Keresés: „kér” (1180 találat)

Egy kidőlt fa miatt riasztották az egri tűzoltókat a megyeszékhelyen szerdán délelőtt. A Kossuth Lajos utcában három parkoló személyautóra dőlt a monstrum. A szakemberek motoros fűrésszel darabolták fel a dúslombú növényt, majd elszállították a helyszínről. A kocsikban összesen egymillió forintos kár keletkezett.

Papp Zsolt tűzoltó hadnagy elmondta, hogy négy autó sérült meg, leginkább kisebb horpadások keletkeztek rajtuk. Úgy tudjuk, hogy az egyik tulajdonos épp gépjárműve mellett tartózkodott, de sikerült ellépnie a kidőlő fa elől.
Az önkormányzat vizsgálja a kártérítési kötelezettségét, felkérték a Városgondozás Eger Kft.-t a teljes fasor állapotának műszeres felmérésére – tájékoztatott Dér Ferenc, a Városfejlesztési és –üzemeltetési Iroda vezetője. Hozzátette, hogy a ledőlt fa közelében közműbontás az elmúlt években nem volt, mivel az eset közvetlen közelében közmű nem is található.

A fának viszonylag kisméretű gyökérzete volt, az út és a parkolók felöli oldalon hiányoztak a támasztó gyökerek. A fa kidőlését az okozhatta, hogy a meglévő támasztékai nem tudták megtartani a nagy lombkoronát, amelynek súlya a nagyobb mennyiségű lehullott csapadék miatt megnövekedett.
A Magyar Biztosítók Társasága lapunkat úgy informálta portálunkat: ha az önkormányzat munkatársai nem felelősek a fa kidőléséért, akkor csupán a Casco-val rendelkező tulajdonosok számíthatnak kártérítésre.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Sajtóközlemény

"Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke személyiségi jogainak megsértése miatt pert indít a Heves Megyei Bíróság előtt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke ellen.

Dr. Sós Tamás sérelmezi, hogy Szabó a széles nyilvánosság előtt terjesztette azt, - a minden alapot nélkülöző állítást - miszerint, a HVL-INVEST 280 millió forintos követelése, annak keletkezése tekintetében az előző közgyűlés elnökét személyes felelősség terheli.

Felperesként Dr. Sós Tamás annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy ez az állítás valótlan és alkalmas a jó hírnév megsértésére, mert a HVL-INVEST 280 millió forintos követelése tekintetében őt sem közvetlen, sem közvetett felelősség nem terheli.

A sérelem súlyára tekintettel dr. Sós Tamás azt is kéri a Heves Megyei Bíróságtól, hogy a bíróság Szabó Róbertet 1 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezze."

Nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Eger június 17-e és 20-a között. A Külügyminisztérium a magyar soros uniós elnökséghez kötődő támogatásával szervezte meg Eger Önkormányzata és az Eszterházy Károly Főiskola Lyceum Pro Scientis Alapítványa a „Kulturális sokszínűség, érdemi párbeszéd – Hídépítés Európa és az Arab & Muszlim Világ között” című eseményt.

Az együttműködő partner az Al-Gharnati Alapítvány volt. Több mint 20 arab vendégünk volt, Katar, Szaud Arábia, Marokkó, Törökország, Tunézia, Algéria, Kuwait, Egyiptom, képviseletében. Európát Magyarország mellett a következő soros elnök, Lengyelország képviselte, valamint jelen volt egy, az arab világgal foglalkozó szakember az Amerikai Egyesült Államok képviseletében is. A soros elnökséghez kötődő magyar külpolitika egyik fontos üzenete, hogy bíznunk kell egymásban, segíteni kell az érdemi párbeszédet, törekedni kell egymás megértésére, gazdagítására azzal, hogy megosztjuk tapasztalatainkat. A konferencia is ezt a célt szolgálta. Az esemény hagyományt teremtő módon, átível a Lengyel uniós soros elnökségi periódusba is. 

Az elfogadott „EGER NYILATKOZAT” alappillérrei:
Elismerjük a Nyugat és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd fontosságát, felismerve, hogy úgy kell egymásra tekintenünk mint partnerekre, akik hajlandóak azt keresni, ami összeköt.

Az elmúlt években Európa és a „Muszlim világ” közötti párbeszéd jelentősen erősödött, a konferencián a globalizáció kihívásaira kerestünk közös válaszokat, a párbeszéd, a kölcsönös megértés jegyében. Egerben kerestük a jövőbeni együttműködés formáit is.

A tény, hogy Magyarország az unió soros elnöke, különleges jelentőséget adott a találkozásnak, azért is, mert a kultúra- és vallásközi párbeszéd az EU prioritásai közé tartozik. Közös akaratunk, hogy ez a párbeszéd segítsen megoldásokat találni az alapvető problémákra, a fenntartható gazdasági növekedés kérdéseire, a morális, gazdasági és financiális válságra.

Hisszük, hogy a tapasztalatok megosztása a kulturális együttműködés és a működő, valamint leendő kereskedelmi kapcsolatok szintén segítenek majd abban, hogy megfeleljünk a modern világ kihívásainak.

Eger mint házigazda részéről Habis László, az Év Polgármestere, a megyeszékhely országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a város katalizátora szeretne lenni a remélhetőleg most kezdődő hosszú folyamatnak, amely a kölcsönös megértést, párbeszédet szolgálja.
Eger polgármestere hozzátette: tisztában van azzal, hogy ennek a folyamatnak minden oldalon megvannak az ellenzői, ugyanakkor a vezetők felelőssége az, hogy passzivitásba menekülve tovább növelik a kockázatokat, vagy a megértést választják.
Partnerként tekintünk egymásra, célunk együttműködés létrehozása a kultúra, a gazdaság, az oktatás és a sport területén. Magyarország ebben, a kultúrák, vallások és civilizációk közötti párbeszédben hídfő szerepet kíván betölteni.
A jövőbeni párbeszéd és megértés a fiataloknál kezdődik, ennek érdekében a tervek között szerepel egy oktatási- képzési központ létrehozása és képzési programok megvalósítása Egerben – helyi, magyar és nemzetközi felsőoktatási intézmények együttműködésével.

Hóvári János helyettes külügyi államtitkár zárszavában elmondta: nagy siker az egri konferencia, ahol a legfontosabb kérdésekről esett szó az észak-afrikai és közép-európai térség között. Aláhúzta, hogy Eger kulcsszerepet tölthet be ebben a kapcsolatban, a városnak minden évben meg kell rendeznie egy hasonló konferenciát, hogy folyamatos legyen a párbeszéd. Ezekre az eseményekre szakértőket, előadókat hívnak majd a világ minden tájáról, valamint sok egyetemista résztvevőt kívánnak bevonni, nagyobb hallgatósággal szeretnék megrendezni a következő konferenciát, hogy a párbeszéd és megértés szélesebb körű legyen. Hóvári János szerint a magyar társadalomnak meg kell értenie, hogy a világ nagyobb, mint Közép-Európa, ki kell nyitnunk külpolitikánk ablakait, még aktívabbnak kell lennünk a világ különböző kultúráival való kapcsolatokban.

Az „Informatikai infrastruktúra fejlesztése Eger Város oktatási intézményeiben” című projekt zárórendezvényét tartották szerdán Egerben, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában.

A zárórendezvényen Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: napjainkban komoly jelentősége van az informatikai tudásnak, hiszen a munkaerőpiacon igen nehezen lehet érvényesülni enélkül. Hozzátette: az egri önkormányzat fontos lépést tett azzal, hogy uniós támogatással felszerelte oktatási intézményeit a legkorszerűbb eszközökkel.

Rázsi Botond, Eger MJV alpolgármestere korábbi intézményvezetői tapasztalataira utalva rámutatott: az eszközök megléte kulcsfontosságú a színvonalas oktatáshoz, s míg néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt az ilyen technikai színvonal, mára az iskolák hozzájuthattak a berendezésekhez. A program és az önkormányzat támogatásával a pedagógusok továbbképzéseken is részt vesznek. Ballagó Zoltán projektmenedzser ismertetőjében elmondta: közel 200 millió forintot nyert pályázaton Eger város önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében oktatási intézményeinek informatikai fejlesztésére. Május végéig négy általános iskola és hét középiskola kapott 119 iskolai tananyagcsomagot, interaktív táblákkal, notebookokkal, kivetítőkkel, iskolai PC-kel. Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója az intézményvezetők nevében köszönetet mondott a pályázat adta lehetőségekért, s az önkormányzat támogatásáért, mellyel a program költségvetésén felül további többmilliós forrást biztosított bútorok, kiegészítők vásárlására. Az ünnepélyes rendezvény résztvevői a program zárásaként a gyakorlatban is megismerhették az eszközök működését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola harmadikosainak bemutató óráján.
A projekt főösszege: 195 552 000 Ft.
A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.

Egy megsérült 5 köbméteres föld alatti gáztartály miatt riasztották a gyöngyösi tűzoltókat és a katasztrófavédelem szakembereit Mátraszentimrére. Az üdülőövezetben mintegy kétszáz méteres körzetben kellett kiüríteni és lezárni a veszélyes területet. A környéken élőket és a közelben lévő szállodában tartózkodókat biztonsági okokból arra kérték, hagyják el a helyszínt.

A szakemberek szerint valószínűleg a túltöltött tartály biztonsági szelepe hibásodhatott meg, ez okozta a szivárgást, melyet egy szikra is berobbanthatott volna.

A délután folyamán a tartály tartalmát egy kocsiba átfejtették, és megkezdték a hiba kijavítását.

"NE FÉLTSÉK A SZOCIALISTÁK A DEMOKRÁCIÁT!
REAGÁLÁS AZ MSZP MAI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRA

Egyik oldalról megmosolyogtató, másrészt azonban arcátlan kijelentések sorozata hangzott el a szocialisták mai, egri sajtótájékoztatóján. Bármely nyitott szemmel járó egri polgár sorolni tudná a korábbi években kifejezetten pártérdekből vezetői székbe ültetett emberek neveit. Ismételten hangsúlyozzuk: a sajtótájékoztatón kifogásolt intézményvezetői kinevezéseknél szabályos pályáztatás történt és szakmai szempontok érvényesültek. Ahol több alkalmas jelölt is volt a posztra, ott az iskola működtetésében a vezetőváltástól új szemléletet, dinamizmust várunk. Groteszk, hogy éppen azok beszélnek az 50-es, 60-as évek kísérteteiről, akik az említett fekete időszak alapjaira építettek klientúrát, és az elmúlt esztendőkben ismét a tönk szélére juttatták hazánkat.

AZ ÓVODÁKRÓL

Az önkormányzat az óvodák esetében természetesen figyelembe veszi a 950 egri szülő véleményét. A tervezett struktúraváltásról előbb írásbeli kritikát kértünk az érintettektől, majd nyilvános szülői fórumot szerveztünk. A nevelési-oktatási átalakítás részleteinek kidolgozása során észrevételeiket lehetőség szerint figyelembe vesszük. A prekoncepciók ideje lejárt, szeretnénk most már a szakmai munkára koncentrálni, viszont ezzel kapcsolatban továbbra is állunk az építő szándékú vélemények elé. Az átalakítás teljes mértékben szükséges és indokolt: fő pozitívuma, hogy a tagóvodavezetők ettől kezdve sokkal inkább a szakmai munkára figyelhetnek, és rengeteg tehertől mentesülnek.

AZ ÚJ ALAPOKMÁNYRÓL

Az ellenzék elhallgattatásáról szó sincs, hiszen a képviselői hozzászólás, véleménynyilvánítás lehetőségét továbbra is megadja az Új Alapokmány. Kiemelt fontosságú ügyekben továbbra is fennmarad az időkeret nélküli - ám emiatt sokszor parttalan - vita lehetősége is. A közszemlére bocsátott Új Alapokmánnyal csupán határt kívánunk szabni az utóbbi időben elszaporodott, végeláthatatlan és a lényegtől gyakran elkanyarodó felszólalásoknak. Nem engedhetjük, hogy a képviselői hozzászólások szócsővé, politikai homokozóvá silányítsák a helyi demokrácia legfontosabb döntéshozó testületének munkáját. Európában egyébként általánosan elfogadott szokás, hogy a politikusok tömören, a lényegre korlátozzák mondandójukat, kétségtelen azonban, hogy ehhez fel kell készülni.

Kevésbé felelős, inkább érdekes ellenzéki magatartás, hogy a napirendek tárgyalása közben, olykor nagy sebbel-lobbal, csapot-papot otthagyva távozik a teremből egy-egy képviselő. Kérjük a testületi tagokat, hogy a demagóg, populista megnyilvánulásokat tartogassák pártrendezvényekre. Bizonyára egyetértünk abban, hogy a közgyűlés nem adhat teret az ilyen vitriolos viselkedésnek."

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. A direktor levelében úgy fogalmaz: tetszhalott állapotba került a teátrum.
"A gondjaimra bízott intézmény végső óráiban fordulok Önhöz" - írja Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek címzett levelében.

A direktor szavai szerint 25 millió forint számlatartozással vette át az intézményt, amely összeg mostanra megközelíti a 60 millió forintot. Ez az a támogatási arány, amelyet a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat tragikus likviditási problémái miatt színház nem használhatott fel a 2010-es gazdasági évben. A fenntartó megyei önkormányzat csődközeli helyzetében kialakított vészforgatókönyv szerint pedig "elsősorban a kötelező feladatok ellátásának biztosítása élvez prioritást, így az önként vállalt kötelezettségek, mint a Gárdonyi Géza Színház működésének finanszírozása is, tizedrangú kérdéssé vált."

Blaskó úgy fogalmaz: a jelenlegi helyzetben még műsortervet sem tud hirdetni,  ezért "közel 500 ember életlehetőségének megtartása érdekében fordul a nemzeti erőforrásokat ápoló miniszterhez segítségért"

Gyors segítség esetén, s amennyiben lehetősége lesz nulláról indulni, a direktor szerint megvan az a válságkezelő, takarékos működést biztosító intézkedési terve, amellyel a Gárdonyi Géza Színház kiegyensúlyozott középtávú jövőjét hatékonyan tudja biztosítani.

Forrás: HEOL

A XIV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó szép sikereket hozott az egrieknek. A Badora társulat Post Scriptum díjban részesült, amit minden évben a leginkább aktuális, és a fesztivál eszmeiségét legjobban megközelítő produkciónak ítélnek oda. Barta Dóra a legjobb női előadónak járó díjat kapta meg, ami, lévén szakmai díj rendkívüli elismerésnek számít.

Mint ismeretes Barta Dórát és a tánctagozatot több támadás is érte Egerben, megkérdőjelezték művészi teljesítményüket, szükségességüket. Most a veszprémi fesztiválon aratott elismerések fényében még inkább különös, hogy az ország egyik legelismertebb táncosa és iskolaalapítója miért nem kaphat egyenes választ az egriektől arra, hogy szülővárosa támogatja-e munkásságát.

A legutóbbi egri Közgyűlésen civilek egy csoportja aláírásokat szeretett volna átadni és a napirendben biztosított módon felszólalni az egri táncosok érdekében, de erre kurtán-furcsán nem kaptak lehetőséget.

Az Egri Szín információ szerint a városi illetékesek komoly menekülésben vannak a kérdés elöl. A kellemetlenséget maguk okozták önmaguknak, miszerint a színházigazgató választásnál kialakult csetepaté kapcsán képtelenek voltak megfogalmazni és képviselni városunk érdekeit a tánc nemes ügyében.

Forrás: Egriszín