Keresés: „kezelés” (115 találat)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Augusztus 18-tól látogatható Debreczeni Zsóka – Pelcz Zoltán – Pelcz Balázs – Pelcz Benjámin kiállítása a Buttler-házban.

A megnyitón előbb Sós István alpolgármester méltatta a házaspár munkásságát, majd H. Szilasi Ágota művészettörténész elmondta: a Szilvásváradon élő házaspár – Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán – hosszú évek együttes munkájával alakította ki a kerámia és a szobrászat határmezsgyéjén létező művészi formanyelvét. Kezük által a rusztikus, samottos alapanyagból, aprólékos felületkezeléssel és csillogó fém-oxidos színezéssel légies, érzéki, de olykor drámaian erőteljes alkotások születnek. Inspirálójuk pedig az emberi kultúra évezredes mítoszainak és hitvilágának értékmegtartó üzenete.
A házaspár gyermekei, Balázs és Benjamin szintén szobrászatot tanultak, a kiállításon az ő munkáik is megtekinthetőek a Buttler-ház időszaki kiállító termében.

Forrás: Egriszín

Heves megyében is nagyon sok családot, több ezer embert érint a devizában történő eladósodás – kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke.

Az országgyűlési képviselő elmondta: Magyarországon 1,5 millió lakosnak van devizahitele, melyből 150 ezer embernek immár 90 napja lejárt határidejű a tartozása. A legtöbben 2006-2008 között vettek fel svájci frank alapú jelzáloghitelt, akkor 150-170 forintos árfolyamon. Jelenleg 270 forint körül jár az alpesi deviza árfolyama, ez 60-70 százalékos emelkedést jelent. „Az elmúlt nyolc évre” visszamutogató Fidesz-KDNP–kormány még mindig csak látszatintézkedéseket és ígéreteket tesz a mára valóban romokban heverő emberek, családok százezreinek megsegítésére – fogalmazott dr. Sós Tamás. Hozzátette: a mostani erős svájci frank az eladósodottak számára sok esetben már kétszer akkora törlesztő részletet jelent, mint amivel a hitel felvételekor számoltak. Emiatt egyre többen lesznek kénytelenek igénybe venni az árfolyamrögzítést, ami azonban katasztrofális következményekkel járhat 2015-től.
Dr. Sós Tamás véleménye szerint a kormány saját döntéseivel megy szembe akkor, amikor az igen hátrányos következményeket jelentő árfolyamgát majdani káros hatásai ellen is intézkedik: megszabja, hogy “csupán” 15 százalékot emelkedhet a törlesztőrészlet 2015-től.
A politikus kiemelte: szakemberek szerint, amennyiben nem változik a nem fizetők aránya, ez 80 ezer család esetében lesz szükség kényszerintézkedésre. Ehhez viszont közel 400 milliárd forintra lenne szükség, de csak 2 milliárd áll rendelkezésre..
Dr. Sós Tamás végül elmondta: az MSZP felszólítja Orbán Viktort, hogy azonnal szakítsa meg szabadságát és hívjon össze kormányülést a kialakuló gazdasági válsághelyzet miatt. Arra kérik a miniszterelnököt, hogy kössön új megállapodást a Magyar Bankszövetséggel és folytasson további egyeztetéseket az adósok és az önkormányzatok érdekképviseleti szerveivel, a bankadó bevételeit pedig fordítsák a válságkezelésre, illetve egy válságalap létrehozására.

Forrás: Egriszín

Hetek óta hangos a sajtó a Heves Megyei Önkormányzat csődeljárásáról. Tudatosságot feltételeznek a háttérben miszerint éppen ezt a megyét- hiszen az előző vezetés alatt a legkevésbé eladósodott megyék közé tartozott,- viszik csődbe. Nagy Imre szerint tervszerűség figyelhető meg több téren is a munkájukban, kezdve az intézményhálózatok tudatos leépítésével, a nem kötelező jellegű feladatok elmulasztásával, idősotthoni férőhelyek megszüntetésével. Véleménye szerint a Gárdonyi Géza Színház működtetéséhez szükséges feltételeket is alig teremtik meg, vagy csak óriási sajtóvisszhang után. A szociális intézményekben lakók alapvető anyagi ellátásáról több alkalommal hiányosan gondoskodtak, illetve a Heves Megye Ösztöndíjasa elnevezésű pályázatot elnyerők közül számos fiatal panaszkodott az ösztöndíjak 2-3 havi utalásának elmaradásáról – hozzátéve, hogy az előző vezetés alatt ilyen sosem fordult elő. A felelősöket előre igyekezték kinevezni, gyakran kreáltak látszólagos ügyeket, próbáltak minél hangzatosabb sajtóbejelentéseket tenni, rendőrségi ügyeket gyártani.

Az adósságrendezési eljárást elrendelő végzés ellen a jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségről is sürgősséggel lemondtak, holott a Legfelsőbb Bíróság döntése már előzőleg fel is függesztette annak jogalapját- mondta el Nagy Imre. A Heves Megyei Önkormányzat 7 milliárd forintos adósságához képest 24 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, melyről ritkán beszél a jelenlegi vezetés - állítja.  A ki nem használt, és szándékosan elmulasztott jogorvoslati lehetőség hiánya miatt, az adósságrendezési eljárást nem kerülhette el a Heves Megyei Önkormányzat.

A Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciója az adósságrendezési eljárásban elmulasztott lépések és azok következményei miatt, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán.

Szabó Róbert közleménye:

"Az mára mindenki számára világos, hogy felelőtlenségével ki okozott különösen nagy vagyoni hátrányt Heves megyének. Azt pedig sajnálom, hogy a megyei közgyűlés MSZP-frakciója ilyen botcsinálta feljelentéssel rabolja a Heves Megyei Főügyészségen és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon dolgozók drága idejét. Egyébként az adósságrendezési eljárás a Heves Megyei Bíróság döntése alapján indult. Vajon a független magyar bíróságot is feljelentik a szocialisták?

Eger, 2011. július 27.

Szabó Róbert"

Magyarországon, így megyénkben is egyre népszerűbb a motorkerékpáros közlekedés. A növekvő forgalommal egyenesen arányosan a motorosok által okozott balesetek száma és azok súlyossági foka az utóbbi időben egyre nagyobb problémát jelent. Megyénk földrajzi adottságánál fogva kedvelt célállomása a motorosoknak, a 24-es főút mátrai szakasza nagyon népszerű túraútvonal. Ma Magyarországon nagyon sokféle típusú motorkerékpárt lehet kapni. Ezek a járművek rendkívüli teljesítményre lehetnek képesek, s ezek kezeléséhez nagy odafigyelésre van szükség. Azon motorosok, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, egy-egy veszélyhelyzet bekövetkezésekor sokszor rosszul döntenek, és ez komoly sérüléseket, valamint anyagi károkat okozhat.

A motoros balesetek visszaszorítása és a motorosok vezetéstechnikai tudásának bővítése céljából a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a Megyei Baleset megelőzési Bizottsággal a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségével közösen a Vilati Bike Center támogatásával a Közlekedési Felügyelőség Egri tanpályáján („nagylaposon” a Shell töltőállomás mögött) 2011. június 11-én 09.00 órától Motoros közlekedésbiztonsági napot tart. A rendezvényen való részvétel ingyenes!

Ezen a rendezvényen részt vesznek az Egri és Gyöngyösi Rendőrkapitányság motoros járőrei, akik vezetéstechnikai bemutatót és képzést tartanak. Vezetéstechnikai tanpályát építenek, amit a rendezvényen résztvevőknek lehetősége lesz kipróbálni, a feladatokat a motoros rendőrök segítségével végrehajtani.

A rendezvényen fellép a Rétság Riders Team, akik látványos stunt-riding bemutatót tartanak.

Forrás: Police.hu

Súlyos hibát követett el a Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése, mikor tudatosan a csődeljárást választotta, a Heves Megyei Bíróság csődbiztost kirendelő végzése ellen pedig még csak nem is fellebbezett. E magatartásukkal ellehetetlenítik az intézmények működését! – állítja dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.

Ámbár a Legfelsőbb Bíróság a múlthét első napján kézbesítette a végrehajtást felfüggesztő végzését, arról egészen a múlt pénteki közgyűlésig nem lehetett tudni, a széles nyilvánosságot pedig erről a mai napig sem tájékoztatták!

Holott a Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően fontos, tulajdonképpen jogalapjában kérdőjelezi meg a Megyei Bíróság által elrendelt és a megyei önkormányzati vezetés által minden további nélkül tudomásul vett adósságrendezési eljárást.

E magatartás, e döntés már csak azért is visszatetsző, mert maga a Heves Megyei Önkormányzat fordult a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel, kérve egyúttal az eljárás felfüggesztését.

Talán illett volna megvárni a Legfelsőbb Bíróság döntését!

Eljárásuk azért is érthetetlen, mert az elmúlt év októberében, az átadás átvételkor a legkevésbé eladósodott megyei önkormányzatot és megyei kórházat vehette át az új vezetés.

Döntésük magával hozza annak konkrét veszélyét, hogy a következő években nem lehetnek jelentős fejlesztések, veszélybe kerül a kórház 5 milliárdos fejlesztése és kérdésessé válik a vár közel 2 milliárdos fejlesztése!

Dr. Sós Tamás

MSZP

"Felelősségre kell vonni a tékozlókat!": ezzel a címmel tartott sajtótájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, Szabó Róbert, valamint a közgyűlés eseti vizsgálóbizottságának elnöke, Sveiczer Sándor Péter.

Sós Tamás reagál:

"Rágalmaz a heves megyei fideszes közgyűlés

Kezd komolytalanná válni a Heves Megyei Közgyűlés ún. Eseti bizottságának munkája. Az ötvenes éveket idézően politikai megrendelésre dolgoznak. Nyolc hónapja egy helyben járnak, miközben a mindennapi munkájuk hiányosságairól kívánják elterelni a figyelmet. Sportot űznek a feljelentésekből, jelentős összegeket költenek vádaskodások előkészítésére, melynek eredményeként látszatfeljelentéseket tesznek kommunikációs célból.

Az elmúlt években számtalan feljelentés született a heves megyei Markhot Ferenc Kórház ügyében. Mindezek azt bizonyították, hogy nem történt jogsértés, szabályoknak megfelelően járt el a korábbi megyei közgyűlés. A jelenlegi fideszes közgyűlés által vitatott négy kérdésben a döntések mögött pénzügyi, jogi, szakmai előkészítés és közgyűlési döntés volt.

Az eddigi kommunikációjuk sem vitatta a 160 millió forint indokoltságát. A jelenlegi vezetés aggodalmát nem érzékelem a kórházi fejlesztés 5 milliárdos kezelésében, a múlt heti meggondolatlan döntésük is ezt igazolja.

A korábbi vezetés munkájának eredményességét jól mutatja, hogy október óta közel 100 főt tudtak felvenni a Markhot Ferenc Kórházba, ami azt igazolja, hogy más kórházakhoz viszonyítva legkevésbé eladósodottakhoz tartozott az átvételnél a Heves Megyei Önkormányzat Kórháza.

Az ez év végi várható hiányok kezelése sokkal fontosabb feladat lenne, mellyel a jelenlegi vezetés adós a megyének.

Többek között nem felel meg a valóságnak az sem, hogy saját hatáskörben döntöttem 160 millió forint odaítéléséről a kórház számára, és a múlt héten megjelent 280 millió forint sorsáról sem. Az ezeken túl is elhangzott vádak okán, személyiségi jogaim súlyos megsértése miatt az összes polgári és büntetőjogi eszközt igénybe kívánom venni igazam védelmében. Ennek érdekében feljelentéssel élek a Heves Megyei Közgyűlés vezetése ellen.

Sós Tamás,

országgyűlési képviselő"

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Az egri Polgármesteri Hivatal tájékoztatja a lakosságot, hogy a Városgondozás Eger Kft. a közterületeken található vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres kezelést a rajzások figyelembe vételével 2011. május 4-e és május 12-e között, a késő esti óráktól hajnalig, 22.00 óra és 3.00 óra között végzik, az időjárási tényezők figyelembe vételével.

A permetezéshez a következő szereket használják: Mirage 45 EC, Rimon 10 EC, melyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje 0 nap. A gesztenyefák védelmére szolgáló vegyi anyagok a méhekre nem, de a vizekre veszélyesek.

A Polgármesteri Hivatal kéri az egri lakosokat, hogy a megadott időpontokban a gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a környéken lakók az ablakokat zárják be éjszakára, és a fák alatt ne parkoljanak autóikkal.

Olyan feszültségpont az országban a gyöngyöspatai helyzet, amelyben a magukat demokratikusnak mondó pártoknak szót kellene érteni – kezdte csütörtöki egri sajtótájékoztatóját Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt előző elnöke.

Lendvai Ildikó kitért arra az aggasztó momentumra, hogy a kormány nem hoz össze egy válságkezelő kerekasztalt, ahol a Jobbik kivételével az összes párt, civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel kiegészülve próbál megoldást találni a kialakult helyzetre.

A mai napon nyújtotta be az MSZP országgyűlési frakciója az Országgyűlés elé azt a határozati javaslatot, melyben az azonnali megoldási lehetőségekre, valamint a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet rövid és hosszabbtávú kezelésére támasztanak alternatívát a különböző szociális nehézségek enyhítésére vonatkozó javaslatokkal.

-         Tarthatatlan a rendőrség lejáratása, azonnali tárgyalások szükségesek a rendvédelmi szervekkel és ugyancsak azonnal le kellene állítani az ellenük folyó megszorító intézkedéseket. A költségvetési megtakarítások nem terjedhetnek ki a rendőrségre, oldják fel az erre vonatkozó 30-40 milliárdos zárolást- tette hozzá Lendvai Ildikó.

Az MSZP által beadott országgyűlési határozati javaslat tartalmazza a településőri program helyreállítását – hiszen Lendvai Ildikó szerint senki nem hordhat polgárőri álruhát, pláne nem arra, hogy a rendet bontsa. Szociális intézkedések terén a javaslat tartalmazza a közmunka 8 órás rendszerű visszaállításának lehetőségét, ill. az arra vonatkozó „felszólítást”.

Az MSZP álláspontja szerint az új Alaptörvény nem ad garanciát a legalapvetőbb szociális ellátásokra sem, ill. a megmaradó szociális ellátásokat társadalmi munkához kötheti a leírtak alapján. Nem csak a szociális jogokat, hanem a demokráciát is korlátozza, és a legszegényebbektől vehet el még többet.

Lendvai Ildikó hozzátette, hogy az MSZP támogatja a kormány mindazon intézkedését, amely a gyöngyöspatai és az ahhoz hasonló helyzet kezelésére vonatkozik. Ezért kérik a ma beadott határozati javaslat minél előbbi megtárgyalását is.