Keresés: „egyetem” (127 találat)

Május 13-14-én a matematika olyan oldalát ismerhetik meg az érdeklődők, amelyről eddig csak az algebra és a geometria szerelmeseinek lehetett tudomása. Az esemény célja,  egy olyan élménydús matematikai-művészeti fesztivál elindítása, mely Magyarországon egyedülálló nyitott műhelyek és kiállítások sokaságával, táncszínházi előadással és közös tevékenységeken keresztül mutatja be a matematikát. A rendezvény fő látványosságaként, óvodások, iskolások és tanárok részvételvével felépül Közép-Európa legnagyobb Zometool konstrukciója, egy 2,5 méter átmérőjű Bucky” gömb, amely a későbbiekben az egri főiskola egyedülálló idegenforgalmi látványosságává válhat. 13-án a Kreatív Iskolanapon 12 különleges matematikai-művészeti műhelybe, május 14 pedig geometrikus virágültetésre várják a tanulókat a főiskola Leányka úti „C” épületében.

Május 14-én Ars Geometrica szakmai szimpózium lesz, ahol a műhelytitkokba is betekinthenek a vendégek. A MathArt szemlélet híres képviselői tartanak érdekfeszítő előadásokat, mutatják be a legújabb eredményeiket. Ott lesz a helsinki Heuréka központ fejlesztési igazgatója, a büsszeli Sint Lucas egyetem képviselője és még sokan mások.

A tavalyi évad legjobb kamara előadásai találkoznak Egerben, az Egri Tavaszi Fesztiválon. A Gárdonyi Géza Színház március 27. és április 2. között rendezi meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivált, melyen 11 színház produkciója látható. A programsorozat a Színházi Világnapon kezdődött, melyet 1961 óta ünnepelnek világszerte.

„A színház szószólója és eszköze a közösség haladó gondolatainak, amelyeket védelmeznünk kell, ha veszélybe kerülnek. A színház egyetemes kifejezésmód, nyelv, amely a békesség és a megnyugvás üzenetét küldi.” – fogalmazta meg az idei világnapi üzenetet az Ugandában élő Jessica Kaahwa drámaíró, színész, rendező, kutató, melyet Tunyogi Péter olvasott fel a stúdiószínpadon. Így nyílt meg a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál. A nézőket Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója köszöntötte. Azt hangsúlyozta, hogy a színház a vélemény, a magatartás és a példaadás hármas egységeként élő kapcsolatot tart a nézőkkel, előadásról előadásra a legközvetlenebb módon hat, akár klasszikus értékeket sugároz, akár társadalmi mozgáshoz, napi aktualitásokhoz fűződő problémát vet fel.
A házigazdák Látogatók című előadásával kezdődött a programsorozat, amely egy egri polgári család szenvedésekkel teli történetét dolgoz fel Kertész Lilly önéletírása alapján.
Mit tehet az ember, ha főnöke egyrészt a világ, vagy legalábbis a Római Birodalom teljhatalmú ura, másrészt egy tébolyult, akitől minden kitelik, azaz Caligula? – erre ad választ a kecskeméti Katona József Színház és a budapesti Thália Színház Bagó Bertalan rendezte előadás március 28-án, hétfőn este 7 órától.
Székely János Caligula helytartóját 1978-as ősbemutatója óta többször is színre vittek határon innen és túl. A darab olyan általános érvényű morális kérdéseket feszeget, amiknek köszönhetően a dráma mit sem veszít naprakészségéből; a verses tragédia mindaddig érvényes marad, amíg létezik hatalom és a hatalomnak kiszolgáltatott ember.
A stúdiószínpadon 21 órától az egri tánctagozat Idők folyamán című koreográfiája látható. Feledi Jánost a női lelkek, érzések izgatták, az előadás az Órák című film nyomán készült.

Negyedik alkalommal rendezik meg Egerben a fesztivált, előtte Gödöllő és a budapesti Bárka Színház adott otthont a programnak. Idén 11 színház produkciója látható a XXI. Magyar Stúdiószínházi Találkozón. A fesztivált kétévente rendezik meg, a legjobb kamara előadásokkal.

Forrás: Egriszín

A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium adott otthont a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi tanulmányi verseny második fordulójának. A rangos eseményen 30 megyei diák vett részt, ebből 7 hazai pályán versenyző diák akik az egészségügyi iskolát képviselik - mondta el Matúzné Nagy Ildikó igazgatónő. A   2 órás megmérettetés után a 9. és 10. évfolyamból 2-2 gimnáziumi és 1-1 szakközépiskolai tanuló jut tovább az országos döntőre, amit május elején rendeznek a mosonmagyaróvári Egyetemen.

Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző nyugdíjba vonulása miatt Kántorné dr. Kovács Luca személyében új jegyzőt választott az egri közgyűlés.

A nyugdíjba vonuló dr. Estefán Géza címzetes főjegyző öt ciklus után búcsúzott a jegyzői széktől. Mint mondta, nagyon büszke az elmúlt húsz évre, hálás a polgármestereknek, a képviselő testületnek, a város polgárainak, hogy elfogadták személyét, munkáját.

Kifejtette: bízik abban, hogy a polgármesteri hivatal munkaképes és versenyképes marad a jövőben is, hiszen a közigazgatás is egy verseny, ebben a térben is piac van, ahol a napi, heti, havi döntéseket különböző szervek kontrollálják. Kormányhivatal, bíróságok, döntőbizottságok előtt kell megfelelni, a versenyt állni kell, s ha szükséges, ebben segít a továbbiakban is. Hozzátette: reménykedik abban, hogy a napi, négyévenkénti politikai érdekek nem gyűrik maguk alá a polgármesteri hivatal munkáját. Keményen kell követelni, de a hivatalt szeretni is kell.

A címzetes főjegyző rámutatott: az önkormányzati törvény meghatározza a jegyző feladatait, de nem határozza meg a munka módját, a munkavégzés elveit. A polgármester irányítja az önkormányzatot, a jegyző pedig a hivatalt vezeti. Az elmúlt években mindig szeme előtt tartotta a határozottság, a jogszabályok betartása, a méltányosság elvét és törekedett arra is, hogy tudomásul vegye: nem a jegyző a polgármester. Ezeket az elveket egy dolog tartja össze: az egyenes gerinc, az az igény, hogy a jegyzőnek bátorsággal is rendelkeznie kell. Dr. Estefán Géza kiemelte: ezt a munkát nem feladatkörnek, nem is csak hivatásnak, hanem életmódnak, életformának tekintette az elmúlt 20 évben. Edit Piafot idézve zárta gondolatait: „nem bánok semmit sem.”

A jegyzőnek megválasztott Kántorné dr. Kovács Luca megköszönte a képviselők bizalmát. Tudja, hogy nagyon szép, ugyanakkor nagyon nehéz feladat előtt áll, igyekszik minden erővel megfelelni a bizalomnak. Gyermekkora óta Egerben él, az egyetem elvégzése után visszatért a városba, az ügyészégen, majd a rendőrségen dolgozott, később 12 évig tevékenykedett ügyvédként. Több mint négy éve titkárságvezető a polgármesteri hivatalban, rálátása van a bizottságok, a közgyűlés munkájára, a hivatali szervezetre és a dolgozók feladataira.

Pályázatában fontos volt, hogy az önkormányzat továbbvigye az ügyfélbarát közigazgatás ügyét és hangsúlyos lesz a jövőben az e-közigazgatás kérdése, fejlesztése is. Úgy fogalmazott: a személyiség mindig kitölti a funkciót. A dr. Estefán Géza által említett elvekkel egyetért és ezeket szem előtt tartja majd munkája során. A szakmaiság és jogszerűség betartása alapvető követelmény. Mottója: „ésszel, szívvel dolgozva, eredményesen, hatékonysággal”.

Forrás: HEOL

Fejes Gábor, Lengyel Gábor, Kónya Tamás és Molnár Zsolt személye a garancia arra, hogy a most bemutatkozott Bátorfi Team Agria Kerékpár és Triatlon Klubnál magas színvonalú eredményes munkára törekszenek.

Dr. Bátorfi Béla olyan tempósan kezdett, amilyet elvár a versenyzőitől is. A Bátorfi Team Agria KTK elnöke a Megyeházán élénk sajtóérdeklődés közepette szólt az új egyletről, amelynek fő profilját az országúti kerékpározás, a triatlon és a túrakerékpár jelenti.

– A verseny- és szabadidősport mellett az utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt fektetünk, azon túl, hogy a kerékpáros közlekedés kultúráját is szeretnénk fejleszteni – jelentette ki „a fogászati implantátumok nemzetközi szakértője”, dr. Bátorfi Béla.

A 2008-ban hármas csapatbajnokságot nyert Lengyel Gábor kerékpáros társainak bemutatásával folytatta a sort, köztük Kónya Tamással és Fejes Gáborral. Utóbbi a Magyar Köztársaság időfutam bajnoka, előbbi pedig hegyi bajnok, s mindketten tagjai voltak a kommuna.org nevű egri kerékpáros csapatnak. Két év kitérő és kényszerpihenő után állt újra össze a sportág egri történetének máig legeredményesebb együttese. Az Agria KTK-ban otthonra találnak a triatlonisták is, kihasználva a város nagyszerű földrajzi és létesítmény adottságait, kiváló úszó, kerékpáros és atlétika hagyományait.

– Mindkét szakosztályban jelentős hangsúlyt kap az utánpótlás-nevelés – emelte ki Molnár Zsolt triatlonista, aki a Közép Európa Kupa korosztályos (40–44 év közöttiek) összetett elsőségéért az eseményen vehette át Czencz Pétertől, a Magyar Triatlon Szövetség főtitkárától a bajnoknak járó serleget. – Az úszás fortélyaira Lázár Rita oktat majd, a kerékpározás rejtelmeit Kónya Tamástól és Ördög Krisztiántól sajátíthatják el a fiatalok, míg az atlétika alapjait Blézer Attila tanítja.

A Bátorfi Team Agria KTK csapatának tagjai

Fejes Gábor, Kónya Tamás, Lengyel Gábor, Takács Tamás, Király Zoltán, Steiner György, Ördög Krisztián, Balogh Csaba, Szeredi Róbert, Molnár Zsolt, Molnár Ádám, Tóth Norbert, Tóth Kálmán, Bocskai Dániel, Czmorek Zoltán, Hegyes János, Rizsavi István, Kuti Géza, Molnár Pál.

Az egri önkormányzatot képviselő Rázsi Botond az esemény kapcsán az előkészítő munka jelentőségét hangsúlyozta, az klubéletet illetően pedig az utánpótlás-nevelés fontosságát említette elsőként.
– Az itt élők számára is szerethető versenyben bízunk, ezért támogatjuk az ob-t, és egyelőre szerényebb mértékben, de anyagilag az Agria KTK-t – jelentette ki az alpolgármester.

A március 5-én kezdődő Olimpia Ötpróba apropóján is előtérbe került a megyeszékhely, míg Mátrafüred a teljesítménytúra okán csatlakozik mintegy 150 ezer embert érintő sorozatban.

A Bátorfi Team Agria KTK számára most azonban az a legörvendetesebb, hogy a magánszféra és az önkormányzat példás összefogásának eredményeként elindulhatott az új klub, olyan tempósan, ahogy az dr. Bátorfi Béla diktálja.

Forrás: HEOL

Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.

430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.

Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:

„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”

Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.

Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.

Az Arany János Tehetségfejlesztő Program folytatásáról állapodott meg két megyeszékhelyi középiskolával az egri főiskola.

Együttműködési megállapodást írt alá kedden az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) rektora, dr. Hauser Zoltán és két egri középiskola igazgatója. Az Arany János Tehetségfejlesztő Program EKF-en történő folytatásáról szóló dokumentumokat a rektor mellett Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium képviseletében látták el kézjegyükkel.

A felsőoktatási intézmény rektora kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a tehetséggondozás ezen formájához rövidesen más iskolák is csatlakoznak – elsősorban – a régióból.

Gönczi Sándor, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium igazgatója elmondta: az iskola az Arany János Tehetségfejlesztő Programban a kezdetektől, tehát 2000-től vesz részt. Ennek a politikai ciklusokon átívelő projektnek a célja, hogy a hátrányokkal küzdő, de tehetséges diákokat eljuttassa a felsőoktatásba. A tizenegy esztendő alatt nagyon szép eredmények születtek, már az első érettségiző osztály esetében 85 százalékos volt a bekerülési arány, ami később csak növekedett.

Ő is és dr. Sipos Mihály, a Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatója is rámutatott, hogy intézményes formában mind a mai napig nem megoldott ezeknek a fiataloknak a támogatása az egyetemeken, a főiskolákon. Pedig azok a – többnyire szociális és szociokulturális – hátrányok, amelyek miatt a diákok a programba bekerültek, továbbra is fennállnak.

Dr. Hauser Zoltán hangsúlyozta: az egri főiskolán nagy hagyományai vannak a tehetséges hallgatókkal való foglalkozásnak. Ezekkel a szerződésekkel a kör örömteli módon tovább bővül.
– A főiskola nyitott további megállapodásokra is az Arany János programban résztvevő iskolákkal – hangsúlyozta az EKF rektora.

Forrás: HEOL

Az idei tanévben már második alkalommal szervezett nyílt napot az Eszterházy Károly Főiskola, ahol megismerhették az érdeklődők az intézmény képzési kínálatát. A tanszékek, képzések, szolgáltatások bemutatója a Leányka úti Sportcsarnokban volt kedden.

29 alapképzést, 19 felsőfokú szakképzést, 30 mesterképzést kínál az Eszterházy Károly Főiskola, s lehet jelentkezni doktori iskolára is. Több szakon szeretnének mesterképzést indítani, s további doktori iskola indítása is folyamatban van.

A főiskola a legjobbak közé tartozik az eredményeinek köszönhetően. Az egyetemek listáján a 14. helyen áll 74-ből, valamint emelkedett a tehetséggondozó programok iránti érdeklődése is.

A nyílt napon arról is tájékoztatták az érdeklődőket, hogy az EKF hallgatói már öt éve laptopot kapnak az intézménytől, ezt megkapják a 2011/2012-es évben is.

Forrás: Rádió1

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

„Az Eszterházy Károly Főiskola Bora 2011” pályázati felhívásnak megfelelően december 20-án délután 14.00 órai kezdettel zajlott le a beérkezett borok bírálata. A cím elnyerésére összesen 32 borral nevezetek az Egri Borvidék borászai. A fehérborok versenyére 12, a vörösborok kategóriájában pedig rekord számú 20 nevezés érkezett.

Az összevetés intézményi társadalmi zsűrijének elnöke a főiskola rektora Dr. Hauser Zoltán volt, tagjai: Dr Liptai Kálmán a Természettudományi Kar dékánja, Dr. Kónya Péter az Eperjesi Egyetem rektorhelyettese Dr. Murányi Zoltán a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszékének vezetője Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona a Földrajz Tanszék vezetője, Dr. Rácz László a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszék főiskolai tanára és Grebely Gergely az FHÖK elnöke.

A szakmai zsűri a fehérborok versenyében hármat ajánlott a társadalmi zsűri figyelmébe (Demeter Pincészet Hanga 2009, Sike Borászat Egri Chardonnay 2009 és St. Andrea Kft. Napbor 2009). A vörösborok kategóriájának rendkívül erős mezőnyében sok közeli pontérték született. A szakmai zsűri három bikavért ajánlott a társadalmi zsűrinek további értékelésre (St. Andrea Kft. ÁLDÁS Egri Bikavér 2008, Juhász Péter Egri Bikavér 07’ 2007 és Kőporos Borászat Kft. Egri Bikavér 2007).  A szervezőbizottság tavalyi döntése alapján a főiskola – a magas minőség pártolása érdekében – minden évben a nevezett borokból az Eszterházy Károly Főiskola Superior borát is kiválasztja.

A borverseny eredménye a következőképpen alakult:

Az Eszterházy Károly Főiskola Superior Ünnepi Bora 2011 címet nyerte:
Thummerer Vilmos KLEIO EGRI CUVÉE 2007

Az Eszterházy Károly Főiskola Fehérbora 2011 címet nyerte:
St. Andrea Kft. Napbor 2009

Az Eszterházy Károly Főiskola Vörösbora 2011 címet nyerte:
Kőporos Borászat Kft. Egri Bikavér 2007