Keresés: „futó” (114 találat)

Vasárnap este autómentők és sérült gépkocsik álltak sorban a 21. sz. főúton, Hatvan környékén. A néhol 20 cm mélységű kátyúk nem kímélték sem a futóművet, sem a gumikat. Ott jártunkkor épp a 6. kocsit szállították el. Az anyagi kár jelentős: egy-egy kocsi esetén 20-30 ezertől akár a  több százezer forintig. Az erre járók szerint minősíthetetlen az út állapota, addig nem csinálják meg, míg valami nagyobb tragédia nem történik.

Néhány helyen ideiglenesen betömködték az lyukakat, de ez nem sokat ér. A közlekedést az is nehezítette, hogy az eső miatt nem lehetett látni a kátyúk valódi mélységét és még tábla sem figyelmeztetett a veszélyre.

A mentés idején a rendőrség biztosította az utat.

A károsultak azt mondják: hallottak ugyan arról hogy kártérítést is kérhetnek, de sok esélyét nem látják.

Az egri várvédelem 460. évfordulóján, a Végvári Vigasságok, és azon belül is a július 28-i emlékcsata, az Ostrom felvezetéseként szombaton kiválasztották Egerben Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai megformálóit.

Az EGER 1552 Casting, azaz a meghallgatás három órán át tartott, húsz résztvevővel. Voltak köztük egri születésű gimnazisták, főiskolások, lelkes amatőrök. Volt, aki hetekkel a meghallgatás előtt jelentkezett, volt, aki aznap reggel döntötte el, hogy benevez a közös játékba. Rázsi Botond alpolgármester köszöntőjében kiemelte: „a miénk, ezért magasba emeljük “Magyarország Nagy Könyvét”, az Egri Csillagokat. Magasba emeljük Dobót, Bornemisszát, Sárközit, a leleményesség, a kitartás, a hősiesség és hazaszeretet üzenetét talán legjobban a mai korba is átmentő egri örökséget”.

Az EGER 1552 Casting "befutói" a XVII. Végvári Vigasságokat megelőző napokban jelennek meg Eger utcáin, s a hétvégén a Várban is láthatjuk őket a hétvégén: Oláh Tibor „Furé” - Dobó István; Koczka Benjamin - Bornemissza Gergely; Nagy Karina - Cecey Éva; Szoboszlai Barnabás – Sárközi; Csillag Péter – Jumurdzsák.

A meghallgatás három órán át tartott: Vicuska szerepére jelentkeztek a legtöbben, de volt szép számmal Jumurdzsák- és Bornemissza-jelölt is. Dobó István karakterére hárman pályáztak. Az Egri Csillagok szereplőivel szerdától rendszeresen találkozhatnak az Egerben sétálók, a város több pontján. Feladatuk lesz többek között, hogy a XVII. Végvári Vigasságokat hirdessék és azon részt is vegyenek, de tevékenységük nyomán a járókelők önkéntelenül is részesei lesznek a megelevenedő történelmi képeknek. A zsűri elnöke Kelemen Csaba, a Dobó Istvánként is jól ismert egri színművész volt, s az öttagú grémiumban foglalt még helyet Saárossy Kinga alpolgármester, aki szintén színművész, Széchenyi Orsolya, az egri Dobó István Vármúzeum rendezvényekért felelős igazgatóhelyettese, Szalayné Király Júlia muzeológus, a Gárdonyi hagyaték kezelője és Berecz Mátyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola elnökségi tagja.

Egerben idén először hirdettek szereplőválogatást azzal a céllal, hogy minden eddiginél jobban a középpontba állítsák az 1552-es legendás várvédelmet. Fókuszba került ezzel Eger páratlan történelmi öröksége, mellyel ráadásul egy „saját városi regényben”, Magyarország Nagy Könyvében minden kisdiák találkozik, s melyet a felnőttek is szívesen olvasgatnak.

A társasági és osztalékadóról szóló törvényhez (TAO) kapcsolódóan szép összefogás alakult ki az öt látványsporttal foglalkozó egyesület között Egerben.

A nyáron beadott, és azóta jóváhagyott, sikeres pályázatok immár mindenki számára hozzáférhetőek az Interneten. A TAO-program hatására az Egri Városi Sportiskolánál és a többi klubban is mintegy másfélszeresére emelkedett az edzéseket látogató gyermekek létszáma.
Az érintett egri sportszervezetek a nyár folyamán beadták négy évre szóló elképzeléseiket, s a szakmai programokat évente frissíteni, aktualizálni kell. A részletes anyagokat az április 2-i határidőre benyújtották.
Az április 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatón Lukács Zsuzsanna, a Magyar Kézilabda Szövetség ügyvezető igazgatója és Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sportintézet főigazgatója értékelte az elmúlt hónapok munkáját, és beszámolt a TAO-val kapcsolatos aktuális tudnivalókról.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte:
Három nagyon fontos beruházás-csomag indulhat el a TAO-program kapcsán a városban.

•    Az Egri Futball Club Kft. - 2012/13-ra vonatkozó - 300 millió Ft-os létesítmény-felújítási projektjét jóváhagyásra benyújtotta a szövetségnek. A beadvány a következő fejlesztéseket tartalmazza:
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion teljes felújítása a nézőtér, a futópálya, a szükséges vizesblokkok és a beléptető rendszer, a játékos kijáró, az öltözők és kiegészítő helyiségek megújításával.
A Szentmarjay Stadion főépületben komoly felújítás: fűtés-korszerűsítés, öltözők teljes körű felújítása, VIP-helyiség kialakítása „vezetési ponttal”.
A Felsővárosi Sporttelepen egy kis műfüves pályával bővül a „sportfelület”, valamint szabadtéri kondiparkot telepítünk. Utóbbi a Szentmarjay Stadionban is lesz.

•    Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350 millió Ft-os összegben - megújul a Kemény Ferenc Sportcsarnok és az érsekkerti edzőterem.
A Körcsarnokban fűtés-korszerűsítés, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyílászárók beszerelése, a kuporit üveg cseréje valósul meg. Füst- és tűzjelző, valamint kamerarendszer telepítése, szigetelés, festés, világítás-rekonstrukció is szerepel a nagy ívű programban. A küzdőtér parkettája teljesen megújul, kicseréljük az eredményjelzőt és a küzdőtér oldalfal- és álmennyezet-burkolatát, valamint a mobil palánkokat. A fenntartó sportiskola mobil lelátókat és kispadokat szerez be, a Körcsarnok teljes körűen akadálymentes lesz.
A Hadnagy úti edzőteremben szivacskézilabda csarnokot alakítunk ki, fűtés-korszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével és a küzdőtér padozatának megújításával. További projektelemek: öltözők, szertárak megújítása, világítás cseréje, hangtechnika és eredményjelzés biztosítása.

•    A kosárlabda utánpótlásnak köszönhetően - 18 millió Ft-ból - megújulhat a Tinódi iskola tornaterme.

Mintegy 513 millió forint beruházással a jövő év végéig megújul a szilvásváradi kisvasút - közölte a vasutat üzemeltető Egererdő Zrt. médiareferense.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi Operatív Program 433 millió forintos támogatásával rekonstruálják a Szalajka-völgyön végighaladó pályát, a mozdonyt és a kocsikat, illetve az állomásokat is - közölte Vigh Ilona.

Elmondta: a fejlesztés keretében új nyílászárókat, belső alapozást és vörösfenyő lambériát kaptak a vasúti kocsik és energiatakarékos, illetve környezetkímélő motorokkal szerelik fel a mozdonyokat.

A projekt fő elemeként megújul a pálya és mindhárom állomás, illetve akadály mentesítik a területet és új játszóteret is építenek a gyermekek számára. Az épületek felújítása mellett térburkolás könnyíti majd a kirándulók pihenését.

A többi között sor kerül a völgyben futó erdészeti út felső szakaszának burkolására, így végig járhatóvá válik a Szalajka-völgy a kerekes székesek és a babakocsit toló kismamák számára - mondta a referens.

Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektárom gazdálkodik a Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Borsodi dombságon. A szilvásváradi mellett a cég üzemelteti a mátrai és a felsőtárkányi kisvasutat is.

MTI

Eltűnt a hatvani tűzoltóság helyettes parancsnoka. A keddi állománygyűlésen felpattant, elment a tűzoltóságról. Azóta hiába keresik.

Futó János tűzoltó alezredes kedden fél tízkor távozott a hatvani tűzoltóság épületéből, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik - közölte Soltész Bálint. A hatvani rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében keresi a 45 éves férfit.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt MTI-nek azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatban hírzárlatot rendelt el a igazgatóság vezetősége.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy az alezredes a keddi állománygyűlésen egyszer csak felpattant a helyéről, elment a tűzoltóságról, azóta hiába keresi a családja.

Szöveg: MTI; fotó: hatvan.eu

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű játékos madármegfigyelő programját.

A több mint 30 országban futó természetvédelmi akcióban a résztvevő gyerekeknek nem kell mást tenniük, mint az első fehér gólya, füsti fecske sarlósfecske, kakukk és gyurgyalag megfigyeléseiket regisztrálniuk a Spring Alive honlapján, illetve nyomon követniük a madarak érkezését a weblap térképein. Az oldal magyarul is elérhető.

Abban, hogy a madarak a déli telelőterületekről többé-kevésbé észak felé tartva érkeznek Európába, nem sok újdonság van. Abban viszont már igen, hogy a számos résztvevő ország sok ezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgását, az általuk „elfoglalt” területek folytonos változását. Ezen túl a program felhívja a figyelmet a klímaváltozásra is, mely a madarak korábbi hazaérkezésén és a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását.

Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az eredménnyel kecsegtető megfigyelési időszak nálunk március elejére tehető, míg a földközi-tengeri szigeteken akár már az első napon, tehát február elsején is találkozni lehet a legkorábbi vonuló egyedekkel. A program fajai közül legkorábban a fehér gólyák és a füsti fecskék első képviselői érkeznek Magyarországra: ők már március második felétől megjelenhetnek hazánkban. Fontos tudni, hogy a fehér gólyák az elmúlt években egyre gyakrabban telelnek át itthon, így a március előtti példányok szinte bizonyosan nem korai vonulók, hanem olyan madarak, melyek el sem mentek. A kakukk már később érkezik, áprilisban szoktuk először hallani, míg a sarlósfecske és gyurgyalag a legkésőbb hazatérő madarak közé tartozva gyakran csak május folyamán tűnik fel Magyarországon.

Tavaly az 5 madárfaj, több mint 127 ezer egyedét figyelték meg az európai, ázsiai és afrikai gyerekek. Dél-Afrika részvételéven 2011-ben először a madarak teljes vonulási ciklusát nyomon lehetett követni. Magasan a legtöbb megfigyelés Oroszországból és Olaszországból érkezett, Magyarország a 24. helyen végzett 113 hazatérő madár regisztrálásával.

fotó: Posztos Csaba

Szebbnél-szebb szánhúzó kutyák, napsütés és forró tea várta azokat, akik ma kilátogattak a Galyatetőn megrendezett nemzetközi kutyaszánhajtó versenyre.
-A szánhúzó kutyák az 1980-as években kerültek be Magyarországra, 1993-tól minden évben megrendezzük ezt a kupát. Az ősztől kora tavaszig tartó időszakban van lehetőség ennek a sportágnak a gyakorlására, de a legkitartóbbak nyáron akár kerekes szánokkal is edzhetnek- mondta Hering Tamás, a kupa főszervezője.
A megmérettetésen bármilyen kutyafajtából indíthatnak versenyzőket a gazdák, az egyetlen kikötés, hogy egy évnél idősebb legyen az állat. A szánoknak a kutyák mennyiségétől függően kell megtenniük a távolságot, így a 4 kutyás szánoknak 8 km-t, míg a 10 kutyás szánoknak 25 km-t kell teljesíteniük. A kupa nem csak a szelíd állatoknak kihívás, de a versenyen induló gazdáknak is óriási erőpróbát kell teljesíteniük, hiszen gyakran futnak a szánnal együtt.  A bajnokság egyik érdekessége, hogy futókat indítottak elsőként, akik a kutyájukkal együtt futva tették meg a megadott távot.
Az eseményen rendkívül nagy figyelmet fordítanak a felszerelésre, a szükséges kiegészítők nélkül nem engedték a versenyzőket a pályára.
Kiss Attila, Erdélyből érkezett római katolikus plébános is részt vett az erőpróbán. Elmondta, hogy különleges viszonya van a kutyákkal, hiszen azok nem véletlenül az emberek legjobb barátai, bármikor lehet számítani azokra. Ez a szempont az, ami miatt bele kezdett a versenyzésbe és már 14 éve kitartóan edz a kutyákkal.

A verseny vasárnap 10 órakor folytatódik.

2012. március 2-a és 4-e között egri síünnepet rendez az egri önkormányzat Szlovákiában.

A jelentkezők száma már meghaladta a száz főt, és rengetegen érdeklődtek az esemény iránt Petrovai József főszervezőnél. Az immár V. Eger Városi Síbajnokságot március 3-án, szombaton 10.00 órától rendezik, jelentkezni január 28-ig lehet. Az óriás műlesiklás versenyt 7-800 méteres pályán, fotocellás időmérés mellett, profi körülmények között tartják. Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált az egriek összetartását is erősítő városi rendezvény. Ezúttal a szlovákiai testvérváros, Dolny Kubin után a lengyel határhoz közeli Zár falu lesz a főhadiszállás.
A főszponzor Eger önkormányzata, de több vállalkozás is szívesen vállalja fel évről évre, hogy az esemény mellé áll. A rendezvény idén számos elemében megújul - emelte ki Rázsi Botond alpolgármester. Elmondta: hotelek és panziók várják városunk sportbarátait, több mint 300 főt is el tudnak szállásolni a helyiek, jó körülményeket biztosító vendéglátóhelyeken. Szintén újdonság, hogy a snowboardosoknak sísánc készül, emellett két sífutópályát használhatnak a kiutazók, 20, illetve 15 km hosszban. A családok számára lovasszánt biztosítanak, ez új és gazdag élményt jelenthet a családoknak. A várhatóan több száz egri síelő közösségi programon vehet részt, teljes kiszolgálás mellett.
Rázsi Botond hozzátette, hogy a szervezőkkel együtt nagy szeretettel vár minden egrit, aki eddig is részt vett a versenyen, illetve azokat is, akik az elmúlt évek élménydús beszámolói alapján vonzónak találják a kezdeményezést. Március 2-4. Eger ünnepe lesz a szlovákiai „télben”!

Forrás: Egriszín

A város úttörő szerepet szeretne vállalni a városok klímatudatos gondolkodásában, ezért megszavazta a Klíma- és energetikai divízió létrejöttét.

Az Európai Unióban a klímaváltozás ellenében több stratégiát fogalmaztak már meg- mondta el Rátkai Attila Eger főépítésze a pénteki témaszüreten. Nem csak az EU-nak, de a városoknak is lépniük kell a klímaváltozás ellen. Úgy látjuk, hogy az önkormányzat költséghatékonyan egy erre szakosodott divízióval tud fellépni. A feladata, hogy előkészítse az energiatakarékos és megújuló energiákkal kapcsolatos teendőket.  Új energiatermelési rendszernek, decentralizált energiagazdálkodásnak kellene kialakulni - emelte ki a főépítész. A Városgondozáson Eger Kft-n belül hoztuk létre ezt a divíziót, melynek működésére 1 millió Ft-ot különítettünk el  a 2012-es költségvetésből.
Eger úttörő abból a szempontból, hogy odafigyel a klímaváltozásra, ezzel ösztönzi a csatlakozásra a többi települést és segíti az emberek pozitív gondolkodását- emelte ki Rázsi Botond alpolgármester.
A város már több klímavédelmi szervezethez is csatlakozott, és tervezi már kialakulóban, futóban lévő programokhoz való társulást is. Az elgondolások között szerepel az önkormányzati épületek napenergia ellátása, esetleg az Eger patak vizének energetikai hasznosítása is.

Forrás: Egriszín

A napokban a Magyar Nemzetben megjelent egy írás, mely arról ír, hogy a kormány milyen formában tervezi a szakképzési rendszert átalakítani. Ezen nézetekkel dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő nem ért egyet, melyet szerdai sajtótájékoztatóján bővebben is kifejtett.

Dr. Sós Tamás szerint a szakképzés is áldozatául esik az érzéketlen megszorításoknak. Olcsó „tanoncképzést”, kiszolgáltatott munkaerőképzést terveznek a minőségi szakképzés helyett. Pénzkivonás, pedagógus elbocsátás történik a szakképzésben. Szakmailag nem kiérlelt, ellentmondásosak a nyilvánosságra került elképzelések.

A tervezett 20 százalékos állami forráselvonás tönkreteszi a szakképző intézményeket- állítja a képviselő: mivel az oktatási költségek döntő része a pedagógusok bére minden ötödik tanár és szakoktató elbocsátásával járhat az egymástól távol lévő vagy eltérő típusú szakmákat oktató intézmények összevonása, valós megtakarítást nem hoz. Ugyanakkor rontja az intézmény működésének hatékonyságát. Többletterhet jelent a tanárok és diákok számára egyaránt. Az erőltetett átszervezés veszélyezteti a futó vagy már lezárult uniós TISZK pályázatok lezárását, így sokmilliárdos fejlesztési források elvesztését okozhatja.

Államosítani fognak 700 iskolát – feltételezi dr. Sós Tamás és ezzel holland típusú TISZK-ké alakítják a jelenlegi gazdasági társaságokként működő TISZK-ket. A kormány erővel akarja lezülleszteni, majd ebbe a rendszerbe kényszeríteni a diákokat, zsákutcát alakít ki, végleg elzárva a tanulás lehetőségét a nehezebb sorsú tanulók előtt.

Nagymértékben csökkentik az érettségit adó szakképző iskolákba kerülő tanulók számát, növelve a három éves tanoncképzés arányát, ezzel csökkentve a képzés idejét, így a szükséges költségeket is. Jelenleg a szakmunkás képzettségűek körében nagy a munkanélküliség. A tervezett lépések veszélyeztetik a magyar gazdaság fejlődését, a társadalmi békét, a tervek ellentétesek Magyarország európai kötelezettségeivel –vallja a képviselő.
Dr. Sós Tamás kéri, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzést érintő részletes terveit, az ezeket megalapozó számításokat és hatásvizsgálatokat. Kezdjen párbeszédet a szakmával, az érintettekkel a szakképzés jövőjéről.

Forrás: Egriszín