Keresés: „anya” (833 találat)

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

Különösebb meglepetés nélkül zajlott az országos bajnokság utolsó napja a Bitskey Aladár Uszodában. A legeredményesebb versenyző a várakozásoknak megfelelően Cseh László lett hét aranyéremmel, eggyel megelőzve a hat elsőséget begyűjtő Verrasztó Evelynt.

Tizennégy számban avattak bajnokot szombaton Egerben, így a legjelentősebb országos viadal nemcsak a fent említett két versenyzőről szólt. 200 méter mellen például Gyurta Dániel alakított nagyot, ideje a legjobb ebben az évben az európai úszók közül (2.10.47). Gyurta ezzel majd négy másodpercet adott az őt követő Jövő SC-s klubtársának, Molnár Ákosnak.

Kis Gergő is remek versenyt tudhat maga mögött: azután, hogy már az első napon legyőzte Cseh Lászlót 400 m vegyesen, (200-on nem tudta megismételni) végül négy egyéni arannyal zárt, vagyis ugyanannyival mint Cseh. A Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh László, Makány Balázs összeállítású 4X100-as vegyes váltó ideje is említésre méltó, akik 3:42.04-re javították a hazai egyesületi csúcsot.

A szombati döntők eredményei: 

FÉRFIAK

200 m mell

1. Gyurta Dániel (A Jövős SC) 2:10.47 p

2. Molnár Ákos (A Jövő SC) 2:14.43

3. Bodor Richárd (Pécs Városi SE) 2:16.07

100 m gyors

1. Kozma Dominik (Kőbánya SC) 50.04 mp

2. Takács Krisztián (Dunaferr-DVSI) 50.15

3. Makány Balázs (Kőbánya SC) 50.43

100 m hát

1. Bernek Péter (Kőbánya SC) 56.14 mp

2. Szilágyi Ádám (Százhalombatta VSE) 56.42

3. Balog Gábor (Bácsvíz-KVSC) 56.89

200 m vegyes

1. Cseh László (Kőbánya SC) 1:59.14 p

2. Kis Gergő (Rája ′94 Úszóklub) 2:01.67

3. Verrasztó Dávid (A Jövő SC) 2:02.11

50 m pillangó

1. Takács Krisztián (Dunaferr-DVSI) 24.46 mp

2. Cseh László (Kőbánya SC) 24.62

3. Hős Péter (Kőbánya SC) 24.75

4x100 m vegyes váltó

1. Kőbánya SC (Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh László, Makány Balázs) 3:42.04 p

2. A Jövő SC (Verrasztó Dávid, Gyurta Dániel, Hős Péter, Gercsák Balázs) 3:44.73

3. Delfin Tiffer 21 SE (Nagy Péter, Horváth Zoltán, Egly Dániel, Povázsai Zoltán) 3:48.94

NŐK

200 m vegyes

1. Verrasztó Evelyn (A Jövő SC) 2:12.62 p

2. Kovács Réka (Kőbánya SC) 2:18.22

3. György Réka (Kőbánya SC) 2:19.65

200 m gyors

1. Mutina Ágnes (A Jövő SC) 1:58.84 p

2. Dara Eszter (Kőbánya SC) 1:59.38

3. Jakabos Zsuzsanna (ANK UK Pécs) 2:01.35

100 m mell

1. Sztankovics Anna (A Jövő SC) 1:11.73 p

2. Kovács Krisztina (BHSE) 1:12.89

3. Pecz Réka (A Jövő SC) 1:13.21

100 m pillangó

1. Dara Eszter (Kőbánya SC) 59.32 mp

2. Jakabos Zsuzsanna (ANK UK Pécs) 1:00.58 p

3. Tompa Orsolya (A Jövő SC) 1:00.69

200 m hát

1. Szekeres Dorina (EuropTec-Zalavíz ÚK) 2:13.78 p

2. Szilágyi Liliána (A Jövő SC) 2:16.68

3. Nagy Réka (Delfin Tiffer 21) 2:18.87

50 m gyors

1. Fehérvári Júlia (Békéscsaba Előre ÚK) 26.46 mp

2. Bordás Beatrix (Dunaferr-DVSI) 26.56

3. Tompa Orsolya (A Jövő SC) 26.62

1500 m  gyors

1. Kapás Boglárka (BVSC-Zugló) 16:53.77 p

3. Kádas Vivien (Kőbánya SC) 16:54.65

3. Olasz Anna (Szeged UE) 17:03.14

4x100 m vegyes váltó

1. A Jövő SC (Verrasztó Evelyn, Sztankovics Anna, Tompa Orsolya, Mutina Ágnes) 4:16.39 p

2. BHSE (Povázsai Eszter, Kovács Krisztina, Földházi Zsófia, Ludmerszki Bernadett) 4:20.70

3. BVSC-Zugló (Kapás Boglárka, Bucz Eszter, Lennert Dorottya, Mór Baranyai Erika) 4:23.95

Forrás: egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.

A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

A sérüléssel járó közúti közlekedési baleset száma június hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva kis mértékben 5 esettel emelkedett Egerben és szűkebb környezetében. A személyi sérüléssel járó baleset számának elemzésekor megállapítható, hogy halálos baleset nem történt, súlyos 8 esetben, könnyű 13 esetben történt.

Az Egri Rendőrkapitányság jelentéséből kiderült, hogy illetkésségi területükön 2010. június hónapban bekövetkezett baleseteket többségében, gépjárművezetők okozták és a sérüléses baleset nagyobb hányada 7 esetben a sebesség nem megfelelő megválasztása miatt következett be. 3 esetben szabálytalan előzés, 2 esetben elsőbbségi jog meg nem adása, 1 esetben kanyarodási szabályok megszegése, 1 esetben gyalogos hiba  és 6 esetben egyéb ok is szerepet játszott. A balesetszám további csökkentése érdekében fokozott ellenőrzések megtartására kerül sor az előttünk álló időszakban.
A személyi sérüléses balesetek vonatkozásában 4 könnyű és 1 súlyos sérüléssel járó baleset esetén ittas volt az okozó.
Az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén az év első felében a személyi sérüléssel járó baleset alakulását tekintve kedvező irányú elmozdulás (csökkenés) figyelhető meg az elmúl év hasonló időszakához viszonyítva, illetve azon belül az ittasan okozott baleset száma is hasonlóan alakult. A jövőben összehangolt, célirányos fokozott ellenőrzés sorozat kerül megtartásra, a kitűzött hazai közlekedéspolitikai célok teljesítése érdekében.

Forrás: Egriszín

A turisták hatékonyabb informálását  július elsejétől augusztus 31-ig tájékoztató pavilonok segítik, melyeket  az egri Tutisztikai Desztinációs Menedzsment állított fel. A két belvárosi pult mellett a strandon mobil informátorok is segítik a városunkba érkező fürdőzőket.

Az információs pontok délután három órától este kilencig várják az arra érkezőket, hogy a nevezetességekről, szálláshelyek lehetőségeiről és a városban zajló aktuális rendezvényekről adjanak tájékoztatást. Dancsók Ágnes, a Tourinform csoportvezetője azt nyilatkozta, hogy ez a délutáni, illetve koraesti időszak valamint a helyszínek igen praktikusak a kitelepülésre, mert így sokkal könnyebben tudják elérni az ide érkező vendégeket. Elmondása szerint a pultokat célzottan felkeresők száma a bámészkodókéhoz képest igen csekély. Hozzátette, hogy a Széchenyi utcán még a helyiek is szoktak kérdezősködni a városban történő programok kapcsán.

A strand területén naponta kétszer, egy délelőtti, és délutáni órában úgynevezett mozgó informátorok Tourinformos pólóban és táskában sétálnak végig, várva az információra éhezőket. Ezt az időtartamot az iroda egyelőre elegendőnek látja, bár amennyiben sokan vannak a strandon, a turistákat pásztázó alkalmazottak akár tovább is maradnak majd. 

Elsősorban angol és német nyelven adnak felvilágosítást és prospektusokat. Amennyiben igény van rá, az anyagok elérhetőek cseh, olasz, valamint spanyol nyelven is.

Forrás: Egriszín

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol

Bizottság vizsgálja, hogy az intézményben minden megfelel-e a WHO által előírt szigorú követelményeknek.

Bababarát minősítésért pályázik az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet. Júniusban már járt a kórházban a bíráló bizottság, amely éjjel-nappal vizsgálódott. Nem csupán az osztályon folyó munkát figyelték, hanem megkérdezték a kismamákat is tapasztalataikról.

– Tíz kritériumnak kell megfelelni ahhoz, hogy elnyerjük a Bababarát Kórház címet – tájékoztat dr. Hernádi László PhD, a Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály vezető főorvosa. – A legfontosabb, hogy anyatejes táplálás legyen legalább 80–85 százalékban az első hat hónapban, és ebben védőnők, laktációs szakember segítségével akkor is segítjük az anyukákat, amikor kisbabájukkal már elhagyták a kórházat. Születésük után egy órán át az édesanyjuk mellén pihenhetnek a babák, hiszen fontos a bőrkontaktus. Az anya-gyerek kapcsolatot pedig nem zavarjuk fölösleges vizsgálatokkal, a gyermekorvos az ágynál vizitel, és védőnők, szülésznők, szoptatási tanácsadók járják a szobákat.

Mivel a vizsgált időszakban éppen kevés kisbaba született az intézményben, a vizsgálóbizottság szeptemberben visszatér, hogy folytassa a munkáját.

Forrás: Heol