Keresés: „patak” (123 találat)

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Januárban megkezdődött a patakmeder rekonstrukció és kerékpárút építés kivitelezése, a Belváros rehabilitáció 25 projektelemének egyik eleme. A két összefüggő munka közül a mederrekonstrukció az Eger patak 650 méteres hosszán zajlik az Árva köz és a Kossuth utca között, amelyen belül 500 méter hosszban épül kerékpárút a meder jobb oldalán. Utóbbi bekerülési költsége 60.000.000 Ft.

Civilek, politikusok, hozzáértők és magukat hozzáértőnek mondók vázolták a közelmúltban érveiket és ellenérveiket.

Az ellenzők egyik legfontosabb felvetése szerint a bringaút nem lesz használható a patak magas vízállása esetén.

A március végi csapadékos időjárás megemelte a patak szintjét, a nagy mennyiségű víz több helyen kimosta a még csak készülő út alapját. Felvételeink április első napján készültek.

Ha Önnek is vannak felvételei, melyeket megosztana, küldje el a tv@agriatv.hu címre.

Egy 24 éves gyöngyösi férfi vesztette életét a Gyöngyös patakban.

Egy, a 3. számú úton közlekedő autóbusz vezetője vette észre reggel a patakban lévő autót, ő értesítette a rendőrséget.

A személygépkocsi a gyöngyöshalászi kereszteződéssel szemben, a főutat keresztezve hajthatott a patakba. Ott nekicsapódott a betonnak, majd oldalára fordulva állt meg a közel másfél méteres vízben. A gépkocsi vezetőjét az ülésben találták meg.

A gyöngyösi tűzoltóknak nem volt megfelelő eszközük a kocsi kiemeléséhez, ezért Miskolcról érkezett speciális daru.

A helyszínelés és a kiemelés idejére teljes útzár volt a 3. számú főúton.

A baleset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják.

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI

Eger belvárosában a patakmederben történő építkezés közben került elő a második világháborús eszköz, pénteken 11 óra után.

A munkások egy géppel fordították ki, értesítették a rendőrséget, azok pedig a tűzszerészeket.

A sáros  eszközről sokáig azt hitték, hogy egy taposóakna, ezért  a tűzszerészek lezáratták a környéket száz méteres sugarú körben, illetve kiüríttették a környék házait, a patak melletti iskolát. Mint kiderült, egy  géppisztoly dobtárát találták meg a munkások. Az éles lőszerekkel teli tárat elszállították a helyszínről , a lezárást fél 4 után megszüntették.

Rendkívül sajnálatosnak tartjuk, hogy közleményünkre agresszív és kioktató hangnemben kaptunk kitérő választ. Megértjük, hogy nehéz beismerni, hogy százötven millió forintért épít a város egy kerékpárutat és kotor patakmedret, miközben létezik sokkal egyszerűbb és takarékosabb megoldás.

Sajnálatosnak tartjuk azt, hogy a városvezetés a közleményében azt sugallja, hogy a tiltakozás elkésett, holott jóval a szerződések aláírása előtt több kerékpáros és környezetvédő civil szervezet jelezte, hogy nem értenek egyet a kerékpárút ilyen megvalósításával.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a városvezetés a civilekkel való valódi párbeszéd hamis képét akarja magáról láttatni. Vagy a civilek csak addig jók, amíg szép szavakat mondanak, esetleg ha hallgatnak?  Miért nem akar emlékezni a városvezetés a helyi sajtóban tett több jelzésre, nyilatkozatra?

A Lehet Más a Politika évek óta következetesen jelezte, hogy problémásnak tartja a megvalósítást. Reméljük, hogy a város vezetése emlékszik a városi nagyberuházások tárgyában tett interpellációnkra, emlékszik a közgyűlési felszólalásokra, emlékszik arra a kiadványra is, amit szintén 2011-ben adtunk át a képviselőknek és emlékszik arra is, hogy alternatív javaslatokkal éltünk. A tiltakozások nem most kezdődtek.

Most is fenntartjuk álláspontunkat, hogy a belvárosi gyalogos-kerékpáros övezet kialakításával mindannyian jobban járnánk, nem is beszélve arról, hogy az így felszabaduló összegeket más, azóta törölt programelem megvalósításába forgathatta volna a város.

A fentiek tekintetében elgondolkodtató, hogy ki nem kezeli felnőttként az egrieket.

LMP Heves Megyei Szervezete

A Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete üdvözli, hogy hosszú várakozás után megkezdődtek a felújítási munkálatok Eger belvárosában. A közel ötmilliárd forintba kerülő elképzelések között szerepel az egri kerékpáros infrastruktúrát összekötő kerékpárút megépítése is. A tervek szerint a kerékpárút a patakmederben kanyarog majd az Árva köztől az Eszperantó sétányig és mintegy százötven millió forintba fog kerülni.

Egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút drága, veszélyezteti a város egyetlen zöldfolyosóját és a takarítások, karbantartások folyamatos kiadásokkal fogják terhelni a költségvetést. Többször jeleztük a városvezetésnek, hogy az elképzelés ebben a formájában pazarló és a kerékpárút nem fogja tudni betölteni a szerepét, holott létezik olcsóbb és kíméletesebb megoldás helyette. Sajnálatosnak tarjuk azt is, hogy a felújítási munkálatok tervezési szakaszában elmaradt az egriek érdemi, széleskörű tájékoztatása, kerékpáros és környezetvédelmi szakmai szervezetek javaslataira pedig nem volt nyitott a városvezetés.

A fenti okok miatt aláírásgyűjtésbe kezdtünk, mert úgy látjuk, hogy a városvezetés nem tudott vagy nem akart mindenkit meghallgatni. A petícióban kezdeményezzük, hogy a pazarló kerékpárút helyett a Belváros legyen gyalogos-kerékpáros övezet. Ez a megoldás takarékos, előremutató és okos belátáson alapul, százmilliók helyett százezrekből is kivitelezhető!

E petícióval fordulunk azokhoz az egriekhez, akik úgy gondolják, hogy ez a beruházás pazarló és értelmetlen, hogy az Eger-patak egy zöld színfolt a város közepén, és nem érdemli meg, hogy megszűnjön. Kérjük, hogy csatlakozásukkal jelezzék a városvezetésnek, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a beruházást! Természetesen társadalmi szervezetek csatlakozását is várjuk.

A petícióhoz itt lehet csatlakozni, itt lehet aláírni:

http://www.peticiok.com/gyalogos-kerekparos_belvarosi_ovezetet_egerbe

Úgy látjuk sok egrihez hasonlóan, hogy pénzügyi, közlekedési, környezet-, és természetvédelmi szempontokból egyértelműen negatív kilátásai vannak az ötletnek és a megvalósításnak, és sokáig fogja nyögni ezt a terhet a város.

LMP Heves Megyei Szervezete

Az Eger-patakért, a gyalogosokért és a kerékpárosokért!  Az értelmes együttélésért!

Személygépkocsi merült el a Laskó patakban, a Tisza-tó mellett. Az autó egy híd mellől csúszott be a vízbe. A gépjármű vezetője időben elhagyta autóját, azonban súlyos lábsérülést szenvedett. A speciális mentőknek alpintechnikával kellett kimenteniük a sérültet a patakból.

A baleset akár valóságos is lehetne, azonban a résztvevők a Katasztrófavédelem minősítő gyakorlatán vettek részt. A gyakorlaton három megye mentőcsoportjai vizsgáztak, a Heves Megyei Mátra Mentőcsoport, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bükk Mentőcsoport és a Nógrád Megyei Palóc Mentőcsoport. A 36 órás gyakorlaton összesen 150 fő vett részt.

Antal Erika, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: az első napon Verpeléten került sor a kiképzésre és a gyakorlatokra. Ott a nagy erejű viharkárok felszámolása volt a cél a mentőcsapatoknak. Az egységek speciális autómentéseket hajtottak végre, sérülteket kutattak, kutyás személykutatásokat végeztek, fákat távolítottak el gépjárművekről.

A pénteki napon a Laskó patak torkolatánál mentettek a csapatok. A vizek kártételei elleni védekező képességeiket mutatták meg a minősítőknek az egységek, majd pedig a vízből mentési képességüket is láthatták. A vízbe borult autómentésekor alpintechnikával húzták ki a sérültet, majd pedig műanyag hordók segítségével emelték a víz felszínére a járművet. A terület feltérképezésekor egy ún. quadrocoptert is bevetettek a mentőegységek, amely a levegőből készített fényképeket, megkönnyítve a mentést.

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.