbe fognak kerülni a 2013-as költségvetés forráselvonása nyomán. Az ÖNHIKI csak szépségtapasz az önkormányzatoknak – kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás.

A két szocialista politikus elmondta, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan halad az önkormányzatiság, az önkormányzatok felszámolása felé.

-    Megszüntették a régiókat, elsorvasztották a megyei rendszert, csupán a fideszes elit megtartására van fenntartva a megyei önkormányzat. A járási rendszer bevezetésével hadat üzen a kistelepülési összefogásoknak a kormány, azt mutatják, hogy ezekre nincs szükség, teljes az államosítás – folytatta a megyei közgyűlés MSZP-s frakcióvezetője.

Konkrét példaként hangzott el, hogy Eger esetében akár az 1 milliárd forintot (Gyöngyösnél pedig 600 milliót) is elérheti az a forráselvonás, amely arányaiban százmilliós állami támogatást vesz el jövőre az önkormányzatoktól. Gépjármű-adó tekintetében 60 százalékot vesz el a kormány, és az illetékből sem részesedik majd a település, az iparűzési adóról pedig, – ami Egernél 2-3 milliárdot tesz ki – egyelőre nem lehet tudni semmit.

-    Ez az orbáni segítség: ahol elveszik az iskolákat, az önkormányzati vagyont, ahol újra centralizáció van, és csak a saját fideszes klientúra hiányainak betömködésére áldoznak. Az Orbán-kormány rossz úton jár, amikor a tavalyi mintegy 1040 milliárdos önkormányzatoknak folyósított központi támogatást lecsökkenti, alig több, mint 600 milliárdra, és ezzel 38 százalékos forráskivonást eredményez A 2013-as költségvetés új eleme, hogy a kistelepülések után a városoknak is hadat üzen, és az azoknak eddig juttatott központi támogatást csökkenti jelentősen – zárta dr. Nagy Imre.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Heves megye földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

 A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen  Motoros közlekedésbiztonsági napot tartott.

Bolyki-katlan, 2012 május 26.

Sok tanulsága van ennek a hétvégi fesztiválnak. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy bemutatkozott Eger világszenzációs rendezvényhelyszíne, a Bolyki-katlan. A régi kőbányát ízlésesen és igényesen feltáró munka eredményeképpen, egy legalább kétezer főt biztonságosan befogadni képes organikus tér jött létre, amely megjelenésében, akusztikájában is egyedülálló. Nem nehéz megjósolni, hogy koncertek, fényművészeti installációk, performanszok, Robot-krumli bulik, és persze sok borissza összejövetel otthona lesz még ez a helyszín. A kialakítás teljes egészében magánerőből valósult meg, rengeteg munkával.

Másik tanulság, hogy a negyven-hatvan éves korosztály is vevő az ereszd el a hajam fesztiválhangulatra, és csak azért, mert valaki ötven éves és borospohár van a kezében, még nem feltétlenül gerjed az asszonykórusra, meg a citerazenekarra, de még a dzsessz együttesre sem. A külön kétezer forintos karszalaggal látogatható katlan részen ugyan a népzenéé volt a főszerep, de milyen felfogásban! Lajkó Félix, Lajkó Félix módon, a Kerekes etno-funkosan, az Ethnofil műfaji szabályokat felrúgó szertelenséggel, az itt debütáló Herceg Flóra és a Góbé műfajteremtő etnokuplé zuhannyal hálálta meg a jótékonycélú jegyvásárlást.

A harmadik tanulság, hogy a jó bor már nem vonzerő, hanem egyszerűen alapkövetelménye egy boros rendezvénynek. Az egri és mádi borászok pedig nagyon jó borokkal álltak elő ezen az estén. A fogyás jó volt, pedig nem volt ritka a 700 forintos decinkénti ár sem. Bolyki Jani, mint az év gasztroborásza persze nem lazsálhatta le a kulináris színvonalat sem, bár az encsi Anyukám mondta étterem kemencés, töltött piadinája estére elfogyott, de kitett magáért a Zsálya bisztró és az Imola Udvarház is.

Forrás: Egriszin