Keresés: „nyugdíj” (158 találat)

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Bíznak a kormánypártiak Sós Tamásban? A kormány befogadta Mesterházy Attila és heves megyei MSZP első emberének azon módosító indítványát, amely kimondja, hogy ”a nyugellátást havonta, a magyar törvényes fizetőeszközben kell folyósítani”.

Az MSZP elnök-frakcióvezetőjének és szakpolitikusának kezdeményezése megakadályozza, hogy a kormány önkényesen átírja a nyugdíjkifizetés mai szabályait, például úgy, hogy a jövőben a nyugdíjak egy részét is Erzsébet-utalványban fizethesse – áll a megyei szocialisták közleményében.

"A javaslat elfogadása az MSZP nyugdíjvédő politikájának sikere. A teljes győzelem ugyanakkor még messze van, hiszen a nyugdíjrendszer szétverését, a rokkantnyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak vagy bármilyen más nyugdíj elvételét továbbra is elfogadhatatlannak tarjuk. Emellett továbbra sem tudjuk, hogy a nyugdíjrendszerben történt pusztítás után milyen modellt kíván bevezetni a kormány; képes-e a nyugdíjak értékállóságát és fedezetét garantálni? A Magyar Szocialista Párt, ahogy eddig, úgy a jövőben is azon lesz, hogy határozott gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseivel megvédje a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat” – hangsúlyozzák.

Fotó: MTI

A Közgyűlés május 23-i ülésén összesen hét intézmény: három óvoda és négy általános- illetve középiskola vezetőinek megbízásáról döntött.

A hét közül csupán egyetlen esetben - nyugdíjazás miatt - történt személyi változás: a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatónője, Matúzné Nagy Ildikó már 2011 szeptemberében bejelentette, hogy a következő tanévtől átadja helyét. Utódja a szerdai testületi döntésnek megfelelően Kerekné Fábri Eufrozina eddigi igazgatóhelyettes.

A fentieknek megfelelően a következő intézményvezetők megbízatását öt évvel meghosszabbította a Közgyűlés:
Benedek Elek Óvoda (Vallon utca 4.) - Gál Judit
Ney Ferenc Óvoda (Ifjúság utca 7-9.) - Csományné Pós Judit
Szivárvány Óvoda (Kertész utca 38.) - Felföldiné Szabados Ágnes
Hunyadi Mátyás Általános Iskola - Bodnár Gábor
Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola - Kékesi László
Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium - Borbély András

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP

A napokban zajlott városunkban a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének beszámolója és tisztújító küldöttgyűlése, valamint a Vöröskereszt világnapja alkalmából megtartott ünnepség is.

Gortva József megyei igazgató a hosszúra nyúlt éves beszámoló alkalmával elmondta, hogy szervezetüket is elérte a gazdasági válság. Rendkívül nehéz évet zártak, hiszen egyre kevesebben adakoznak, és egyre több embernek lenne szüksége segítségre.  Az 1881 óta működő szervezet stratégiai tervet dolgozott ki. Céljuk hogy minél több pályázaton induljanak és nyerjenek. Sikerként könyvelhető el a véradásszervezői tevékenységük, mely idén elérte a 18 000 véradót. Május 8-án ünneplik a Vöröskereszt világnapját, melyre a beszámoló után emlékeztek meg. A meghívott vendégek között volt Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki a Vöröskeresztes önkéntesek empátia készségére és segíteni akarására hívta fel a figyelmet beszédében. Kiemelte, a társadalom fejletségét fémjelzi, hogy hogyan bánik az elesettjeivel.

Az idén nyugdíjba vonuló Matúzné Nagy Ildikó a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola igazgatója, a Vöröskereszt ifjúsági szervezetének munkájára hívta fel a figyelmet. Az ünnepség végén öten bronz, négyen ezüst, és egy személy arany fokozatú kitüntetést vehetett át Ketten kaptak dicsérő oklevelet, ketten elismerő oklevelet és egy személyt kiváló véradásszervezői munkájáért tüntették ki.

Forrás: Egriszín

Több mint 500 ezer gyermek jövője van veszélyben- állítják a szocialisták. Sós Tamás, az MSZP Heves Megyei elnöke szerint a Start számlák és a babakötvények tervezett államosításával a fiatalok jövőjét kockáztathatja a jelenlegi kormány.

Közel fél millió fiatal jövője forog kockán a kormány döntései miatt- állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja. Az Erzsébet kártyák kibocsátásával tönkretehetik a kiscsaládosok életét, korlátozhatják azokat. A GYED, GYES illetve az egyéb lakhatási támogatásokat ugyanis az Erzsébet kártyával helyettesíti a kormány. Ezzel a lépésével azonban a szegény családokat kívánja irányítani a kormány, akik „képtelenek a pénz beosztására”.  Úgy véli: a kormány egy olyan rendszert akar kiépíteni, amelyben a gazdag család három gyermeke többet ér, mint a szegényé. Korózs szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe azt, hogy piacgazdaságban élünk, amelyben kulcsfontosságú szerepet játszik a pénz. Úgy véli: a pénz megléte nélkül nem lehet élni egy piacgazdaságban, a szocializmus időszakában lehetett, az állami kórházak, óvodák lehetővé tették, hogy kevés pénzből is fenn tudja magát tartani egy család. Ebben az időszakban azonban képtelenség, hogy egy kártya helyettesítse a pénzt. Ahogy Korózs fogalmaz: „ az Erzsébet kártyával nem lehet a gyermekeknek buszbérletet venni, az osztálypénzt kifizetni, tanszereket beszerezni”. Úgy véli, a fiatal generációt próbálja ellehetetleníteni a kormány ezekkel a lépésekkel.

Sós Tamás elmondta: a Start számla és a babakötvény államosításával megfosztják a fiatalokat a jövőjüktől, a magánnyugdíj-pénztárak elvételével pedig az aktív dolgozók jövője is kockán forog.

„Ilyen rendszer még nem volt a magyar történelemben, mint az Orbán Viktor rendszere”- foglalta össze Korózs Lajos.

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet "Az Egri Vár az egrieké!" címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek