Keresés: „Heves” (1259 találat)

SAJTÓKÖZLEMÉNY

 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága és a Heves Megyei Adóigazgatóság szervezésében

 2012. február 9-én (csütörtök) 10.00 órakor

szakmai nyílt nap kerül megrendezésre az Eger, Szvorényi út 52. szám földszinti tanácsteremben.

Téma:

1.  1153 számú személyi jövedelemadó bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalók ismertetése

 2.      A 1153 számú személyi jövedelemadó bevallással kapcsolatos jogszabályi háttér, aktualitások, jogértelmezéssel összefüggő tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.

1987. óta nem volt olyan időjárási helyzet, mint amire a hétvégén számítunk - mondta el Horváth László a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, aki az Országos Védelmi Bizottság ülésének napirendjéről adott tájékoztatót.
A várható nagy hidegre és a leeső hómennyiség nagyságára való tekintettel, összehangolt és jól megszervezett munkára kérte mind a közigazgatási, önkormányzati, karitatív, lakosság alapellátását biztosító szervek, szervezetek dolgozóit.
Az ápolásra szoruló idősekre, az egyedül élőkre, valamint a hajléktalanokra fokozott figyelmet fordítanak és kérik a lakosságot, hogy csak az időjárás jelentések folyamatos figyelése után induljanak útnak, de csak akkor, ha halaszthatatlan az utazás célja.

A már bajba jutottak az ismert segélyhívószámok hívásával kérhetnek segítséget. Fontosnak tartják, hogy csak megfelelő előkészületek és felszerelések segítségével üljenek autóba, ezek lehetnek a hólapát, elemlámpa, takaró, kellő mennyiségű üzemanyag, élelmiszer és inni való.
A településeken és városokban fokozott rendőri jelenlét várható az élet és vagyon védelem miatt. A helyi MÁV és Volán társaságok biztosítják, hogy várótermeik bárki előtt nyitva lehessenek.
A Közút kezelők megfelelő gépparkkal rendelkeznek és nem csak a megszabott útvonalakon közlekednek majd, extrém helyzetek azonnali megoldására is utasítást kaptak.
A TIGÁZ és a Vízmű az esetleges hibák, üzemzavarok elhárítására megduplázott számú szerelőkkel készülnek. Az Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága terepjárók biztosításával teszik lehetővé a gyors és akadálytalan eljutást bármelyik együttműködő szervnek.
A polgármesterek szükség esetén, közösségi helyek megnyitásával a rászorulókat megfelelő körülmények között helyezik el, biztosítva az alapellátás feltételeit.
A Vöröskereszt karitatív módon hideg és meleg élelemmel látja el a hajléktalanokat és a rászorulókat, péntektől egészen keddig.
Mindezen szervek koordinálását segíti a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, akik folyamatos kapcsolatot tartanak fent a védelemben és megelőzésben dolgozó munkatársakkal.

Nem szokatlan,hogy évente egyszer minden háztartásba becsöngetnek az ELMÜ-ÉMÁSZ villanyóra-ellenőrző szakemberei.  Jó esetben mindent rendben találnak.

Rengeteg károsult számolt be az interneten arról, hogy teljesen ép műszerüket később felülvizsgálták, majd mágnesezés gyanújával több százezer forintos büntetést róttak ki rájuk.
Számos bejelentés érkezett Heves megyében a villanyórák ilyen jellegű problémájáról.  Ez nem csak a megyében okoz óriási gondokat, országszerte hatalmas pénzösszegeket követel meg a villanyóra tulajdonosoktól. Szerkesztőségünket kereste meg Szabó Béla andornaktályai lakos is, akinek szintén ezzel a bonyodalommal kell szembenéznie.

2011. őszén rutinellenőrzést végeztek el a melléképülete villanyóráján.  A szakértői vizsgálat kimutatta, hogy kb. 27%-kal mért többet a műszer, illetve, hogy minden sérülésmentes, a szakemberek lecserélték az órát. 4 hónappal később azonban a szakértői vélemény szerint erős mágneses hatás érte a villanyórát.

Később érte „meglepetés” a tulajdonost, akit az ÉMÁSZ  240.000.-forintra megbüntetett.
A károsult nem érti, miért éppen a melléképülete alacsony fogyasztása volt szembetűnő, amikor a lakóház fogyasztása sokkal több, mint a lerakó helyiségként használt épületé.

A szolgáltató megvizsgáltatta az órát, majd a szakértő szerint mágnessel manipulálták a mérőszerkezetet. Boross Norbert, az ELMÜ kommunikációs igazgatója a TV2-nek elmondta: a mágnes csak pár hónapig képes lassítani a mérőórát. Azonban az  árusító ügynökök elfelejtik elmondani, hogy a lassulás után hirtelen túlpörög az óra. Az ELMÜ szakemberei szerint a mágnesezés könnyen kimutatható a műszereken, hiszen a művelet után az óraszerkezeten könnyen igazolható a mágneses hatás.
A mágneseket a hadiiparban használták először, a csalók onnan vették át ezt a módszert. Az ilyen manipuláló mágneseket a boltban nem lehet megszerezni, az interneten azonban bárki hozzájuthat.

A károsult családok a legtöbb esetben tehetetlenek.  Számtalan ilyen jellegű probléma akad, a tulajdonosok nem is figyelnek fel a többletfogyasztásra, illetve már később, büntetéssel a kezükben eszmélnek fel a kellemetlenség súlyára.

Egy verpeléti lakos tett feljelentést vasárnap egy ismeretlen személy ellen, aki betört verpeléti családi házába és annak a konyhájából egy erősítőt tulajdonított el.

A lopási kár 20 ezer Ft, a rongálással 10 ezer Ft kárt okozott a tulajdonosnak. Szintén vasárnap érkezett a bejelentés a rendőrségre, miszerint egy poroszlói lakos reggel észlelte, hogy az udvarán található zárt tyúkólon lévő lakatot valaki leverte, és az abban lévő 10 tyúkot és egy kakast eltulajdonította. A lopási kár 20 ezer Ft, a rongálási kár 1000 Ft - tájékoztatta szerkesztőségünket Lázár Levente a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.

A hatékonyan működő állam kialakítását segítő központi intézkedés alapján a Heves Megyei Kormányhivatal 2012. január 18-val létszámcsökkentést hajtott végre. Az álláshelyek leépítése a 885 fős engedélyezett létszámkeret 10 %-át érintette – mondta dr. Demeter András, a kormányhivatal igazgatója.

A létszámleépítés végrehajtása során a szakmai, gazdaságossági szempontok mellett olyan elvek is hangsúlyt kaptak, mint az aktív foglalkoztatottak jogviszonyának lehetőség szerinti megőrzése, a megyére jellemző feladat-specifikus tevékenységi körök zavartalan ellátása, a kormányhivatal szolgáltatási színvonalának megőrzése, valamint a 2012-ben megvalósuló hivatali feladatbővülések teljesíthetősége - nyilatkozta dr. Demeter András.

Az igazgató tájékoztatása szerint átgondolt, a kormánytisztviselők és a munkavállalók érdekeit is érvényesítő intézkedésekre törekedtek. Az elmúlt évben a kormányhivatal által képviselt takarékos és megfontolt humánerőforrás-gazdálkodásnak köszönhetően az álláshelyek csökkentése során mindösszesen 33 foglalkoztatott elbocsátása vált elkerülhetetlenné.

Az állam gondoskodni kíván a kényszerű intézkedések következtében elbocsátott alkalmazottairól, ezért a kormány haladéktalanul elindította a Karrier Híd Programot. Ennek célja, hogy az érintettek részére segítséget nyújtson a magánszférában történő mielőbbi elhelyezkedéshez, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások biztosításával.

A leendő munkáltatók számára a program szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. Az adókedvezmény mértéke, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5 %-a, melyet egy éven át vehetnek igénybe a programhoz csatlakozó munkáltatók.

A Karrier Híd Programhoz legkésőbb 2012. február 29-éig lehet csatlakozni.

A Karrier Híd Programmal kapcsolatos további információkat a Karrier Híd információs portálon itt, illetve a kormányablakban lehet elérni.

A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 2012. január 1-től megszűntek, a testületek állami irányítás alá kerültek, s ezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi feladatrendszer az iparbiztonsági szakterülettel is kibővült  - áll Seres Tibor alezredes közleményében. A hatósági tevékenység és a kirendeltség székhelye január 1-jétől az egri tűzoltósági laktanya épülete.

Az egri és a gyöngyösi katasztrófavédelmi kirendeltség az év elejétől a tűzvédelmi hatósági és szakhatósági, a polgári védelmi és az iparbiztonsági szakterületeken I. fokú hatósági jogkört gyakorol. Az Eger Hivatásos Tűzoltóság, valamint Füzesabony és Pétervására Tűzoltó Őrsök 2012. április 1-jével az egri katasztrófavédelmi kirendeltség alárendeltségében működnek majd.

A kirendeltség megnevezése és postacíme:

Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Eger Katasztrófavédelmi Kirendeltség
3300 Eger, Vincellériskola út 5.
Pf.: 51
Tel.: 36/510-620
Fax: 36/510-624

Az ügyfélbarát ügyintézést szem előtt tartva 2012. január 1-jétől Füzesabony városban a tűzoltóság laktanya épületében az előzetes tervek szerint kihelyezett ügyfélfogadást tartanak, minden héten, pénteken 8.00 - 13.00 óráig.
Pétervására városban az előzetes tervek szerint 2013. január 1-jétől kezdik meg a kihelyezett ügyfélfogadást.
Az ügyfélfogadási rendről a megyei katasztrófavédelem honlapján, itt adnak tájékoztatást.

Hétfőn reggel érkezett bejelentés az Egri Rendőrkapitányságra ismeretlen tettes ellen, aki a bejelentést megelőzően Eger külterületén az Eged hegyi kilátónál található körülbelül 6 méter magas acélkeresztet eltulajdonította.

A keresztet még 2004-ben állította a Segít a Város Alapítvány, melynek az akkori értéke közel 650 ezer forint volt, de a magas színesfém árak miatt most ez sokkal többe kerülne. A pontos kárérték még nem ismert a rendőrség előtt. Az eljárás jelenleg is folyik. Tájékoztatta szerkesztőségünket Lázár Levente a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.