Keresés: „kés” (1634 találat)

Jelentős mértékben megemelkedett az első negyedévben a közúti közlekedési balesetek száma Heves megyében.

Figyelemfelhívó sajtótájékoztatót tartott szerdán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága és a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a megyei rendőr-főkapitányság gépjármű telephelyén, ahol az elmúlt évek közlekedési baleseteiben összetört járműveket tárolják.

A rendőrség és a közlekedési felügyelőség munkatársainak célja, hogy felhívják a közlekedők figyelmét a megváltozott évszak veszélyeire.

Erdélyi Róbert r. alezredes elmondta, hogy a balesetek túlnyomó részében a sofőr hibája miatt történik a szerencsétlenség.

– A hirtelen beköszöntött tavasz arra csábítja a vezetőket, hogy nagyobb sebességgel közlekedjenek. A sofőrök nem tartják be a közlekedési szabályokat, figyelmetlenek, nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekednek.

Az autósoknak fokozottan kell figyelniük arra is, hogy a jó időben egyre több a motoros is az utakon.

Boda Ferenc, a közlekedési felügyelőség osztályvezetője elmondta, hogy már az iskolában nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közlekedésre nevelésre.

Erdődi Zoltán r. őrnagy a vezetéstechnika fontosságára hívta fel a figyelmet.

– A közlekedés veszélyes üzem, s a hibákat csak a megfelelő tudás birtokában lehet elhárítani. A közlekedők sokszor a legalapvetőbb technikákkal sincsenek tisztában. Bár anyagi ráfordítást igényel a vezetéstechnikai tréningen való részvétel, baleset során az anyagi kár sokszor jelentősebb, nem is beszélve a személyi sérülésről.

Forrás: HEOL

Hárman könnyebben, egy ember pedig súlyosan megsérült Egerben kedden, a 7-es buszon.

Az elsődleges megállapítások szerint szabályosan közlekedett az az autóbusz, amelyik a Egerben a Király utcából akart kifordulni a Vörösmarty utcába. A zöld jelzésre elindult, de a szemtanúk szerint egy nagy sebességgel közlekedő kék csuklós busz a piros jelzés ellenére áthajtott a kereszteződésen.  A hetes busz vezetője - hogy elkerülje a tragédiát - hatalmas satufékkel állt meg. Úgy tudjuk akkor még ő sem vette észre a sérülteket az utastérben.

Menet közben jelezték az utasok, hogy sérülés volt a fékezésnél. Az autóbusz a Törvényház utca elején állt meg, itt várta be a rendőrséget és a mentőket. Ekkor derült ki, hogy egy idős nő lába is eltört, őt a mentők azonnal kórházba szállították.

Az autóbuszt később visszakísérték a baleset helyére, a helyszíneléshez.

– Az elsődleges információk szerint nem adták meg az elsőbbséget a Király utca felől érkező busznak, ezért kényszerült a sofőr nagyot fékezni – tájékoztatott Vámos Boglárka, a Heves Megyeri Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. – A baleset körülményeit az Egri Rendőrkapitányság vizsgálja.

Kigyulladt szombaton egy lakatlan ház Egerben, a Farkasvölgy utcában.

Az egyik szomszéd elmondta: régóta lakatlan az utca elején két ház, az egyikbe hajléktalanok verhettek tanyát. Tele van az ingatlan szeméttel, valószínűleg valaki azt gyújthatta fel. A férje már többször volt benn az önkormányzatnál is, hogy szüntessék meg ezt az áldatlan állapotot.

Úgy tudjuk, már harmadszor gyújtották fel az épületet az utóbbi időben.

A tűzoltók csak légzőkészülékkel közelíthették meg a tüzet, hiszen nem lehetett tudni, mi ég odabenn.

Az oltás során senkit sem találtak az épületben.

Késő este még oltották a tüzet Eger környékén a tűzoltók.

A délutáni, 10 hektáros tűz után estére az Egerbakta felé vezető 24. sz főút mentén csaptak fel a lángok. Nem volt nehéz dolguk, hiszen a nagy szél állandóan vitte a parazsat, és távolabb ismét kigyújtotta a száraz növényzetet. Este 25 hektárnyi terület égett le.

A tűzoltók kézi eszközök segítségével birkóztak a lángokkal.

Gázriasztó pisztoly is volt annál a férfinál, aki miatt rendőrt kellett hívni az egri Markhot Ferenc Oktatókórház sürgősségi osztályára a napokban.

Az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház sürgősségi osztályának felvételi pultjánál fenyegetőzött gázriasztó pisztolyával egy férfi szombaton. Az esetről egyik olvasónk értesítette a heol.hu-t.  Úgy tudjuk, az ügyeletes orvosok hívták ki az obszcén szavakat használó, fegyveres fenyegetőző miatt a rendőrséget.

– Valóban volt ilyen bejelentés – erősítette meg kérdésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. – Szombaton, a késő délutáni órákban kapta az Egri Rendőrkapitányság ügyelete a jelzést a fenyegetőző miatt – tette hozzá.

A sajtóreferens tájékoztatása szerint egy andornaktályai férfi ellen indított az ügyben garázdaság gyanújával eljárást az Egri Rendőrkapitányság.

Forrás: HEOL

Úgy tudjuk, a férfi engedéllyel hordta a pisztolyt, azonban a jogszabály előírja, hogy ittas, bódult állapotban nem tarthatja magánál. Információink alkoholos befolyásoltság alatt hadonászott a pisztollyal, valószínűleg ezért is szabálysértési eljárást indítanak ellene.

Dr. Botos Péter, a sürgősségi osztály vezetője elmondta: a mentőszolgálat munkatársa óriási lélekjelenlétről tett bizonyságot, hiszen amikor előkerült a fegyver, azonnal közbelépett, kiverte kezéből azt. Ezek után az ápolók testi erővel leszorították a beteget amíg a rendőrség megérkezett.

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Farsang Farki Vigadalmat rendeztek a kisnánai várban.

A látogatók ezen a napon nem csak a várat ismerhették meg, hanem akár kincsvadászaton is részt vehettek, a hölgyek pedig kipróbálhatták boszorkányos tudásukat. A versenyen fő szám volt a szemmel verés, a bájital készítés, de megtudhattuk, hogy a közlekedésre használt seprűnél elől kell lenni a ciroknak, ha nem tolatni akarunk...

A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.

Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.

Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.

Harmadik alkalommal rendezték meg a felnémeti disznótort, ami ma már kiegészült pálinkamustrával is.

Hajnalban már visítottak a disznók, hogy mire a nagyérdemű megérkezik, készen álljanak a finomságok. Felnémet apraja-nagyja ette a frissen sült pörcöt, a hagymás vért, a színpadon hagyományőrzők énekeltek, a szakácsok sütöttek-főztek. Délre aztán elkészült a gyöngyöző orjaleves, a pörkölt.

A pálinkáknál munkához látott a zsűri is: 11 Felnémetről és a környékből származó italt kellett megkóstolniuk.

A rengeteg vendéget vonzó eseményen késő délutánig étellel, itallal, műsorokkal várták a látogatókat.

DR. TATÁR LÁSZLÓ

Mint ahogyan arról Önök is értesülhettek a sajtóból, az MSZP megyei elnöke, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke, Dr. Sós Tamás doktori disszertációja ügyében plágium gyanúja merült fel. A 2010-ben elkészített 158 oldalas disszertáció a Célpont műsora szerint szóról-szóra egyező részeket tartalmaz mások korábbi tudományos munkájával. A műsor szerkesztői 68 olyan részt találtak, amelyet a műsorban elhangzottak szerint Dr. Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből. Olyan tanulmányt is találtak, amelyből teljes oldalakat vett át, ilyen például André Lászlóné és Kerékgyártó László egy 2007-es műve. A műsorban láthattuk: Hajdu Zita 2008-as disszertációjából Dr. Sós Tamás három nagyobb részt emelt át hivatkozás nélkül. Szintén elhangzott, hogy forrásmegjelölés nélkül Mohácsi Márta 2008-as disszertációjából is szerepelnek részek Dr. Sós Tamás dolgozatában, sőt az MTA plágiumkereső szoftvere szerint a két disszertáció teljes egyezése 5 százalékos. A műsor szerkesztőinek birtokába került egy levél, amely a Célpontban elhangzottak szerint dr. Zachár László – a disszertációt bíráló bizottság tagja- és Nagy László megküldi Dr. Sós Tamásnak a disszertáció általuk kijavított változatát – még a dolgozat hivatalos beadása előtt.

Dr. Sós Tamás a műsort követően közleményt adott ki, mely szerint pert indít a Hír Tv ellen. Idézem: „ A Hír Tv elveszíti majd azt a pert is, amelyet már hétfőn indítok a Fővárosi Törvényszék előtt a péntek esti Célpont című „kilövő” műsorban elhangzottak miatt.” A közlemény a következő mondattal zárul: „Állok elébe bármely hivatalos eljárásnak”

Én, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz frakciójának egykori vezetőjeként jól ismerem az MSZP megyei elnökének ügyeit és Dr. Sós Tamás módszereit. Dr. Sós Tamás körül nincs rend.

Bár Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke azt nyilatkozta maga kezdeményezi dolgozata vizsgálatát, azonban ez az ELTE tájékoztatása szerint még nem történt meg. A pénteki események után úgy döntöttem, várok egy-két napot, hogy a képviselő tisztázza magát. Miután ez nem történt meg, hétfőn megkerestem az ELTÉT, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy sem Dr. Sós Tamás, sem más nem indított ilyen eljárást, ezért én benyújtottam beadványomat. Ebben kezdeményeztem Dr. Sós Tamás doktori fokozatának felülvizsgálata és szükség esetén a visszavonás iránti eljárás megindítását a fokozatot kibocsátó, a hatáskörrel rendelkező Egyetemi Doktori Tanács elnökénél. Az anyagot tájékoztatásul megküldtem az Országgyűlés Oktatási Tudományos és Kutatási Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság államtitkára és az Országos Doktori Tanács elnöke részére is.

 Ebben az ügyben két dolog inspirált. Egyrészt, hogy az esetleges hazugságot ismét tetten érjük, másrészt úgy gondolom, a magyar felsőoktatásnak is meg kell nyilvánulni, hogy valós teljesítmények vannak a doktori disszertációk tárgyában. Úgy gondolom, hogy a plágium kérdését, annak valóságát az ELTE doktori tanácsának kell eldöntenie. Ez az ügy azért tarthatatlan, mert a magyar felsőoktatás tekintélye is csorbát szenvedhet. Nagyon remélem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia etikai kódexének ajánlásait figyelembe véve, egyenes, alapos és gyors vizsgálat fog történni ez ügyben. Bízom benne, hogy az ELTE doktori tanácsa az intézmény tekintélyéhez méltó módon és a lehető leggyorsabban fogja az ügyet kivizsgálni.

A beadványomban, minden szükséges melléklettel együtt egy olyan anyagot tettem le az asztalra, ami úgy gondolom, alkalmas a vizsgálatra. Mi úgy gondoljuk - és ebben szakértők segítségét is kértem -, hogy számos helyen a plágium gyanúja megáll.

A kapott tájékoztatás szerint az ELTE doktori tanácsának, szakértők bevonásával, a jelenlegi szabályok szerint, 30-60 nap áll rendelkezésére, hogy lefolytassa a vizsgálatot. Úgy gondolom, hogy amennyiben az általam felvetett hiányosságokat alátámasztja a tanács döntése is, egy gyors eljárást követően az intézmény vissza fogja vonni Dr. Sós Tamás doktori címét.

 SZABÓ RÓBERT

 Annak, hogy én itt állok, egyetlenegy oka van. A Hír TV Célpont című műsorában Dr. Sós Tamás plágiumgyanús dolgozatával kapcsolatban felmerült a Heves megyei Önkormányzat érintettsége is.

A műsor szerkesztői a Heves Megyei Önkormányzathoz fordultak, azzal a kérdéssel, hogy a birtokukba került, Dr. Sós Tamás dolgozatával kapcsolatos e-mailek valóban léteznek-e?

A kollégáim a bemutatott e-mailek adatai alapján megállapították, hogy azok valóban léteznek, 2009-ben a Heves Megyei Önkormányzat levelezőrendszerébe megérkeztek és még most is megtalálhatóak.

Tudomásom szerint a törvények nem teszik lehetővé, hogy ezeket a leveleket én nyilvánosságra hozzam, egyetlen kivétellel: ha Dr. Sós Tamás ehhez hozzájárul.

Itt a lehetőség Dr. Sós Tamásnak, hogy bizonyítsa, valóban komolyan akarja-e ennek az ügynek a tisztázását. Ha valóban komolyan akarja, akkor csak egy dolgot tehet: hozzájárul a levelek nyilvánosságra hozásához.

Frissítve:

KÖZLEMÉNY

Tudom, hogy választókerületemben győzelemre állok! Úgy tűnik, tudják ezt a FIDESZ médiarabszolgái is, mert „botrányom”, a HÍR Tv múlt pénteki Célpont című műsorában elhangzott plágiumvád vezető hír lett a HÍR Televízió óránkénti híradójában.

Úgy tűnik tudják ezt a FIDESZ Heves Megyei Helytartójának katonái, Tatár László és Szabó Róbert is!

Gondolom ezt azért, mert az említett Urak rárepültek a HÍR Tv vaktában kilőtt  csodagolyóbisaira, szükségesnek látták, hogy „nagyszabású” sajtótájékoztatót tartsanak az „ügyben” a semmiről!

Nincs Sós – ügy, mint ahogy volt viszont Schmidt – ügy és Semjén – ügy is. Azok – A HÍR Televízió, Dr. Tatár László és Szabó Róbert – támadnak most, akik körömszakadtáig védték a „törzsanyagos” FIDESZ imposztort!

Nem csak jogi tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot Szabó Úr, amikor mai sajtóközleményében úgy vélekedik, hogy a – maffiakormány maffiamédiája által amúgy már megsértett – levéltitok csak engem illet.

Dr. Tatár Lászlónak felesleges volt fáradnia, felolvasó délelőttje nélkül is megteszem  a  szükséges lépéseket.

Mindazonáltal köszönöm kitüntető figyelmüket!

Eger, 2014. február 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP