Keresés: „intézet” (145 találat)

A hagyományoknak megfelelően december hatodikán az egri Markhot Ferenc Kórház- Rendelőintézet beteg gyerekeit is meglátogatta a Mikulás.

Az őszszakállú Mikulás először a Fül-orr-gégészetre vitt csomagot az osztályon fekvő gyerekeknek, akik nagy örömmel fogadták, énekeltek és verset is mondtak neki. Majd a Csecsemő-Gyermek- és Ifjúsági osztály kis betegeit lepte meg édességgel. A Kórház Mikulása egész délelőtt az épületben sétálgatott és szaloncukorral kedveskedett a vizsgálatokra várakozó gyerekeknek.

A kórház dolgozói kiemelték az esmény fontosságát, hiszen a gyerekeknek az ünnepek alatt még nehezebb távol lenni a családjuktól, és ezzel a kis meglepetéssel mosolyt csalhatnak az arcukra.

Forrás: Egriszín

Szokásos havi sajtótájékoztatóját tartotta kedd délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola. Az eseményen szó esett a közelgő nyílt napról, a RUBIRES projekt lezárásáról, a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. programról illetve a Főiskola Bora 2012-es borverseny részleteiről is hírt adtak a tájékoztatón.

November 29-én, kedden tartja nyílt napját az EKF.  A rendezvény a Leányka úti Sportcsarnokban kerül megrendezésre, ahol a tanszékek bemutatása mellett a jövőre induló 29 alapképzési szak illetve a felsőfokú szakképzések ismertetésére is sor kerül. Lőrinczné dr. Thiel Katalin, oktatásfejlesztési rektorhelyettes elmondta, hogy a nyílt napon lehetőség lesz egy intézményi sétára is,  a sportcsarnokban felállított standokon pedig megismerhetik az intézet felépítését az érdeklődő diákok. Január 24-ére tervezik a második nyílt napot, melyen a 2012-es,megváltozott felvételi eljárásról tájékoztatják a tanulókat illetve a középiskolai tanárokat.

Végéhez közeledik a RUBIRES projekt. A 2009.január 1-jén elkezdett program célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése , hatékonyságának javítása. A projekt keretein belül lehetőség nyílik a megújuló energiaforrások illetve a biomassza hasznosításának kialakítására és megvalósítására. Ezek az alternatív módok a vidéki területek fenntartható fejlődését segítik elő. Az Eszterházy Károly Főiskola partner szervezetként vesz részt a programban, a magyar társszervezeteken kívül még német, olasz,szlovén és osztrák partnerek is közreműködnek. Kovács Tibor ,a projekt vezetője elmondta, a programban résztvevő partnerek egy kiállítást szerveztek, melyen az eddigi eredményekkel,  az általános célokkal ismerkedhettek meg a látogatók. A RUBIRES 2011.december 31-én ér véget.

Sikeresen zárta munkáját az Eszterházy Károly Főiskola matematika-, földrajz- és informatikatanári mesterképzése a Tudásalapú Társadalom szolgálatában c. projektje- mondta Dr. Csáfor Hajnalka, PR-programigazgató.  A munkafolyamat célja a Tudásalapú Társadalom elvárásainak megfelelően, az egész életre szóló tanulási lehetőség kidolgozása,illetve az elektronikus tananyagok fejlesztése volt. Az EKF Természettudományi Kara a Nyíregyházi Főiskolával illetve a Műszaki Kiadóval közösen dolgozta ki a projektet. Összesen 33 tananyag készült el, angol és magyar nyelven. A tartalmak között tizennyolc kompetencia alapú, szakmódszertani gyakorlat. Két tudományos szakadatbázis kifejlesztésére is sor került, magyar, angol nyelven. A főiskola a tananyagok on-line hozzáférhetőségét biztosítja a hallgatók számára.

Idén is megrendezésre kerül a Főiskola Bora borverseny. Pók Tamás, az Élelmiszertudomány kar oktatója elmondta, hogy a pályázaton az Egri Borvidék bortermelő vállalkozói vehetnek részt. A nevezőknek legalább 4 palackot kell eljuttatniuk a főiskolának, a forgalombahozatali engedéllyel mellékelve. A pályázónak minimum 1000 liternyi borral kell rendelkeznie, mert a főiskola a címet elnyert borok esetében körülbelül 600 palackkal fog vásárolni. 2011. december 13-áig lehet nevezni a borokkal,a bírálatra december 19-én kerül sor. A  főiskola gondoskodik arról, hogy a nyertes borokat legalább 2 helyen vásárolhassák meg a városban, illetve garantálja, hogy az EKF rendezvényein az első helyezett borokat ajánlja fogyasztásra.

A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a Heves Megyei Diáksport Tanáccsal közösen szervezett szakmai napot. A programon előadást tartottak és értékelték a megyében lévő diáksport eredményességét.

Schmidt Istvánné, a HVMÖPI igazgatója elmondta: a pedagógus kollégák betekintést nyerhetnek az új köznevelési törvénybe, illetve az iskolai testnevelés órák szerepéről is fontos információkhoz juthatnak.

A szakmai napon részt vett Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke is, aki elsőként köszöntötte a program résztvevőit.

Az új tanévben is lesznek Heves megyei résztvevők az országos döntőkön, ugyanis a Kórház alapítványán keresztül 2 millió forinttal segítette a megye a HVDT munkáját.

Az előadáson Ballagó Zoltán, városi önkormányzat Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője ismertette a nemzeti köznevelési törvényt, amely óriási változásokat fog eredményezni a magyar közoktatás rendszerében.

A mai naphoz kapcsolódóan mindenki számára ismert, hogy a mai fiatalok fizikai állapota mennyire leromlott. A jelenlegi kormányzat azonban stratégia ágazatának tekinti a testnevelést, illetve a sportokat, igyekszik megfelelő megoldást keresni - mondta Ballagó Zoltán.

Elmondta továbbá,hogy 2012 szeptemberétől az intézményekben bevezetik a mindennapos testnevelést. Heti 5 óra keretében kell majd ezen a területen kiemelten foglalkozni.

A tanácskozáson átadták  a "Heves Megye Diáksportjáért" díjakat. A jutalmazottak:

Némedy László

Szeleczki Jánosné

dr.Czindler Péter

Harmati Judit

Prokaj Béla

Bódi Csaba

Turay Zoltán

Az Eszterházy Károly Főiskola Bartók téri Gyakorló Általános Iskolájának egyik nyolcadikos osztálya kapta a lehetőséget, hogy egy új szemléletű módszertani kísérletbe vegyen részt, és Magyarországon elsőként alkalmazzon Ipad2 típusú táblagépeket az iskolai tanuláshoz.

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és munkatársai hosszú évek óta úttörő szerepet vállalnak az elektronikus tanulási környezetek kiépítésében, és a tanárképzés versenyképességének növelésében. Számos projektben, közoktatási intézmények közreműködésével olyan technikai innovációk kerültek bevezetésre, amelyek mind módszertanilag, mind az eszközök újdonságértékét nézve jó gyakorlatként használtak fel hasonló projektek során más intézmények számára.

Az idei évtől, a 2011/2012-es tanévben az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézete és az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája egy új szemléletű módszertani kísérletbe kezdett, melynek fő eszköze ezek a táblagépek lesznek.
A kutatás keretében a 8.c osztály minden diákja és az őket tanító pedagógusok iPad2 táblagépet és érintőképernyős, LCD kijelzővel rendelkező interaktív táblát magában foglaló elektronikus tanulási környezetben kezdhetik meg a félévet.

Az iPad eszközön használható tananyagok: magyar irodalom, történelem, fizika, biológia, kémia, matematika, informatika, földrajz, angol tárgyak. A tankönyvek és feladatgyűjtemények mellett számos új, interaktív alkalmazás is gazdagítja, színesíti az ismeretátadás-és ismeretszerzés folyamatát ebben a korszerű tanulási környezetben.A világban léteznek különféle irányzatok, melyek számítógépmentes oktatást részesítik előnyben és olyanok is, amelyek támogatják az információ technika fejlődését- emelte ki Kis-Tóth Lajos a főiskola rektora. Az iskola már többféle módszerrel próbálkozott, és ez az új rendszer is azért jött létre, mert hisszük, hogy eredményt tud szolgálni. 8-9  pedagógus vállalta, hogy ezt a félévet végigvisz az új eszközzel és a sajtát tantárgyához kiegészítésként alkalmazza. Az iskolának é s az oktatásnak nyitottnak kell lennie a változásra, hiszen az információk terjedését tekintve leomlottak a korábbi tér-és időbeli korlátok, és soha nem látott mennyiségű adathoz jutunk hozzá a másodperc tört része alatt- emelte ki a rektor. Sándor József   a gyakorló iskola igazgatója kiemelte: az iskola 8 millió Ft-ból 30 db Apple Ipad 2 készüléket és egy LCD interaktív táblát vásárolt, valamit az ehhez szükséges szoftvereket. Az iskola ezeket, az oktatás hatékonyságának növelésére szeretné használni. A pedagógusoknak készülniük kell arra, hogy az új generáció érdeklődését kielégítsék és fel tudják használni az új eszközöket oktatási célra. Nagy kihívás ez a pedagógusok és a diákok számára is- fejtette ki az igazgató.

Forrás: Egriszín

Városunk civil szervezetei és önkéntesei segítségével szeptember 24-én 10 órától immár negyedik alkalommal tisztítják meg az Eger patak városi szakaszát. A szombati akcióhoz bárki csatlakozhat, a segíteni vágyókat 9 órakor az Érsekkertben lévő Zenepavilonnál várják.

Juhász Attila, a BV Intézet parancsnoka elmondta: a takarítási akció még 2010-ben kezdődött, abban az évben kétszer is megtisztították a patakot. A tavaly májusi „Tisztán szeretem” című kezdeményezés során 170 önkéntes segítségével közel 6 tonna szemét gyűlt össze, a szeptemberi akció során 3, a 2011 májusi takarítás alkalmával pedig 7 tonna.
A szombati napon a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai is bekapcsolódnak a munkába. Az önkéntes civileket 9 órakor az Érsekkertben található zenepavilonnál várják. Arra kérnek minden segítő szándékú polgárt, hogy vigyenek magukkal a takarításhoz szükséges eszközöket. A Városgondozás Eger Kft. gumikesztyűket és zsákokat biztosít az önkéntesek számára.

Forrás: Egriszín

Az önkormányzat a Városgondozás Eger Kft.-vel közösen az újrahasznosítás széles körű elterjedését szeretné biztosítani Egerben, ezért a Polgármesteri Hivatal, jó példát mutatva, már több épületében is megvalósította a környezettudatos hulladékgyűjtést.

Az elmúlt időszakban a hivatal már tett lépéseket a figyelem felkeltése érdekében, igyekeztek a lakossággal megismertetni a gyűjtőszigetes és zsákos szelektív-gyűjtés kiaknázatlan lehetőségeit. Szeptember elsejétől a hivatal minden irodája csatlakozott a környezettudatos rendszerhez, így a folyosókon kihelyezett gyűjtőedényekbe szelektíven gyűjthetik a hulladékot. A kezdeményezés nem csak a titkárságokon illetve a köztisztviselők körében terjedt el, az ügyfelek is megtalálják a fehér, tájékoztató matricával ellátott edényeket.  Az intézményekben a papírhulladékok, illetve a vegyes hulladékok begyűjtésére szolgálnak az edények, de PET palackok, tisztítószerek flakonjai, fóliák, reklámszatyrok, zacskók , alufólia is kerülhet a szemetesekbe. A hivatal udvarán két nagyobb méretű szelektív gyűjtőedényt is elhelyeztek.

A program sikerességét mutatja, hogy már több egri oktatási intézményben is bevezették a környezettudatos hulladékgyűjtést, illetve több iskola, óvoda jelezte csatlakozási szándékát a kezdeményezéshez. A Városgondozás Eger Kft. kül- és beltéri gyűjtőedényeket biztosít az intézmények igényei alapján, melyet kéthetente szállítanak majd el.

A lakosság figyelmének felhívása fontos az ügy érdekében, hiszen a város foglalkoztatottsági problémája megoldódik valamilyen mértékben, munkát adva a megyeszékhely lakóinak.

Célunk nem csak a nevelési és oktatási intézményekkel való együttműködés, hanem külső szereplők, nagy cégek, gyárak bevonása is a programba- mondta Sós István, alpolgármester. A Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, az Eszterházy Károly Főiskola és a Dr. Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola  is csatlakozott már a környezettudatos gyűjtési rendszerhez.

Lakossági szinten is nagy sikert aratott a kezdeményezés, az eddigi 5-6 tonna helyett 25 tonna PET palackot szállítanak el havonta a házhoz menő szelektív gyűjtés során- mondta Juhász Géza, a Városgondozás Eger Kft. igazgatóhelyettese.

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.

Ünnepélyes keretek között csütörtök délután átadták az új helyszínre költözött Családsegítő Intézet által üzemeltetett Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézményét, melyet hétfőn vehetnek birtokba a gondozottak.

Az átadón Habis László Eger polgármestere köszöntőjében mondta: az épület bárhol a világon megállná a helyét. A város büszke lehet rá, hogy egy olyan intézmény jött létre, ahol az értelmi fogyatékos ellátottak méltó körülmények között pihenhetnek. A polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a költözés miatt megüresedett Lajosvárosi épületben bölcsődei férőhelyek bővítése válik lehetővé.

2 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyen szép lesz a végeredmény, kezdte megnyitó beszédét Nyilasi Gabriella a nappali ellátás vezetője, majd így folytatta: ebbe az intézménybe olyan emberek járnak, akik mögött összesúgnak az emberek az utcán, esetleg még félnek is tőlük. Most egy olyan méltó helyet kaptak, ahol az igényeiket, a szórakozásukat ki tudjuk elégíteni, fejlesztésüket meg tudjuk valósítani.

Európai Uniós forrásból közel 87 millió Ft-os beruházás eredményeképpen létrejött a Kallómalom utca 90. szám alatt az 519 m2 területű Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye, mely a Lajosvárosból költözött ide, a felújított és kibővített épületbe.Az épületben tágas társalgót, ebédlőt, pihenő- és csoportfoglalkozásra alkalmas, akadálymentesített szobákat alakítottak ki. Korszerű, a pihenést, sportolást és szórakozást szolgáló eszközökkel és berendezésekkel is gyarapodott. Megvalósult a teljesen belső és külső akadálymentesítés és bekerítettek 612 m2 területű udvar is. Bővült a férőhelyek száma, az eddigi harminc helyett, most már negyven főre.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

A Heves Megyei Kormányhivatalban hétfőn 62-en vettek részt az első kormánytisztviselői véradó napon, amelyet az Önkéntesség Európai Éve 2011. nemzeti program részeként szerveztek meg. Nyáron kevesebben adnak vért, ilyenkor megcsappannak a készletek, ezért választották június első hetét az országos akcióra.

A közigazgatásban dolgozók országszerte hét minisztériumi helyszínen és a megyeszékhelyeken segíthettek önkéntesen és önzetlenül embertársaikon. A Heves Megyei Kormányhivatal munkatársai – a törzshivatal és a 15 szakigazgatási szerv dolgozói – Egerben, a Megyeháza Barkóczy termében tarthatták tű alá karjukat. Rajtuk kívül a Heves Megyei Önkormányzat, a megyei intézmények és a Magyar Államkincstár munkatársai közül is többen jelentkeztek donornak. A rendezvény sikeres lebonyolítását az OVSZ Eger Területi Vérellátó biztosította. A szakemberek az adatok felvétele után az ujjból vérmintát vettek, majd elvégezték az orvosi vizsgálatokat, egyebek mellett vérnyomást mértek. A véradóktól 4,5 deciliter vért vettek le, mert ez az a tartalék, amelynek hiánya az egészséges szervezetet nem terheli meg.
Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott és dr. Vagner Mátyás, az OVSZ Eger Területi Vérellátó Intézet vezetője köszönetet mond a résztvevőknek az önzetlen segítségért.