Keresés: „kormány” (851 találat)

Két évtizedes múltra tekint vissza a minden nyáron megrendezett „Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye”, melynek nyitókiállításán a helyi polgármester köszöntötte az idei tábor résztvevőit tegnap este. Az egy héten át működő alkotóműhelyben, kihasználva a vidék és a természet különleges adottságait, az ország különböző pontjairól érkezett rajztanárok között öt egri művész is tevékenykedik.

Elmélyültség és szakralitás árad a művekből, és mindez benne van a helyi atmoszférában is, hangsúlyozta Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében. A közös élmények misztériumának kisugárzását közvetíti a közös tárlat, ami emberléptékű viszonyt jelent a világgal, egyfajta áthatást a racionalitás és a misztikum között.
A siroki könyvtár ad otthont a község önkormányzata által 20 éve megrendezett Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye idei nyitókiállításának, amelyen jórészt a tavalyi műhelymunka legsikeresebb darabjai láthatók.
Az idei táborban 15 alkotó vesz részt, az ország különböző pontjairól.
A művészek közül Borics József, aki egyben a találkozó szervezője is, Sirok községet képviseli. Balog Kálmán Hatvanból, Fodor Lászlóné Hevesről, Kapa Melinda Tátról, Cserni Péterné Esztergomból, Gál Éva, Kállai Margit, Dr. Szőkéné Mata Magdolna, Kántorné Bódi Ilona és Tóth László Egerből, Környeiné Gere Zsuzsa, Dr. Környei Zsuzsanna, Pálffy Katalin, Váradi Iván Attila és Vicsek Tamás Budapestről érkezett.
A tábornak nemcsak múltja, hanem jövője is van, jelentette ki Lakatos István polgármester köszöntőjében, hozzátéve hogy az országban jelenleg több hasonló közösség is működik, de egynek sincs olyan múltja, mint a sirokinak.
Ahogyan a polgármester elmondta, a tábor története 1990-ben kezdődött. Azzal a céllal indult, hogy a Sirokban élő művészek alkotási, bemutatkozási lehetőséget kapjanak, a máshol élőket pedig idecsábítsák a helyi lehetőségek, perspektívák, adottságok vonzerejével. Az ügynek már a kezdetekkor sikerült támogatókat találni, így a Heves Megyei Művelődési Központ, a Pedagógiai Intézet már két évtizede segíti a műhely munkáját.
Eredetileg szűkebb baráti közösségből alakult ki a rendszeresen részt vevő csapat, egymást ajánlották az alkotók.
A település életében fontos a művészet, köszönhetően a 20. században élt és alkotott Borics Pálnak akit a „Kő gyermekének” is neveznek, és aki a helyi kőfaragók nevében a település hírnevét szerte az országban terjesztette. Az ő munkái láthatók a könyvtárban, ahol az alkotóműhely művészei is kiállították műveiket.
A művészek az itt található tájat, az itt élő embereket formálják meg munkáikban, a hely szelleme rányomja bélyegét az alkotásokra.
A nemrég díszpolgárrá avatott Borics József tanár úr a kezdetek óta fáradhatatlan mozgatórugója az alkotóműhelynek, maga is nagyszerű alkotások szerény létrehozója, aki nem feltétlen keresi a nyilvánosságot. A tábor kapcsán elmondta, hogy mindig az előző évek tapasztalataiból kiindulva szervezik meg a találkozót. A település életében fontos helyet foglal el a műhely, érdekes színfoltja a nyárnak, a helyieket érdekli, számítanak rá. A művész azt is kiemelte, hogy a környezet, a táj inspirálólag hat a résztvevőkre, rengeteg témát kínál a hely.

Forrás: Egriszín

Szeleczki János alpolgármester irodájában fogadta Simon Ágnest és Hrenkó Ivettet, akik kiváló eredményeket produkáltak a magyar tájfutó bajnokságon. A lányok edzője, dr. Nagy Árpád szerint fontos céljuk egyben tartani a csapatot, amely ha sikerül, akár egy évtizedre is meghatározhatja az egri sportéletet.

A legutóbbi magyar tájfutó bajnokságon a címvédő Simon Ágnes, Hrenkó Ivett és a szlovák csapattag, Jana Macinska bebizonyították, hogy még a férfiaknál is eredményesebbek. Újabb arannyal tértek vissza, ezzel is gazdagítva városunkat. A jeles alkalomból Szeleczki János kedd délelőtt fogadta a bajnokhölgyeket és edzőiket. Beszédében kiemelte, hogy nagyon büszke az elért sikerekre, és hogy úgy tűnik, Egerben egyre népszerűbb ez a sportág. Az önkormányzat további támogatásáról bíztatta az Egri Testedző Club képviselőit, hangsúlyozva a klub teljes rendezettségét, amely kiváló alap az aranyérmek szerzésére. Hozzátette, hogy fontos a sport bázisának kiszélesítése.

Simon Ágnes, aki a téli sportok közül sítájfutásban is jeleskedik, megmutatta, hogy a nyári 37 fokos hőséggel szemben is képes győzelmet aratni. A találkozón említette, hogy a jelenlegi csapat már 2007 óta fennáll, azóta is töretlenül igyekeznek a legjobb helyezésekre. Tavaly már elhoztak egy arany-, és egy bronzérmet, amelyet idén meg is védtek. Elmondta, hogy amire mégis a legbüszkébb, az a tizenhárom perc előnyük volt a többiekkel szemben. A csapat másik tagja, Hrenkó Ivett arról beszélt, hogy kisebb térdsérülése ellenére is nagyon jól le tudta futni a hat kilométeres távot.

Honfi László, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség alelnöke egrikumnak nevezte a tájfutók sorra nyert bajnoki címeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények múlandók, ezért szükségesek az ily módon történő ünneplések.

Dr. Nagy Árpád, a lányok edzője azt nyilatkozta, hogy ezzel a találkozással az volt a céljuk, hogy a férfi teljesítmények mellett a nőit is figyelemmel méltassák. Hasonló sikereket remél a csapattól az őszi bajnokságon, amely a klub által kerül majd megrendezésre. Egyedülálló dolognak mondta a tényt, miszerint ők öt emberüket küldhetik ki az idei főiskolás vb-re, szemben a nagyobb tájfutó és infrastruktúrával rendelkező városokkal szemben, akiknek ez ilyenkor problémát szokott okozni. Zárásként az edzői utánpótlásról beszélt az alpolgármesternek, megemlítve, hogy szakmailag jelentős erő lenne a csapattagok letelepülése Egerben, amely akár egy évtizedre is meghatározná az egri sportéletet.

Forrás: Egriszín

A napokban zárult le Sirokban a „Tarnai kőlyukak” című pályázati program egy részeleme.

A SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a községi önkormányzat alkotta konzorcium által koordinált projekt célja, hogy elősegítse a helybeli halmozottan hátrányos helyzetű, szegénységben élő emberek, családok sorsának javítását, illetve az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött felnőttek munkához jutását támogassák.

Áprilisban és júniusban, három szakmacsoportban, 18 ember tett sikeres vizsgát. Hatan erdőművelő és motorfűrészgép-kezelő, hatan épületfalazó és vakoló, hatan pedig gyermek- és ifjúság-felügyelőként dolgozhatnak az elkövetkező időszakban.

Forrás: Heol

Idén Poroszlón rendezték meg a 16. Országos Polgárőrnapot. Az eseményen rekordmennyiségű babgulyást is főztek.

Heves megye először adott otthont országos polgárőr rendezvénynek, ezért is emlékezetes a szombati nap azok számára, akik kilátogattak a poroszlói fesztiváltérre, a 16. Országos Polgárőrnapra. Előzetesen mintegy 7000-en jelentkeztek, közülük 1500 polgárőr megyénkbeli.

A rendezvényre azonban nemcsak civilek jöttek. Jelen volt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, dr. Hatala József, a frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány, valamint fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői. A házigazda pedig természetesen a község polgármestere, Bornemissza János volt, ő köszöntötte a vendégeket, majd felolvasták Pintér Sándor belügyminiszter ez alkalomra írt levelét.

A polgárőrök pénzgyűjtő akciója is fontos szerepet kapott a Tisza-parti településen, kiderült ugyanis, hogy összesen 4, 283 millió forintot gyűjtöttek össze, amelyből kétmilliót Szendrő önkormányzata kap, a maradék összeget az aktív árvízkárosult polgárőrök között osztották szét, fejenként 150 ezer forintnyit vihettek haza.

Megyénkbelieket is jutalamaztak az országos találkozón: Rajna Kálmán, Dormánd polgármestere, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke belügyminisztériumi elismerést vehetett át. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke Polgárőrközség kitüntető címmel jutalmazta Adács települését, valamint Polgárőr Érdemkeresztet adományozott Farkas Lászlónak, a Füzesabonyi Polgárőr Egyesület elnökségi tagjának.

Poroszlón rekormennyiségű ebéd is főtt: egy 3750 literes bográcsban, mintegy 500 kilónyi hús felhasználásával készült a babgulyás.

Forrás: Heol

Az „Együtt Egerért Egyesület” megalakulásáról számolt be Bányász Róbert önkormányzati képviselő ma délelőtti sajtótájékoztatóján. A szervezet saját szineiben kíván polgármesterjelöltet indítani az őszi önkormányzati választásokon, de a jelölt személyét egyelőre nem kívánják megnevezni.

Bányász Róbert elnök az egyesület elnökségének tagjait sem fedte fel, korábbi tájékoztatóihoz hasonlóan most is egy későbbi időpontban szeretné nyilvánosságra hozni a részleteket.

A tájékoztatón elhangzott, hogy az Együtt Egerért Egyesület jelenleg több száz taggal bír, nagyon nagy a támogatottsága a városban. A képviselő elmondása szerint az Egerért tenni akaró emberek által létrehozott egyesület célja bizonyosfajta védelmet és esélyegyenlőséget biztosítani minden egri és környékbeli polgár, család számára, ahogy ő fogalmazott politikai, vallási, és faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Olyan érdekvédelmi szervezetről van szó, amely nem tévesztendő össze a lokálpatriótákkal és más helyi egyesülettel, hiszen a szándékuk, hogy Egert felébresszék csipkerózsika álmából, hangsúlyozta Bányász Róbert. Szándékuk felemelni a hátrányt szenvedőket, fellendíteni az idegenforgalmat, az ipart, kereskedelmet, a vendéglátást, hiszen ahogy a képviselő mondta, még soha nem volt ilyen „mélyen” a város.
Bányász Róbert nagy esélyt lát a közéleti szerepre, szerinte jelenleg nincs erősebb szervezet, felkészültebb csapat Egerben. Az önkormányzati választásokra készülve 12 képviselőjelöltet állítanak és a három polgármesterjelölt Habis László, Nagy István, és Tarsoly József mellett egy negyedik is ringbe száll, az „Együtt Egerért Egyesület” képviseletében.
Bányász Róbert arról is nyilatkozott, hogy minden törvényes eszközzel igyekeznek meghiúsítani az Ifjúsági Ház átalakítását érintő Kepes program és a nagyszabású, nagyon komoly működési költséget feltételező Agóra projekt megvalósítását.
Hogy mindebből mi sül ki, azt talán Bányász Róbert sem sejti, hiszen ennyi kétség és félinformáció közepette csoda, hogy saját programjában el bír igazodni. Lehet, hogy a meleg az oka, de lehet hogy a kor, ma már nemcsak a közösségi oldalakon illik az életprogramba beépíteni a határozott bizonytalanság divatos attitűdjét.

Forrás: Egriszín

Dr. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára első hivatalos vidéki útjára Egerbe érkezett. A kórház hivatalos Semmelweis ünnepsége helyett először a kórházvédők fórumára látogatott el, majd tartott rögtönzött sajtótájékoztatót ma délután az Ifjúsági Házban.

Az államtitkár elmondta, hogy az első vidéki útja azért az egri kórházvédőkhöz vezetett, mert meg kívánta érteni azt a helyzetet, amely egy elvetélt privatizáció és kiszervezési kísérlet után az egri kórház esetében fennáll. Véleménye szerint a Markhot Ferenc Kórház helyzetét korrigálni kell, és azért jött ide, hogy tájékozódjon, és megköszönje a kórház munkatársainak és szimpatizánsainak a kitartásukat.
Arra kérdésre, hogy hogyan lehetne az egri helyzetet korrigálni azt mondta, hogy Egerben a kórházvédők közösségében is van egy közös gyógyító erő, megmozdult a közösség, és a helyi vezetés is rendezni kívánja a kórház ügyeit. Ezt az erőt kihasználva kell megtalálni a helyes irányt és lépéseket.

Szócska Miklós szerint az egészségpolitikai környezet mostanra vált alkalmassá arra, hogy az egri kórházvédők kéréseit, figyelmeztetéseit befogadja. A konkrét segítségnyújtás kapcsán még nem kívánt érdemi részleteket elárulni, és hangsúlyozta, hogy ez most még csak a tájékozódás időszaka, de azt egyértelműen kijelentette, hogy sok embert ért méltánytalanság ebben a folyamatban, úgyhogy mindenképpen keresik az igazságtétel lehetőségét. Megtudtuk, hogy kutatják annak a jogi lehetőségeit, hogy hogyan lehet a gyógyító erőnek utat engedni itt Egerben.

1. 1

Az államtitkár kárpótolná azokat az embereket, dolgozókat, akiket kár ért a Hospinvest működése során. Elmondta, hogy Egerben vannak olyan stratégiai lehetőségek, amelyekre lehet építeni. Ilyennek gondolja a gyógyturizmust, amely egy fenntartható közszolgálati portfóliót hoz létre a közszolgálati egészségügyi intézménnyel még a mai gazdasági körülmények között is.

Arra a felvetésre, hogy ha tájékozódni akart, akkor miért nem a kórház fenntartójához vezetett egyből az útja, úgy reagált, hogy a kórházba is ellátogat a nap folyamán, de a kórházvédők meghívása előbb érkezett.

Szócska Miklós ígéretet tett a kórházvédőknek, hogy megvizsgálják a korrekció lehetőségét, és hogy a kórházban az ő érdekeiket próbálja majd képviselni.

A kórházvédők azon kezdeményezéséről, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a Markhot Ferenc Kórház ügyeinek rendezésére, úgy vélekedik az államtitkár, hogy először meg kell fontolni a korrekció módját, de közben figyelembe kell venni, hogy az országban több helyen is van hasonlóan elvetélt kiszervezési kísérlet, ezért meg kell vizsgálni, hogy mi ezekben a közös, és hogy hogyan lehet ezeket rendezni Ezért valószínű, hogy egységes módon kezelik majd a hasonló módon bajba jutott kórházak helyzetét.

1. 3 2. 4 12

A gyakorlati intézkedések elindításáról még nem tudott pontos információkat adni az államtitkár. Először szerinte az évtizedes múlttal rendelkező szakmai műhelyek helyzetének helyreállítása, és egy jól működő szakmai közösség létrehozása az első feladat.

Forrás: Egriszín

Semmelweis Ignác születésének 192. évfordulója alkalmából tartott ünnepséget csütörtökön délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet valamint a megye vezetése és a városi önkormányzat egészségügyért felelős politikusai.

A Semmelweis nap az egyik legnagyobb egészségügyi ünnep hazánkban, melyet minden évben méltóképpen ünnepelnek meg a szakma dolgozói és az őket támogatók. A rendezvényen köszöntő beszédet mondott dr. Banyó Tamás, a kórház főigazgatója, aki ehhez a jeles ünnephez csatolta azt az évfordulót is, mely szerint hamarosan 1 éves lesz a Markhot Ferenc Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.

Dr. Banyó elmondta, hogy a működtető Kft. segítségével sikerült elérni azt, hogy ma már egy forint adóssága sincs az egri kórháznak, működése stabil, ráadásul hamarosan elindulhat egy több,mint 5 milliárdos fejlesztés ami az intézmény eszközparkját, és épületszárnyait illeti.

- Ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a kórház dolgozói nélkül. Mindenki legyen büszke a munkájára, arra, hogy a Markhot Ferenc Kórházban dolgozhat, hiszen a legemberibb munkát végzik- szögezte le dr. Banyó Tamás.

A programon oklevelekkel és előléptetésekkel is díjazták a területükön legjobb szakembereket.

Előléptetésben részesült dr. Juhos Erzsébet, a Non- Invazív Mátrix Belgyógyászat- Bőrgyógyászat II. Általános Belgyógyászati Profil orvosa, és dr. Kovács Krisztina, a Csecsemő- Gyermek és Ifjúsági Osztály orvosa akiket adjunktussá léptettek elő. Dr. Fenyves Veronikát, dr. Pelsőczy Máriát, dr. Sánta Mártont és dr. Sárdi Csillát alorvossá léptették elő.

Főigazgatói dicséretet kapott dr. Juhász Andrea a Pszichiátriai osztály adjunktusa, dr. Jász Judit a Reumatológiai Osztály és Gyógyfürdő alorvosa, Boros Zsoltné intenzív terápiás szakápoló, Cseppentőné Bartus Erika gyermek intenzív terápiás szakápoló, Derján Katalin főnővér, Máté Sándorné OKJ- ápoló, Mlinkó Gábor gyógymasszőr, Szabó Judit szakápoló, Visontainé Veréb Tímea általános ápoló és asszisztens, valamint Mészárosné Kis Rózsa főkönyvi könyvelő.

Semmelweis Oklevelet ketten vehettek át, Tankó Krisztina főnővér, és Csíkiné Csordás Adrienn ápoló.

Az elismerések átadása után dr. Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt a dolgozóknak és kórházvezetőknek.

- Igazán bíztató fejlesztés előtt áll az egri kórház, ám mindez nem jöhetett volna létre a kiváló menedzsment munkája nélkül, őket is nagy elismerés illeti meg, hiszen minden döntés a kórház helyzetének javítását szolgálja. Bízzunk a józan észben, hiszen immár egy éves alap van a hátunk mögött, ami stabilitást hozott. Valamennyi dolgozónak köszönöm, köszönjük a munkát, hiszen nagy értéket hoztak létre – hangsúlyozta az elnök.

Kibővített elnökségi ülést tartott szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése, amelyre meghívták a megye országgyűlési képviselőit, valamint Parragh Lászlót, az országos kamara elnökét.

– Kormányváltás után vagyunk, kialakult az új kabinet és fölálltak az új minisztériumok, ám az intézményi struktúra még nincsen teljesen átalakítva. A kamara elvárása, hogy a következő években a gazdaságpolitika támogassa a növekedést és az egyensúly megtartását. Az országnak meg kell kezdenie a felzárkózást az Európai Unióhoz, hiszen a csatlakozás óta mi nemhogy közelebb kerültünk volna a régi tagállamokhoz, hanem leszakadtunk. A kamara közre kíván működni a gazdaság szervezésében, eddig is sok konkrét anyagot tettünk le az asztalra. A gazdaság szereplőinek jogos elvárása, hogy akik értéket állítanak elő, azok elmondhassák a véleményüket. Szeretnénk, hogy a mi szavunkat is meghallgassák – fejtette ki Parragh László.

Hozzátette, a Heves megyei a területi szervezetek közül az egyik legsikeresebb, mind a Széchenyi-kártya kiadása, mind a szak- és mesterképzés, mind pedig a szolgáltatások terén.

Kamara

Az elnökségi ülésen áttekintették a közelmúlt kormányzati javaslatait, megvitatták gazdasági hatásaikat. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) elnöke előadásában a régió leszakadását emelte ki, aggasztónak nevezte, hogy az egyes térségek fejlődése is jelentősen eltér. Fontosnak tartja, hogy a pályázati rendszerben a hátrányos helyzetű kistérségek pályamunkáit gyorsabban elbírálják. Együttműködést ajánlott a döntéshozóknak, hiszen be kell építeni a valós rálátással rendelkezők tapasztalatait a gazdaságpolitikába. A megjelent képviselők elmondhatták, mit várnak a kamarától, ismertethették elképzeléseiket is.

– Csak úgy tudunk előbbre lépni, ha változtatunk a képzési struktúrán, és a foglalkoztatási rendszert is kiigazítjuk. Mindenképpen erősíteni kell a gazdasági szereplőket, erre jó lehet az adózás egyszerűsítése, a vállalkozásokat ösztönző eljárásrend bevezetése. Üdvözölnénk az uniós források átcsoportosítását, a hatósági ellenőrzések konstruktivitását, a bürokrácia csökkentését, a beiskolázási keretszámok valós igényekhez igazítását – foglalta össze a vállalkozások óhajait Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára.

Forrás: Heol

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Az Eszterházy Károly Főiskola vezetősége és az EKF Főiskolai Hallgatói Önkormányzata egy egyeztető ülés keretén belül összeállított egy segítségnyújtási programot az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatók segítésére.

A segítségnyújtási program különböző, a hallgatók főiskolai tanulmányait és a mindennapi életét segítő és könnyítő kedvezményeket tartalmaz. A FHÖK az árvíz által kiemelten sújtott településeken élő hallgatókat személyesen értesíti a kedvezmények, lehetőségek részleteiről és az igénybevétel módjáról – tudatta közleményében a főiskola.

Az igénylések nyomán a kedvezményben részesülő hallgatóknak lehetősége van a nyári időszakban díjmentes bentlakásra a főiskola kijelölt kollégiumában, illetve a 2010/11-es tanévre szóló kollégiumi férőhelyük is biztosított.

A nem államilag támogatott finanszírozásban tanuló kedvezményezett hallgatók költségtérítési díjuk csökkentését kérhetik, amihez a főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa nyújt támogatást.

Mindemellett az FHÖK adománygyűjtésbe is kezdett az árvíz által kiemelten sújtott településeken élők megsegítésére, illetve egy állandó önkéntes csoportot hozott létre, aminek tagjai a helyreállítási munkálatokban segédkeznek.

Forrás: egriszín