Keresés: „ételek” (186 találat)

Ma délután Lőrinci környékén zárták le a 2401. számú utat a hirtelen eső és sár miatt. Nem sokkal később Egerbe is megérkezett a vihar, jéggel, özönvízzel.

A belvárost ismét elöntötte a büdös áradás. A csatornák kiöntöttek, a Széchenyi utcában néhol térdig érő szennyvízzel kevert csapadékban járhattak az itt lakók és a turisták.

A mozit szokás szerint elárasztotta az ár, a környék lakói és az erre dolgozók az értékeket próbálták menteni. A pincék és az alacsonyan lévő üzletek ismét megteltek vízzel. Néhányan a csatorna fedlapokat szedték le, ezzel segítve az ár elvonulását. A tűzoltók nem sokat tehettek az eső alatt: nem volt hová szivattyúzniuk az vizet.

A patakban magasan hömpölygött a víz. A bicikliútról most inkább ne is ejtsünk szót...

Hatvanból és környékéről nézőink küldtek felvételeket.

A Tisza-tó északi védett területén a fokozottan védett madarak nyugodt költése érdekében minden évben időszakos belépési tilalom van érvényben. Június 15-én ért véget a február 1. óta tartó majd féléves időszak, amikor a Tisza-tó 33-as főúttól északra fekvő területeire tilos a belépés.

A Tisza-tavi madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park részeként a világörökség része is. Fokozottan védett vizes élőhelyei számtalan állat- és növényfajnak biztosítanak kitűnő életfeltételeket. A területén különböző védettségi szintek léteznek: vannak részek, ahol egész éves belépési tilalom van érvényben, vannak, ahol időszakosan korlátozzák a belépést, máshol a belsőégésű motorok használata tiltott.

A Tisza-tavi madárrezervátum az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 itt megfigyelt madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt is telel. A védett területen nagy számban figyelhető meg többek között a szürke gém, a kis kárókatona, különböző récék és vöcskök, a vakvarjúnak is nevezett bakcsó, és a magyar természetvédelem címerállata a nagy kócsag is.

Idén tavasszal különleges esemény, árvíz nem hátráltatta a madarak szaporodását, így sikeresnek mondható a költési időszak. A fiókák június közepére már megerősödtek annyira, hogy az ember jelenléte nem veszélyezteti a fejlődésüket. Természetesen a védett területeken a korlátozás feloldását követően is tiszteletben kell tartani a különleges élőhelyet, és az élővilág zavarását mindenkinek minimalizálnia kell.

A kenus vízitúrák szervezésével foglalkozó Békatutaj Szabadidősport Egyesület is évek óta hagyományosan a korlátozás feloldásának napján, június 15-én indította exkluzív Tisza-tavi vízitúráját, aminek keretében a túra résztvevői az egész Tisza-tavat bejárják. Az egyesület egész nyáron több alkalommal szervez vízitúrát elsősorban azon fiatalok számára, akik vonzódnak a természethez és nem vetik meg a testmozgást sem.

Forrás: Békatutaj Egyesület

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított egy egri férfi ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2010 nyara óta folyamatosan, több fiatalkorú lánnyal létesített szexuális kapcsolatot, valamint tudtuk és belegyezésük nélkül pornográf tartalmú felvételeket készített róluk.

 Továbbá megalapozottan gyanúsítható azzal is, miszerint az egyik fiatal lányt megfenyegette, hogy ha nem folytatja vele a kapcsolatot, akkor nyilvánosságra hozza a felvételeket.

 A nyomozók a napokban házkutatást hajtottak végre Sz. Attila egri otthonában, melynek során különböző adathordozókon pornográf felvételeket, illetve több helyen rejtett kameráknak kialakított üregeket találtak.

Az eljárás során a férfitól lefoglaltak az intézkedő rendőrök egy engedély nélkül tartott vadászfegyvert és éles lőszereket is.

 A 43 éves féri ellen tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntett, kényszerítés bűntett és lőfegyverrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A nyomozó hatóság a gyanúsítottat bűnügyi őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet az Egri Járásbíróság tegnap el is rendelt.

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.

Az EKF a város egyik kiemelten fontos intézménye, mely része Eger történelmének, arculatának. Ma azonban a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavarban ennek az iskolának is bizonytalan a sorsa.

Azért bizonytalan, mert a kormányzat nem tudja, mit akar kezdeni a főiskolákkal, egyetemekkel. Rögtönöz a pillanatnyi politikai hangulattól függően, és akár teljesen az ellenkezőjét csinálja, mint az előző nap.

A keretszámok eltörléséről szóló legújabb kormányzati kommunikáció is csak szemfényvesztés. A Fidesz nem tett mást, mint kifordította ugyanazt a kesztyűt, amit eddig viselt. Teljes a káosz, 72 órán belül ez már a harmadik koncepció!

Átfogó koncepció helyett előbb önfenntartó felsőoktatásról, majd a keretszámok eltörléséről és ingyenes felsőoktatásról beszéltek, most pedig már kormányrendeletben akarják meghatározni, ki mikor és hogyan tanulhat Magyarországon a jövőben.

Az Orbán-kormány célja továbbra is az államilag támogatott férőhelyek drasztikus csökkentése.

Bizonyítja ezt az, hogy az ország költségvetésében folyamatos forráscsökkentést hajtanak végre a felsőoktatási fejezetben. A költségvetés tervezésekor még azzal számoltak, hogy mindenki fizet, ma meg már mindenki ingyen tanulhat, de pénzt nem adnak hozzá.

A kormányzati kapkodással, hirtelen irányváltásokkal még nehezebbé tette a családok számára, annak eldöntését, hogy mi legyen a továbbtanulással, így néhány héttel a jelentkezési határidő előtt csak nő a káosz. A jelentkezési határidőt már kitolták, de még egyetlen jelentkezni kívánó diák sem tudhatja, hány férőhely lesz az általa megcélzott képzési területen és milyen feltételekkel lehet majd elfoglalni azokat.

Ezzel szemben a MSZP felsőoktatási programja méltányos és igazságos tandíj- és ösztöndíjrendszer bevezetését tartalmazza, amely megteremti a fenntartható minőségi oktatás lehetőségét. A röghöz kötést eltöröljük, és kitárjuk az iskolák kapuit, megteremtve a lehetőségét mindenkinek a bizonyításra. A stadionok és luxusberuházások helyett az oktatásra fogjuk költeni a milliárdokat.

Eger, 2012. december 18.

Pál György

Önkormányzati képviselő

MSZP

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

A fenti helyszíni vizsgálatok a folyamatos jelenlét biztosításával közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.

2012. november 1-től kötelező a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni.

A HMKIK közleménye szerint, az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, amennyiben felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek.

November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, vagyis újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő.
A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.

Miről tájékoztat a címke?

1.    Gördülési ellenállás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás 6%-os csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1 000 km-ként 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
C helyett B besorolású gumival százon egy decivel csökken az autó étvágya, ami évi 10 ezer kilométer megtételekor a mai benzinárral 4300 Ft megtakarítást hoz. Ha a gumigarnitúrával 50 ezer kilométert autózunk, akkor 21 500 Ft marad a zsebünkben, aki két kategóriát ugrik, annak ez máris 43 000 Ft.

2.    Fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, a három minősítés közül a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak. A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban ’A’ kategóriásat válasszuk! A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80 km/h-ról vészfékezve 18 méteres lehet a fékútkülönbség.

3.    Külső zajszint
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami sok esetben a legjelentősebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél. A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.

Öt nap alatt húsz borgasztronómiai vacsoraeset tartottak magyar séfek és egri borászok Erdélyben. Demeter Csaba a borbemutatók mellett tárgyalt borkereskedőkkel, étterem-tulajdonosokkal a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről, a magyar és az egri borok népszerűsítéséről.

A borszerető közönség nagy szeretettel fogadta az egri borászokat, a vacsoraesteken nagy volt az érdeklődés az egri borok iránt. A helyi szervezők szeretnének hagyományt teremteni az ilyen jellegű esteknek, és azt, hogy a nagyközönség megtanulja és keresse a borok és ételek közötti harmóniát. Az új irányzat megteremtésében nyújt majd segítséget Demeter Csaba, aki vállalta, hogy megszervezi Magyarország történelmi borvidékeiről a borászatokat a bemutatókra és az estekre. Demeter Csaba találkozott borkereskedőkkel, akik nyitottak a magyar borok forgalmazására. Mindkét témában megkezdődtek az előkészületek, a jövő tavaszra véglegesítik az elképzeléseket.

A borgasztronómiai bemutatót a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Észak – Bükki Régiója és a Szabadtűzi Lovagrend Gasztronómiai Egyesülete közösen szervezte.  A séfek mellett Egerből négy borászat vett részt a rendezvényen: Demeter Pincészet, Korona Borház, Vincze Béla, Dimenzió Borászat.