Keresés: „vezető” (1134 találat)

A Regionális Idegenforgalmi Bizottság volt szakemberei szerint az utóbbi egy évben megrekedtek a Tisza- tavi turizmus fellendülését célzó fejlesztések – fejtette ki véleményét csütörtök délutáni egri sajtótájékoztatóján Godó Lajos és Kerekes László a RIB volt elnöke és alelnöke. A tájékoztatón részt vett dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő is, aki kihangsúlyozta, hogy az elmúlt 1 év során csak azok a turisztikai fejlesztések folytak és fejeződtek be, amelyek még a Bajnai, vagy Gyurcsány-kormány alatt megítélt támogatásokat élvezték.

• A Tisza-tó fejlesztését követően a Mátra vidékének – elsősorban infrastrukturális – fejlesztése a következő cél, hiszen az utak rendbehozatala ez idáig kimaradt, és hosszabbtávon jelentős idegenforgalmi bevételt jelentene Heves megyének – fejtette ki álláspontját dr. Sós Tamás.

Godó Lajos elmondta, hogy egy évvel ezelőtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy levélben mentette fel a Regionális Idegenforgalmi Bizottság vezetőit és bizottsági tagjai, az új vezetői és bizottsági helyek betöltésére pedig azóta sem érkezett javaslat. A RIB volt elnöke szerint gazdátlanná kezd válni a turizmus Magyarországon.

• Kevesebb a vendég a Tisza-tónál, ez főként a RIB bizottság működésének hiánya miatt van, hiszen nincs összefogva a szolgáltatói rendszer. Nincs például szúnyogirtás, mert az önkormányzatok nem képesek önerőt biztosítani erre a védelemre, de a vállalkozásokat sem szólítja meg senki – emelte ki Godó.

Godó Lajos és Kerekes László hozzátették, hogy egy Tisza- tavi Baráti Kör megalakítását tervezik, amelynek céljai között szerepel a korábbi programok átbeszélése, és a különböző pályázati lehetőségek ajánlása a vállalkozások, a térség számára.

Egy kidőlt fa miatt riasztották az egri tűzoltókat a megyeszékhelyen szerdán délelőtt. A Kossuth Lajos utcában három parkoló személyautóra dőlt a monstrum. A szakemberek motoros fűrésszel darabolták fel a dúslombú növényt, majd elszállították a helyszínről. A kocsikban összesen egymillió forintos kár keletkezett.

Papp Zsolt tűzoltó hadnagy elmondta, hogy négy autó sérült meg, leginkább kisebb horpadások keletkeztek rajtuk. Úgy tudjuk, hogy az egyik tulajdonos épp gépjárműve mellett tartózkodott, de sikerült ellépnie a kidőlő fa elől.
Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felkérték a Városgondozás Eger Kft.-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére – tájékoztatott Dér Ferenc, a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda vezetője. Hozzátette, hogy a ledőlt fa közelében közműbontás az elmúlt években nem volt, mivel az eset közvetlen közelében közmű nem is található.

A fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését az okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, amelynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.
A Magyar Biztosítók Társasága lapunkat úgy informálta portálunkat: ha az önkormányzat munkatársai nem felelősek a fa kidőléséért, akkor csupán a Casco-val rendelkező tulajdonosok számíthatnak kártérítésre.

Forrás: HEOL

Magyarországon egy vállalkozás háromszor annyi időt, energiát és pénzt fordít bürokratikus ügyintézésre, mint Európa más országaiban. Egy vállalkozás adminisztrációs terhe átlagosan 3 millió forintra tehető évente. A teher nagy része felesleges: túlzott kötelezettségeket ró a vállalkozókra, párhuzamos adatszolgáltatást vár el és ésszerűtlen szabályozás betartására kötelez – hangzott el a mai, Városházán tartott konzultáción.

Veress Gábor Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium Parlamenti és Gazdaságstratégiáért Felelős Államtitkárságának vezető elemzője elmondta: a kormány egyik célja a különböző gazdasági szervezetekre, vállalkozásokra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése annak érdekében, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országává váljon. A bürokráciacsökkentés első lépéseit a kormány 2011. április 20-án fogadta el, melynek hatására 105 milliárddal csökkennek a vállalkozásokat sújtó terhek.
A második, 400 milliárdos cselekvési terv kialakítását a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti, szoros együttműködésben a vállalkozókkal, a vállalkozói, illetve állami szervezetekkel és mindazokkal, akik fontosnak érzik, hogy mindennapi tapasztalataikkal hozzájáruljanak a bürokráciacsökkentés sikeréhez. Az országos konzultációsorozat egyes állomásain, így Egerben is műhelymunkát szerveztek, amelynek során a vállalkozások vezetői elmondhatták véleményüket és tapasztalataikat is a témával kapcsolatban. Veress Gábor Balázs kiemelte: a résztvevők tudása, hétköznapi tapasztalatai hozzájárulhatnak egy jobb, versenyképesebb, a mindennapi működés igazi problémáit megoldó szabályozási környezet kialakításához.

Forrás: Egriszín

Egyedülálló sportpálya kialakítására készül az Önkormányzat, a Városi Sportiskola és az Amerikai foci Klub. Évek óta kihasználatlanul áll az Északi Sporttelep mögötti terület, egyeztető megbeszélések folytatása után körvonalazódni látszik a gazos telek sorsa.

Martonné Adler Idikótól elmondta: hogy a helyi lakosok szerint sem fenntartható a jelenlegi állapot, ezért 2012. második felére megvalósítható tervekkel álltak elő.  A vízelvezető árok felújításával megszüntetik a lakosok gondjait és az onnan kinyert földdel feltöltve a keleti és nyugati területeket, amerikai focipályát és egy jégpályát hoznának létre, valamint egy mindenki által használható kispályát.

Konkrét költségvetés még nincs a tervekre, folyamatosan keresik a pályázati és egyéb lehetőségeket, mondta el Herke  Zsombor a klub vezetője.

Tóth Géza szerint nem csak sporteseményekre használhatják a létesítményeket, egyéb kulturális rendezvényeket is itt bonyolíthatnának le. A jégpálya kialakítása a biomassza erőmű építésének ütemétől is függ, ezért a korcsolyázás kedvelői az idén télen még nem számíthatnak állandó pályára. A focipálya újabb lehetőségeket nyújthatna a sport területén Eger számára az utánpótlás nevelés, valamint a sportturisztika szempontjából.

Az MSZP-frakció, s annak rabosított vezetője, dr. Nagy Imre akar bennünket kioktatni felelősségből és hozzáértésből, miközben az előző ciklusban a szocialista vezetés kivéreztette Heves megyét.

Ha szerintük a felelősség és a hozzáértés azt jelenti, hogy miként csináljunk hét és félmilliárd forint adósságot néhány év alatt, akkor igazuk van. Mi ehhez valóban nem értünk. A mi feladatunk nem ez. A mi feladatunk az, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, talpra állítsuk Heves megyét és letegyük egy új korszak alapjait. Mi el fogjuk végezni azt a munkát, amivel megbíztak bennünket az emberek. Tudjuk, mi a teendőnk: megnevezni a felelősöket, csökkenteni az adósságot, stabilizálni a gazdálkodást.

Szabó Róbert

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.

A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.

Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.

Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.

Forrás: Egriszín

Az „Informatikai infrastruktúra fejlesztése Eger Város oktatási intézményeiben” című projekt zárórendezvényét tartották szerdán Egerben, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában.

A zárórendezvényen Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: napjainkban komoly jelentősége van az informatikai tudásnak, hiszen a munkaerőpiacon igen nehezen lehet érvényesülni enélkül. Hozzátette: az egri önkormányzat fontos lépést tett azzal, hogy uniós támogatással felszerelte oktatási intézményeit a legkorszerűbb eszközökkel.

Rázsi Botond, Eger MJV alpolgármestere korábbi intézményvezetői tapasztalataira utalva rámutatott: az eszközök megléte kulcsfontosságú a színvonalas oktatáshoz, s míg néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt az ilyen technikai színvonal, mára az iskolák hozzájuthattak a berendezésekhez. A program és az önkormányzat támogatásával a pedagógusok továbbképzéseken is részt vesznek. Ballagó Zoltán projektmenedzser ismertetőjében elmondta: közel 200 millió forintot nyert pályázaton Eger város önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében oktatási intézményeinek informatikai fejlesztésére. Május végéig négy általános iskola és hét középiskola kapott 119 iskolai tananyagcsomagot, interaktív táblákkal, notebookokkal, kivetítőkkel, iskolai PC-kel. Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója az intézményvezetők nevében köszönetet mondott a pályázat adta lehetőségekért, s az önkormányzat támogatásáért, mellyel a program költségvetésén felül további többmilliós forrást biztosított bútorok, kiegészítők vásárlására. Az ünnepélyes rendezvény résztvevői a program zárásaként a gyakorlatban is megismerhették az eszközök működését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola harmadikosainak bemutató óráján.
A projekt főösszege: 195 552 000 Ft.
A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 2011. június 16-i hatállyal határozatlan időre kinevezte a Heves Megyei Szociális és Gyámhivatal vezetőjévé Mentuszné dr. Terék Irént, a Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ vezetőjévé Fenyves Pétert, a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség vezetőjévé Gombály Lászlót, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv vezetőjévé pedig Dr. Wernigg Róbertet.

A kinevezések a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 14. § (1), (3) bekezdése alapján, a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével történtek.