Keresés: „építés” (221 találat)

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

A csehországi Hodonyicén kétnapos nemzetközi pisztoly szituációs lövészversenyt rendeztek. A rangos eseményen 12 ország 160 versenyzője vett részt, köztük megyei színekben Batki György és Szászi Csaba.

A mezőny erősségét jellemzi, hogy több európai élversenyző tette tiszteletét a versenyen, többek közt az ötszörös világbajnok (Francia) Eric Grauffel. A 18 megépített pályát 350 minimum lövésszámmal lehetett teljesíteni. Az első napon a szemerkélő eső, és a nehézkes bíráskodás nehezítette meg a versenyzők dolgát. A rendezők a pályaépítés minden trükkjét bevetették, a kelleténél gyorsabb végrehajtás azonnal jelentkezett a találatok hiányában. Szinte minden lövészpozícióra szükség volt, kellett állva, ülve, fekve, és guggolva is lőni. Emellett a jó fizikumra is szükség volt, hiszen sokszor 20-30 méteres sprint után kellett lőni. A siroki színeket képviselő Batki György jól állta a sarat, a standard divízióban az első helyet szerezte meg. Klubtársa Szászi Csaba 76,58%-al a kilencedik helyen végzett.

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Pangó piactér, zsúfoltság  az utcákban, zaj és kellemetlenségek jellemzik most Eger belvárosát.

Hiába szeretnének a kofák árulni, nincs vevő, vagy aki vásárlásra szánja rá magát sokkal kevesebb és kisebb tételben vásárol. Nem fogy a hurka és a kolbász sem, nem viszik a lángos délidőben, alig jönnek ebédelni az emberek, mivel megközelíthetetlen a piac környéke. Az árusítók elmondása szerint akár 50%-os az a veszteség, ami naponta éri őket a parkolóház építése miatt. Ők nem kérték ezt a hatalmas beruházást, igaz a város javát szolgálja. Mind a vevők, mind az eladók nehezen és körülményesen tudják megközelíteni a piacot, majd parkoló helyet keresni, hogy az ott megvásárolt árut hazavihessék. Mivel az őszi szezon kedvez némely zöldségek árusításának, de ezekből nagyobb mennyiséget szoktak vásárolni, lehet, hogy ezek a bevételek is elmaradnak.

Gyalult káposztát még sehol nem lehet kapni, pedig itt lenne az ideje, nem mernek belefogni az árusításba, mivel 20-30 kilónyi árut senki sem cipel szívesen több száz méterre. A zöldségesek szerint elmennek máshova inkább, mint húzzák-vonják ezeket a súlyokat. Az amúgy is válságos időszakban senkinek nem hiányzott az, hogy még kevesebb legyen a bevétel.
A tulajdonosok félnek, nem mernek nyilatkozni, retorziótól tartanak.

Társasházként működnek, szavazatok és gyűlések során tárgyalják meg lehetőségeiket és igazukat, papírok alapján próbáltak képet festeni arról, mi is folyik jelen pillanatban.

Szerintük nem kérdezték meg őket és nem tájékoztatták megfelelően a kivitelezésről, egy hónappal ezelőtt még azt az információt kapták az építkezés kivitelezhetetlen, mivel számukra nincs a bejárás biztosítva.

Az önkormányzat szerint nincs fejlesztés áldozatok nélkül, ezt a kisebb kellemetlenséget el kell tudni viselni minden városlakónak, mivel az ő érdeküket szolgálja. Minden szükséges engedély rendelkezésükre áll az építkezés megkezdéséhez. Különböző intézkedésekkel és forgalmi rend változtatásokkal megpróbálták a sok kellemetlenséggel járó munkálatokat a nagyközönség számára is elfogadhatóvá tenni.

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.

Bírálták Egert. Azt nézték tiszták-e az utcák, le van-e vágva a fű az árokparton, az Eger táblát benövi-e a gaz, vannak-e jelzőoszlopok a turistáknak, egységesek-e az utcatáblák, ápoltak-e a parkok, virágosak-e a kertek. Csütörtökön városunkban járt a Virágos Magyarországért verseny zsűrije.

Irodájában fogadta a küldöttséget Habis László Eger polgármestere, aki beszélt a város tervezett fejlesztéseiről, a kerékpárút építéséről, a belvárosi rehabilitációról, a Börtön a városért programról és a Márai-látogatóközpontról is.

Pollák Erika a szervezőbizottság elnöke elmondta, a Virágos Magyarországért verseny nem a virágokról szól, hanem inkább a települések környezetszépítő tevékenységéről. Arról, hogyan képesek bevonni a lakosságot, a civileket, az intézményeket a szemléletformálásba. Elhangzott továbbá, hogy a program lényege, hogy az idelátogató jól érezze magát, jól tudjon tájékozódni és kellemes emléke maradjon a városról.

A versenyre idén több mint 300 település nevezett be. A zsűritagok  augusztusban végigjárják a településeket. Szeptemberben a nyertes városban lesz a díjkiosztó. Évente közel 100 díjat osztanak ki.

Eger már 20 éve kitart, és mindig tud valami új elemet bevonni-fogalmazott a polgármester. - Igyekszünk valamivel fenntartani az érdeklődést. Idén réztáblát kaptak a lakóközösségek, mellyel elismertük, hogy igényesek a környezetükre. Egerben a turizmus számára fontos, hogy milyen hatás éri az idelátogatókat. Az önkormányzat továbbra is mindent megtesz azért, hogy Eger élhető város maradjon - emelte ki Habis László.

Forrás: Egriszín

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Elkezdődött a megyeszékhelyet és az M3-as autópályát összekötő útszakasz, az M25-ös út kiépítése. Az útszakasz megépítésének ügye már évek óta húzódik, a megvalósulás azonban ez idáig váratott magára. Június első heteiben kezdték meg a munkálatokat, októberre ígérik a befejezést.

Évek óta ígérik a szakasz megépülését, azonban a építés mind idáig csak álom volt. Pedig a térség jövője az út létrejöttén múlik. Most azonban megkezdődhet az Egert és az M3-as autópályát közvetlenül összekötő út első szakaszának a kiépítése - jelentette ki Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos.

A Füzesabony és Maklár közötti útszakaszt június elején kezdték el kibővíteni, a közel 2600 méteres részen burkolat fejújítást, illetve kiszélesítést fognak végezni. A napokban már elkezdték a cserjék illetve a fák kivágását az út mellől. A későbbiekben ezeket pótolni fogják, közel 300 fát illetve 1500 cserjét fognak az út mellé telepíteni. Az útszakaszra több mint 400 millió forintot fordít a kormány. A tervek első felét október közepére készítik el.

A második szakaszban egy 10 km-es rész fejlesztését tervezik. Erre közel 9 milliárd forint forrást különítettek el. A második beruházás Andornaktálya, Maklár és Nagytálya község kikerülését biztosítja.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos arra kérte a kormányzatot: minél hamarabb biztosítsák a költségeket, hiszen a térség jövője ezen a fejlesztésen múlik. Egri honatyaként szorgalmazta az Országgyűlésben a második szakasz beruházásának elkezdését, rögtön az első rész befejezése után.

Habis László, Eger Város polgármestere elmondta: a mellékvonalakon való fekvés óriási probléma a térségben. Már 30 évvel ezelőtt is voltak tervek az útszakasz kiépítésével kapcsolatban, azonban azok az álmok szintjén maradtak. Ez a  fejlesztés számos pozitívumok hordoz magában: mind a lakosságnak, mint a turizmusnak kedvez a szakasz megépülése.

Közel 50 millió fontból újult meg a Balassi Bálint Általános Iskola tornaterme. A felújítás alatt kicserélték a nyílászárókat is, az április óta tartó munkálatok végeredményét csütörtökön adták át.

Megújult tornatermével várja szeptembertől a Balassi Bálint Általános Iskola a leendő kisdiákokat. Az iskola tornatermét áprilisban kezdték el felújítani, a közel két hónapos időszak alatt többek között kicserélték a padlóburkolatot, átfestették a falakat illetve a modern  világításra is nagy  hangsúlyt fektettek. Az átépítés során nagyjából kétszáz elavult nyílászárót cseréltek ki.

Lachata István, az iskola igazgatója elmondta: 52 millió forintba került a tornaterem megújítása, ami egyrészt pályázati forrásból, másrészt az önkormányzat segítségével valósult meg. –Nagy szükség volt erre a felújításra, hiszen már 33 éve áll felújítatlanul a tornaterem. Ahhoz, hogy még sikeresebb legyen a Balassiban a sportélet, szükség volt a terem megújulásának.

Ezen kívül különféle sporteszközöket is beszerzett az iskola, így még több lehetőség nyílt a sportkedvelő diákok számára.

Az ünnepélyes átadón sor került egy olimpiai terem átadására is, a gyerekek olimpiai előadással készültek a megnyitón. Az iskola igazgatója elmondta: reméli, hogy a közeljövőben sor kerül az uszoda korszerűsítésére is.