INKPONG címmel nyílik kiállítás hétfőn, a Forrás Gyermek és Ifjúsági házban. A tárlat, az EKF Vizuális Művészeti Tanszék hallgatóinak elektrografikáiból válogat.
Csontó Lajos képzőművész nyitja meg a főiskolások legújabb kiállítását szeptember 6-án hétfőn 19 órakor a Forrás Galériában. A műveket szeptember 23-ig tekinthetik meg a látogatók.
Tizenötödik alkalommal rendezik meg az Eger Ünnepe programsorozatot szeptember 17. és 19. között. A fesztiválon 12 helyszínen, több mint 60 civil szervezet mutatkozik be
és várja színvonalas, változatos programokkal az érdeklődőket.
Eger patak takarítás, véradás, Barokk Futóparádé, Ifjúsági Nap és még rengeteg változatos program várja az érdeklődőket a XV. Eger Ünnepén.
15 éve hívták életre a város civil szervezetei a társadalmi összefogást sürgető Eger Ünnepe fesztivált, amely minden évben színvonalas programokkal informálja és szórakoztatja, mind az egrieket, mind az egyre nagyobb számban ide látogató vendégeket.
A programsorozat a város civil szervezeteinek nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Dobó téren 12 szolgáltató sátor várja az érdeklődőket, szerveznek konferenciát, sport, kulturális és felvilágosító programokat.
XV. EGER ÜNNEPE PROGRAM
2010. SZEPTEMBER 17-18-19.
Bitskey Aladár Sportuszoda
Eger Ünnepe előzetes programja
Szeptember 11-12. Senior Úszóverseny szeptember
Házigazda: Senior Úszó Klub
2010. SZEPTEMBER 17. PÉNTEK
Bitskey Aladár Sportuszoda
10.00-14.00 Országos Olimpiai Iskolák Úszóversenye
Házigazda: Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség
DOBÓ TÉR
12.00 Önkéntes véradás
14.00-21.00 IFJÚSÁGI NAP
Ifjúsági civil szervezetek információs és tanácsadó szolgáltatásai a Dobó téren
14.00-18.00 British Council-Aktív állampolgárok programja
14.00-18.00 Nemzetközi Babahordozó Hét program keretében „Hordozós városnézés” kisbabával
14.00-18.00 Szolgáltató egri civil szervezetek
Tanácsadás
Polgárőrség, Eger, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Ételt az Életért Alapítvány,
T-Home, Oriflame, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület
EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00 Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger
16.00 XV. Eger Ünnepe megnyitó
Megnyitja: Szervezőbizottság
Köszöntőt mond: Habis László Eger MJV. Polgármestere
Jó Tanuló, Jó Sportoló díjátadás
Városháza Díszterem
17. 00 Virágos Egerért verseny díjátadás
Ferences templom
18.30 Andante kórus hangversenye
2010. SZEPTEMBER 18. SZOMBAT
EKF Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
8.00 Street-bool iskolás bajnokság
Házigazda: Egri Lokálpatrióta Egylet
Egri Termálfürdő
10.00 Szabad Strandnap egrieknek
14.00 Családi úszóverseny
Házigazda: Integra Agria SE
Balassi Bálint Általános Iskola
10.00 Autó nélkül Eger Ünnepén komplex program
Házigazda: ECK Szabadidő Szekció
Szépasszonyvölgy
10.00 Bográcsfőző verseny
Házigazda: ECK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció
Skála parkoló
10.00 Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége kiállítása
Bartakovics Béla Közösségi Ház
14.00 Nemzetközi Cukorbeteg Találkozó
Házigazda: Cukorbetegek Egri Egyesülete
EKF Csillagvizsgáló
15.30-18.00 Látogatás a főiskola csillagvizsgálójában
Gyülekezés a Líceum aulájában 15.30 és 17.00 órakor
Házigazda: MTESZ Eger
DOBÓ TÉR
10.00 Szolgáltató egri civil szervezetek
Tanácsadás……
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány, GTE Egri Szervezete, Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet, Egri Szív Egyesület, Egri Folt Tündérek, Polgárőrség Eger, Egri barátnők a Jövőért Egyesület, Heves Megyei Vesebetegek és Szervátültetettek Egyesülete, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Autóklub ÉMO Regionális Szervezete, Heves Megyei Természetbarát Szövetség, Heves Megyei Diabetes Szövetség, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület, Kertbarát Kör Egyesület, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Ételt az Életért Alapítvány, Életfa Környezetvédő Szövetség, Egri Családsegítő Alapítvány, Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh Egyesülett, Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Kh. Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége, Vidám mancsok Állatvédő Egyesület, Bartakovics Béla Kulturális Egyesület
10.00 Eger Patak Takarítás –gyülekező a Kaptárkő sátra előtt
12.00 Önkéntes véradás
10.00 Egri kifestő könyv szabadtéri kifestő csapaverseny
10.00 Egri művészeti egyesületek, alapítványok színpadi bemutatói
ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete
Mozaik táncstudió
ÉFOÉSZ Szalaparti csoport
Felnémeti Derűs Alkony Népdalkör
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetség Egri Szervezete
Dobó Katica Hagyományőrző Népdalkör
Jóga ászánák bemutatója
Egri Családsegitő Alapítvány Szivárvány Zenekar
Segítő és Terápiás kutyák Egyesülete
Életkő Ayurvédaés IYENGAR Jóga Alapítvány tao chi bemutató
Hevesi József Magyarnóta Klub
14.30 Egri szüreti felvonulók
Cukorbetegek Egri Egyesülete Mézvirág Kórusa
Társastánc klub
Vida József:Varázstorony
Adáshiba színjátszó kör
Ezüstidő Szabadidős Egyesület
Pannónia Singers Alapítvány
14.00 British Council-Aktív állampolgárok programja
19.00 Mom’s Favorite koncert
Bitskey Aladár Sportuszoda
18.00 Aranyág Szinkronúszó Gála
Házigazda:
Bartakovics Béla Közösségi Ház
20.00 Cimbalom az Operában - az Egri Szimfonikus Zenekar koncertje az Erkel év tiszteletére
2010. SZEPTEMBER 19. VASÁRNAP
DOBÓ TÉR
9.00 Szolgáltató egri civil szervezetek
Polgárőrség Eger, Magyar Könyvtárosok Egyesülete Egri Szervezete, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete, Kiáltás az Életért Egyesület Egri csoportja, Heves Megyei Életreform Népfőiskola, Cukorbetegek Egri Egyesülete, Baba-Mama Alapítvány, Forrás Alapítvány Eger, T-Home, Oriflame, Ben Autista és Autisztikus Gyermekekért Közhasznú Egyesület, Segítő és Terápiás kutyák, Mondjunk Mancsot terápiás és segítőkutyás Kh. Egyesület, Gépipari és Tudományos Egyesület Egri Szervezete, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szekció, Eger Város Védőnői a Családokért Alapítvány, Forrás Alapítvány, Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület, Baba-Mama Szabadidő és Életmód Alapítvány
10.00 Belvárosi séta
10.00 Barokk Futóparádé
Szöcske Akrobatikus Rock and Roll TSE,
Pannónia Singers Alapítvány műsora
Kék Ibolya Honvéd Népdalkör
Zenés bemelegítő
10.30 Barokk Futóparádé start
12.00 Barokk Futóparádé díjátadás
Házigazda: Egri Testedző Klub
Az Eszterházy Károly Főiskolára a pótfelvételi eljárásban az előző évhez hasonló számban, 472-en nyertek felvételt, közülük 195-en nappali tagozatra. A legtöbben, 310-en alapképzésre, 120-an mesterképzésre, 42-en pedig felsőfokú szakképzésre iratkozhatnak be szeptemberben.
A pótfelvételi eljárásban is a Természettudományi Karra vették fel a legtöbb hallgatót, kiemelkedő számban nyújtottak be jelentkezést a sporttudományok képzési területre.
A hallgatók költségtérítéses képzésben kezdhetik meg tanulmányaikat a 2010/11-es tanév őszi félévében. A korábban megjelent felhívás alapján összesen 35 főnek a költségtérítését átvállalja az intézmény Lyceum Pro Scienttis Alapítványa az első tanévben. A kiváló tanulmányi eredményt elérő költségtérítéses hallgatók a második tanévben pályázat útján államilag támogatott képzésben folytathatják majd tanulmányaikat.
A pótfelvételi eljárással együtt összesen 3060 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait az EKF-en szeptemberben.
A főiskola szeptember 6-ig fogad még jelentkezést szakirányú továbbképzéseire, illetve részismeretek megszerzésére levelező tagozaton.
Forrás: Egriszín
Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.
„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.      |
Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.
Gergely Péter Pál 1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés. A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.
Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.
A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.
Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.
Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.
„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.
Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.
„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.
Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc Zeneiskolába, mely iskolának azóta is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.
„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.
Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.
„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány. A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.
1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.
2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott. A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.
3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik. Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen. Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.
4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.
A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.
Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.
Forrás: Egriszín
Az előző heti rendkívüli közgyűlés viharos eseményeit követően a mai tanácskozás mindenféle botrányos körülmény nélkül folyt. A viszonylag rövid ülésen esküt tettek a helyi választási bizottság tagjai, és több egyéb döntés mellett arról is határoztak, hogy támogatják a Gárdonyi-ház kerítésének felújítását.
9.18: A 25 képviselőből 19 van jelen, a közgyűlés határozatképes.
9.20: Császár Zoltán a Sóház utcai kérdést nevetségesnek tartja, s a rendőrség megjelent képviselőjét kérdezi, hogyan lehet azt megoldani. Egy éve egy ottani lakó folyamatosan saját célokból lezárja az út egy részét, és így akadályozza a forgalmat. A lakos folyamatosan újraépíti a kordont. A képviselő szerint bohóccá teszik így a hivatalos szerveket, köztük az önkormányzatot és a rendőrséget is. Kéri a rendőrség határozottabb fellépést. A polgármestert is kérdezi, hogy a hozott határozatot miért nem tudják érvényesíteni.
9.23: Csákvári Antal is az alezredeshez fordul azzal, hogy az Erzsébet-völgyben sokat panaszkodnak neki, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket folyamatosan ellopják. Kéri az alezredest, hogy fokozottabban figyeljenek.
9.25: Császárnak azt mondja az alezredes, hogy jelenleg is folynak a büntetőeljárások a bejelentések miatt. Bízik abban, hogy az eljárás vádemelési javaslattal fog végződni. Folyamatosan, minden nap érkeznek bejelentések. Csákvárinak elmondja, hogy ők is tudnak a mezőgazdasági lopásokról, de ettől súlyosabb bűncselekményekről is tudnak azon a részen, hiszen a hétvégi házakat is sokszor kirabolják. Hajléktalanok is többször feltörik ezeket a házakat. Ezek általában ilyen átutazó hajléktalanok.
9.27: Napirend előtt Csákvári Antal szólal fel. A Gárdonyi Géza születésnapja alkalmából megemlékezésen vett részt, s ennek kapcsán említi, hogy rossz állapotban van a Gárdonyi-ház kerítése. Ezt 250 ezerből lehetne felújítani. Erre már 150 ezret önálló adományokból összeszedtek, s a maradék összeget jó lenne, ha pótolná az önkormányzat. Azt mégnem tudni, hogy mennyit kell hozzá adni, mert még érkeznek felajánlások folyamatosan.
9.30: Habis köszönetet mond a felajánlóknak, s elmondja, hogy biztosítják a hiányzó összeget.
9.35: A helyi választási bizottság személyi összetételéről tárgyalnak. A javasolt tagok: Dr. Bóta Csaba, Dr. Nagy Krisztián, Dr. Tóth András. Javasolt póttagok: Dr. Demeter András, Dr. Nagy Árpád, Dr. Martinecz Gergely. A javaslatot 19 igennel elfogadták. A megjelent tagok és póttagok az eskütétel után átvették megbízólevelüket.
9.40: Az EKF botanikus kertjéről szavaznak először. A botanikus kertet helyi védelem alá kívánják helyezni, s ehhez kell az önkormányzat hozzájárulása.
9.40: Császár Zoltán a botanikus kertről szólal fel, s nem érti, hogy miért nem támogatja a város azt, hogy azt helyi védelem alá helyezzék. Ő ezt indokoltnak tartja. Habis azt mondja, hogy Császár téved, mert a Bükki Nemzeti Park és a város egyetért a helyi védelem alá helyezéssel. Az országos védelem alá helyezéssel kívánnak még várni.
9.45: Egyhangúlag elfogadták az Almagyar-Merengő és a Károlyváros Városrész Szabályozási Tervének módosítása kapcsán benyújtott javaslatokat.
9.50: Egy sürgősségi előterjesztésről szavaznak. Egyhangúlag elfogadják, hogy egy ingatlant kiadjanak.
9.52: Császár Zoltán visszatér arra, hogy a botanikus kertet nyilvánítsák országos védettség alá. A Szvorényi utcában található romos házról beszél, amely rontja a felújított környék képét. Mivel a ház tulajdonosa befizette a bírságot, milyen fórumon lehet azt az életveszélyes ingatlant onnan eltüntetni – kérdezi. Elmondása alapján ő mindent elkövetett már azért, hogy ez a helyzet tisztázódjon. A beszakadt Szépasszony-völgyipincesor helyreállításának elhúzódásáról szól. Felveti, miért nem tudták ezt még eddig rendezni. Kéri a polgármestert, hogy az országgyűlési képviselői befolyását használva segítse ezt. A közelgő választásokat érintve kéri a képviselőket, hogy ne csináljanak plakátháborút, és ezzel ne csúfítsák a város képét.
9.55: Habis László a pincesorok kárelhárításáról annyit mond Császár Zoltánnak, hogy ő folyamatosan próbálja keresni a lehetőségeket a minél hatékonyabb kárelhárításra. De emellett az előzetes állagmegóvásokkal is foglalkozik. De ez a kérdés nem csak pénzügyi és műszaki, hanem tulajdonjogi is.
10.00: 37 darab táblát tesznek majd ki a városban, amelyet a választási plakátok kiragasztására lehet használni. Azok, akik nem megfelelő helyre teszik ki a plakátokat, azokat fel fogják szólítani – mondja a jegyző. Deák Boldizsár képviselő erre azt mondja, hogy ezeken a táblákon minden van, ami nem politikai plakát. Kéri, hogy ellenőrizzék és szankcionálják az illetéktelen ragasztókat.
10.05: Lakossági hozzászólások: H. Etelka kéri, hogy a mocskolódó szórólapokat is tiltsák ki a postaládákból. Kéri, hogy a postaláda is legyen szent.
H. Mátyás két témában szólal fel. Az egri piaccal kapcsolatban mondja el, hogy a város újabb pénzt akar beszedni az őstermelőktől. Ezt nem érti ő sem és az ott áruló kistermelők sem. Ládapénzt akar a város behajtani rajtuk. Kéri a polgármester válaszát és a támogatását abban, hogy ne sújtsák már őket ennyire. Az Egervin felszámolásával azt mondja, hogy a város vegye meg azt, és ezzel segítse az egri kisebb bortermelőket. A Kisfaludy utca 6. szám előtti ház előtti csatorna előtti dugulást már hetekkel ezelőtt bejelentette, de még mindig nem történt előrelépés az ügyben. Azt kérdezi, hogy meddig kell még várnia?
10.10: Habis szerint van egy békétlenség a piacon árusítók között, s a holnapi napon fog találkozni az érintettekkel. Az Egervinről pedig azt mondja, hogy a cég körüli bonyolult jogi helyzet nagyon nehézzé teszi a helyzetet.
10.15: Császár Zoltán hozott egy levelet, amelyet egy budapesti lakostól kapott a parkolással kapcsolatban. Ez a levél egy fővárosi értesítés, amelyben az áll, hogy az adott kerületben lakóknak nem kell éves parkolási díjat fizetni a lakóhelyük környezetében. Szeretné, ha egyszer Eger város önkormányzata is eljutna erre a szintre, ugyanis itt Egerben kemény pénzeket kell fizetni az adott területeken lakóknak is az éves parkolási díj kiváltásához.
10.20: A közgyűlésnek vége, legközelebb augusztus végén találkoznak a város képviselői.
Forrás: Egriszín
Országos konferenciát rendezett Egerben a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége és a Gazdasági Versenyhivatal „A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló irányelv hatása és átültetésének tapasztalatai” címmel. Az eszmecseréről sajtótájékoztató keretében számoltak be ma délben a Hotel Flórában.
Dr. Baranovszky György a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kétnapos konferencián a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó törvény tapasztalatait mutatták be az érintett hatóságok vezetői. Felvetődött, hogy indokolt áttekinteni a szabályozást, s ha szükséges, akkor módosításokat kell végezni.
A fogyasztóvédelem területén nagy előrelépést jelentett a két évvel ezelőtt megjelent törvény – emelte ki dr. Fülöp Zsuzsanna a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság munkatársa. A hatóság ezzel megkapta a lehetőséget, hogy érdemben, hatékonyan, közigazgatási úton is felléphessen a megtévesztő, tisztességtelen magatartásformákkal szemben. Az eddigi eredmények tekintetében elmondható, hogy 2009-ben közel 100, míg 2010 első félévében közel 400 esetben került sor jogsértés megállapítására. A tapasztalatok szerint ebben élen járnak a nagy üzletláncok. A kis- és középvállalkozásoknál a jogszabályok megismertetésére, a fogyasztóknál pedig a vásárlási öntudatosságra szükséges hangsúlyt fektetni – tette hozzá.
Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) újonnan kinevezett főigazgatójának meggyőződése, hogy a fogyasztók elégedettségéhez szükség van a vállalkozók képzésére.
"Ha a vállalkozók nem ismerik a jogszabályokat, akkor nincsen vállalkozói jogkövető magatartási forma, ezáltal nincs fogyasztói megelégedettség. Ha nincs fogyasztói megelégedettség, akkor a fogyasztóknak nincs piaci részvételi aktivitásuk. Ennek hiányában sehol a világon nincs jól működő piacgazdaság."
Az oktatásról szólva elhangzott, hogy az EKF korábban már elindított egy fogyasztóvédelmi másoddiplomás képzést. A további célok, hogy ne csak a diplomásokat, hanem a társadalom szélesebb rétegét bevonják ebbe a folyamatba. Ezért kezdeményezték – a most még akkreditáció alatt álló – valószínűleg februárban induló „Élelmiszerminőségi és fogyasztóvédelmi szakasszisztens” nevű felsőfokú szakképzést, ahová érettségivel rendelkezők jelentkezhetnek.
Pintér István a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatója az új fogyasztóvédelmi politika céljairól szólt. A vállalkozói oldal számára is szeretnének kidolgozni egy 30-60-90 órás képzést, amelyet minden vállalkozás, tevékenységének megfelelően végezhetne el. Itt megismerhetnék például a jogszabályokat, ami alapján lehetővé válna a vállalkozói jogkövető magatartási forma. A képzést legkésőbb jövő tavaszra le kell tenniük a kormány elé – szögezte le Pintér István. Ha a vállalkozók megismerik a jogszabályokat, akkor megvalósulhat a fogyasztóvédelem legfőbb célkitűzése, vagyis a piaci egyensúly létrehozása a piac két szereplője, vállalkozó és fogyasztó között.
Forrás: Egriszín
Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.
Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.
Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.
Forrás: Egriszín
Az Eszterházy Károly Főiskola hagyományos programja, hogy támogatást nyújt a tehetséges, költségtérítéses képzésre felvett hallgatói számára.
Az EKF Lyceum Pro Scientiis Alapítványa valamennyi nappali tagozatos mesterképzésre legalább 80 ponttal felvett és beiratkozott hallgatónak, és az itt felsorolt alapképzésekre (andragógia, anglisztika, emberi erőforrások, ének-zene, germanisztika, informatikus könyvtáros, kémia, magyar, matematika, nemzetközi tanulmányok, szabad bölcsészet, történelem) nappali tagozaton legalább 350 ponttal felvételt nyert és beiratkozott hallgatónak támogatásokat biztosít.
Az első (2010/2011-es) tanév költségtérítését a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány – az EKF tudományos és kulturális tevékenységeket támogató és tehetséggondozó alapítványa – magára vállalja. Illetve két teljesített félév után tanulmányi eredmény alapján lehetséges az államilag támogatott képzésbe történő átsorolás.
Ezek mellett, a korábbi évekhez hasonlóan minden nappali tagozat alap- vagy mesterképzésre felvett
elsőévesnek hordozható számítógépet is adnak kedvező feltételek mellett.
Forrás: Egriszín
Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.
– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.
Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.
Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.
– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.
– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.
– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Forrás: Heol
Hagyományos és Bologna-rendszerű képzésben, valamint szakirányú továbbképzésben és felsőfokú szakképzésben összesen 1781-en tettek sikeres záróvizsgát, illetve szakmai vizsgát az elmúlt hónapban az Eszterházy Károly Főiskolán. Oklevelet 1023 fő vehet át az intézményben, ebből nappali tagozaton 398-an.
A hallgatók fele Bologna rendszerű képzésről kiállított oklevelet kap, alapképzésben mintegy 300 fő, kétszázötvenen pedig mesterképzésben.
A hallgatók harmada nem rendelkezik az oklevél kiállításához szükséges nyelvvizsga bizonyítvánnyal, ők a tanulmányok sikeres befejezéséről kapnak igazolás – tudtuk meg az EKF Tanulmányi és Információs Központjának vezetőjétől, Kalóné Szűcs Erzsébettől.
Először kapnak oklevelet alapképzésben hallgatók az alábbi szakokon: ének-zene, elektronikus ábrázolás, képi ábrázolás, mozgóképkultúra és médiaismeret, germanisztika (német szakirány).
Szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban 117 hallgató szerzett újabb szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 11 szakon közel kétszázan szereztek felsőfokú OKJ-bizonyítványt.
A július 3-i oklevél- és bizonyítványátadó díszünnepségen közel 700 fő veszi át személyesen a végzettségét igazoló dokumentumot.
Bölcsészettudományi Kar: 245 fő
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar: 99fő
Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar: 155 fő
Természettudományi Kar: 326 fő
Forrás: Egriszín