Keresés: „fizetés” (144 találat)

Dr. Sós Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke perelte be a Hír TV-t, a Célpont című oknyomozó műsor 2010. augusztusi adásában vele kapcsolatban elhangzottak miatt- írja a Népszava online.

A bíróságon az alperes Hír TV-t a cég ügyvédje képviselte, tanúként pedig kizárólag Kisberk Szabolcsot, a Célpont műsorvezetőjét hallgatták meg.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a Hír TV megsértette Dr. Sós Tamás személyiségi jogait. Alaptalanul azt híresztelték, hogy a politikus megyei közgyűlési elnökként közreműködött a közpénzek jogellenes felhasználásában. A bíróság helyreigazításra és a perköltség megfizetésére kötelezte a televíziót, illetve eltiltották azt a jogsértő magatartás folytatásától. Az ítélet nem jogerős.

forrás. népszava.hu

A 2011. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásban pótlékmentes részletfizetést kérhet minden olyan önadózó magánszemély, aki nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére és a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem haladja meg a 100 000 forintot.

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéről a személyi jövedelemadó bevallás „C” lapján kell nyilatkozni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, a 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtása esetén a kedvezmény nem vehető igénybe, illetve a nyilatkozattétel elmulasztása később nem pótolható.

A részletfizetés futamideje maximum négy hónap lehet, az egyes részletek összege a nyilatkozaton jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része.  Az első részlet esedékessége 2012. május 21-e (figyelem ez az időpont változott a megelőző évekhez képest!) a további részleteket pedig  2012. június 20-áig, július 20-áig, illetve augusztus 21-éig kell befizetni.
A részletfizetés teljesítése készpénz átutalási megbízással és banki átutalással is történhet. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld és a részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket sem postázza ki a nyilatkozattevő számára, azt a magánszemélynek kell beszereznie az adóhatóságtól. Az ütemezett részletek határidőben történő teljesítéséhez szükséges készpénz átutalási megbízások személyesen bármelyik ügyfélszolgálati irodán, postai és elektronikus úton a CSEKK elnevezésű nyomtatványon szerezhetőek be.
A kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé, amennyiben az esedékes befizetés nem határidőben kerül teljesítésre, ebben az esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2012. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Most péntek, azaz február 24. éjfél a jelentkezési határidő, eddig lehet postára adni a jelentkezési lapokat, illetve szerkeszteni az e-felvételi űrlapokat.

A felvi.hu felhívja a jelentkezők figyelmét néhány fontos lépésre. Elsőként, hogy a jelentkezők megismerjék és megértsék a felsőoktatási felvételi eljárásban történt változásokat, tájékozódjon a támogatási rendszer átalakulásáról és a hallgatói szerződésről. Szintén fontos a jelentkezés rangsora, hiszen minden felvételiző egy helyre kerülhet csak be, mégpedig a listáján szereplő első olyan képzésre, ahol összpontszáma eléri, vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Érdemes tehát a legjobban vágyott képzéseket és intézményeket első helyen megjelölni a jelentkezések között és arra is figyelni kell, hogy az ösztöndíjas finanszírozási forma mindig előrébb szerepeljen a listán, mint az önköltséges. Ellenkező esetben akkor sem vehető fel a jelentkező ösztöndíjas képzésre, ha pontszáma elegendő lenne hozzá, hiszen az önköltséges finanszírozási forma előrébb szerepelt a listában.

Elektronikus jelentkezéshez regisztrálni kell a felvi.hu weboldalra, melyhez szükséges egy e-mail cím is. A belépést követően súgók, útmutatók segítik a kitöltést, és ami fontos, a rendszer nem enged hibázni! A személyes adatok, az eredmények és a jelentkezési helyek megadása után automatikusan megjelenik a befizetendő eljárási díj pontos összege is, amelyet egy összegben kell befizetni banki átutalással, illetve dombornyomott vagy virtuális bankkártyával az e-felvételiből elérhető felületen keresztül.

A meglévő eredményeket, többletpontokat igazoló dokumentumokat csatolni kell a jelentkezéshez. Azokat az iratokat, amelyek a jelentkezéskor még nem állnak rendelkezésre legkésőbb 2012. július 10-ig lehet pótolni.

Az űrlapok kitöltése és elküldése után a jelentkezőnek még hitelesítenie kell e-felvételijét. Ez ugyanúgy elhagyhatatlan, mint a jelentkezési lapok aláírása. A hitelesítésre 2012. március 3-áig, mivel ez munkaszüneti napra esik, ezért március 5-éig két lehetőség van: Ügyfélkapun keresztül vagy a hitelesítő adatlap postázásával (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190. címre).

A jelentkezés a hagyományos papír alapú nyomtatványon is benyújtható, ez esetben csak a 2012 szeptemberében induló képzésekre vonatkozó jelentkezési lapok használhatók. Minden laphoz tartozik egy kitöltési útmutató, illetve egy készpénz-átutalási megbízás ("sárga csekk"). A hiánytalanul kitöltött, aláírt jelentkezési lapokra fel kell ragasztani az eljárási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt - vagy csatolni a banki átutalásról szóló igazolást - majd február 24-éig postára kell adni.

Amit a végleges jelentkezés előtt át kell nézni •    Minden választott képzés hiánytalanul, a megfelelő finanszírozási formában szerepel a jelentkezési listán. •    A jelentkezések listája a tényleges vágyat tükrözi, vagyis első helyen a legjobban áhított szak/intézmény szerepel. •    Minden személyes adat pontosan és hiánytalanul van megadva. •    A már rendelkezésre álló szükséges dokumentummásolatok csatolva vannak a jelentkezéshez. •    Az eljárási díj pontos összege be van fizetve.

Hétfőn indult Miskolcról és gyalog Budapestre tart az a békés demonstráció, melynek résztvevői Munkát, kenyeret! felszólítással szeretnék ráirányítani a kormány figyelmét az Észak-kelet magyarországi Régió munkanélküliségi helyzetére.

A menet tegnap Mezőkövesden töltötte az éjszakát, ma délután pedig a Füzesabonyi körforgalomhoz ért. Mindkét településen többen támogatták és biztatták őket, meleg ételt, szállást kínáltak nekik.

A mintegy harminc főből álló csoport között vannak magánemberek, akik személyes indíttatásból csatlakoztak és vannak MSZP képviselők valamint a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom és több civil szervezet tagjai is.

Gúr Nándor MSZP-s országgyűlési képviselő, a csoport egyik vezetője elmondta: azon a helyzeten kellene a Kormánynak változtatnia, hogy az elmúlt két esztendőben egymillióval több ember él az országunkban létminimum alatt. Ezt tudomásul kell vennie a Kormánynak és változtatni rajta. Azért menetelünk a hidegben és a szélben, hogy ezeknek az embereknek legyen munkájuk és tisztességesen el tudják tartani a családjukat- fogalmazott a képviselő.

Korózs Lajos MSZP-s képviselő szerint, négymillió ember él a létminimum alatt, és közel ötszázezer ember munkanélküli és kettőszáznegyvenhatezer ember került ki az ellátó rendszerből, akiket már sehol nem tartanak nyilván, nekik még társadalombiztosításuk sincs. A képviselő szerint, a Miniszterelnöknek az évértékelőjében erről kellene beszélnie és arról, hogy gyerekek éheznek és a szétvert adózási rendszerben milliók kapnak kevesebb fizetést februárban, mint januárban.

Forrás: Egriszín

 

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Drámai mértékű elszegényedési folyamat zajlik Magyarországon, ami a kormány dilettáns gazdaságpolitikájának köszönhető – mondta Dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Ahogyan a politikus fogalmazott: a népnyúzó kormány leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja, ők azok, akik a keresetük többségét fogyasztásra költik. Hozzátette: Heves megyében is megállíthatatlan mértékben nő a munkanélküliség. A bérekhez képest irreálisan magasak a munkába járás költségei, nőttek a vasúti és a közúti személyszállítás díjai, az üzemanyag pedig minden környező országban olcsóbb.
A politikus kiemelte: Magyarországon ugyanannyi bér egyre kevesebbet ér.  Az euro/forint árfolyam rekord mélységekbe zuhant. Mint mondta: ez nem segíti a beruházásokat és a foglalkoztatás-bővítést sem.
A nyugdíjpénztári befizetések államosítása óta nemzetközi bizalmi válság alakult ki hazánkkal szemben, ezért egyre többen érzik úgy, hogy határon túlra menekítik a vagyonukat. Az általános terhek korábban nem látott mértékben növekedtek. Amennyiben ez a folyamat nem áll meg, illetve az Orbán-kormány nem egyezik meg az IMF-el és az Európai Bizottsággal, úgy tavaszra fizetésképtelenné válik Magyarország – tette hozzá Dr. Sós Tamás.

Sikeresnek ítélte a korábbi megyei fenntartású intézmények átadás-átvételét Horváth László a Heves Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízott a hétfő sajtótájékoztatón, ahol felvázolták az Heves Megyei Intézményfenntartó Központ feladatait.

Január elsejével életbe lépett az új alkotmány és ezzel egy időben állami kézbe kerültek a korábbi megyei fenntartású intézmények. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, legfontosabb feladatuk a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartása, működtetése.

Az átadás-átvétel problémamentesen lezajlott- fogalmazott Horváth László vezető kormánymegbízott. A megyei önkormányzatok eladósodtak, az adósságcsapdából az állam segítségével kerülnek ki. Most az állam világosan megjelöli feladatait, amit képes ellátni és fedezni. A dolgozóknak nem kell azon izgulniuk, hogy megkapják-e a fizetésüket –emelte ki a kormánymegbízott.

Az átvett intézmények közé tartozik 9 szociális és 13 közművelődési és oktatási intézmény, valamint tulajdoni részesedése lesz a Heves Megyei Vízmű Zrt-ben és három Térségi Integrált Szakképzési Központban. Viszont nem tartozik bele a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bródy Sándor Könyvtár  és a kórház.  A dolgozók jogviszonya nem változik és a munkabérük sem- emelte ki Benedek István a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője. Hatékony és biztonságos irányításra törekszünk, szigorú gazdálkodást ígérünk a 2012-es évre, mely a közbeszerzési eljárások által olcsóbb és fegyelmezettebb lesz. Ebben az évben 5,7 milliárd Ft-ból gazdálkodunk- mondta a vezető. A központban 57 kormánytisztviselő dolgozik, akik az önkormányzattól lettek átcsoportosítva, és csupán 5 alkalmazottól kellett megválnunk- emelte ki Benedek István.

Forrás: Egriszín

Több változással is számolniuk kell az utasoknak január 1-jétől az Agria Volán Zrt. járatain.

A nyugdíjasokat érinti, hogy megszűnik a regisztrációs jegy, azaz elég egy igazolvánnyal alátámasztani az ingyenes utazásra jogosultságot. A helyi közlekedésben 2011-ben megváltott 220 forintos elővételi  menetjegyek 2012. január 5-éig használhatók fel. Ezt követően a helyközi autóbusz-állomás elővételi pénztárában visszaválthatóak, vagy kiegészítő díj megfizetése mellett az új 240 forintos értékű jegyre cserélhetőek.

A 2011. év decemberében, a második félhónapra megváltott bérletjegyek érvényességét 2012. január 5-éig meghosszabbítják. Az utazási tarifák január 1-től a helyi és helyközi közlekedésben egyaránt emelkedtek.

Az áfa általános mértéke 25%-ról 27%-ra növekszik 2012. január 1-től. Mindazon ügyleteknél, melyek során az áfa fizetési kötelezettség 2012. évben keletkezik, már 27 %-os  adókulcsot kell alkalmazni.

A főszabálytól eltérően azonban, az időszakos elszámolású ügyleteknél átmeneti szabály határozza meg a felszámítandó adó mértékét. Abban az esetben például, ha az elszámolási időszak teljes egésze 2011-re esik,  még a 25%-os áfakulcs alkalmazandó függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetése mikor történik. Előleg fizetésnél, amennyiben 2012-ben teljesülő ügyletre 2011. évben adott előlegről van szó, szintén a 25%-os adómértéket kell felszámítani.

Az adókulcs változása miatt a pénztárgépek és taxaméterek átállítását legkésőbb 2012. február 29. napjáig, az arra jogosított szervizzel kell elvégeztetni. Fontos, hogy az átállításig kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kell teljesíteni a bizonylat kiállítási kötelezettséget.

Az általános forgalmi adózást érintő változásokkal kapcsolatos további szabályokról bővebben tájékozódhat telefonon, a NAV Általános Tájékoztató Contact Centerén (06-40/42-42-42) keresztül.

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv