Keresés: „fej” (993 találat)

Félelemkeltésre, bizalmatlanságra építi politikáját a FIDESZ, s hatalmi céljainak rendeli alá a szakmai kérdéseket – mondta dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő ma délelőtt az MSZP indok nélküli elbocsátásokról szóló sajtótájékoztatóján.

Tavasszal már módosult a törvény, akkor a minisztériumokból, a minisztériumi háttérintézményekből, a közigazgatásból indoklás nélkül ki lehetett rúgni embereket, ugyanez fog most meg történni az önkormányzatoknál, az önkormányzati intézményeknél, az egészségügyben, a kórházakban, a szociális- és az oktatási területen is – jelentette be dr. Sós Tamás. A képviselő szerint az áldozatok kijelölése nélkülözheti a szakmai hátteret, nem kérdezik meg az érdekképviseleteket, szakmai szervezeteket. Nem kormány-előterjesztésként kerülnek be a nagy horderejű kérdések, hanem képviselői előterjesztésekben, ami nélkülözi a különböző szakmai, hivatali egyeztetéseket.

A szocialisták megyei elnöke szerint a Fidesz korábbi ígérete ellenére már szétverte a magánnyugdíjpénztári rendszert, most egy másikat szeg meg. Azt ígérte, hogy több munkahelyet teremt, ezzel szemben csökken a számuk: a dolgozók 5-10%-át bocsátják el a különböző közigazgatási területekről; erről jövő hét pénteken tárgyalnak a rendkívüli megyei közgyűlésen.

Intenzív pótcselekvésbe kezdtek, vizsgáló bizottságokat állítanak fel, ’50-es éveket idéző koncepciózus eljárással: valójában az ítéleteket már bemondják előre, s ehhez gyűjtik össze az adatokat, ami sokszor nem nélkülözi a csúsztatást, a manipulációt – mondta dr. Sós Tamás.

A képviselő szerint felelőtlen költségvetést terjesztett be szombaton a FIDESZ 2011-re, amelyben feléljük a jövőt, hiszen az elmúlt 10-12 év nyugdíj-megtakarításaira alapozza a következő évet, s az azt követő három esztendőt. Nincs látható fejlődés sem, Heves megyében két jelentőst fejlesztést tudnak megvalósítani: Gyöngyösön, illetve Egerben a Markhot Ferenc kórházban, amit még az előző kormány alapozott meg.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés frakcióvezetője, a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke elmondta, hogy  marketing-költségvetést nyújtott be a FIDESZ, amelynek magyarázó szövege azt tartalmazza, hogy mindenre lesz pénz, de a belső összefüggésekben nem látszik ennek az alapja. A gazdasági növekedés várhatóan alacsonyabb lesz, mint az előre tervezett, az infláció pedig magasabb.

Első ránézésre a kultúra 50%-kal, a felsőoktatás 30%-kal, a közoktatás pedig 3-7%-kal csökkentett költségvetéssel működik majd a következő évben. Kb. 30 milliárd forinttal csökken az önkormányzati költségvetés. Szociális ellátásra kb. 34 milliárd forinttal terveznek kevesebbet, a panelprogramra ugyanannyi pénz van, amennyi korábban is volt. Önkormányzati szinten nem látszik, hogy bármilyen formában is bővítenék az EU-s források elérhetőségét akár pályázati formában, annak ellenére sem, hogy a kieső illetékbevétel 100 millió forint nagyságrendű – mondta dr. Nagy Imre.

Forrás: Egriszín

A tudomány társadalomban betöltött szerepét hangsúlyosabbá tévő ünnepen országszerte és határainkon túl csaknem 400 programmal várja az érdeklődőket a tudományos, oktatási intézmények. A Magyar Tudomány Ünnepét országos rendezvénysorozat kíséri november 3 és 30 között.

Ebben az évben az interdiszciplinaritást választotta a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt témájául a Magyar Tudományos Akadémia. Az esemény fővédnökei hagyományosan az MTA elnöke, a köztársasági elnök és a miniszterelnök.
Az Országgyűlés 2003. évi XCIII. törvény alapján november 3-át – azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak 1 évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását – a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította.  A képviselőtestület a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak tartva, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja.

Az eseményhez kapcsolódva kétnapos konferenciát rendez „Az egyetem eszméje az európai eszmetörténeti tradícióban” címmel az Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszéke november 11 – 12-én. A programban Dr. Heller Ágnes, Dr. Fehér M. István, Dr. Vajda Mihály előadásait kísérhetik figyelemmel az érdeklődők, a Városházán.

Forrás: Egriszín

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

Az európai gyakorlatnak megfelelően Október 31-én vasárnap hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat, mivel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Az óraátállítás 1976-ban vezették be Franciaországban. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák.  Az eredeti cél az volt, hogy energiát takarítanak meg vele, és hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével.

A vélemények ma már megoszlanak az óraátállítás jelentőségéről és szükségességéről.
Az energiafogyasztási szokásaink 1980 óta nagymértékben megváltoztak, a legújabb számítások szerint óraátállítással ma már nem lehet jelentős mértékű energiát megtakarítani.
Az eseménynek élettani hatása is van, sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz az átállás. Az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.
A vasúti közlekedésben egy belföldi vonatot érint az óraigazítás. A Somoskőújfalu - Hatvan vasútvonalon közlekedő személyvonat Somoskőújfalu állomásról már a téli időszámítás szerint indul. Az Agria Volánnál a téli időszámítás munkaszüneti nappal kezdődik.

Rendkívüli ülést tartott ma az új összetételű Heves Megyei Közgyűlés. A tanácskozáson – többek között – megválasztották az új alelnököt, új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére, és felálltak az új ciklus bizottságai is.

A mai közgyűlés napirendi pontjai előtt – mint ahogy arról már beszámoltunk – szakmai kitüntető díjakat adtak át hét megyei, saját területén kiemelkedő munkát végző szakembernek. A díjazottak: Petes Varga Vilmos okleveles építészmérnök, Dr. Patócs László, a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium nyugalmazott igazgatója, Lovasy László bábkészítő művész, Rudas János, a Gyöngyösoroszi SE Tollaslabda Szakosztály vezetője, Dr. Wilterné Molnár Erzsébet, a Szent Erzsébet Római Katolikus Óvoda nyugalmazott vezetője, Dr. Lukovszki Nóra, a Bugát Pál Kórház diagnosztikai osztályvezető főorvosa és Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere.

Sós Tamás, a közgyűlés korábbi elnöke képviselői mandátumának lemondása után Nagy Imre (MSZP) került be a testületbe.

Lemondott tisztségéről Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) is, helyette Szabó Róbert ülhet a Fidesz-KDNP frakciójában. Mindketten letették esküjüket ma délelőtt.

A Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását követően döntöttek az új ciklus alelnökének személyéről, illetve a bizottságokról és azok összetételéről is. Egyszerű szavazattöbbséggel Szabó Róbertet (Fidesz-KDNP) választották alelnöknek. Az állandó bizottságok mellett felállították Az elmúlt négy év tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottságot. elnöke Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP) lett. Belsős tagok: Szűcsné Major Ildikó (Jobbik), Bossányi László (Fidesz-KDNP), külsős tagok: Dr. Pajtók Gábor (Fidesz-KDNP), Csőgér Bálint (Fidesz-KDNP).

A közgyűlés új, állandó bizottságai: Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, elnök: Oroján Sándor (Fidesz-KDNP); Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, elnök: Dr. Nagy Imre (MSZP); Ügyrendi és Kisebbségi Bizottság, elnök: Dr. Gondos István (Fidesz-KDNP); Egészségügyi és Szociális Bizottság, elnök: Dudás Róbert (Jobbik); Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság, elnök: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP); Eger Megyei Jogú Várossal Egyeztető Bizottság, elnök: Horváth László (Fidesz-KDNP).

Új ügyvezetőt neveztek ki a Markhot Ferenc Kórház Kft. élére. Dr. Fűtő László a közgyűlés döntése alapján havonta 1,2 millió forintot kap majd munkájáért. Létrehoztak egy Felügyelő Bizottságot is, amelynek elnöke Deé András (Fidesz-KDNP) lett, illetve szavaztak arról is, hogy felkérnek egy egészségügyi szakértő-tanácsadót a Markhot Ferenc Kórház Kft. működésének átvilágításához.

A kórházzal kapcsolatos napirendi pontokat követően Eger polgármestere, Habis László felszólalásában méltatta az új közgyűlés lépéseit, amelyek annak érdekében születtek, hogy stabilizálják az egészségügyi intézmény anyagi helyzetét. Az előző ciklus döntéseit felelőtlennek nevezte, és kiemelte, hogy a funkcionális privatizáció egy balul sikerült lépés volt a szocialisták részéről. Ezzel szerinte kockáztatták a kórház anyagi és szakmai helyzetét és ezzel a megyében élők egészségét is. A polgármester bízik abban, hogy az átvilágítást követően végre pontos képet kapnak a kórház helyzetéről. Biztosította Horváth Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét, hogy a város mindenben partner lesz a kórház helyzetének javítása érdekében.

Forrás: Egriszín

A Fidesz politikája hatmillió embert bizonytalanít el, Heves megyében százezer ember érintett – jelentette ki dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke mai, Korózs Lajossal, az MSZP országos elnökségi tagjával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Sós Tamás ma délelőtt tartott tájékoztatóján kijelentette, hogy a nyugdíjtörvény és a intézkedéstervezetek hatmillió embert tartanak bizonytalanságban a magánnyugdíjpénztárak sorsa miatt.
Az országgyűlés hétfőn szavazta meg a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló jogszabályt, mely a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára biztosítja az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe. A zárószavazástól az MSZP távol maradt, nem értenek egyet azzal sem, hogy 12hónapra felfüggesztették a kifizetéseket.
Az MSZP megyei elnöke szerint a 420 milliárdos összeggel az adócsökkentés kapcsán keletkezett lyukat tömik be. Valójában a szegényektől veszik el és a gazdagokhoz juttatják a járandóságokat és nem lehet tudni, hogyan kárpótolják a tagokat.  A rendelkezés ellenkezik az öngondoskodás és a jogállamiság elvével, tette hozzá Sós Tamás.
Heves megyében százezer személy részesül nyugdíjas ellátásban, ebből 92 ezer 931 fő kap öregségi nyugdíjat.

A Fidesz-KDNP kormány ellopja a nyugdíjak felét, állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja. A politikus a Magyar Közlönyben megjelent adatokra hivatkozik, ami szerint a kormány 0,6 százalékkal emeli a nyugdíjakat, a törvény által előírt 1,1 százalék helyett.
A számítás a társadalmi inflációval számol, nem pedig az ettől 0,3 %-al eltérő nyugdíjas mutatóval. Az augusztusi adatok szerint az infláció a vártnál magasabb: 5,2 %, amit nem követ a kiegészítés, így kétszeresen is rosszul járnak a nyugdíjasok. A rendelkezés 1 % alatti különbözetet állapít meg, ami nem épül be a nyugdíjba, tehát a januári és a későbbi emelésekbe sem számít bele.
A törvény szerint a már megemelt nyugdíjakra kell megállapítani a januári nyugdíjemelést, ami átlagosa 12.024 Ft. Mindennek a felét, 6.012 Ft-ot kapnak a nyugdíjasok, hangsúlyozta Korózs Lajos.
A politikus a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban kifejtette, hogy az időskor biztonságának megteremtése céllal létrejött intézmények az Európai Unióban a pénzügyi rendszer részét képezik. Hosszú távú megtakarítást jelentenek és nem multicégek.

Forrás: Egriszín

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

15 éves fennállását ünnepli a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Ez alkalomból szakmai konferenciát rendeztek az Agria TISZK és a KVISZ közreműködésével ma délelőtt a Megyeháza Dísztermében. A téma a gyakorlatorientált képzés volt.

A szakmai tanácskozás előtt Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mutatta be a dinamikusan fejlődő intézmény 15 évét. Elmondta, hogy a központi helyen a gyakorlati képzés áll, a diákok az első perctől fogva valódi üzletekben, vendéglátó egységekben dolgoznak, ahol maximálisan ki kell szolgálniuk a vendéget. Az igazgató véleménye szerint, amit gyakorlatban meg lehet tanítani, azt nem szabad elméletben. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a diákok az összes szakmai megmérettetésen nagyon jól szerepelnek.

A konferencia további részében a szakemberek több nézőpontból is vizsgálták a konferencia központi témáját, az előrehozott szakképzés és a kétéves szakképzés indításának feltételeit, a felvetülő problémákra megoldási lehetőségeket kerestek. Felszólalt Dr. Bihall Tamás alelnök, a szakképzésért felelős MKIK képviselője, valamit iskolaigazgatók és szakmai vezetők is szót kaptak: Kóbor Zoltán, a Gundel Szki. Budapest igazgatója, Szalai Imre, a Kereskedelmi Szki. Tatabánya igazgatója, valamint Keveiné Mészáros Erika, a Hansági Szki. Szeged igazgatónője.

Ezután a tanulókat foglalkoztató vállalkozók szempontjából vizsgálták meg az előrehozott szakképzést és a 2 éves szakképzési rendszert, majd Gyetvainé Vitkóczi Marianna, képzési irodavezető és Kósa László alelnök hozzászólását hallgathatták meg a jelenlévők a Heves megyei Iparkamara képviseletében szakképzés, szintvizsgák és szakvizsgák témában.

Forrás: Egriszín

Tisztázni kell a Magyar Fejlesztési Bank szerepvállalását az egerszalóki fürdő és szállodafejlesztés sok ponton zavaros ügyében - egyebek mellett erről döntött első ülésén az a parlamenti albizottság, amelynek feladata az elmúlt nyolc esztendő kormányzat visszaéléseinek vizsgálata a sport és a turizmus területén. A testület elnöke, Horváth László országgyűlési képviselő szerint világosan kell látni, hogy mi indokolta az MFB Zrt. többmilliárd forintos befektetését, az offshore cégek által tulajdonolt Szalók Holdingban történő tulajdonszerzését. Kérdés, hogy a holdingban ma már kizárólagos tulajdonos MFB jól és felelős gazdaként bánt-e az adófizetők pénzével, ezért a bankot és az illetékes tárcák képviselőit is megkeresik, várhatóan személyes meghallgatások is zajlanak majd.

A bizottság a most elfogadott munkatervének megfelelően december 6-án tartja következő ülését.

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín