Több mint 10 hektáron kapott lángra a növényzet Eger mellett, ma a déli órákban. A hatalmas füstöt már messziről lehet látni az északi városrészben.
A tűzoltóknak kéziszerszámok segítségével, 3 órányi munkával, 16 óra körül sikerült megfékezni a lángokat.
2014. március 8-án délben eltűnt a Maya névre hallgató bullterrier fajtájú kutya. Feltehetően Eger, valamint annak környékén, a környező falvakban is lehet.
A nyomravezetőnek illetve megtalálónak komoly pénzjutalom jár!!!!
Ha tud róla, hívja bármikor a 0670/5004743-as telefonszámot. A kutya barátságos természetű, nagyon várják haza.
Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.
Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.
– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.
A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.
A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.
A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.
Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.
Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.
– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.
– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.
Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről
Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.
Forrás: HEOL
Vasárnap éjfél előtt eltört egy családi ház bekötő gázcsonkja Adácson, a Hunyadi János utcában, ami miatt szivárgott a gáz. A gyöngyösi hivatásos tűzoltók a rendőrség segítségével ötven méteres körzetben ideiglenesen kitelepítették a lakókat, mintegy húsz embert. Az emberek egy része ismerősöknél és szomszédoknál helyezkedett el a beavatkozás idejére. Az egység ideiglenesen megszüntette a gázszivárgást, a hiba teljes elhárítását a gázszolgáltató szakemberei végezték. A lakók negyven perc elteltével visszatérhettek otthonaikba.
A ház tulajdonosa szerint valószínűleg a kutyájuk ment neki a csőnek, az törhette el.
Farsang Farki Vigadalmat rendeztek a kisnánai várban.
A látogatók ezen a napon nem csak a várat ismerhették meg, hanem akár kincsvadászaton is részt vehettek, a hölgyek pedig kipróbálhatták boszorkányos tudásukat. A versenyen fő szám volt a szemmel verés, a bájital készítés, de megtudhattuk, hogy a közlekedésre használt seprűnél elől kell lenni a ciroknak, ha nem tolatni akarunk...
A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.
Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.
Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.
Több, mint 800 millió forintos TÁMOP támogatásból, az Eszterházy Károly Főiskola vezetésével indul az a projekt, amely az észak-magyarországi pedagógusképzés megújítását tűzte ki célul.
Harmadik alkalommal rendezték meg a felnémeti disznótort, ami ma már kiegészült pálinkamustrával is.
Hajnalban már visítottak a disznók, hogy mire a nagyérdemű megérkezik, készen álljanak a finomságok. Felnémet apraja-nagyja ette a frissen sült pörcöt, a hagymás vért, a színpadon hagyományőrzők énekeltek, a szakácsok sütöttek-főztek. Délre aztán elkészült a gyöngyöző orjaleves, a pörkölt.
A pálinkáknál munkához látott a zsűri is: 11 Felnémetről és a környékből származó italt kellett megkóstolniuk.
A rengeteg vendéget vonzó eseményen késő délutánig étellel, itallal, műsorokkal várták a látogatókat.
Futótűzként terjedt a hír az egyik közösségi portálon, hogy Egerben az Északi városrészen a Malomárok úton kutyáknak kirakott ételben méreg van kitéve.
Egy kutyus már meghalt, kettő kutyánál még időben észre vették és orvosi ellátásban részesültek. Sajnos cica áldozat is van. Minden állattulajdonosnak felhívják a figyelmét: az idősek háza és az ABC lépcsőházas 10 emeletes környékén ne engedjék szabadon a kedvencüket, nehogy mérgezett ételt egyenek fel a földről.
A rendőrség érdeklődésünkre megerősítette: halott csecsemőt találtak ma délután az Eger-patakban.
Fél négykor sétálóktól érkezett a bejelentés, hogy egy csecsemőt találtak a patakban. A rendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre. A helyszíni szemle ezekben az órákban is tart. Szakértő fogja megállapítani a halál okát: jelenleg még azt sem lehet tudni, hogy újszülött volt, vagy megölték.
A rendőrség lezárta a környéket, a helyszínelők gyűjtik a nyomokat.
Friss:
A rendőrség kéri azon személyek jelentkezését, akik a bejelentést megelőző időben a megjelölt környéken bármilyen szokatlant észleltek, valamint a lakókörnyezetükben az eset kapcsán bármilyen gyanús körülményt tapasztaltak, azok jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányságon vagy tegyenek bejelentést a 107-es vagy a 112-es segélyhívó számok valamelyikén.
Úgy tudjuk, a halott csecsemő újszülött volt, ezért olyanokat is keresnek, akik mostanában gyermeket vártak.