Keresés: „bál” (986 találat)

A Közbiztonsági Egyeztető Fórum mai soron következő ülésén a Heves Megyei Rendőr Főkapitányság átadta az együttműködési megállapodást a Heves Megyei Labdarúgó Szövetségnek, s tájékoztattak az ünnepek előtti vagyonvédelmi felkészültségről is, valamint a pirotechnikai tudnivalókról.

A mai Közbiztonsági Egyeztető Fórum (KÖBEF) egyik központi témája az ünnepi felkészülés volt. Kovács Miklós rendőr ezredes, a HMRFK Rendészeti Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a fokozott rendőri intézkedési sorozat 2010. november 25-től január 1-ig tart. Olyan helyeken várhatók akciósorozatok, közös intézkedések a vagyonvédelmi szervekkel együttműködve, ahol leginkább számítanak a bűnözésre.

Az Országos Rendőr Főkapitányság meghatározza Intézkedési Tervében azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni – mondta Kovács Miklós. Ezek közé tartozik a pályaudvarok folyamatos ellenőrzése, s több mozgójárőr alkalmazása a bevásárlóturizmus miatt. A nagyobb akciótervek december 4-én, 5-én, 11-én, 12-én, 18-án és 19-én várhatók, tehát a karácsonyt megelőző három hétvégén.

Szilveszter és Újév idején fokozottan ellenőrzik az ittasságot is, illetve az egy- és kétszámjegyű autópályák, autóutak migrációs ellenőrzése, valamint a trükkös lopások megelőzése is ebben az időben zajlik 2011. január 17-ig.

Dr. Sasi Csaba, a HMRFK Bűnügyi Igazgatóságának vezetője a pirotechnikai tudnivalókról tájékoztatott a szilveszteri időszakra vonatkozóan. 2010. december 28-31-ig vásárolhatnak ilyen termékeket a nagykorúak, s  2010. december 31-én 18 órától 2011. január 1. 6 óráig használhatják fel azokat. Dr. Sasi Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy csak engedéllyel rendelkező árusoktól vásároljanak pirotechnikai termékeket. Ma vehette át Jakab István, a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke is azt az együttműködési megállapodást, amely a HMRFK és a HMLSZ között született. Mindkét szervezet reméli, hogy ennek köszönhetően megteremtik a kellő biztonságot a kulturált, jogszerű szurkolói magatartáshoz. Jakab István szerint, amennyit betartanak ebből a megállapodásból, az a valós értéke, s elmondta, hogy a Heves Megyei Polgári Szövetséggel is hasonló megállapodást kötöttek, amelyet szintén ezen az ünnepélyes alkalmon adtak át.

A Fórumon a továbbiakban a szabálysértési eljárásokról, a hivatalos személy ellen elkövetett erőszakos esetekkel kapcsolatos tudnivalókról és tanulságokról esett szó, valamint Meggyesfalvi Tamás, a Közlekedésrendészeti Osztály rendőr alezredese ismertette Heves megye közbiztonsági és közlekedési helyzetét.

Forrás: Egriszín

„Ecuador, a Napéjegyenlőség országa” címmel nyílt fotó és néprajzi kiállítás tegnap este, a Szent Hedvig Kollégium Galériájában. A Koncz László gyűjteményéből összeállított tárlatot
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete nyitotta meg.

A különböző kultúrák, nyelvek nem szétválasztják az embereket, hanem a művészet, a zene, a tánc révén összekötik őket, jelentette ki Rázsi Botond alpolgármester köszöntve a kiállításon megjelent diplomatát.

Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete az ország két jellegzetes vonását emelte ki, a földrajzi elhelyezkedést és az etnikai gazdagságot. A 14 indián népnek otthont adó multikulturális közeg, a két félgömb találkozásánál helyezkedik el. A területen végighúzódó egyenlítőről kapta nevét az ország, amelynek a természeti adottságait és a nemzeti életformát mutatja be a kiállítás.
A tárlat különlegessége, hogy az egyenlítő vonalát is bemutatja a Szent Hedvig Kollégium Galériájában, ahol Dr. Nyíri Iván, tiszteletbeli konzul az equadori szokásoknak megfelelően mindkét féltekére állt, és kipróbálta milyen az ecuadori csók, az egyenlítő két oldaláról.
Az ecuadori kultúrában jártas Nyíri Iván kiemelte az esemény népek közötti barátságot erősítő oldalát. A vendégek számára Eger gazdagságából is tudott mutatni látnivalót.
Koncz László, a Jatari Indián Népművészeti Egyesület vezetőjének a gyűjteményéből összeállított tárlaton, a 2008-as dél-amerikai útján készült fotók örökítik meg az Andokban élő indiánok életét. A fotókon a természet mellett láthatjuk a mindennapokat, a munkát, a családok életét, a piacot és az ünnepet is.

Forrás: egriszín

Ma van a Televíziózás Világnapja. Az ENSZ által 1996-ban hivatalosan elismert nemzetközi világnapot minden évben november 21-én tartják azzal a céllal, hogy a televíziós társaságok a béke, az együttműködés, a fejlődés és a kulturális együttműködés témáit helyezzék középpontba.

Az ENSZ 1996-ban nyílvánította a november 21-ét a Televíziózás világnapjává annak emlékére, hogy 1996 november 21-én és 22-én tartottak először Televíziós Világfórumot.
Az eseményen a világ média vezetői találkoztak, hogy megvitassák a változó világunkra egyre nagyobb hatást gyakorló tömegkommunikációs eszköz jelentőségét. A találkozó célja az volt, hogy együttműködési tervet dolgozzanak ki az ENSZ felügyelete alatt.
A világnap célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat.
A televízió, mint tömegkommunikációs eszköz, napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze, amely milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. A televíziós társaságok közös célként tűzték ki együttműködésüket a fejlődés és béke érdekében.

A televíziózásnak magyar vonatkozása is van. Az első televíziós-rendszert Tihanyi Kálmán szabadalmaztatta 1926-ban, majd Mihály Dénes (E.H.Traub fizikussal) megalkotta a képet 240 sorra felbontó készüléket. 1936-ban a Gellért Szállóban próbálták ki az első zárt láncú tv-közvetítést, 30 m távolságra közvetítették a képet.
1936-ban, Angliában a BBC, és 1939-ben az USA-ban az NBC kezdte a rendszeres képközvetítést. Goldmark Péter Károly, a CBS alkalmazottja dolgozta ki a színes televízió szabványt. A plazma televízió korai változatát is Tihanyi Kálmán fejlesztette ki, 1939-ben.

A televízió a XX. sz. leggyorsabban elterjedt tömegkommunikációs eszköze. A kép és a hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Magyarországon 1957-től kezdte sugározni adását a MTV.

Európai Unióról szóló kiállítás nyílt ma délelőtt a Balassi Bálint Tagiskolában. A tárlat az „Európai Unió a Balassiban” című projekt részét képezi.

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája. Erre az előzetes tervek alapján 2011. május 27-én kerül sor, ám az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzi meg kiállítással, rajzpályázatokkal, játékos vetélkedőkkel. Az előkészítő munkát többek között az iskola Galériájának kiállítása is segíti a gyerekek számára, melyet a mai napon nyitottak meg az EVENTUS Üzleti Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium közreműködésével.  A kiállítás célja, hogy felkeltsék a tanulók érdeklődését az Európai Unió és annak tagországai iránt.

A projekt során az osztályok gyűjtőmunka keretében alaposabb ismereteket szerezhetnek egy választott ország életéről, melyet osztálytermükben kiállítás formájában feldolgoznak. Anyagot gyűjtenek az ország főbb jellemzőiről-nevezetességeiről, híres embereiről, nyelvhasználatáról, pénzneméről, ételkülönlegességeiről, népviseletéről, szokásairól. A gyűjtőmunkára és annak feldolgozására a tanév során szabadidős tevékenységek között, illetve tanórákba épített formában kerül sor.

Forrás :Egriszín

Nem alakult ki a megyei közgyűlés rendje, nem ismerni pontosan a napirendek tartalmát – hangzott el az MSZP Heves megyei Területi Szövetségének, a mai rendkívüli megyei közgyűlést megelőző sajtótájékoztatóján.

Az MSZP megyei frakciójának két tagja, Korózs Lajos és Szabó Gyula ezúttal a közgyűlés előtt tartott tájékoztatót, melyen megállapították, hogy az utóbbi időben tapasztaltakhoz képest, az elmúlt időszak közgyűlése nem működött rosszul.
Szabó Gyula, az MSZP megyei közgyűlési tagja megjegyezte, hogy a napirendekről nem kapnak pontos anyagot, azok a címen kívül semmit nem tartalmaznak. Javasolják a közgyűlés elnökének, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan előzetesen egyeztessen a témákról, és alkalmazza mindazt, ami korábban jól működött.
Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja, megyei közgyűlési tagja a hektikusan működő közgyűlési munka bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, amiket szerinte egyeztetésekkel lehetne kezelni. Kifogásolta, hogy az egy hét alatt második alkalommal összehívott rendkívüli közgyűlés anyagából minden második napirendi pont kikerül, ahogy tudni vélte ilyen a Mátraházi Idősek Otthonát érintő kérdés is.
A képviselő az ügy kapcsán kijelentette, hogy az intézmény bezárása által érintett 90-100 gondozott különböző intézményekben történő elhelyezése több aggályt is felvet. Törvényi szabályokat is be kell tartani az elhelyezés kapcsán. A 43 dolgozó szakdolgozó státusza sem biztosított. Továbbra sem értik miért kell bezárni az intézményt, a túl magas bérleti díj mint indok nem elfogadható, hiszen állami ingatlanról és állami intézményről van szó.

Korózs Lajos a tájékoztatón megjegyezte, hogy a megyei önkormányzat létszámcsökkentése mögött lopva történt hivatali átszervezés állhat. Tájékoztatás szintjén szeretnék tudni, hogy kik és hányan vesznek részt most az önkormányzati munkában.

Forrás: Egriszín

A mátraházai idősotthon helyzetével kapcsolatban adott ki sajtóközleményt Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, amit a mai rendkívüli közgyűlésen ismertetett.

Elszomorító, hogy váratlan helyzetekkel, a megye előző vezetése által folytatott felelőtlen pénzügyi politika következményeivel vagyunk kénytelenek szembesülni nap, mint nap, ám azt mindenképpen el kívántuk kerülni, hogy e felelőtlenségnek a mátraházai otthonban élő idős emberek is az áldozatául essenek.

Elhatározásunkban megerősített bennünket Szabó Róbert alelnök úr hétfői, az intézményben tett személyes látogatása, amikor is világossá vált, hogy az idősotthon lakói számára a költözés rendkívül nagy lelki megrázkódtatást okozna, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartják, hogy másutt, más környezetben éljenek.
Hiába tárgyaltunk Visonta polgármesterével nemrég arról, hogy közösen egy új idősotthont építünk a településen, az elmúlt hetekben kiderült: a tervezett fejlesztésre egész egyszerűen nincs pénz. A beruházáshoz szükséges több,mint 600 millió forint nem áll a megye rendelkezésére. A megyei önkormányzat 6 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezik.
A helyzet tehát a következő volt: fejlesztésre pénzünk nincsen, a Mátrai Állami Gyógyintézetben pedig az előző megyei vezetés által kötött szerződés értelmében nem maradhat az intézményünk december végénél tovább. Ha nem vagyunk tekintettel a szerződés lejártára, napi 100 ezer forint kötbért – azaz éves szinten 36,5 millió forintot - kell fizetnünk egy egyébként amúgy is magas szolgáltatási díjakkal működő idősotthon után. Ezért, az intézmények jogutód nélküli megszüntetése esetére törvényben foglalt 45 napos határidőre is figyelemmel, múlt héten pénteken a közgyűlés bizottságai elé kellett terjeszteni azt a javaslatot, amely az otthon megszüntetésére vonatkozott, s amely eredetileg a mai rendkívüli ülés napirendjei között is szerepelt.
Mindeközben a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt segítségért fordultam dr. Szócska Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárához. Megpróbáltuk pár nap alatt elérni azt, amit a korábbi megyei vezetésnek évek alatt sem sikerült: azt jelesül, hogy a mátraházai idősotthon az eddigi helyén, a Mátrai Gyógyintézetben maradhasson, s az idős embereknek most ne kelljen költözniük.
A kormányzat szerencsére nagyon pozitív, humánus, emberi módon állt hozzá ehhez a számunkra rendkívül fontos ügyhöz, így lehetőség nyílt arra, hogy a megszüntetésre vonatkozó javaslatot levegyük a mai ülés napirendjéről.
Mindennek fényében határozottan állíthatom – s itt utalnék vissza a szocialisták emlékezetes, tántoríthatatlan HospInvestes kórházi ámokfutására –, hogy a mi döntéseinket nem a presztízsszempontok vezérlik. Nem a problémák, hanem a megoldások emberei vagyunk.

Eger, 2010. november 10.

Horváth László
Elnök
Heves Megyei Közgyűlés

„Ez a kórházi gárda megállította a megyei kórházak privatizációját, milliárdoktól mentette meg az államot” –mondta dr. Pócs Alfréd az Egri Kórházvédő Egyesület alelnöke a ma délutáni sajtótájékoztatón. Ennek ellenére úgy érzi, hogy jelen pillanatban mélyponton van a kórházvédelmi tevékenységük, a tömegesen való visszatérésüknek meghiúsultak a lehetőségei, ezért direkt politikai beavatkozást szorgalmaznak.

Dr. Pócs levélben kérte dr. Paller Judit országos tiszti főorvost, hogy foglalkozzanak az ügyükkel, rehabilitálják őket, mert kiálltak a szakmaiság mellett, a betegek érdekében. Szerették volna azt is elérni, hogy az ÁNTSZ mondja ki, hogy a 2008. november 1-jei átadás az ÁNTSZ részéről nem volt szabályos, s ezzel kapcsolatban nevezzék meg a felelősöket. Dr. Paller Judit válaszában kiemelte, hogy a perben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság íteletet hozott, mely 2010. február 25-én jogerőre emelkedett. A kórházvédők alelnöke azonban szeretné, ha rávilágítanának arra, hogy törvénytelenség folytatódott a Markhot Ferenc Kórházban, amit ki kell vizsgálni. Arra az elsőfokú ítéletre hivatkozott (2009. március 17.), melyben a Nógrád Megyei Bíróság kimondta, hogy érvénytelen pályázatra nem lehet érvényes szerződést kötni. Orbán Viktortól és Szócska Miklóstól is hallottak már kárpótlásról és megoldásról, ám nem történt lépés az ügyen.

Hegyaljai Judit szerint szó sem volt arról, hogy ígéreteket igyekeztek kicsikarni bárkitől is. Az egyesület elnöke ezzel Sós Tamásnak, a megyei közgyűlés korábbi elnökének azon szavaira kívánt reagálni, miszerint Horváth László közgyűlési elnök és Habis László polgármester a kórházvédők foglyai lettek. Egyedül ahhoz tartják magukat, hogy a kórház szerezze vissza jó hírnevét illetve a betegek bizalmát. Ha ehhez az kell, hogy a kint lévő orvosok, szakdolgozók és technikai dolgozók visszamenjenek dolgozni az intézménybe, akkor állnak a feladat elébe – tette hozzá Hegyaljai Judit. Úgy gondolja, hogy Sós Tamás volt az, aki bevitte a kórházba a politikát akkor, amikor az ő aláírásával ellátott levelek érkeztek minden dolgozóhoz, hogy írjon alá a Hospinvestnek.

Szabó Pál közölte, hogy a betegellátás színvonalának emelkedése összefügg a kórházvédők visszatérésével, hiszen magasan képzett szakmai közösségről van szó. Ennek politikai feltételét megalapozta a megyei közgyűlés új összetétele. Ahhoz, hogy valóban a legjobb szakemberek dolgozhassanak a vezetésben, arra mielőbbi megoldást kell találni, akár a megyei kórházak állami működtetésével. Véleménye szerint erre azok az emberek alkalmasak, akik a betegek érdekében jártak el a közelmúltban, s nem a politikai döntéseknek engedelmeskedtek. Jogilag olyan helyzetet kell találni, hogy ezek az emberek visszajuthassanak a vezetői posztokra.

Forrás: Egriszín

A Dento Shito Ryu Karate Do nemzetközi edzőtábort rendezett az elmúlt hétvégén Egerben. Az esemény díszvendége volt az Olaszországban élő 8 danos mester, Yoshiharu Hatano.

A Kereskedelmi Szakközépiskola tornatermében rendezték meg az edzéseket, Yoshiharu Hatano Hatano részvételével, aki először látogatott Egerbe. A városban 1987-óta működik Shito Ryu karate, a vezető Pál György három danos mesternek jelenleg 35 tanítványom van. Vegyes tudásszinttel és életkorral rendelkeznek, ketten közülük a fekete öves vizsgára készülnek.
Az egri klub Budo karatéval foglalkozik, nem sportkaratéval, így érthető, hogy sokan vannak akik 30-35 évesen kezdték el az edzéseket. Pál György a klub vezetője szerint a mai világban mindenütt verseny van, az iskolában, a munkahelyen mindenütt hajszolják a teljesítményt.
„Az embereknek szüksége van a világban egy olyan helyre, ahol a saját tempójában, saját örömére végezhet olyan dolgot, ahol önmagunkhoz mérjük mi a siker. Ahol nem az aranyérem és az első helyezés a fontos, hanem az ember az érték. Az én edzéseim ilyenek, embereket tanítok, és nem versenyzőket eddzek. Az edzéseinken a tanítványok egymásért érzett felelősséggel eddzenek, nem egymás legyőzésére, hanem egymás segítésére helyezzük a hangsúlyt.”

A Tradicionális Shito Ryu Karate Szervezet célja, hogy összefogja és szakmailag segítse azokat a Shito Ryu karatét gyakorlókat, akik a Shito Ryu-t, mint harcművészetet kívánják alkalmazni. Azokat, akik a karatéban nem sportot, hanem életformát, filozófiát, művészetet, az egész életen át tartó tanulást keresik.

Egerben többször láttak már vendégül magas fokozatú mestert, így Mabuni Kenei 10. danos mester is járt itt, akit októberben Tokióban Japán Élő Nemzeti Kincsévé nyilvánítottak. Ő 94 évesen a karate történelmének élő része, a ma élő legnagyobb tudású karate mester.
Hidetoshi Nakahashi 9. danos mester minden évben ellátogat Egerbe.
Hatano Yoshiharu 8.danos mester most először járt Egerben, és az 1552-ben történt események nagy hatással voltak rá, nagyon megérintette az egri vár védői által tanúsítottak hősiesség és kitartás.
Építészként és dizájnerként szakmai szemmel is nézte a várost, elmondása szerint nyugalom sugárzik a városból.
Nagy előny és megtiszteltetés a tanulás során, hogy a karate szellemiségét eredeti forrásból tudjuk tanulni, hangsúlyozta Pál György hozzátéve, hogy sok technika, magas szintű formagyakorlat nem érthető meg, és nem alkalmazható megfelelő szintű tudás nélkül.

A november 6-7-én megrendezett táborban összesen 83 fő vett részt. A klub egy haladó technikákkal foglalkozó táborra készült, ezért főképp haladó fokozatúakat és felnőtteket vártak a rendezvényre, amelyre Horvátországból és Ausztriából is érkeztek vendégek. A jó hozzáállást és nyitottságot mutatja, hogy Magyarországról más stílusok képviselői is eljöttek, hogy a mestertől tanuljanak.
Hatano Yoshiharu a két nap alatt főképp a karate néhány alapelvét próbálta meg átadni a Heian, Bassai Dai és Seipai formagyakorlatokon keresztül, a résztvevőket jóidőre ellátta gyakorolnivalóval.

A vakok és gyengénlátók mindennapi életvitelének javítása céllal rendezett jótékonysági bált az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tegnap este, a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében.

A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete javára rendezték meg neves művészek részvételével a zenés, táncos produkciókat felvonultató jótékonysági bált, amelynek háziasszonya Habis Lászlóné a látássérült emberek élethelyzetére hívta fel a figyelmet.
Kiemelte a két rendező szervezet vezetőinek áldozatos munkáját amellyel elősegítették az esemény sikerét.
A nyitó műsorban Barog Dzegorz közreműködött szaxofonon, majd az Ezüstidő Szabadidős Egyesület tagjai léptek színpadra. A bálban a zenét a SATELIT zenekar szolgáltatta.

A világon minden percben elveszíti egy gyermek a látását. Erre a döbbenetes tényre Majoros Kálmánné a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesületének elnöke hívta fel a figyelmet. A elnökasszony köszöntőjében bemutatta a 45 éve működő, ma 500 tagot számláló szervezet munkáját, történetét. A 2005 óta ezen a néven létező egyesület elsősorban érdekvédelemmel és érdekképviselettel foglalkozik.
A rendezvényt Horváth László, a Heves megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a látás többet jelent a nézésnél, erre azok is képesek, akik elveszítették szemük világát. Akik ezt a rendezvényt létrehozták, igazán ők a látók, mert a látásra a szívüket használják, fogalmazott az elnök.

A jótékonysági bál bevételét, a vakok és gyengénlátók mindennapi életét megkönnyítő segédeszközök beszerzésére fordítják. A Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete 2004-eben alakult meg. Jelenleg 540 tagja van részükre heti három alkalommal ügyviteli és mentálhigiénés feladatokat teljesítenek, ellátják az őket érintő szükséges információkkal, pályázati lehetőségekről, nyomtatványok kitöltésében segédkeznek, és segítséget nyújtanak az életvitelükben bekövetkezett nehézségek, problémák megoldásában is.
A tagok részére havi rendszerességgel programokat szerveznek, amelyek között szerepelnek orvosi előadások, TB tájékoztatás, valamint kulturális programok.
Évente egy és több napos kirándulásokat, Gyógyfürdő látogatásokat, természetjárást is szerveznek a tagok számára.

Forrás: Egriszín

Közleményben reagált dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke a Markhot Ferenc Kórházban uralkodó állapotokról. A politikus szerint kockáztatják a kórház biztonságos működését, s ellehetlenítik a jó szakemberek munkáját.

"Engedjék, hogy az orvosok, nővérek, szakdolgozók a munkájukra tudjanak koncentrálni.

A korábbi megyei közgyűlési és kórházi vezetés rendezett helyzetben adta át a kórházat. Az úgynevezett „kórházvédők” benyújtották a „számlát” Habis Lászlónak és Horváth Lászlónak. A FIDESZ megyei és az KDNP városi vezetője intézkedéseikben „foglyai” lettek a „kórházvédőknek” tett ígéreteiknek. Egyoldalú gesztusokat tesznek, ebből a helyzetből nehezen tudnak visszajönni, hogy valamennyi dolgozó érdekét tudják képviselni. Legfőképpen a betegellátásra lehessen koncentrálni…

Arról szólnak a folyosói hírek, hogy a „kórházvédők” vezetőit városi tanácsnoki, megyei egészségügyi referensi, kórházi ápolási igazgatói, főnővéri, és más általuk kinézett állásokkal, különböző megbízásokkal látják el. A szakértelem nem érdekes! Lehetetlen helyzetbe hozzák a feladatának megfelelni kívánó igazgatót. Olyanokat neveznek ki ápolási főigazgatónak, főnővérnek akik nem rendelkeznek a szükséges szakmai végzettséggel.

Az is érthetetlen, hogy úgy nevezték ki az ápolási főigazgatót, hogy a szervezeti működési szabályzatban ilyen pozíció nincs, ápolási igazgató van. Üléspontjuk megváltozásával az álláspontjuk is megváltozott. Most már nem kényesek az oly sokszor hangoztatott szakmai felkészültségre! Jó szakembereket küldenek el, mentenek fel, igyekeznek ellehetetleníteni a munkájukat. A kórház biztonságos működését kockáztatják.

A FIDESZ-KDNP politikusok kampányígéreteik ellenére a köztársasági költségvetés tervezetében nem látszik, hogy több pénz jutna az egészségügyre. A kórházfejlesztésnél az általunk előkészített, a Bajnai- kormány által eldöntött 5 milliárdos beruházást tudják megvalósítani. Az ötszáz milliós önerőből úgy tűnik, Eger város vezetése továbbra sem kíván arányosan részt venni, megszakítva a korábbi megyei –városi együttműködési gyakorlatot.

Dr. Sós Tamás"