Keresés: „fej” (993 találat)

Egerben tartott konferenciát a Kulturális Központok Országos Szövetsége november 17-18-ig. A tanácskozáson részt vettek a magyar kulturális, művészeti központok vezetői és munkatársai. A szakmai együttműködésekről és a felnőttképzésről tanácskoztak a szakemberek.

1997-ben jött létre a Kulturális Központok Országos Szövetsége azzal a céllal, hogy segítse a közművelődést meghatározó nagyobb kulturális központok, a városokban lévő művelődési intézmények munkáját, s koordinálja a szakmai együttműködést.

A két napos konferenciát az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezte. Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy pályázaton sok pénzt nyertek Egerben a kulturális központok felnőttképzésre, számítástechnikai eszközökre, s a kulturális turizmus felélénkítésére. Kiemelte többek között a Kepes Vizuális Központ félmilliárdot meghaladó fejlesztését, a Líceum jelenleg is folyó rekonstrukcióját, valamint azt, hogy a Vármúzeum az egyik leglátogatottabb múzeum az országban.  Habis László elmondta, hogy a válság következményei miatt sokkal átgondoltabbnak kell lenniük, az önkormányzatot egy hatalmas olajszállító hajóhoz hasonlította: előre kell gondolkodni, hogy mikor fordítunk rajta, hiszen nem egy fordulékony, hirtelen megállítható dolog.

Az egriek mellett bemutatkozott Szekszárd és Békéscsaba kulturális hálózata is. A jelenlévő szakemberek az Agora Agria projektről is hallhattak előadást, amely várhatóan a 2012-es év első negyedévére készül el.

Az első nap a felnőttképzésről, a szervezet szakmai eredményeiről és az intézményi akkreditációról szólt, a második napon pedig szekcióülések következtek. Tanácskoztak az intézményi háló problémáiról, a közművelődés törvényi hátteréről és finanszírozásáról.

Forrás: Egriszín

Költségvetés módosításra nyújtott be javaslatot tegnap a parlamentbe, az MSZP frakció. Az infrastruktúrában , az oktatásban és egészségügyben leállított fejlesztések újraindítását szorgalmazzák, valamint az EU-s és hazai források felhasználásával a gazdaság élénkítését modernizálást kívánják elérni. Igazságosabb  és követhetőbb költségvetést támogatnának, ez viszont a jelenlegi 2011. évi költségvetés módosításával válna kialakíthatóbbá.

Az utak állapota országos és megyei szinten is elmaradott, ezek fejlesztése nélkül nem várható sem a turisztikai fejlődés, sem gazdasági előrelépés  Heves Megyében. Dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő indítvánnyal élt az Országgyűlés felé, melyben költségvetési javaslat módosítást nyújtott be a tervel rendelkező utak és útszakaszok kivitelezésére.

A 9 út és útszakasz  tervei nem újkeletűek, szerepelnek a közeljövőben megvalósítandó tervekben  de, ezzel az indítvánnyal a folyamat felgyorsítását kívánná elérni.Az Útpénztár magasabb előirányzatával lehetőséget kapnának az Önkormányzatok a kezelésükben tartott utak felújítására, mivel  ezek önköltségileg egyre nehezebben finanszírozhatók.

1. Eger bekötő út- Füzesabony körforgalomtól maklárig ( 2,6 km) 400 millió  Ft

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése   800 millió Ft

3. 31.út - Dormánd- Heves közötti útfelújítás  1,5 milliárd Ft

4. 33. út Füzesabony Poroszló első szakasz 400 millió Ft

5. 2402. út Selyp -Gyöngyöspata közötti szakasz 812 millió Ft

6. 2507. út Mónosbél- Balaton közötti szakasz 350 millió Ft

7. 2415. út Sirok- Tarnaszentmária- Verpelét közötti szakasz 650 millió Ft

8. 2416. út Eger - Egerszalók - Verpelét - Gyöngyös  650 millió FT

9 . Pásztó -Galyatető 400 millió Ft

Dr. Sós Tamás szerint az 1 km- re eső út belekerülési költsége 30- 40 millió forint, ami nagyban függ az ott lévő műtárgyaktól, hidaktól, mert ezek megnövelik az előállítási költséget . Némely utak felújítása a térség fejlődését hozhatja, néhány út  pedig a mindennapi közlekedés komfortját emeli, viszont minden esetben fontos, hogy az ígéretek megvalósítás stádiumába lépjenek.

Nevelőszülők továbbképzésére nyert a napokban közel egymillió forint anyagi segítséget a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a Heves Megyei Önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye.

A gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására szolgáló pályázatot még az idén márciusban írta ki a szaktárca. A 16 lakásotthont, egy szakszolgáltatási központot működtető és 85 nevelőszülőt foglalkoztató megyei intézmény a „Nézz jól egy gyermek szemébe!” elnevezésű programjával bizonyult sikeresnek.

Kocsa Erika igazgató elmondása szerint a képzés keretében három helyszínen – Tenken, Gyöngyösön és Egerben – csoportfoglalkozásokat tartanak a nevelőszülőknek az előítéletes magatartásról, a másság kezeléséről, a tinédzser, serdülőkorú gyermekek agressziójáról. Szeretnék oldani a nevelőszülőkben meglévő előítéleteket, s rajtuk keresztül igyekeznek hatni a kamaszok helytelen viselkedésmintáira is.

A kurzusok e hét elején már elkezdődtek, ebben az évben mindegyik csoport három alkalommal találkozik, a foglalkozásokat egy külsős tréner segíti. Az elsajátított ismeretek gyakorlati hasznának kiértékelése jövő márciusban zajlik majd.

Közel 50 millió forintos uniós támogatást kapott az EKMK, az Egri Kulturális és Művészeti Központ. A sikeres pályázat összegéből új, gyermekeknek szóló programok megvalósítására fordítják majd.

A csütörtöki nyitókonferencián Ponyi László, az EKMK igazgatója hangsúlyozta, hogy a mostani „Iskolapélda” már a harmadik elnyert pályázat, s sikerként könyvelte el azt is, hogy pontosan annyi pénzt kaptak, amennyit kértek.

A projekt első számú célkitűzése, hogy a tanítási órákon és az óvodai foglalkozásokon kívül is szervezhessenek a diákoknak kulturális rendezvényt, kirándulást, tábort és szakkört. De a tehetséggondozásra is mód nyílt, a gyerekek részt vehetnek önismereti tréningeken, színjátszó foglalkozásokon, pályaválasztási tanácsadáson és alkotóműhelyeken.

Egerből és a környező településekről, mint Felsőtárkány, Besenyőtelek, Füzesabony, Poroszló, Sirok, Gyöngyöstarján és Ecséd, tizenkét általános iskola és négy középiskola csatlakozott.

A Nyitókonferencián Kovács Katalin projektmenedzser kiemelte, hogy az elnyert összegből lehetőségük van új műszaki berendezéseket vásárolni, s fejleszthetik a jelenlegi eszközöket is. Fontos eleme a programnak még az egészségtudatosság elterjesztése, az esetleges hátrányokkal küzdő tanulók nehézségeinek leküzdése is.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

Mobiltelefonokból nyílt kiállítás tegnap délután, az egri várban található gótikus palotában. Korunk relikviái a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből kerülnek terítékre.

Most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.  A Mobil-kor-történet kiállítás mobiltelefonokat, szolgáltatókat és gyártókat mutat be, vagyis az elmúlt húsz év történetét. A napjaink néprajzi tárgyaiból összeállított tárlatot Némedi Varga Zoltán, a Mobil-kor Alapítvány elnöke nyitotta meg.
Budapesten, Kapolcson és Pécsett bemutatott kiállítás, utal arra, hogy a mobiltelefonok világa ma már része kultúránknak és történelmünknek.
A tárlat az alapítvány eddigi gyűjteményének egy szeletét mutatja be. Olyan mobil mérföldköveket választottak ki az elmúlt két évtized történetéből, amelyek új kapukat nyitottak a mobilkommunikációs fejlődésben. A bemutatott hatszáz készülék között réginek, elavultnak számító modellek is láthatók, emellett az érdeklődők megismerkedhetnek a gyártók történetével, érdekes tényekkel, információkkal.
Az Mobil-kor Alapítványt azzal a céllal jött létre, hogy azokat a relikviákat, fontos mérföldköveket megőrizze az utókor számára, amelyek Magyarországon és a világon összegyűjthetőek,  korunkra jellemzőek. A fejlődés ütemét figyelembe véve megbecsülni is lehetetlen, hogy milyen jelentős gyűjtemény válhata telefonos emlékekből.
Hatszáz mobilt hozott el a Mobil-kor Alapítvány. A miskolci kiállítás eddig. Érdekesség, hogy most húsz éve, 1990 októberében indult az első mobilszolgáltató hazánkban.

Forrás: Egriszin

A megtévesztés, a megszorítás költségvetésének nevezte dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő a kormány jövő évre tervezett számításait mai tájékoztatóján. Vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, s a lakosság is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az MSZP megyei elnöke szerint.

Dr. Sós Tamás szerint annál keményebb, durvább megszorítást már elképzelni sem lehet, amikor úgy teremtik meg a költségvetési egyensúlyt, hogy elveszik 3 millió magánnyugdíj pénztári tag egy évtizedes befizetéseit, kamatait, azaz megfosztják a tulajdonától. A magántulajdon szabad préda lett, s a lakosság helyzete egyre kiszolgáltatottabb.

Ideig-óráig még meg lehet téveszteni kommunikációs eszközökkel a lakosságot, de legkésőbb akkor látni fogja mindenki, hogy becsapták, amikor meglátja, hogy milyen nyugdíjat kap az államtól. A tervezett költségvetésben lévő „nyugdíjpénztári csomag” célja, haszna nehezen értelmezhető a hosszú távú célok kapcsán, s az ország fenntartható fejlődése szempontjából kapcsolatban is káros hatású – mondta az elnök. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanácsi is felhívta a figyelmet a gazdasági növekedést fékező hatású elemeire. Azaz alaptalan a várakozás, ami a gazdasági és a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos. Ráadásul az sem szerepel benne, hogy mire költik a különadókból befolyó összegeket.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a közszolgáltatásban dolgozók elbocsátását, valamint béreinek is juttatásainak befagyasztását, ami 25-30.000 főt érint. A közszolgáltatások fedezetének növelését sem biztosítja a kormány az MSZP szerint, s a helyi önkormányzatok számára is csökkennek a központi források a 2010-es évhez képest 2011-ben a változatlan szakmai normatívák mellett, sőt a szociális szférából 34 milliárd forintot vonnak ki. Gyakorlatilag leáll a panelprogram is, hiszen elenyésző pénzt adnak rá.

Kritikus területnek tartja még az egészségügyet dr. Sós Tamás. A FIDESZ-KDNP ellenzékként mindent megtett országosan és helyi szinten is, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását, mégis csak szinten tartást biztosít az egészségügyben a jövő évi költségvetés. A szociális normatívák értéke is csökken, kevesebb pénz jut majd az anyasági ellátásokra és a szociális intézmények látogatására is. A nyugdíjakat sem emelik kellő mértékben, csupán 3,8 százalékkal. Mindemellett több mint 7 százalékkal csökkentik a közgyógyellátás éves előirányzatát, ami nagy érvágás a hátrányokkal küzdő embereknek az elnök szerint. Csökken még a családi pótlékra szánt forrás összege is, illetve a babakötvény éves kerete.

Az oktatás helyzetet és kritikusnak tartja az MSZP megyei elnöke. Válságos időben véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolázásra, ez pedig nem történik meg, sőt 2011-ben kevesebb pénz jut közoktatásra. Így nem fog javulni az iskolák helyzete és a pedagógusok megbecsültsége sem, ráadásul leállnak majd az iskolai fejlesztési programok is. A támogatható ellátotti kör is szűkül több területen. Ez főként a bejáró tanulókat, a kollégistákat és a diákotthonokban lakókat hozza nehéz helyzetbe, s azokat, akik eddig részesültek gyermekvédelmi kedvezményben. A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása is vesztes lesz, s alig jut pénz informatikai fejlesztésre és művészeti oktatásra.

Dr. Sós Tamás szerint tehát komoly kockázatai vannak a jövőt felélő költségvetésnek, amely feléli a korábbi megtakarításokat, s egy az egyben a lakosságra terheli rá a pénzeket.

Forrás : Egriszín

A főiskola Szenátusa november 10-i ülésén a rektor kezdeményezése alapján létrehozta a Professzorok Tanácsát, melynek alakuló ülését ma délelőtt tartották, a Városháza Dísztermében.

A Professzorok Tanácsa mai alakuló ülésén a tanács tagjai átvették megbízólevelet és nyílt szavazással el fogadták az ügyrend tervezetét.
Az új tanács a rektor közvetlen stratégiai tanácsadó, véleményező, javaslattevő testületeként működik, a rektor kérésére a tanács az intézményt érintő bármely kérdésben állást foglalhat. Az intézmény professzori testülete a főiskola egyetemmé történő átalakulásának folyamatában és azt követően állásfoglalásaival jelentősen segítheti a rektort és a Szenátust a stratégiai döntések meghozatalában. A Tanács véleményt nyilvánít különösen az oktatást és kutatást érintő stratégiai célokról, tervekről, a szervezeti struktúra tervezett, vagy szükséges átalakításáról az oktatókra és kutatókra vonatkozó fejlesztési politika irányáról, az intézményben folyó tudományos munka helyzetéről, a tudományos minősítési rendszer tapasztalatairól. Véleményezi az új egyetemi tanári előlépéseket, a Professor Emeritusi címre beérkező javaslatokat.
A 41 fős testület tagjai a főiskola közalkalmazotti és más további munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott kinevezett egyetemi tanárai (24 fő), Professor Emeritusai (7 fő) és vendégprofesszorai (10 fő). A Tanács maga határozza meg ügyrendjét. A testület elnökét a Szenátus határozata alapján a rektor bízza meg határozott időre, négyéves időtartamra. A megbízás több alkalommal megismételhető.

Forrás: Egriszín

Felszámolták az illegális hulladék lerakó-helyeket Eger város elszánt lakosai, a civil szervezetek képviselői és a Polgármesteri Hivatal munkatársai.A szemétszüret során 526 tonna hulladék gyűlt össze.

Az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolásának feladataira ez évben ismét pályázatot hirdetett a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium /melynek jogutódja a Vidékfejlesztési Minisztérium/. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Agria Polgárőr Egyesülettel és az Egri Polgárőrséggel, illetve a Városgondozás Eger Kft. támogatásával sikeresen pályázott és a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával 2.558.360 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az elmúlt években indított program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben szemétszüretet szerveztekk az Egri Borvidéken, melynek során 14 helyszínen számoltak fel az előzetesen feltárt és dokumentált illegális hulladéklerakásokat.

A takarítási munkálatok – figyelembe véve a pályázat feltételeit – kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő területeken valósultak meg, melyek Eger Város környezetében szórtan helyezkednek el. A Polgármesteri Hivatal munkatársainak, az együttműködő szervezetek képviselőinek és városunk lakosainak lelkes közreműködésével sikerült így szép környezetet varázsolni a Kerecsendi út és a Noszvaji út mellett lévő területeken, a Bajusz-völgyben, a Pap-hegyen, az Agárdi-hegyen, Felnémet környezetében, valamint a Galagonyás-, a Steiner- és a Donát-dűlőben. Figyelembe véve az illegálisan elhelyezett hulladék mennyiségét, a lakosság bevonása mellett jelentős gépi munka is szükségessé vált, melyet a Városgondozás Eger Kft. biztosított.

A szemétszüret eredményesen zárult az Egri Borvidéken. Sikerült mozgósítani a lakosságot, a civil szervezetek képviselőit és a Polgármesteri Hivatal munkatársait. A mintegy 100-120 résztvevő a munkagépek segítségével, a takarítási akciók során 516.500 Kg, azaz megközelítőleg 516 tonna hulladékot gyűjtött össze, mely legális lerakóhelyeken került elhelyezésre és ártalmatlanításra.

A megtisztított területeken ez évben is információs táblákat fognak elhelyezni, melyeken felhívják a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adnak arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a kommunális, illetve az inert hulladékot.

A program folytatásaként novemberben a Vécsey-tetőn /a Repülőtérrel szemben lévő területen/, mely korábban illegális hulladéklerakó helyként funkcionált, pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényzetekkel és őshonos fák telepítésével. Az utógondozás keretében pedig továbbra is tervezzik a Zöld Kommandó folyamatos jelenlétét a külterületeken.

A mátraházai idősotthon helyzetével kapcsolatban adott ki sajtóközleményt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, amit a mai rendkívüli közgyűlésen ismertetett.

Elszomorító, hogy váratlan helyzetekkel, a megye előző vezetése által folytatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel vagyunk kénytelenek szembesülni nap, mint nap, ám azt mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy e felelőtlenségnek a mátraházai otthonban élő idős emberek is az áldozatául essenek.

Elhatározásunkban megerősített bennünket Szabó Róbert alelnök úr hétfői, az intézményben tett személyes látogatása, amikor is világossá vált, hogy az idősotthon lakói számára a költözés rendkívül nagy lelki megrázkódtatást okozna, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartják, hogy másutt, más környezetben éljenek.
Hiába tárgyaltunk Visonta polgármesterével nemrég arról, hogy közösen egy új idősotthont építünk a településen, az elmúlt hetekben kiderült: a tervezett fejlesztésre egész egyszerűen nincs pénz. A beruházáshoz szükséges több,mint 600 millió forint nem áll a megye rendelkezésére. A megyei önkormányzat 6 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik.
A helyzet tehát a következő volt: fejlesztésre pénzünk nincsen, a Mátrai Állami Gyógyintézetben pedig az előző megyei vezetés által kötött szerződés értelmében nem maradhat az intézményünk december végénél tovább. Ha nem vagyunk tekintettel a szerződés lejártára, napi 100 ezer forint kötbért – azaz éves szinten 36,5 millió forintot - kell fizetnünk egy egyébként amúgy is magas szolgáltatási díjakkal működő idősotthon után. Ezért, az intézmények jogutód nélküli megszüntetése esetére törvényben foglalt 45 napos határidőre is figyelemmel, múlt héten pénteken a közgyűlés bizottságai elé kellett terjeszteni azt a javaslatot, amely az otthon megszüntetésére vonatkozott, s amely eredetileg a mai rendkívüli ülés napirendjei között is szerepelt.
Mindeközben a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt segítségért fordultam dr. Szócska Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárához. Megpróbáltuk pár nap alatt elérni azt, amit a korábbi megyei vezetésnek évek alatt sem sikerült: azt jelesül, hogy a mátraházai idősotthon az eddigi helyén, a Mátrai Gyógyintézetben maradhasson, s az idős embereknek most ne kelljen költözniük.
A kormányzat szerencsére nagyon pozitív, humánus, emberi módon állt hozzá ehhez a számunkra rendkívül fontos ügyhöz, így lehetőség nyílt arra, hogy a megszüntetésre vonatkozó javaslatot levegyük a mai ülés napirendjéről.
Mindennek fényében határozottan állíthatom – s itt utalnék vissza a szocialisták emlékezetes, tántoríthatatlan HospInvestes kórházi ámokfutására –, hogy a mi döntéseinket nem a presztízsszempontok vezérlik. Nem a problémák, hanem a megoldások emberei vagyunk.

Eger, 2010. november 10.

Horváth László
Elnök
Heves Megyei Közgyűlés