Keresés: „rajz” (102 találat)

A Lehet Más a Politika egri képviselőjelöltjei ma délelőtt bemutatták a párt Eger közlekedésének fejlesztéséről szóló elképzelését, amelynek egyik legfontosabb eleme az észak-déli irányú közlekedés lehetőségeinek bővítése.

A 25-ös úton, a város fő észak–déli közlekedési tengelyén fontosnak tartanának egy hatékonyabb forgalomirányítási rendszer kialakítását, a közlekedési lámpák elhelyezésnek újragondolásával, ideális zöld hullám létrehozásával, vagy akár körforgalmak kialakításával.
Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője elmondta, hogy a jelenleg működő, autós észak–déli tengely mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy a városon áthaladó vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészt új megállóhelyek létesítésével, másrészt közvetlen Füzesabony– Szilvásvárad járattal, amely ütemesen kapcsolódhatna a fő vasúti folyosó menetrendjéhez – emelte ki a listavezető. Hozzátette, hogy elképzelhetőnek tartják közvetlen Budapest–Eger–Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.
Csarnó Ákos úgy véli, hogy a meglévő kerékpárútszakaszok már kirajzolnak egy, az Eger-patak mentén haladó, észak–déli gerincvonalat, amely vonalon a tervezett fejlesztéseket fel kellene gyorsítani, a hiányzó szakaszokat kiépíteni.
Bocsi Rita, az 1-es választókörzet LMP-s jelöltje hozzáfűzte elmondta, hogy fontosnak tartják a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, a kerékpáros-logikával történő fejlesztéseket Eger utcáinak felújításakor (pl. Arany János utca). Szeretnék elérni a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekesszékesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.
Szükségesnek tartanának egy, a teljes városra kiterjedő kerékpáros közlekedési koncepció kidolgozását, benne konkrétan megfogalmazott célokkal és kivitelezési határidőkkel. Csak indokolt esetekben ragaszkodnak önálló kerékpárutak kiépítéséhez, javasolják az egyszerűbb és olcsóbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, egyéb forgalomtechnikai módszerek alkalmazását.
Mind a vasúti és általában a közösségi közlekedés, mind a kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztését kiemelkedően fontos tekintik, mert így csökkenthető az utak zsúfoltsága, a lég- és zajszennyezettség, ezáltal pedig javulna az itt élők életminősége, egészségi állapota.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy nem értenek egyet azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítésével, amelyeket a történelmi belvárosba terveznek, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákba vonzzák, ahol forgalomtorlódást okoznak. szerintük ezáltal növekszik a levegő szennyezettsége, nő a zaj és balesetveszély, rongálják a műemlékeket és zavarják a belváros nyugalmát.

Forrás: Egriszín

„Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!” ezzel a mottóval kezdődött rendezvénysorozat Egerben az Európai Mobilitási Hét részeként, melyet Habis László polgármester nyitott meg ma délelőtt, a Városházán. A rendezvények előadásokkal szabadidős programokkal igyekeznek hosszútávú megoldást kínálni a jelenlegi helyzetben, és olyan szemléletmódot kialakítani, ami a fenntarthatóságot helyezi középpontba.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt évben rendezte meg első alkalommal, a városban működő környezetvédelmi és természetvédelmi civil szervezetekkel együtt a nemzetközi szintű rendezvénysorozathoz csatlakozva az Európai Mobilitási Hetet.
Idén, szeptember 16 és 22 között, "Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!" gondolathoz csatlakozik a rendezvénnyel, amelyen előadásokkal és az alternatív energiafelhasználásról szóló szakkiállításokkal a Dobó téren hívják fel a városlakók figyelmét Eger települési éghajlatvédelmi stratégiájának fontosságára.
„Eger, az épített örökségével, természeti adottságaival, környezetével lehetőséget is kínál, ugyanakkor egyfajta kihívás is számunkra, hogy a fenntartható fejlődés szemléletmódja jegyében közelítsünk a városfejlesztéshez, városüzemeltetéshez, a város működtetéshez.” – hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében.
A polgármester elmondta, hogy az elmúlt időszakban tett lépések közé tartozik a város kerékpár-úthálózatának fejlesztése, amely a jövőben folytatódhat. A kerékpárutak kapcsán a polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy az idén a város körülbelül 800 méter kerékpárutat épít, s emellett a közösségi közlekedés fejlesztése is fontos feladat, amihez az Agria Volán és a MÁV szakembereivel történt egyeztetések kapcsolódnak. A héten aláírt megállapodás kapcsán a MÁV bekapcsolódhat a helyi és a térségi tömegközlekedésbe.

"Közlekedj okosabban, élj egészségesebben!" Európai Mobilitási Hét Egerben - program:

Versenyfelhívás - "Biztonságosan bringával az iskolába!" 2010. szeptember 16-17-én

Szeptember 16. csütörtök - NYITÓ NAP

09.00 - 13.00 Előadás a fenntartható fejlődés jegyében
Helyszín: Polgármesteri Hivatal, Díszterem (Eger, Dobó tér 2.)

09.00 - 09.10  Megnyitó: Habis László, Eger MJV polgármestere
09.10 - 09.40  Éghajlatváltozási Stratégia
Kerekes György, Települési Éghajlatvédelmi Stratégia (TÉS) koordinátora
09.40 - 10.10  Kényszer vagy lehetőség? Energia- és környezettudatos építészet
Kormos Gyula építész, épületenergetikai szakértő, Bástya Építész Kft.
10.10 - 10.30 Települési energiagazdálkodás - sikeres települési energetikai beruházások  Magyarországon - Tóth Nelli önkormányzati energiagazdálkodási projektvezető, Energiaklub
10.30 - 10.50  Jövőkereső - AZ NFFT jelentése a magyar társadalomnak
Mayerné Hajtman Ágnes, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

10.50 - 11.15  Szünet

Energia megtakarítási lehetőségek a lakossági hőenergia felhasználásban,
megújuló energiaforrások, környezetbarát fűtési rendszerek

11.15 - 12.15 Fa, fa apríték, pellet tüzelés - Gazdapusztai Gyula, Viessmann Fűtéstechnika Kft.

12.15 - 12.45  Energiahatékony építés, felújítás, környezettudatos rendszerek a hőforrástól a hőleadóig - Dandár István, REHAU Kft.

12.45 - 13.15  Kondenzációs technika és napkollektoros rendszer racionális kialakítása
Ceglédi Zoltán, Vaillant Kft

13.15 - Zárszó: Kerekes György,  TÉS koordinátora

Moderátor: Grószné Urbán Éva

14.30 - Hunyadi Mátyás Általános Iskola épület energiahatékonysági tábla-avató
Átadja: Habis László Eger MJV polgármestere
09.00 - 16.00 Kiállítás
Megújuló energiaforrások, környezetbarát fűtési rendszerek
Ökocimkés termékekkel a környezetért (Környezettudományi Központ, Budapest)
Helyszín: Dobó tér

10.00 - 18.00 "HULLADÉK ÚJRAHASZNOSÍTÁS" ROADSHOW
Öko-Pannon Nonprofit Kft.
Utazó kiállítás - alternatív jövőkép egy tisztább, környezettudatosabb életmód lehetőségére - programjában: interaktív játszótér, kiállítás, műsorok

17.00 - "Öko-riadó" - az Alma Együttes zenés műsora
Helyszín: Dobó tér
Szeptember 17-19. péntek-szombat-vasárnap - Eger Ünnepe
Az egri civil szervezetek rendezvényéhez kapcsolódva:

Szeptember 18. szombat - "Autó nélkül Eger Ünnepén"
Ideje: 2010. Szeptember 18. ( szombat )  9-13 óráig.
Helyszíne: Felsőváros, Balassi Bálint Általános Iskola, Eger, Malomárok u. 1.

Program:
9.00-9.15 Megnyitó

Szakmai programok:
9.15-10.45 Kerékpáros ügyességi verseny
10.00-10.45 Kerékpáros kressz TOTO
10.45-11.00 Kerékpártúrát megelőző bemelegítő torna
11.00-13.30 Kerékpár túra Almárba a Pálos Kolostos romhoz

A TOTO-t kitöltő, a kerékpáros ügyességi versenyen, a túrán résztvevők apró ajándékot kapnak

Kiegészítő programok:

9.15-12.00
Hagyományos utcai játékok, rajzolda

ugró iskola, ugráló kötél
karika, roller, labda

9.30-10.45 Repüllő modell bemutató, papír modell készítés
9.30-10.45 Csiribiri Kézműves Műhely

A Program szervezői:
Agria Speciális Mentők, Baba-Mama Alapítvány, Dobó István Nyugdíjasklub, Ezüstidő Szabadidős Egyesület, Forrás DSE, Lenkei János DSE, Sirály Modellező Klub, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Bringaut Közhasznú Egyesület
Szeptember 19. vasárnap - "Kerékpárral a Lázbérci-tó körül"

„KÖZLEKEDJ TERMÉSZETBARÁT MÓDON!”
Kerékpártúra Szilvásváradról a Lázbérci-tóhoz az Európai Mobilitási Hét (szeptember 16-22.) és az Európai Autómentes Nap (szeptember 22.) alkalmából
Szeptember 20. hétfő - "Lehet így is!!!"

09.00 - 15.00  Kiállítás
Elektromos autók kiállítása
Euro 5 alacsonypadlós környezetbarát autóbusz
Helyszín: Dobó tér

Előadások - Polgármesteri Hivatal, Díszterem

10.00 - 10.05  Köszöntő
10.05 - 11.00  Az  ELMA 02 elektromos autó prototípus bemutatása
Dr. Bednár András, tanácsadó és szóvivő, TZ-ELMA Zrt.

11.15 - 11.40 Város és közlekedés
Völfinger Balázs, közlekedésmérnök, Agria Volán Zrt.

11.40 - 12.00 Kerékpárosok beilleszkedése a települési közösségi közlekedésbe
Oláh György, elnök, Bringaút Közhasznú Egyesület

Előadások - EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház (Eger, Bartók tér 6.)

14.30 - 16.30 Thai Baba és Női Masszázs előadás és bemutató
Demeter Orsolya, okleveles thai masszőr
Az előadás után ingyenes masszázs és tanácsadás.

16.30. - 18.30   Mosható pelenka! - Miért jó a babának, a környezetnek és a pénztárcánknak?
Kada Éva, mosható pelenkázó anyuka

Szeptember 21. kedd - Mozgásprogram Felnémet városrészben
"Ne csak nézd, csináld!" - Mozgásprogram Felnémeten

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és több egri civil szervezet az Európai Mobilitási Hét keretében 2010. szeptember 21-én délután "Ne csak nézd, csináld!" címmel mozgásprogramot szervez a Pásztorvölgyben.
A program keretében ingyen próbálhatják ki a mozogni, kikapcsolódni vágyók az alábbi sportokat, mozgásokat:
Pilates, Alakformáló aerobik, nordic walking, taoista tai chi, jóga, kötélugrás
A sportok mellett ingyen egészségügyi szűrővizsgálatokkal várja a lakosokat az ÁNTSZ Kistérségi Intézete.

Szeptember 22. szerda - Európai Autómentes Nap

Autómentes Nap a Felsővárosban - "Gyalogmanók a környezetért"
Helyszín: Malomárok utca - Vallon út és a Match Áruház mögötti lezárt útszakasz

09.00 - 13.00 Környezet- és természetismereti játszóház (BNPI, MME)
Ügyességi és tudáspróba akadálypálya, hagyományos utcai játékok
Környezeti tanácsadó sátor, környezetbarát termékek, ökolábnyom számítás
10.00 és 11.00 Babszem Jankó Gyermekszínház előadása
10.00. - 12.00 Babahordozó eszközök bemutatója

11.00 - 12.00 Piknik és beszélgetés a kendőn: Babahordozás a pszichológus szemével
Vendég: dr. Héjja-Nagy Katalin, pszichológus, főiskolai oktató

11.00 - DEÁK FERENC ÚT FELÚJÍTOTT ÚTSZAKASZÁNAK ÁTADÁSA

PROGRAMOK A Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégiumban
Eger, Bem tábornok tér 3.

15.00 - 15.30  Kerékpározás az új KRESZ tükrében - Oláh György, Bringaút Egyesület
15.30 - 16.00  Mit tegyünk, ha kerékpárral balesetet szenvedünk?
16.00 - 17.00  Mozgás másképpen! - Egri Gördeszka és Extrém SE

17.00 - 18.00 CRITICAL MASS - EGER
Kerékpáros felvonulás a város forgalmasabb utcáin
Gyülekező: Dobó tér
Érkezés: Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola
18.00 -Koncert: Kossuth Zenekara
A felvonulást rossz idő esetén is megtartjuk!

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Második alkalommal rendezi meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban működő civil szervezetekkel közösen az Európai Mobilitás Hét keretében az Autómentes Napot szeptember 18-án, ezúttal a felsővárosi Balassi Bálint Általános Iskolában. Az idei programban kerékpártúra, ügyességi verseny, repülő modell bemutató, kézműves műhely várja az érdeklődőket.

„Autó nélkül Eger Ünnepén” Ez a mottója az Európai Mobilitás Hét keretében megrendezett Autómentes Napnak. A rendezvény igyekszik felhívni Eger és környéke lakosságának figyelmét a klímaváltozás problémájára, a személygépjárművek üvegházhatást kiváltó és így az éghajlatváltozást felgyorsító hatására.
A gépjárművek által kibocsátott gázok meglehetősen rossz hatással vannak a lakosság egészségügyi állapotára és életminőségére.

Az Agria Speciális Mentők, a Baba-Mama Alapítvány, a Dobó István Nyugdíjasklub, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület, a Forrás DSE, a Lenkei János DSE, a Sirály Modellező Klub, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és a Bringaut Közhasznú Egyesület öszzefogásában létrejött rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy az emberek megismerhessék a fenntartható életmód lehetőségeit, valamint a városi természet- és emberbarát közlekedési módokat. A környezetvédelmi szándék egyaránt vonatkozik a települések miliőire és az emberek egészségét, életminőségét befolyásoló tényezőkre, a levegő minőségére, a zajra, a közúti biztonságra, az utcák tisztaságára, a parkok állapotára.

A Mobilitási Hét programját minden évben szeptember 16 és 22 között rendezik meg. Az esemény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy felhívja a figyelmet a városi közlekedésben a túlzott autóhasználat helyett a környezetbarát alternatívákra, a szokások megváltoztatásának szükségességére. A szervezők célja, hogy fenntartható közlekedési stratégiák kidolgozására ösztönözzék a döntéshozókat. Az akció alkalmat ad arra is, hogy az emberek elgondolkodjanak életmódjukról, hogy valójában mire is szolgálnak a városi utcák, hogyan fejlődik a közlekedés. A szakemberek feladata a jövőre nézve, hogy megvitatassák a városok előtt álló kihívások konkrét megoldási módjait.

Az Autómentes Nap programja

Az év szlogenje:   Közlekedj okosabban, élj egészségesebben
Ideje: 2010. Szeptember 18. ( szombat )  9-13 óráig.
Helyszíne:  Felsőváros, Balassi Bálint Általános Iskola, Eger, Malomárok u. 1.
9.00-9.15 Megnyitó

Szakmai programok:
9.15-10.45     Kerékpáros ügyességi verseny
10.00-10.45     Kerékpáros kressz TOTO
10.45-11.00     Kerékpártúrát megelőző bemelegítő torna
11.00-13.30     Kerékpár túra Almárba a Pálos Kolostos romhoz
A TOTO-t kitöltő, a kerékpáros ügyességi versenyen, a túrán résztvevők apró ajándékot kapnak
Kiegészítő programok:
9.15-12.00     Hagyományos utcai játékok, rajzolda
- ugró iskola, ugráló kötél
- karika, roller, labda
9.30-10.45   Repüllő modell bemutató, papír modell készítés
9.30-10.45   Csiribiri Kézműves Műhely

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A Városháza Dísztermében aláírták Eger és Munkács polgármesterei a két település közötti testvérvárosi megállapodást.

A város közhivatalnokainak és közszereplőinek rendezett fogadáson az aláírás előtt Habis László polgármester köszöntötte a 20-án kitüntetetteket, és méltatta munkásságukat. Megköszönte dr. Nyitrai Zsoltnak is, hogy támogatta és segítette őt azután, miután megválasztották országgyűlési képviselőnek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő utalva a manapság éles politikai ellentétekre kiemelte, hogy azokat is, akik megjelentek a fogadáson, sokkal több szál köti össze, mint amely közéjük áll, vagy közéjük állhat. Az idei augusztus 20-át azért is nevezte kiemelten fontos eseménynek, hiszen jelképesen ezen a napon lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény. Ezzel véleménye szerint nyitottunk a magyarság és Európa felé. Említette azt is, hogy a következő évben, amikor az Európai Unió soros elnökei leszünk, politikailag és nem csupán földrajzilag is Európa közepe lehetünk.

Balázs István hivatalvezető rövid köszöntőjét követően írták alá a hivatalos dokumentumait a testvérvárosi kapcsolatnak. Habis László polgármester is kiemelte a kettős állampolgárságról szóló törvény életbe lépésének fontosságát. S külön örömét fejezte ki, hogy ezen a napon jött létre hivatalosan a határon túli Munkáccsal az együttműködés. Lengyel Zoltán, Munkács első embere elmondta, hogy meglepően gyönyörűnek találja Egert. Természetesen ő is örül a tegnap beiktatott törvénynek, azért is, mert városukban is jelentős a magyar lakosság száma. Van magyar iskola és óvoda is, illetve a képviselő testületüknek két magyar is tagja. Lengyel Zoltán az aláírás után átadott Habis Lászlónak egy képet, amely Munkács várát ábrázolja.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

Az Egri Lokálpatrióta Egylet sajtótájékoztatót tartott a Fáklyás Királyköszöntő Ünnepségéről, bemutatták az Eger Csillagai jelöltjeit, az új honlapot és a szeptemberben megjelenő Egri séták nemcsak Egrieknek c. kiadványt.

Az Uránia Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón Habis László polgármester, az ELE elnöke beszédében kiemelte a megújult honlap jelentőségét, amely által naprakész tájékoztatást tudnak adni az egyletben folyó munkákról, rendezvényekről. Fontosnak vélte az Egri séta Egrieknek népszerű rendezvénysorozat szeptemberben megjelenő kiadványát, amely nemcsak az egrieknek szól majd. Hangsúlyozta a tehetségek és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó intézmények, szervezetek az Eger Csillagai program keretében történő díjazását.

Az új honlapot maga a készítő, Lombeczki Péter mutatta be. Felhívta a figyelmet az oldalon található önkormányzati képviselőjelöltek képpel és rövid életrajzzal ellátott listájára. Külön érdekesség, hogy az oldal több nyelven is olvasható a Google fordítóprogram segítségével, valamint az oldalsávon a kedvelt közösségi portálokon is megosztható. Valamint az Egerrel kapcsolatos legfontosabb linkek és weblapok elérhetők a webes felületen. Az Eger Csillagai szavazólap pedig kivételesen csak az egyesület oldalán lesz elérhető.

Dr. Renn Oszkár tartott rövid tájékoztatást az induló kötetről. Elmondta, hogy bár a séták hangulatát nem adja vissza a könyv, az mégis heterogén szemléletet nyújt az olvasóknak. Várhatóan Eger Ünnepén jelenik majd meg. Habis László átvéve a szót, megköszönte az egri értelmiségiek önzetlen munkáját.

A holnapi Fáklyás Királyköszöntő Ünnepség kapcsán elhangzott, hogy már idén is kiemelt szerepet szánnak a műsorban a helyi tehetséges fiatalok számára. Ezt a törekvést erősítve egy egész tanévet átfogó tehetségkutató versenyt szerveznek, amelynek döntősei színesítik a lokálpatrióták által majd jövőre is az ünnepség kínálatát.

Forrás: Egriszín

Az egri Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteménye is részt vesz a Magyar Dal Napja eseményén. A zenei részleg egy kiállítással készül a magyar zenekultúrát ünneplő alkalomra.

A Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteménye egy kiállítást tervez a Magyar Dal Napjára, ami a rendezvény kitalálójával,  Presser Gáborral kapcsolatos dokumentumokat mutat be.
A könyvtárban várják a vállalkozó kedvű zenebarátok rajzait, karikatúráit, fotóit mindennel kapcsolatban, ami Presser Gáborral összefüggésbe hozható (Presser Gábor, LGT, Padlás, Képzelt riport…stb.). Az eseményen a műveket, relikviákat kiállítják, illetve a nap folyamán slideshow formájában vetítik.
A rajzokat, fotókat a zeneikonyvtar@gmail.com címre várják.

Forrás: Egriszín