Keresés: „tűz” (913 találat)

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyik fődíját kapta meg az Egri Kulturális és Művészeti Központ Berzsenyi Mariann és Kovács Katalin által vezetett kézműves szakköre. A csoport művészeti tanácsadója: Kátai Mihály Munkácsy-díjas festőművész.

A szakkör alkotásait a Magyar Kézművességért Alapítvány XVII. Betlehemi Jászol című kiállításán 2010. december 8 – 2011. január 2. között a Vajdahunyadvárban mutatták be, más hazai és határon túli hivatásos és amatőr művészek, Jézus születéséhez kapcsolódó kézműves, népművészeti, képző- és iparművészeti alkotásai mellett.
A kiállításon a kézműves szakkör hat tagjának – Kiss Csillának, Kiss Kristófnak, Balázs Boróka Annának, Balázs Kamilla Mannának, Bóta Boglárkának, Bóta Blankának – a művét díjazták. Utóbbi két alkotó tűzzománc remekét a zsűri külön kiemelte.

Forrás: Egriszín

Vasárnap délelőtt egy menetrend szerint közlekedő autóbusz csúszott árokba a Sirok- tarnaszentmáriai elágazónál. Személyi sérülés nem történt.

Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője megerősítette: megfelel a valóságnak szerkesztőségünk értesülése, valóban árokba csúszott egy autóbusz Siroknál. A járművön utasok is voltak. Szerencsére semmiféle személyi sérülés nem történt. A baleset felszámolását a közlekedési társaság saját hatáskörben intézi.

Sirok közelébe riasztották a megyeszékhelyi tűzoltókat is. Mérai Péter tű. százados, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivője elmondta: délelőtt Sirok és Egerbakta között egy fa dőlt az úttestre. Az akadályt láncfűrész segítségével számolták fel. Korábban Noszvaj és Eger között akadt dolguk: egy személygépkocsi félig az árokba csúszott. A tűzoltók egy fecskendővel és egy műszaki mentővel vonultak a helyszínre, s az utóbbi jármű csörlőjével segítették vissza az úttestre az autót.

Varga Sándor tű. alezredes, a Hevesi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka érdeklődésünkre elmondta, hogy tőlük is kértek segítséget a közlekedők. Reggel a 31-es főúton, Tenk közelében csúszott árokba egy személygépkocsi. Miközben a tűzoltók a mentésén dolgoztak, egy pár száz méterre lévő, szintén árokba csúszott autóhoz is hívták őket. Sérülés egyik esetben sem történt.

Forrás: HEOL

Három pilléren nyugszik az a megállapodás, melyet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság írt alá: a közös ügyelet működtetése, a közösen végrehajtott ellenőrzések, valamint az egyéb közös munka, például tűzeseteknél. 

Kerecsend és Eger között egy benzint, Andornaktálya után egy nitrogént szállító tartálykocsi balesetezett. A délelőtt folyamán Andornaktálya és Mezőkövesd között baleset történt. Egy nitrogénszállító tartálykocsi és egy személygépkocsi ütközött össze. Az első jelentések alapján egy sérültje van a balesetnek, a tartály nem rongálódott meg, a nitrogén nem szivárgott.

Később Kerecsend és Eger között egy benzint és gázolajat szállító teherautó ment az árokba, és az oldalán állt meg. Az üzemanyag szivárogni kezdett, amit a tűzoltók megszüntettek. Személyi sérülés nem történt. Később a bajba jutott járműből átfejtik a szállítmányt. A helyszínt különösen veszélyessé teszi a hatalmas köd.

Az 1956. december 12-i  sortűz mártírjaira emlékeztek ma délután az egriek. A kegyeleti megemlékezést Réti Árpád színművész nyitotta meg Ady Endre szavaival, majd Tóth Sándor az  56'-os Szövetség Regionális Szervezetének vezetőségi tagja emlékezett a történtekre, az általa átélt eseményekre. Mondataival felidézte azt a történelmi napot, melyet a legsötétebb gyászlepelként emlegetett.

Zöld utat kapott a Valide Sultana, török kori fürdőrom értékmegőrző fejlesztésére vonatkozó terv. A belváros rehabilitációs programjának elemeként szereplő műemlék rekonstrukciós terveit második körben, tegnap fogadta el a Műemléki Tervtanács.

Az elképzelések szerint, az öt évtizede feltárt műemléket 76 milliós felújítással teszik látogathatóvá. A Valide felújítási terveit a Műemléki Tanácsadó Testületi ülésén november 30-án mutatta be az Egri Építész Iroda tervezője Komáromi Tas.
A tervek Műemléki Tanácsadó Testület előtti bemutatását az ábrázolt építészeti megoldások - a fürdőrom jelentősége miatt teszik szükségessé. A tervismertetést követően a Testület megvitatta a tervet. A beavatkozásnak egyszerre három kívánalomnak kell megfelelnie: kezelnie kell a jelenlegi foghíj városképi gondját, biztosítania kell a romok hosszú távú megmaradását, és egyúttal látogathatóságát is.
A terveket és a programot a testület átgondolásra illetve áttervezésre javasolta. Ennek a lényege az volt, hogy az építendő épület határozottan „csak” egy rom-védő tető legyen azért, hogy ha a későbbiekben esetleg telkeket sikerül vásárolni illetve ha több forrás áll rendelkezésre, egy bővebb lehessen a programot. Korábban már szóba került egy működő szárazfürdő szintű rekonstrukció víziója is.
Az indoklásban az szerepel, hogy a régészeti és muzeológiai szempont kevéssé érvényesült, az tervezett üvegfödém alkalmazása megkérdőjelezhető, a nyílásokkal tagolt kerítésfal a tűzfalak közti foghíj takarását nem tudja a kívánt mértékben megoldani.
„A Testületi tagok többsége nagyobb védőépítmény megtervezését tartotta járható útnak, ami kedvezőbb városképi megjelenést eredményez, utalni tud az egykori épületek léptékére, és tágasabb helyet nyújthat a betekintésre, rálátásra. A védőépítmény semlegesebb, visszafogottabb megfogalmazása esetén kevésbé dominálna a maradványok fölött, egyszerűbb anyaghasználatával akár olcsóbb is lehetne, mint a bemutatott változat, és egyúttal megépülte után is biztosítani tudná a romok bemutatásának kialakítását, továbbfejlesztését.” – olvasható az indoklásban.
A tervező az átdolgozott terveket december 7-én újra bemutatta Budapesten a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembereinek. A testület ezúttal elfogadta a terveket
a továbbiakban engedélyezésre ajánlja.

A Tervtanács állásfoglalásában elismerését fejezi ki a tervezőknek, mivel a terv jelentősen fejlődött tovább a korábbi tárgyalás ajánlásainak figyelembe vételével.
„A bemutatott védőépület nemcsak a romok védelmét látja el, de absztrakt módon utal az egykori fürdő léptékére, tömegére, és egyúttal az utca felé is megnyugtatóbb megoldást ad.
A védőépület attikás teteje helyett a jelenlévők egyszerűbb, és műszakilag is jobban működő megoldást javasolnak. Többen elképzelhetőnek tartják az egykori kupolás fedés valamiféle jelölését is.
A falécekből álló homlokzat jól utal az egykori tömegre, kellő világítást és belátást nyújt a belsőre, a lábazati részen azonban sérülékeny.
Jó az eredeti padlóvonal jelölése üvegfödémmel, bár ez fenntartási nehézségeket okozhat. Járhatóvá tétele kerülendő, mert szükségessé teheti, hogy a látogatók papucsot húzzanak.
A tervezett védőépítmény lehetővé teszi, hogy a romok bemutatása magyarázó ábrákkal, szövegekkel és leletekkel is kiegészülhessen. Ehhez régészeti és muzeológiai részvétel is elengedhetetlen.
El kell végezni az épület körüli terület régészeti feltárását. Az eredeti külső járószint adhat támpontot a környezet kezelésére. A terepszint süllyesztésével a rom jobban értelmezhetővé válhat, és az utca felőli ablakai megnyithatók lehetnek. A feltárás segítheti a bizonytalannak ítélt bejárati előtető továbbtervezését is.”

Forrás: Egriszín

A magyar közoktatás napját a Pedagógusok Szakszervezete hívta életre 1991-ben november 22-én. A szervezet a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatását, valós társadalmi megítélésének elősegítését tűzte ki célul kezdeményezésével.

A Pedagógusok Szakszervezete az eseménnyel az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva igyekszik felhívni a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére.
Az alkalomhoz kapcsolódó rendezvényeken az oktatási ágazatot érintő kérdésekkel foglalkoznak a szakemberek. A témák között szinte minden évben szerepel az iskolai agresszió problémája, a szakképzés helyzete, a kistérségi társulások működése.
A magyar közoktatás napján Tatai-Tóth András, országgyűlési képviselő, az MSZP frakció nevében köszöntötte a Pedagógusok Szakszervezetét, méltatva a szervezet tevékenységét. Megerősítette, hogy a szocialisták képviselőcsoportja nem hagyja magára az iskolákat sem az intézmények belső életébe esetenként durván beavatkozó fenntartókkal, sem az iskola belső rendjét erőszakosan megzavarókkal szemben.
„Köszönet illeti a Pedagógusok Szakszervezetét azért, mert felelős fellépésével azt szorgalmazta,, hogy a  gyermekeinket nevelő és oktató intézmények jobb feltételek között tudjanak dolgozni 2010-ben.
A Magyar Közoktatás Napján az MSZP parlamenti képviselői nevében megköszönöm a gyermekintézményekben, óvodáinkban, iskoláinkban dolgozó pedagógusok és az ő munkájuk feltételeit megteremtő alkalmazottak áldozatos munkáját, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy minden megszületett gyermek egészséges, munkavállalásra képes felnőttként hagyja el intézményeinket.”

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

A téli időszak útüzemeltetési és forgalombiztosítási feladatairól tartottak tájékoztatót a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága által rendezett Hóértekezleten ma délelőtt, az egri üzemmérnökségen.

Az előrejelzések szerint átlagos télre számít és felkészült a téli időszakra a Magyar Közút Kht. Heves Megyei Területi Igazgatósága, jelentették be a társaság szakemberei, a rendőrség, a tűzoltóság és a Közlekedéstudományi Egyesületképviselői részvételével megrendezett ma délelőtti hóértekezleten. A találkozón tájékoztattak arról is, hogy elvégezték a gépszemlét és beszerezték a szükséges mennyiségű sózó és érdesítő anyagokat.

A törvényben előírtak szerint a november 10. és március 15. közötti időszakot tekintik téli időszaknak. A megyei közútkezelő minden évben november elején áll át a téli üzemeltetésre és hóértekezlet keretében számol be a géppark felkészítéséről, a szóróanyagok beszerzéséről.
A téli utakon 2700 tonna só áll rendelkezésre Heves megyében. A feladatokra só és zúzalék keverékét is használnak, valamint kalcium klorid oldatot preventív célra.
Heves megyében közel 1168 km közúthálózat található, 368 híddal. A várható átlagos télen 15-20 havas nappal számolnak, és 50-60 síkos nappal. A téli útüzemeltetési feladatok ellátása 150-200 milliós költséget jelent a négy hónapban.
Az egri üzemmérnökséghez 300 kilométeres útszakasz tartozik, amit hat nagyteljesítményű géppel takarítanak.

Forrás: Egriszín