Keresés: „Sós Tamás” (143 találat)

"Felelősségre kell vonni a tékozlókat!": ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert, valamint a közgyűlés eseti vizsgálóbizottságának elnöke, Sveiczer Sándor Péter.

Sós Tamás reagál:

"Rágalmaz a heves megyei fideszes közgyűlés

Kezd komolytalanná válni a Heves Megyei Közgyűlés ún. Eseti bizottságának munkája. Az ötvenes éveket idézően politikai megrendelésre dolgoznak. Nyolc hónapja egy helyben járnak, miközben a mindennapi munkájuk hiányosságairól kívánják elterelni a figyelmet. Sportot űznek a feljelentésekből, jelentős összegeket költenek vádaskodások előkészítésére, melynek eredményeként látszatfeljelentéseket tesznek kommunikációs célból.

Az elmúlt években számtalan feljelentés született a heves megyei Markhot Ferenc Kórház ügyében. Mindezek azt bizonyították, hogy nem történt jogsértés, szabályoknak megfelelően járt el a korábbi megyei közgyűlés. A jelenlegi fideszes közgyűlés által vitatott négy kérdésben a döntések mögött pénzügyi, jogi, szakmai előkészítés és közgyűlési döntés volt.

Az eddigi kommunikációjuk sem vitatta a 160 millió forint indokoltságát. A jelenlegi vezetés aggodalmát nem érzékelem a kórházi fejlesztés 5 milliárdos kezelésében, a múlt heti meggondolatlan döntésük is ezt igazolja.

A korábbi vezetés munkájának eredményességét jól mutatja, hogy október óta közel 100 főt tudtak felvenni a Markhot Ferenc Kórházba, ami azt igazolja, hogy más kórházakhoz viszonyítva legkevésbé eladósodottakhoz tartozott az átvételnél a Heves Megyei Önkormányzat Kórháza.

Az ez év végi várható hiányok kezelése sokkal fontosabb feladat lenne, mellyel a jelenlegi vezetés adós a megyének.

Többek között nem felel meg a valóságnak az sem, hogy saját hatáskörben döntöttem 160 millió forint odaítéléséről a kórház számára, és a múlt héten megjelent 280 millió forint sorsáról sem. Az ezeken túl is elhangzott vádak okán, személyiségi jogaim súlyos megsértése miatt az összes polgári és büntetőjogi eszközt igénybe kívánom venni igazam védelmében. Ennek érdekében feljelentéssel élek a Heves Megyei Közgyűlés vezetése ellen.

Sós Tamás,

országgyűlési képviselő"

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

2010-ben nem indult, 2011-ben pedig egy helyen várható útszélesítés indítása a megyében, Füzesabony-Maklár között - mondta el sajtótájékoztatóján dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

2009-ről áthúzódóan a 21-es úton két előzési szakasz építése fejeződik be, Hatvan-Salgótarján útvonalon.

A helyi lakosok és a turisták bosszúságára nem történt meg az árvízkárok helyrehozása. A főutak közül régóta félpályás útlezárás van többek között Almárnál, Szentdomonkosnál.

Nem megnyugtatóak az írásban kapott válaszok a 16 konkrét Heves megye úthálózatát érintő kérdésben.

A 31-es út Dormánd-Tenk-Heves és 33-as út Füzesasbony-Dormánd közötti szakaszának felújítása folyamatosan tolódik, bizonytalan, hogy mikorra valósulnak meg.

Elfogadhatatlan, hogy a félbemaradt Gyöngyös nyugati elkerülő út továbbra sincs a tervekben. Hatvan térségében pedig a 32-es út kivitelezése csupán 2015-ben várható.

A Bélapátfalvi Kistérségben található, valamint az Eger- Gyöngyös közötti útvonalak felújítása szintén csúszik.

Burkolatjavítás többek között Szentdomonkos belterületén 6 helyen, Tarnaleleszen 1 helyen, a Felső-Mátrában 14 helyen valamint Egerben várható - hangzott el a tájékoztatón.

A konvergencia program időseket, betegeket és munkavállalókat érintő hatásairól szóltak pénteki egri sajtótájékoztatójukon Kiss Péter és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselők.

-         Heves megyében is több ezren írták alá azokat az aláírásgyűjtő íveket melyekkel tiltakoznak az emberek a megszorítások ellen- kezdte a tájékoztatót az MSZP megyei elnöke.

Folytatva a gondolatmenetet, Kiss Péter elmondta, hogy a konvergencia program alapvetően két társadalmi csoportot érint: az időseket ill. betegeket, valamint a munkavállalókat.

-         Az Orbán-kormány a szegényektől csoportosít át pénzeket, a jobb módúak felé, mintegy 800 milliárd forintos összegben. Az MSZP szerint is kellenek a reformintézkedések, azonban nem ilyen mértékben.

Kiss Péter hozzátette, hogy a kormány szerint túlzó a munkavállalók jelenlegi védelme, ez jelentős mértékű cinizmusra ad okot és nem ez az Európába vezető út a munkaerőpiac terén.

A konvergencia program munkavállalókat érintő legjelentősebb pontjai: a munkaidő heti 48-50 órára emelése (kifizetésnél azonban csak 40 órát jelent továbbra is), megreformálnák a szabadságot is, mellyel az eddigi közös megegyezés, ill. a munkavállaló szabad rendelkezése helyett a munkaadó rendelkezne. A túlórát szabadnapok kiadásával tervezik letudni. A próbaidőt az eddigi 3 hónapról 6 hónapra emelnék, mellyel azt érnék el, hogy a cégek esetlegesen csak 6 hónapos etapokra alkalmaznák a munkavállalókat.

A munkabaleset fogalmát szűkítenék, így bizonyos balesetek nem tartoznának bele ebbe a körbe.

-         Ez az intézkedéssor még Latin-Amerikában is kiverné a biztosítékot. A társadalom kettéosztása folyik – zárta sajtótájékoztatóját Kiss Péter.

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Az oktatás mai helyzetéről és a jövőben várható kaotikus állapotokról tartott sajtótájékoztatót kedden délután dr. Hiller István volt oktatási miniszter, a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának tagja, valamint dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

-Heves megyében is az országoshoz mért szemfényvesztés megy, ahol az iskolafenntartó mikro társulásokat szüntetik meg. Országosan mintegy 300 millió forintból kívánják visszanyitni a kisiskolákat, ebből a pénzből azonban tíz iskolát is alig lehetne megnyitni, így még Heves megyében sem oldódna meg ez a probléma, nem is beszélve az ország egészéről – kezdte beszámolóját dr. Sós Tamás.

Folyatatva a gondolatmenetet dr. Hiller István elmondta, hogy immár biztosan látszik, hogy 2014-ben leváltható az Orbán- kormány, az utóbbi hónapok ámokfutásai nyomán. Ehhez a zuhanó tendenciához az oktatásügy jelentősen hozzájárul dr. Hiller szerint.

- Világosan kell látni, hogy a Kormány a felsőoktatásba vezető ajtót szűkíti a megszorító csomagban terített terveivel- vázolta a helyzetet a volt oktatási miniszter.

A két érintett oktatási szegmens a költségtérítéses rendszer megszorítása, valamint a súlyosabb helyzetűnek ígérkező államilag támogatott képzés hazánkban.

A költségtérítéses rendszerről szólva dr. Hiller István elmondta, hogy jelenleg a tandíjat fizető hallgatók a valós költségük áltagos 50 százalékát térítik. A megszorító csomagból az olvasható ki, hogy ezt a rendszert folyamatosan kivezetik a felsőoktatásból, ami azonban nem a költségtérítéses képzés megszűnését jelenti – fejtette ki a megállapított tényeket dr. Hiller – hanem a költségtérítési díjak megduplázódását hozza magával.

A Parlament Oktatási, tudományos és kutatási Bizottságának tagja hozzátette, hogy ez a rendszer - átalakítás főként a humán szakokkal rendelkező felsőoktatási intézményeket érinti, ezen belül is, az ilyen szempontból  leghátrányosabbak közé sorolható az egri Eszterházy Károly Főiskola, ahol főként humán szakokra épül az oktatás.

Az államilag támogatott rendszer átalakításáról szólva Hiller István elmondta, hogy míg az MSZP – kormány alatt 56 ezer volt az államilag támogatott hallgatók száma országosan, addig mostanra már 53 ezerre csökkent ez a szám. A jelenlegi Kormány által tervezett átalakítás keretében 2012-re tizenkét milliárd forintos, 2013-ban pedig további huszonhat milliárd forintos kivonást tervez a Kormány az államilag támogatott felsőoktatási rendszerből.

Ez az összességében 38 milliárd forintos forráselvonás az államilag támogatott hallgatói létszám radikális, mintegy 30-35 százalékos csökkentését eredményezi.

Jelenleg egyébként összesen 370 ezren tanulnak a felsőoktatásban, de a tervezett megszorításokkal négy éven belül ez a szám 40 százalékkal, 240 ezerre fog csökkenni.

Ami még súlyosbítja a helyzetet dr. Hiller István szerint, hogy a megszorító csomag bejelentését megelőzően három nappal döntöttek a tankötelezettségi korhatár leszállításáról, melynek folyománya, hogy 15 éves korban abba lehet hagyni a tanulást. Aki azonban nem akarja abbahagyni, annak nem lesz hova bekapcsolódnia a továbbtanulásba 15 évesen.

A volt oktatási miniszter álláspontja szerint ezek az intézkedések csupán a pénzkivonásról szólnak, egyébként szakmaiatlan döntések, amik a szakmai szervezetek szerint is elfogadhatatlanok.

Sveiczer Sándor Péter, a Heves Megyei Közgyűlés azon bizottságának elnöke, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata, a Heves Megyei Önkormányzat képviseletében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a Heves Megyei Önkormányzat nevében úgy kötött eseti megbízási szerződést több biztonsági céggel, hogy az önkormányzatnak ebben az időszakban a Top Cop Security Zrt-vel állandó őrző-védő feladatok ellátására szóló szerződése volt.

A feljelentő álláspontja szerint az eseti megbízások indokolatlanok voltak, illetve felmerül a gyanúja annak, hogy a megbízási szerződésekben rögzített szolgáltatások nem valós szolgáltatásokat takarnak. Az okozott kár nem tisztázott.

Sós Tamás közleménye:

"Ez egy elterelő hadműveletnek a része, a megyei közgyűlés jelenlegi munkájának hiányosságairól kívánja elterelni a figyelmet: a megszorításokról, az elbocsátásokról.A fejlesztésekből azokat tudják elindítani amelyek még az előző  kormányok során született döntések (vári projekt, kórházfejlesztés). Az Orbán- kormánytól nem kapják meg azt a támogatást, amit mi megkapunk a Gyurcsány- Bajnai kormánytól.

Az említett ügyben is jogszerűen jártunk el. Mégis csak nonszensz,- mindenki láthatta - hogy abban az időben mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy le tudjuk bonyolítani a közgyűléseket - mert nem zárt ülések, hanem nyílt ülések voltak - , most pedig azt kérik számon, hogy ezt mégis szakszerűen meg tudtuk tenni. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek voltak a hivatali dolgozók,hagyományos őrző-védő feladatot ellátókon túl a rendkívüli helyzetet kezelni tudó szakemberek. Még nekik is sok-sok nehézséget jelentett a rendkívüli szituációk kezelése. A feljelentés megalapozatlan gyanúkon alapul, visszautasítom a hamis vádakat. A fent említett események a nyilvánosság előtt zajlottak.

Dr. Sós Tamás"

Sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József Országgyűlési Képviselő, az MSZP Frakcióigazgatója, és Dr. Sós Tamás Országgyűlési Képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Elhangzott: a Fidesz az 1944. és 1990. közötti időszakot nem tekinti jogfolytonosnak a magyar társadalom életében. Tóbiás József elmondta: helyes döntést hoztak, hiszen az alkotmányozás a Fidesz alkotmányáról szól, ez nem jelenti a társadalom többségének támogatását.

Sós Tamás szerint az elmúlt időszakban a szegény emberek még szegényebbekké váltak, a lakosság nagy többségének kiszolgáltatottsága alakult ki, az elmúlt 1 esztendő ámokfutását fogalmazzák meg az alkotmányban.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A szociális válságot előidéző főbb tényezők: •    az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés) •    a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása •    a munkahelyteremtés elmaradása •    a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

A FIDESZ- kormány elmúlt tíz hónapjának tevékenységét értékelte Kovács László az MSZP alelnöke csütörtöki, Korózs Lajossal és dr. Sós Tamással közösen tartott egri sajtótájékoztatóján.

-          20 év alatt igen komoly eredményeket ért el az ország fejlődésében a Magyar Szocialista Párt. A jelenlegi Kormány igen büszke arra, hogy szerintük jó irányba halad az ország, az MSZP álláspontja viszont az, hogy a pozitív haladás megtorpant, és a rossz irányba halad rohamos tempóban az ország - értékelte a helyzetet Kovács László.

Mint elhangzott, jól megszervezett koncepció volt a FIDESZ hatalomátvétele melynek következtében sérült a jogállamiság.

-          Nagyarányú adócsökkentést ígértek, nem a jelenlegi helyzetet ígérték miszerint „lesz akinek lesz nagyarányú adócsökkentés”, hiszen ez csak a 300 ezer forint felett keresőket érinti. A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt és olyan többpártrendszer kialakítása van folyamatban, ahol ugyan több párt van, de a FIDESZ-en kívüli pártokat igyekeznek jelentéktelenné tenni - tette hozzá Kovács László.

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke kitért arra, hogy ma már a kistelepüléseken is érezhető az elégedetlenség, főként azok körében akiknek fontos volt a közmunkaprogram a megélhetésük szempontjából.

-          A költségvetések elfogadásának időszakát éljük, de ami már most látszik, hogy kevesebb pénz fog jutni az oktatásra és a szociális területekre is. Az indoklás nélküli elbocsátások során rengeteg szakembertől váltak meg, az egyensúly teremtést pedig az intézmények bezárásával próbálják megoldani – vázolta a tényeket dr. Sós Tamás.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta, hogy az egykulcsos adó bevezetésével 147 milliárd forint vándorol a magas keresetűek zsebébe és az olyan intézkedések sem könnyítik meg a családok helyzetét, mint a családi adózás, hiszen Magyarországon a gyermekek 40 százaléka olyan családban él ahol nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt.