Keresés: „nő” (1553 találat)

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása alapján megváltozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által első fokú eljárásban hozott döntések jogorvoslati fóruma, így az MVH hatásköre a másodfokú eljárások lefolytatására megszűnt.

Azon intézkedések esetében, amelyeknek a finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), vagy az Európai Halászati Alapból (EHA) történik, a jogorvoslati kérelmeket a Miniszterelnökséget vezető miniszter bírálja el.
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott intézkedések, a tagállami hatáskörben nyújtott támogatások és egyéb intézkedések (így különösen a nyilvántartásokkal, és kifizetésekkel összefüggő eljárások) esetében a jogorvoslati kérelmeket a földművelésügyi miniszter bírálja el.

Az MVH mind a folyamatban lévő másodfokú eljárásra felterjesztett, mind a folyamatban lévő vagy újonnan beérkező, első fokon, saját hatáskörben el nem bírálható fellebbezéseket a hatáskörrel rendelkező másodfokú hatóság részére fogja továbbítani.
Kérjük ügyfeleinket, hogy az első fokú döntések ellen benyújtani szándékozott fellebbezésüket az első fokú döntésben foglaltaknak megfelelően nyújtsák be, és az MVH első fokon eljáró hatósága a hatályos hatásköri szabályozásnak megfelelően, határidőn belül intézkedik a fellebbezésnek a hatáskörrel rendelkező szervhez történő felterjesztéséről.

Budapest, 2014. július 18.

Forrás: www.evk-egysulet.hu

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

Közel 6 milliárd Ft-ot használhat föl a Markhot Ferenc Kórház a betegellátás szervezeti és strukturális fejlesztésére uniós pályázat révén. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap többek között a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály, új műtőblokk. A projekt keretében egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt alakítanak ki, új gépparkot kap a Radiológiai osztály, megújul a környezet, a betegellátás feltételei nagymértékben javulnak.

A Heves Megyei Önkormányzat 2010-ben Európai Uniós támogatást nyert el a TIOP-2.2.4.-09/1 számú „Struktúrafejlesztés a fekvőbeteg ellátásban” című konstrukcióban az egri Markhot Ferenc Kórház fejlesztésére. A nyertes pályázat címe: Szervezeti és infrastrukturális megújulás-Markhot Ferenc Kórház. A pályázat céljára elnyert támogatás összege: 4.417.640.210Ft, melyhez a Heves Megyei Önkormányzat 490.848.912 forint önrésszel járult hozzá. Az uniós forráson felül a megvalósítást a Kormány 934.965.230 Ft többletforrással támogatta. A projekt 2010. december 15-én indult. 2012. január 1-től a 2011. évi CLIV törvény értelmében jogutódlás alapján a pályázat kedvezményezettje a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Az építési kiviteli terveket 2011. év végén a hivatalba lépő új kórházvezetés felülvizsgálta és módosítását kérte annak érdekében, hogy a járóbeteg ellátás területe és kapacitása ne csökkenjen, a diagnosztikai műszerek beszerzésére fordítható költség pedig növekedjen. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás két fordulós volt, 2014. márciusában zárult le. A nyertes konzorciummal a szerződést 2014. július 15-én írta alá a kedvezményezett. Ezt követően elindul a kivitelezés, amelynek teljes költsége bruttó 4.819.010.479 Ft. Új, háromszintes technológiai tömb épül, ahol helyet kap a Sürgősségi Betegellátó osztály, a Központi Intenzív és Aneszteziológiai osztály, Központi Laboratórium, Központi Sterilizáló és Higiéniai osztály és a Dokumentációs és Informatikai osztály. Itt épül meg az új 8+2 műtőtermes Központi Műtő a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel. Ebben az épületben helyezik el a Csecsemő- és Gyermekosztályt, a Gyermek Sürgősségi Ambulanciát. Az építkezés megkezdése után kezdődik a gépek, műszerek, berendezések és új, korszerű betegellátási és irodai bútorok, felszerelések beszerzése. Mindehhez új logisztikai-irányítási rendszer kiépítése is társul. Lebontják a régi, rossz állapotú épületeket és a helyükön a gyógyulást segítő zöldterületek teszik kellemesebbé a környezetet. A külső környezet megújulása mellett a közel hatmilliárdos fejlesztés jelentős szakmai előrelépést is jelent, hiszen a pályázat keretében – a kiköltöző osztályok helyén felújítással, átépítéssel, illetve az üres területek beépítésével – kialakítanak egy 40 ágyas Neurológiai és Stroke osztályt, korszerű körülmények közé kerül a Radiológiai osztály, új gépparkkal, digitális röntgenfelvételi technikával és új CT-MR laboratórium is segíti a gyógyító munkát.

A projekt megvalósulásával – 2014.július 15 - 2015. november 30. - megújul a Markhot Ferenc Kórház, amely a XXI. század elvárásainak megfelelő körülmények között teszi lehetővé a betegek gyógyítását. 2015. november 30-tól.

 

Nyitrai Zsolt sajtótájékoztatóján bejelentette: év végéig a kormány kivezeti a devizahiteleket, januártól a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek. A Fidesz ezzel kapcsolatban augusztus végén lakossági fórumokat tart Egerben és Füzesabonyban, ahol szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a legtöbb magyar család a Gyurcsány-Bajnai-korszakban vett fel devizahitelt, amely kilátástalanná tette helyzetüket. Hozzátette: bár a családok tisztességesen fizették törlesztőrészleteiket, hitelállományuk ugyanannyi maradt, vagy növekedett.

A kialakult, tisztességtelen helyzetért  a bankok, pénzintézetek és a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok a felelősek, mert mindig csak saját hasznukat nézték – tette hozzá a képviselő.

A honatya  felidézte: Gyurcsány és Bajnai megszüntette annak idején az első Orbán-kormány otthonteremtési támogatási rendszerét, amellyel már akkor bizonyította, hogy nem az emberek, hanem a bankok pártján állnak.

A képviselő arra emlékeztetett: 2004 előtt a lakosság teljes lakáshitel-állománynak hozzávetőleg az 1%-át tette ki a devizahitel. 2010-re ez az arány már 50% volt.

2010-ben az Orbán-kormány megkezdte a devizahitelesek megmentését: döntött a kilakoltatási moratóriumról, a végtörlesztés intézményrendszerébe 170 ezer embert, az árfolyamgátba 180 ezer embert léptetett be.

Nyitrai Zsolt kiemelte: a Kúria devizahitellel kapcsolatos jogegységi határozata szerint az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása, az egyoldalú szerződésmódosítások és a megemelt kamatok tisztességtelennek minősülnek.  A kormány év végéig kivezeti a devizahiteleket, 2015 januárjától a forintosított hitelek kamatai, törlesztőrészletei csökkenhetnek.

A Fidesz augusztus végén devizahitellel kapcsolatos lakossági fórumot tart Egerben és Füzesabonyban, ahová pártszimpátiától függetlenül mindenkit várnak. A fórumokon szakértők tanácsát kérhetik az érintettek.

Forrás: http://nyitraizsolt.hu

Eredményesnek bizonyultak a megtett intézkedések, amelyeket a coli szennyezéssel érintett öt mátrai településen hajtottak végre.

 Ezt a kontrollvizsgálatok eredményei is igazolnak - közölte a szolgáltató Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) ZRt. A cég közlése szerint a lokálisan kialakult szennyeződések leküzdésére tett intézkedések hatékonyak voltak, így az érintett településeken nincs szükség semmilyen óvintézkedés fenntartására a vízellátásban.

Az akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a szennyezéssel érintett közkifolyókból vételezett ivóvíz mikrobiológiai minősége is megfelel a vonatkozó jogszabály előírásainak. A szolgáltató által végrehajtott feladatok és a vizsgálati eredmények alapján az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv határozatában arról döntött, hogy Parádon, Parádsasváron, Mátraballán, Mátraszentlászlón és Bodonyban a vezetékes ivóvíz korlátozás nélkül fogyasztható, bármilyen fogyasztási célra (ivásra, főzésre, fogmosásra is) felhasználható.

Csak forralás után tanácsos a csapvizet inni, abból ételt készíteni öt Heves megyei településen ezekben a napokban.

 Erre a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve hívta fel a figyelmet Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Bodony, Mátraszentlászló önkormányzatainál kedden. A hatóság hivataloknak küldött értesítése szerint a közüzemi ivóvizet ivásra, étel- és italkészítésre, valamint fogmosásra csak előzetesen felforralt állapotban tanácsos használni elővigyázatosságból.

Az ok pedig az, hogy a vizsgálatok során határárték feletti Coliform és E. coli paramétereket mértek. A szakigazgatási szerv ezzel egyidejűleg kötelezte a térségben szolgáltató Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt-t, hogy gondoskodjék a víz megfelelő mikrobiológiaia minőségről és ezt akkreditált laboratóriumi eredményekkel igazolja. Erre nyolc napja van a társaságnak. A felhívás némi riadalmat keltett a lakosságban.

Az ÉRV ZRt. az előírásoknak megfelelően rendszeresen ellenőrzi az ivóvíz megfelelőségét a hálózatokon, írta a társaság az eljuttatott közleményében. Ezen vizsgálatok keretében a mátrai térségben néhány településen – egyes rendszertelenül használt közkifolyók esetében – a vonatkozó jogszabályokban rögzítettektől eltérő eredményeket észleltek. A mérések a víz mikrobiológiai nem megfelelőségét mutatták.

– Az eltérésekről társaságunk értesítette az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szervet, és haladéktalanul intézkedést tett a probléma megoldására – tájékoztatott Ritter Géza, az ÉRV Zrt. vezérigazgatója. – Az érintett településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba bejuttatott víz minősége kifogástalan, amelyből látható, hogy a probléma lokális jellegű. Egyes baktériumok megjelenését a mintavételi pontokon a közkifolyók nem megfelelő használata okozta – tette hozzá.

A szükséges intézkedéseket megtették, de a kontrollvizsgálatok eredményeinek megszületéséig, a nagy melegre való tekintettel, illetve a legteljesebb biztonság érdekében, az illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv elrendelte, hogy az érintett településeken (Bodony, Mátraballa, Mátraszentlászló, Parád, Parádsasvár) a vezetékes ivóvizet csak forralás után lehet ivásra, főzésre, fogmosásra használni.

A hatóság határozatáról az érintett fogyasztókat értesítették. A szükséges ivóvizet lajtoskocsikkal és zacskózott víz formájában is a fogyasztók rendelkezésére bocsátja az ÉRV Zrt.

– Az illetékes hatóság a kontrollvizsgálatok eredményének birtokában fog tudni dönteni az ivóvíz teljes körű használatának engedélyezéséről. Ezúton is kérjük a tisztelt fogyasztók türelmét a probléma rendezéséig! – zárta válaszát Ritter Géza.

16.40

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szervének szerda délutáni közlése szerint: Bodony, Parád, Parádsasvár, Mátraballa, és Mátraszentlászló települések közüzemi vízhálózatának üzemeltetője - az Észak-magyarországi regionális Vízművek Zrt. - eleget téve a vonatkozó jogszabályi kötelezettségének, július 7-én jelentette be Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, hogy vizsgálati eredményeik a fenti települések ivóvízminőségének kedvezőtlen mikrobiológiai változását jelzik.

Az ivóvízben kimutatható szennyeződésnek több oka lehet. A mikroorganizmusok megjelenése jelezheti azt, hogy az alacsony vízfelhasználás miatt az ivóvízvezetékben sokáig áll, pang a víz, de utalhat az ivóvízvezeték vagy a mintavételi hely műszaki hibájára is.

Az ivóvíz-szolgáltató (ÉRV Zrt.) azonnal megkezdte a jelenség kivizsgálását és a lehető legrövidebb határidővel megszünteti a problémát. A népegészségügyi hatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizet fogyasztók körében semmilyen megbetegedés ne történjen.

Jelen esetre vonatkozóan az Országos Környezet-egészségügyi Intézettel egyeztetve a népegészségügyi szakigazgatási szerv elrendelte, hogy az öt településen a hálózati vizet ivás, étel- és italkészítés, illetve fogmosás előtti fel kell forralni. A víz 2-3 perces forralás után biztonsággal fogyasztható, a lakosság számára nem jelent veszélyt.

Az ÉRV Zrt. a lakosság részére tiszta ivóvizet bocsájt rendelkezésre lajtoskocsikban, illetve zacskós víz formájában. A cég tájékoztatása szerint a településeket ellátó vízművekben termelt és a hálózatba juttatott víz minősége kifogástalan, a probléma helyi jellegű. A mintavételi pontokon bizonyos baktériumok megjelenését a közkifolyók nem megfelelő használata okozhatta.

Szöveg: HEOL

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL

Óvatosságra inti a rendőrség és a közút kezelője a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszán közlekedőket. Fél év alatt félszáz baleset történt arrafelé.

 – Már az év első másfél hónapjában aggasztó baleseti statisztikák jelezték, fokozottan oda kell figyelni a 25-ös út Eger és Kerecsend közötti szakaszára – kezdte Meggyesfalvi Tamás alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője sajtótájékoztatóját az említett út mellett hétfő délelőtt.

A legkritikusabb szakaszon, a 8. kilométerszelvényben tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Heves Megyei Igazgatóságát vezető Mikesz Csabával közösen arról, hogy februári első egyeztetésük óta milyen intézkedéseket tettek annak érdekében: kevesebb baleset történjen ezen az úton is. Mint arról a heol.hu is beszámolt az év elején többször is halálos kimenetelű balesetek helyszíne volt ez az útszakasz.

Meggyesfalvi kifejtette: harminc irányjelző, illetve hat közúti ellenőrzésre figyelmeztető táblát helyeztek ki az elmúlt időszakban és rendőreik napi szinten jelen vannak az útszakaszon. Ellenőrzéseik során azt tapasztalják, hogy még mindig sok a relatív gyorshajtó errefelé is.

Mikesz Csaba, a közútkezelő megyei vezetője arról számolt be: összesen mintegy 11 millió forintot költöttek a 25-ös út legveszélyesebb szakaszának még biztonságosabbá tételére. Annak érdekében, hogy a lejtős kanyarban az esővíz még gyorsabban folyjon el az útról: bevágásokat készítettek. Ráadásul, bár korábban is megfelelő volt az útburkolat érdessége, egy még érdesebb aszfaltréteget húztak a balesetekkel leggyakrabban érintett szakaszra.

Egy vállalkozó jóvoltából pedig az út mindkét oldalára hatalmas figyelmeztető tábla is került, amely szintén óvatosságra, a balesetek elkerülésére figyelmezteti az erre autózókat. szöveg: HEOL

Egy hevesaranyosi idős nőt zsaroltak a kitalált bűncselekménnyel.

Egy 71 éves hevesaranyosi nő tett bejelentést a rendőrségen 2014. június 20-án, miszerint őt több személy zsarolja.

Elmondta, hogy 2014 tavaszán megismerkedett D. Ernővel, aki a ház körüli munkában segített neki. A férfi a későbbi sértett otthonának pincéjében talált egy fegyvernek látszó tárgyat, amelyet kérésére neki adott a nő.

Néhány nappal később, 2014. április 23-án a nő lakcímén megjelent két férfi, akik civil ruhás nyomozónak mondták magukat, és közölték az idős asszonnyal, hogy az elajándékozott fegyverrel meglőttek egy gyermeket, így nagy bajba került.

A két férfi közölte, hogy „nem lesz semmi probléma” ha átad nekik több millió forintot.

Ugyanezen férfiak az azt követő hónapokban többször megjelentek a nőnél újabb pénzösszegeket követelve, akit - miután közölte, hogy nincs több pénze – banki hitelfelvételre kötelezték, azonban idős kora miatt nem kapott.

Június 20-án a sértettet a két férfi egy harmadik férfival kereste meg otthonában, aki úgy mutatkozott be, mint a megsérült fiú édesapja, majd elmondta, hogy a fia lebénult a lövéstől és a lakásuk akadálymentesítésére követelt ő is nagyobb pénzösszeget.

Ugyanezen férfi, két nappal később az idős asszony lakásánál megjelent és nagy értékű szerszámgépeket vitt magával.

A sértett ezt követően tett bejelentést a rendőrségen, elmondta továbbá hogy közel 10 millió forintot adott át eddig a három férfinak.

Az Egri Rendőrkapitányság zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást, és rövid idő alatt azonosították a feltételezett elkövetőket.

A zsarolók által megjelölt helyszínre - amelyen újabb pénzösszeget akartak átvenni - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói összehangolt elfogást szerveztek.

Tekintettel arra, hogy a férfiak rendelkezhettek lőfegyverrel a rendőrkapitányság felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége 2014. június 26-án a délutáni órákban Hevesaranyos belterületén, újabb pénzösszeg átvétele közben tetten érte és elfogta L. Lórándot.

Továbbá Borsodnádasd és Pétervására közelében három társát szintén elfogták a rendőrök.

Az egri nyomozók a férfiak lakásaiban tartott házkutatásokkor megtalálták a „kölcsönvett” szerszámgépeket, valamint kettő fegyvernek látszó tárgyat.

A kármegtérülés biztosítása érdekében két nagy értékű személyautót és jelentős mennyiségű készpénzt is lefoglaltak a nyomozók.

D. Ernő 65 éves tarnaleleszi, L. Lóránt 35, B. Tamás 54 és A. Tamás 40 éves borsodnádasdi lakosok ellen zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság. Az ügyben illetékes bíróság a gyanúsítottakat előzetes letartóztatásba helyezte.

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL