Keresés: „fej” (993 találat)

A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) valamint az Egri Városi Sportiskola (EVSI) szervezésében három sportágban, 14 sportiskolás csapat, mintegy 200 fiatal küzdött az I. SIOSZ-kupáért Egerben. A kétnapos egri program regionális, sportiskolai konferenciával zárult az Városháza dísztermében, melyen a térség szinte valamennyi sportiskolája képviseltette magát.

A fiú kézilabdásoknál az Egri Városi Sportiskola nyerte a tornát, a leány röplabdásoknál a Miskolci Sportiskola, a fiú kosarasoknál a Debreceni Sportiskola bizonyult a legjobbnak.

A konferencián az Egri Önkormányzat nevében Csákvári Antal tanácsnok a Humán Erőforrás Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai tanácskozáson Farkas Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés és az élsport tekintetében a sportiskolai rendszer jelenlegi helyzetét, az új sportirányítási rendszert és a közoktatási törvény előkészületi szakaszát elemezte. Az állami szerepvállalás tükrében kitért a mindennapos testnevelés kialakításának katalizálására, az utánpótlás-centrumok kialakítására, a sportiskolai rendszer felülvizsgálatára, az utánpótlás-programok profiltisztítására, az élsport koncentráltabb finanszírozására, a sportágfejlesztési programok támogatására, a pedagógusi és edzői életpályamodell kialakítására.

Pignitzky Dorottya, a Sport XXI. Program vezetője a program iskolai érintettségéről tartott tájékoztatót. A támogatás lehet közvetlen iskolai pénzügyi finanszírozás, továbbá kiterjed felszerelésre, eszközre, versenyrendszerekre, szakemberképzésre, digitális módszertani anyagokra. Példaként említette a mini-teniszt, a vízilabda Suli-póló döntőket, a kosárlabda Kenguru-és gyermekkupát, mini- és gyermek-röplabda tornákat, a terematlétikát, a gyermek kézilabda-bajnokságot, szivacskézilabdát.

Keczeli Danica, a Debreceni Sportcentrum Kft. kiválasztási programvezetője a Debrecenben sikeresen működő tíz hónapos, Kincskereső Program bemutatásával szemléltette a tehetség-felismerést, kiválasztást, a sportágválasztást. Mint kiemelte, a sportpszichológus feladata a tehetség megvalósulását befolyásoló külső tényezők összehangolása.

Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója elmondta, Magyarország ’72-óta minden olimpia résztvevője, Pekingben 12-12 csapat léphetett pályára; az MKSZ célja, hogy Londonba a férfi és a női csapat is kijusson. A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik; 167 tagországban, összesen 20 millióan kézilabdáznak. Magyarországon 30 ezer aktív, 55 ezer regisztrált kézilabdázó van; 471 mérkőzést közvetítettek a televíziók. A szakember előadásában az utánpótlásra külön kitért. Mint elmondta, a Sport XXI. Program által támogatott szivacs és gyermek kézilabda-bajnokságokban 1260 csapat lépett pályára az év folyamán. A Nemzeti Sport Intézet által koordinált Héraklész Csillagprogram hatalmas lehetőséget biztosít a 23 év alatti korosztálynak, többek között azzal, hogy lehetőségük nyílik a felnőttekkel való közös edzésekre. Az NSI éves szinten 100 millió forintot meghaladó állami támogatást ad a szövetségnek az utánpótlás-programok végrehajtására.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója, saját példájukat ismertette. - A 2009-es „Év Sportiskolája” cím elnyerése után 2010-ben még jobbak az eredményeink. Az ob-ken, diákolimpiákon kiemelkedően szerepeltek sportolóink, mintegy 130 érmet gyűjtöttek.
Dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola intézeti igazgatója a mentális edzés hatékonyságának vizsgálatát mutatta be a torna sportágon keresztül.

Az előző napi színvonalas mérkőzések után Fuhrmann Géza a SIOSZ elnöke értékelésében elmondta, az első alkalommal kiírt kupa jó felvezető eseménye lehet a jövő évre tervezett, esetleges sportiskolai országos bajnokságnak. Az elnök a konferencián hozzátette, az ob-n akár négyezer fiatalra is számíthatnak. Fuhrmann Géza a sportiskolák jelentőségeként példaként emelte ki a pécsi Biczó Bence úszót, aki tavasszal a „Magyarország legjobb sportági sportiskolása” címet nyerte, majd a Szingapúri Ifjúsági Olimpiáról aranyéremmel tért haza.

Az I. SIOSZ-kupa végeredménye:

Fiú kézilabda (1997-es korosztály): 1. Egri VSI (edző: Herczeg Béla), 2. Gyöngyösi SI, 3. Debreceni SI, 4. Nyírsuli, 5. Miskolci SI. Legjobb mezőnyjátékos: Molnár Martin (EVSI), legjobb kapus: Fábián Dávid (Debreceni SI), gólkirály: Tóth Márk (Gyöngyösi SI).
Leány röplabda (serdülők): 1. Miskolci Sportiskola (Edző: Fülöpné Fogarasi Márta), 2. Egri Városi Sportiskola, 3. Nyírsuli, 4. Szolnoki Sportiskola. Legjobb mezőnyjátékos: Oláh Petra (MISI), legjobb ütő: Tóth Bettina (Nyírsuli), legjobb feladó: Benedek Dorottya (Egri VSI).
Fiú kosárlabda (1997-es korosztály): 1. Debreceni SI (Edző: Cserfalvi István), 2. Nyírsuli, 3. Egri VSI, 4. MISI, 5. Szolnok. Legjobb center: Kaló Ádám (EVSI), legjobb dobó: Berki Ádám (Debreni SI), legjobb mezőnyjátékos: Törköly Péter (Nyírsuli).

Forrás: Egriszín

„Méz Napja Szent Ambrus tiszteletére” címmel rendezett szakmai és családi napot az Egri Kulturális és Művészeti Központ ma, a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A rendezvény szentmisével és mézszenteléssel kezdődött a Bazilikában.

A délután 15 óráig tartó családi programok között szerepel „mézes játszóház” , méz alapú termékek (méz, mézbor, mézes tea, mézeskalács) kóstolója és vására. A rendezvény együttműködő partnere az Egri Méhész Műhely Egyesület, melynek szakmai programjai sorában méhészeti előadások, termékbemutatók, méhészeti eszközök kiállítása és vására, szaktanácsadás várja az érdeklődőket.

A méz az egészséges táplálkozás egyik elengedhetetlen alkotóeleme, 190 tápanyagot tartalmaz: többek között 19 aminosavat, 33 ásványi anyagot, 11 vitamint, enzimeket, szőlő- és gyümölcscukrot. Manapság ismét kezdi visszafoglalni helyét a táplálkozásban.
Az ember már az ókor előtt is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtögető embert ábrázol. Az Ószövetség is ír a méhek tartásáról, és a méz szüreteléséről.
Magyarország területén már a honfoglalás előtti időszakban is foglalkoztak méhészettel az itt élő népcsoportok. A bevonuló magyarok eltanulták és folytatták ezt a mesterséget. Ennek első írásos emléke 1370-ből származik, amelyben királyi méhészetet említenek. A méhektől nem csak mézet, hanem a világításhoz szükséges viaszt is kapott az ember. A mézből mézeskalácsot, mézbort, mézsört készítettek, illetve süteményeket, bort is ízesítenek vele. Az ipari cukorgyártás beindulása előtt ez volt az egyetlen édesítőszer.
A 17. században az új világítóanyagok (olaj, paraffin) és az egyre nagyobb méreteket öltő cukorfinomítás miatt háttérbe szorult a méhészet.
Szent Ambrus – méhészek védőszentje
Szent Ambrus (340-397) milánói püspök, latin nyelvű egyházi író, költő. Még nem volt megkeresztelte, amikor püspökké szentelték. Kiváló egyházi szónok vált belőle, aki a felebaráti szeretetet hirdette, beszédeit tömegek hallgatták, szónoklatainak hatása alatt tért meg, keresztelkedett meg és kezdett új életet Szent Ágoston. Himnuszaiban a mélységes hit egyszerű kifejezési módban jelenik meg, költészete új műfajt teremtő és messzire ható volt.
A legenda szerint - amely nyomán később a méhészek védőszentjévé lett - Ambrust még csecsemőkorában egy méhraj zúgta körül, amint a ház udvarán pihent. A méhek rátelepedtek a bölcsőjére, s teljesen ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből a méhek nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle! De a kicsi Ambrust egyetlen méhecske sem szúrta meg és semmi baja sem esett. Édesanyja jóslata pedig bevált: a gyermekből valóban nagy ember, püspök, és remek szónok lett, ezért is nevezték őt mézajkú prédikátornak.

Tizenkettedik alkalommal köszöntötték a Városházán az egri diákolimpikonokat. Nyolc ifjú sportoló kiemelkedő eredményéért egyszeri pénzbeli juttatást is átvehetett a mai ünnepségen.

Az intézményvezetők, testnevelők, edzők a lehetőségekhez képest igyekeznek mindent megtenni, a diákok felkészítése és a siker érdekében, hozzájárulva ezzel a sport szeretetéhez és az egészséges életmódra való neveléshez. Az általános- és középiskolák minden évben rátesznek egy lapáttal a korábbi teljesítményre, ennyire eredményes évük még soha nem volt az egrieknek – hangsúlyozta köszöntőjében Habis László polgármester.

Az ország legjobb 20 iskolája között három egri intézmény található: az EKF Gyakorlóiskola, a Kemény Ferenc Általános Iskola valamint a Hunyadi Mátyás Általános Iskola. A diákolimpiai sportversenyeken és a szakszövetségekkel közösen rendezett diák sportversenyeken nőtt a dobogós helyezések száma az előző évhez képest. Az első helyezések száma 25-ről 29-re, a másodikaké 32-ről 34-re, míg a harmadikaké 21-ről 22-re emelkedett. A polgármester további erőt, egészséget kívánt mindazoknak, akik sokat fáradoztak a sikerekért, s reményét fejezte ki, hogy a jó eredmények stabilan fenntarthatóak lesznek 2011-ben is.

Az ünnepségen okleveleket adtak át az Országos Diákolimpiákon kiemelkedő sporteredményt elért tanulóknak, valamint a Humán Erőforrás Bizottság döntésének értelmében 8 fiatal kapott egyszeri pénzbeli juttatást.

Utóbbiak névsora:
Berecz Bettina - akrobatikus rock and roll - Neumann J. Középiskola
Rudinszky Ádám - cselgáncs - Dobó Gimnázium
Vályi Fanni - vízilabda - Andrássy Közg. Szki.
Nagy Bendegúz - röplabda - EKF Gyakorlóisk.
Simon Alexandra - floorball - Szilágyi Gimn.
Holló Balázs - úszás - Dr. Kemény F. Ált. Isk.
Váradi Enikő - tájfutás - Gárdonyi Gimn.
Gledura Benjamin - sakk, úszás - Dr. Kemény F. Ált. Isk.

Forrás: Egriszín

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

AIDS világnapi demonstrációt szervezett ma figyelemfelhíváss céljából a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola ma az érsekkerti Zenepavilonnál

Dr. Huszti Györgyike, tisztiorvos tájékoztatójában elmondta, hogy 1988-ban nyilvánította a WHO december 1-jét az AIDS világnapjának. A betegség az 1920-as évek fekete Afrikájában ütötte fel a fejét, azóta több mint 34,4 millió HIV-fertőzöttet regisztráltak a világon. A tavalyi évben 30 százalékkal nőtt az új betegek száma, ami azt jelenti, hogy minden nap 7000 ember fertőződött meg a HIV-vírussal. Magyarországon1986 óta közel 2000 AIDS-es embert regisztráltak, de a szakemberek szerint ez a jéghegy csúcsa. Mindemellett hazánk még mindig az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik.

A demonstrálók a megemlékezés után átvonultak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejezték be a világnapi eseményt a HIV fertőzésben elhunytak emlékére.

Forrás: Egriszín

2009. év elején, 6 partner intézmény közreműködésével jött létre az Agria TISZK. A program főként humán erőforrás fejlesztésre összpontosított. A cél a hatékony, rugalmas reagálás a munkaerőpiac jelzéseire, és ehhez igazítani a szakképzést.

A női és férfi szerepek kerültek terítékre Dr. Csernus Imre előadásán pénteken, a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A találkozón elsősorban a hölgyek mutattak érdeklődést a téma iránt.

Zavarba ejtő ötlet egy, eredetileg a női és férfi szerepekről szóló előadást azzal a kérdéssel kezdeni: Ön miért jött el? De a magány függönyét tépkedő publikum elé álló Csernus Imre számára nem is lehet jobb belépés a párkapcsolatok boncolgatásához.
A sztár-pszichiáterrel való találkozást kihívásnak érző emberkéknek a női, férfi szerepek témájának alapjaival kellett először ismerkedniük az esten. A tematika, az ingadozó hőfokú eszmecsere során nem is jutott sokkal tovább, Csernus a boldogságot firtatta a határozottság függönye mögé bújó szégyenlős hölgyek társaságában.

Hogy miért éppen a nőket érdekli ennyire nagy számban a pszichiáter előadása? Talán inkább önmaguk érdekli, őket, vagy önmaguk szorongásai, félelmei. Ezekkel egyedül nehéz szembenézni, közösen könnyebb, ahogy személyiségünkkel sem merünk egyedül birkózni és mindenáron társat keresünk hozzá.
Túl egyszerű az a válasz, hogy Csernus Imre kimondja azt, amit otthon magunk nem merünk, sem magunknak, sem a másiknak a fejéhez vágni. De vajon a kibeszélő show-ra hangolt közönség mit nem mer vállalni azon, hogy kishitűek, érzelmileg labilisek, önbizalom hiányosak és szorongók vagyunk? Vagyis érzelmi fogyatékosok.
A nagy érzelmi igazságok kimondatásának vágya vészesen jelzi, hogy pszichiáterre manapság mindenkinek szüksége van. Bár a beszélgetésen nem tűnt úgy, hogy a „szükség van éberségre és önmagunk elfogadására a párkapcsolatokhoz” szentencia letaglózná a közönséget. A visszakérdezetteknek mintha nem is ott járt volna az agyuk.
A sikerhez talán az is hozzájárul, hogy látszólag nem is olyan nehéz egy, (a szüleiről még le nem vált) férfit porba sújtani. Sőt, egy csésze teában vihart kavarni. Egy előadáson ez bizonyára vonzó az otthon a férjük mellett is unatkozó nőknek. Végre egy normaszegő, akit szerethetnek a normakövetők.
Mielőtt Csernus kivonulószínházat csinált az estből, a gyanútlan borzongani vágyó az előadásából azért megtudhatta, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolat négy alappillére a közös életvitel, a kölcsönös tisztelet, a szexualitás és a pénzhez való viszony.
Bár az izgalom csak emelte az est hangulatát, nem biztos, hogy mindenkinek bejött az, hogy súlyos probléma a kapcsolatban fel nem ismerni a hibákat. Bár ha a hibáinkat magunkban nem vesszük észre és nem valljuk be, ezeket a kapcsolatban sem fogjuk észrevenni.
A félelmek befolyásolhatóvá teszik az embert, így érzelmileg könnyen manipulálhatók. Ez ellen az éberség a megoldás, önbizalommal viszont megszüntethető a másik ember birtoklása.
Mégis sokan egy kényelmes péntek esti borzongásra vágytak. Egyébként a hölgyek és urak serege bizonyára a magány elől menekült be a pszichiáter színházába.

Forrás: Egriszín

A Belvárosi Plébánia Telekessy úti szegénykonyháját támogatták zenés jótékonysági esten vasárnap, a Bartakovics Béla Közösségi házban. Az "Áldásidat terjeszd mindnyájunkra" című műsor házigazdája az Egri Csillagok Népdalkör volt.

Az Adventi koncertet a házigazda népdalosok nyitották meg, majd kelemen Csaba színművész Reményik Sándor, Templom és iskola című költeményét adta elő.

Dr. Ternyák Csaba egri érsek, az est fővédnöke a rendezvényt üdvözlő gondolataiban kiemelte, hogy az adventi jótékonysági esten azokra az embertársainkra gondolunk, akik a leginkább rászorulók a városban. Az egyházi vezető hangsúlyozta az ilyen cselekedeteket létrehozó elhatározás jelentőségét.
A jótékonykodás, önzetlen segítségnyújtást jelent. Az önzetlenség és a segítségnyújtás az egyházi és a civil szervezetek alapvető mozgatórugója kell, hogy legyen, fogalmazott köszöntőjében Saárossy Kinga alpolgármester asszony. reményét fejezte ki, hogy a mostani segítségnyújtáshoz hasonló mozgalmak még inkább kiteljesednek, és egyre inkább jellemzőek lesznek Eger városára is.
Az ünnepi koncerten az egyik szervező, az Agria Cigányzenekar mellett a jó hangulatról gondoskodott még a Fertálymesterek Kórusa, Hegyesi Hudik Margit énekművész, Hulényi Tibor előadóművész, Kelemen Csaba színművész, Mónus Júlia előadóművész, Nagy Zoltán zongoraművész, Dudás Anna énekművész, a Vocalissimo Énekegyüttes, a Zengedezők Énekegyüttes, Bari Letícia, Horváth Jennyfer, Kovács Fanny, Kovács Ilona és Szőlősi Georgina.

Forrás: Egriszín

A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete megemlékezésre hív minden érdeklődőt az AIDS világnap alkalmából december 1-én, az érsekkerti Zenepavilonhoz.

Több mint 33 millió HIV- fertőzött ember él a világon, minden egyes napon újabb 6000 ember fertőződik meg, és a halálozási arány még mindig ijesztően magas. A statisztikák szerint Magyarországon is évről-évre növekszik a  különböző nemi úton terjedő megbetegedések száma, melynek első számú oka az információhiány.
A Fekete-Afrikában kialakult és 1981-től különálló betegségként jegyzett AIDS veszélyeire 1988. óta világszerte minden december 1-én megrendezendő eseményeken hívják fel a figyelmet.

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezetei nyolc éve  versenyeket rendeznek a témakörrel kapcsolatban a középiskolás fiatalok számára. Idén a MIVK országos vezetése október végén egy internetes versenyt hirdetett meg, melyre Heves megyéből 8 csapat nevezett be, s oldotta meg a nehéz feladatokat.
November 24-én, szerdán Egerben a hat legeredményesebb csapat részvételével a Vöröskereszt megyei irodája bonyolította le az ÁNTSZ megyei intézetének szakmai támogatásával a szokásos megyei AIDS-vetélkedőt.
Az ismeretfelmérő teszt és egyéb szöveges feladványok mellett figyelemfelhívó plakát készítése, szituációs szerepjáték és egyéb gyakorlati feladat tette próbára a fiatalok ügyességét, tájékozottságát. A mezőnyből kiemelkedtek az egri Dobó István Gimnázium tanulói, akik 3 csapattal érkeztek, s az első, második, valamint a harmadik helyezést is megszerezték.
Ők képviselhetik Heves megyét a december 1-én tartandó országos versenyen, melyet az Ifjúsági Vöröskereszt a fővárosi Deák téri Gödörben rendez meg egy monstre, egész napos rendezvény keretében.
A versenyeken túl a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola 2010. december 1-én világnapi demonstrációt is szervez, mely 16.00-kor az érsekkerti Zenepavilonnál kezdődik. A rövid megemlékezés után a résztvevők átvonulnak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejeződik be a világnapi esemény. A rendezvény alatt ifjúsági önkéntesek óvszert osztogatnak a járókelőknek.

Iskolai testnevelés és Diáksport címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye valamint a Heves Megyei Diáksport Tanács. A tanácskozás középpontjában a mindennapos testnevelés állt, illetve átadták a "Heves Megye Diáksportjáért" elismeréseket is.

A mai konferencián Heves megye alap-, és középfokú oktatási intézményének vezetői, testnevelés szakos tanárai, testnevelést tanító pedagógusok vettek részt. A résztvevőket Bíró Csaba a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke köszöntötte, aki a testnevelés sajátos jellegéről, az abban rejlő lehetőségekről és az aktuális kérdésekről szólt. Bardóczy Gábor, a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság Sportszakmai Főosztályának vezetője „A sport, mint stratégiai ágazat” címmel tartott előadást. Szó esett az állami sportirányítás elképzeléseiről, az új struktúrával szembeni elvárásokról. A kormány célja az iskolai sportban 2011 őszétől, hogy kötelező legyen a mindennapos testnevelés bevezetése a közoktatási intézményekben. Először az alsó tagozatban, ám a végső cél az oktatás egészében, megteremtve ezzel a magyar sport alappillérét. Biztosítani kell a finanszírozási részt, fejleszteni kell a létesítményeket, át kell gondolni a testnevelő tanári képzés helyzetét továbbá a diákolimpia versenyrendszerének frissítését –mondta Bardóczy Gábor.

Az utánpótlássportról szólva elhangzott, hogy ebben a szegmensben az utóbbi években kiemelkedő sikereket könyvelhet el hazánk a korosztályos Európa- és Világbajnokságokon. Itt szélesíteni kell a lehetőségeket, hogy továbbra is versenyképesek maradjunk a többi országgal szemben. Az élsportban nem kívánnak viszont továbbra is 81 sportágat kiemelten támogatni, csupán 30-35-öt, melyek között szerepelnek az olimpiai sportágak illetve a nem olimpiai de jelentős tömegbázissal rendelkező sportágak. Csökkenteni szeretnék a működési jellegű támogatásokat, programfinanszírozásra térnének át. Elvárás, hogy közép- és hosszú távú fejlesztési programokat tegyenek le a szövetségek.

Egy 2010-es felmérés alapján hazánkban az emberek 77 százaléka semmilyen fizikai aktivitást nem végez saját bevallása szerint. Ha ezt 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor ez a táppénznél éves szinten 1,8 milliárd forintot jelentene. Ezért megháromszorozták a szabadidő sporthoz kapcsolódó forrásokat.

A legnagyobb probléma a sportlétesítmények helyzetével van. Ezeket főképp uniós forrásokból szeretnék javítani és keresik az egyéb lehetőségeket is. Az iskolai létesítmények fejlesztésére nagy segítséget jelenthetnek a jövő évben megjelenő pályázatok– közölte Bardóczy Gábor.

Forrás: Egriszín