Keresés: „sír” (102 találat)

Az utóbbi időszak rendkívül csapadékos időjárása és a hóolvadás következtében megcsúszott a temető melletti rézsű Szajlán.

A domboldalon végigfutó aszfaltborítású úton hatalmas törés keletkezett a napokban. Szerencsére a káreset bekövetkezésekor sem jármű, sem gyalogos nem tartózkodott az úttesten, így sérülés nem történt. A rézsű elmozdulása nem érintette közvetlenül a temetőben található sírokat, de amennyiben újabb földcsuszamlás következne be az vélhetően már a közeli síremlékekben is kárt okozna.

Az anyagi kár jelentős, hiszen helyre kell állítani az úttestet és meg kell akadályozni a domboldal további mozgását. A település önerőből nem képes finanszírozni a helyreállítást, ezért az előre nem látható természeti vagy más erők által okozott károk helyreállítására létrehozott alap terhére vis maior támogatást nyújtottak be - tájékoztatott Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (HMKVI) sajtószóvivője.

A település lakói szerint az elmúlt nyáron már megerősítették a domboldat, közel 16 millió forintból.

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Percek alatt söpört végig Tarnaleleszen a vihar, mégis milliós károkat okozott. A pusztításban számos fa megsérült, a falu nemrégiben felújított temploma szintén nagy károkat szenvedett. Személyi sérülés nem történt, köszönhetően a gyors levonulásnak.

Tarnalelesz lakói is megdöbbentek a csütörtök hajnali viharon. A pusztítás hajnali négy óra után kezdődött, a helyiek szerint közel 20 perc alatt végigsöpört a falun. Bár rövid ideig volt jelen, mégis milliós nagyságrendű veszteséget okozott a Heves megyei falunak.

Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere mutatta meg a károkat, amelyek a templom és a temető környékén keletkeztek. A domboldalon lévő, újonnan felújított templom több százezres veszteséget szenvedett a viharban. Nemcsak a tetőszerkezete sérült meg, de a tetején lévő betonkereszt is ledőlt onnan. A szerencsének és a gyors beavatkozásnak köszönhetően azonban nem történt személyi sérülés, a katasztrófavédelem szakemberei azonnal a helyszínre siettek. Szintén a domboldalon lévő temetőben keletkezett milliós veszteség. Számos sírhely megrongálódott a nagy erejű szélben, kettétörve vagy eldőlve találtak rájuk a hozzátartozók. A polgármester elmondása szerint több millió forint lehet a kár. A temetőben már a kora reggeli órákban sok közmunkás dolgozott, a pusztítást próbálták eltakarítani.

A hirtelen szél nemcsak a sírhelyek környékén okozott problémát. Méteres fákat csavart ki, telefonvezetékeket rongált meg, tetőcserepeket fújt le. A patakparton tövestül tépte ki az ép fákat, lakóházakat és emberi életeket veszélyeztetve ezzel.

A polgármester elmondása szerint ekkora szélvihart még nem láttak a falu lakói. Tarnalelesz vezetősége a kora hajnali órákban megkezdte a károk felmérését, a közmunkások segítségével hamar újraállítják a rendet. A pusztítás azonban nem új fogalom a falu életében, az elmúlt évben több ezer m3 fát tett tönkre a hirtelen jött vihar.

AZ MSZP sajtóközleménye:

"A fiatal felnőttek, pályakezdők közül sokan kilátástalannak látják a helyzetüket Heves megyében. Nem tudnak elhelyezkedni, nincs új munkahely, sőt a már meglévők számát is jelentősen csökkentették – hangzott el az MSZP Heves Megyei Területi Szövetség székházában tartott pénteki sajtótájékoztatón, ahol Török Zsolt az MSZP szóvivője és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő tájékoztatta a sajtó képviselőit a Heves megyében is aggasztó helyzetről.

-          A munkahelyteremtés hiánya leginkább a pályakezdőket érinti. Heves megyében – ahogy az ország többi részén is – a 18-29 éves korosztály közel fele gondolkodik azon, hogy külföldön vállalna munkát, ott telepedne le. Az elmúlt húsz év során sosem volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma – kezdte dr. Sós Tamás.

Nem csoda a fenti statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Heves megyében az elmúlt év azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma, amely így eléri a 14,8 százalékot, messze túlszárnyalva az országos átlagot. A megye lakossága egyébként is folyamatosan csökken a magas halálozási szám miatt, ám az innen elvándorló fiatalok aránya is igen magas.

-          Heves megyében ez év tavaszán több mint 2 ezer pályakezdő állástalan embert tartottak nyilván, ez 5,5 százalékkal magasabb arány, mint 2011-ben. Az Orbán-kormány két dolgot ajánl a fiataloknak: vándorbotot vagy koldusbotot. Előbbinek köszönhető az igen magas elvándorlási szám, utóbbival esetben pedig a szakma nélkül itthon maradt fiatalokat sújtja a FIDESZ-KDNP- kormány – ecsetelte Török Zsolt. Hozzátette, látszik, hogy ma csupán a fideszes politikusok gyermekeinek nyílik lehetőség a „zsíros” állások elnyerésére, közpénzekhez való hozzáférésre.

A szakképzett, kvalifikált fiatalok közül növekszik azoknak a száma, akik külföldön könnyebben találnak állást, jóval magasabb fizetésért. Főbb területek az egészségügy, ezen belül az orvosok, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus-idegenforgalom, mezőgazdaság. A legtöbb magyar ezeken a területeken helyezkedik el külföldön. Főként Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, Olaszországban. Nem ritka, hogy a kiszolgáltatottságot vállalva a fiatalok nem hivatalos keretek között dolgoznak ezekben az országokban. Az elmúlt időszakban 40-50 ezer honfitársunk hagyta el az országot, arra pedig nincs megfelelő adat, hogy közülük mennyien térnek vissza.

Az MSZP egy élhetőbb Magyarországot szeretne a fiataloknak kínálni, tanulási, előrelépési lehetőséggel, ennek érdekében felszólítja a megyei és országos fideszes politikusokat, hogy készítsenek cselekvési tervet. Az MSZP pedig kidolgozza a Gyere Haza! programot az elvándorolt fiatalok „visszacsábításának” érdekében."

Szabó Róbert sajtóközleménye:

A szocialisták még hátba is verték a koldusbottal a magyarokat

 

– A szocialista kormány „el lehet innen menni” elnevezésű foglalkoztatáspolitikai programja során olyan koldusbotokat osztogatott, mellyel még jól hátba is verte a magyarokat. 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kormányok megduplázták 11,4 százalékra, éppen a pályakezdőket sújtva. A Fidesz a gyökereknél kezelve a problémát, most ezért alakítja át a szakképzés és a közfoglalkoztatás rendszerét. Fontos tény, hogy a kormányváltás óta 80 000 fővel nőtt a foglalkoztatás. A vándorbotot eredményei elismeréseként Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek – hangsúlyozta az MSZP mai sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

A Vakok és Gyengénlátók Integráló és Sportegyesülete 10 éves fennállásának alkalmából rajzpályázatot hírdet "Mozgásban a látássérültek" címmel általános és középiskolai tanulók számára.

A pályázatra olyan rajzokat várnak, melyek a látássérültek hétköznapjait mutatja be, gyerekszemmel. A vidám pillanatokat  és azt, hogyan képzelik el őket sportolás közben.
A rajzokat A4-es és A3-as rajzlapra, színes ceruzával, filctollal, vízfestékkel, temperával, pasztellkrétával és zsírkrétával készíthetik el.

Beadási határidő: 2012. április 17. kedd 16 óra.

Cím: 3300 Eger, VGYSE-Civil Ház, Bajcsy Zsilinszky u 9.

A borítékra írják rá, hogy "Mozgásban a látássérültek".

A beérkezett művek 2012. április 23-tól a Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban lesznek megtekinthetők. A korcsoportok nyertesei a kiállítás megnyitóján vehetik át a díjukat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gyerekrajz-pályázatot hirdet a Valentin naphoz kapcsolódva „Szerelmes madarak” címmel.

A civil szervezet óvodás alsó- és felső tagozatos kategóriában várja a kézzel készült pályamunkákat 2012. április 13-ig. A rajzoknak azt kell megmutatniuk, hogy mennyire „szeretik egymást a madarak”, hogyan építenek fészket vagy énekelnek egymásnak. Az MME minden kategóriában a 3 legszebb, legötletesebb pályamunkát díjazza. Az eredményhirdetésre 2012. április 26-án kerül sor.

Hogyan lehet pályázni?

•    A rajzokat ceruzával, tollal, zsírkrétával, vízfestékkel és filctollal is el lehet készíteni A4-es méretben.
•    Az MME egy pályázótól egy munkát vár és kéri az egyéni munkát.
•    A rajzokat A4-es borítékban (nem összehajtva), postán kell elküldeni a MME címére (1121 Budapest, Költő u. 21.) A borítékra rá kell írni, hogy „Szerelmes madarak”.
•    A rajz hátoldalán legyen feltüntetve a pályázó neve, életkora (nevezési kategória), szülő neve, telefonszáma, lakcíme, e-mail címe.
•    Az óvodák és iskolák a gyerekek által készített rajzokat együttesen is elküldhetik részünkre, de a rajzokon ebben az esetben is szerepeljen az alkotó neve, kora és a szülő elérhetősége.

Fotó: Loki Csaba

Az Eger város közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciójában meghatározottak szerint, a Mindenszentek és Halottak napi megemlékezésekhez kapcsolódóan minden évben közös szolgálatot lát el a történelmi belvárosban és a temetők környékén a Városi Rendőrkapitányság, a Közterület-felügyelet és a Polgárőr Egyesület.

Az egyenruhások összehangolt akciójának célja a lakosság biztonságérzetének növelése. A látható jelenlét mellett a szakemberek kiemelt figyelmet fordítanak az illegális árusítások felszámolására, zsebtolvajlások és egyéb jogsértések megelőzésére, szükség esetén a szankcionálásra.
A Katona téren a hatósági jogkörrel felruházott egyenruhások együttműködnek a piac üzemeltetőivel és felügyelőivel, annak érdekében, hogy a kegyeleti időszakhoz kapcsolódó virágárusítás a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjen.
A sírkertek fenntartóival történt egyeztetések alapján péntektől keddig a temetők környékén figyelő szolgálatokat alakítanak a már említett szervek. Ezek fő feladata a gépjármű feltörések megelőzése, tettenérés esetén a bűncselekmény megakadályozása és a gyors, szabályszerű felelősségre vonás.

Október 8-án a játékos kedvű családok kémkedhettek az Egri Várban, ezzel a programmal vette kezdetét a Múzeumok Őszi Fesztiválja az egri Dobó István Vármúzeumban. A fesztiválsorozat részeként számos programmal várják az érdeklődőket.

A programsorozat részeként a játékos kedvű családok szombaton az ún. kémkedőn vehettek részt, melyen egy térkép segítségével fedezhették fel a korabeli várat.

Október 17-én tartják az Egri Vár napját, amikor az önálló módon feldolgozható gyűjtőmappa feladatlapjainak segítségével az Egri Vár külső helyszíneit, valamint azt mutatják be, hogy az államalapítás korától napjainkig milyen tényezők befolyásolták a vár arculatát. Idén egy új kezdeményezéssel, a Múzeumok délidőben elnevezésű programmal is várják az érdeklődőket. Ennek során 12 órakor számítanak a múzeumlátogatókra, akár munkahelyi kollektívákra is egy kibővített ebédidő keretében.

Október 27-én pedig a Gárdonyi Emléknapot tartanak. Rendkívüli tárlatvezetés az Emlékházba, az író sírjának megkoszorúzása és teadélután is szerepel a programok közt.