Keresés: „szolgáltatás” (183 találat)

A vártnál jobban teljesített 2011-ben Észak-Magyarország turizmusa. Az országos átlagnál jóval több érdeklődő érkezett a régióba a korábbiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2011-ben az Észak-magyarországi régió turizmusa teljesítette a legmagasabb százalékos növekedést, a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve Magyarország 9 turisztikai régiója közül. Míg 2011-ben országosan +5,4 százalékos volt az emelkedés, addig Észak-Magyarországon 10,3 százalékos növekedést mértek. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi növekedés meghaladta az országos átlagot. A belföldi közel 10 százalékos emelkedés hazánk legmagasabb emelkedése volt 2011-ben. Külföldi változásban régiónk 14,7 százalékos eredményét csak a Dél-alföldi régió tudta felülmúlni.

Az eredmények nem csak százalékos tekintetben kiemelkedőek, hanem abszolút értékben is, közel 140 ezer vendégéjszakás növekedést eredményezett 2011-ben, amely mintegy másfél millió vendégéjszakát jelent összességében. A kimagasló eredményben nagy szerepet játszott a Regionális Operatív Programban (ROP) nyertes turisztikai attrakciók, termék- és szolgáltatás fejlesztések, a régióban szép számmal alakuló Turisztikai Desztináció Mendezsment (TDM) és egyéb szakmai szervezetek, szolgáltatók, Tourinform irodák szoros együttműködése, továbbá a célzott marketing akciók is.

A TDM-ek komoly munkát végeztek megalakulásuk óta, többek közt informatikai fejlesztéseket hajtottak végre, nyelvi képzéseken vehettek részt a turisztikai szervezetek képviselői mellett a szolgáltatók is. Létrejöttek kedvezmény rendszerek, kerékpárkölcsönzők, sőt még egy postakocsi is beszerzésre került. Ezek a fejlesztések egytől- egyig nagy szerepet játszottak abban, hogy az Észak-magyarországi régió ilyen kimagasló eredményt ért el. Azonban ne felejtsük el, hogy ez egy hosszú folyamat volt. A 2007-2011-ig tartó időszakot vizsgálva megfigyelhetjük, hogy régiónk turizmusa, kiválóan átvészelte a gazdasági válság adta nehézségeket, valamint jó úton jár a szervezetépítés, fejlesztés terén is.

Ha az elmúlt öt év statisztikai mutatóit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az országos átlagnál (+2,4%) közel kétszer ilyen jól teljesített az Észak-magyarországi régió (+4,2%) a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit tekintve. Különös tekintetben igaz ez a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számára is, melynél az országos átlag +2,4%-os növekedést mutat, ez a szám régiónkban +15,3%. Láthatjuk, hogy az a cél mellyel azt tűztük ki, hogy növeljük a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számát a régióban a szolgáltatók, a külképviselők és a TDM- RMI összefogásával szintén szép eredményeket generált. Észak-Magyarország a régió turisztikai szereplőinek tudatos munkájával igazán kedvelt célponttá kezd válni a külföldről érkező vendégek számára is.

A 2011-es adatok alapján Lengyelországból érkezik hozzánk a legtöbb vendég. A régióban eltöltött külföldi vendégéjszakák közel 1/5-e hozzájuk tartozik. Lengyelország mellett jelentős küldő piacunk még Németország és Szlovákia, de ne feledkezzünk el Romániáról sem, ami ugyan „csak” 5. helyen szerepel a külföldi küldő piacaink tekintetében, de 2010-hez képest 2011-ben +15%-os vendégéjszaka növekedést tudhatott magáénak, amely elég jelentős. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága, a kiugró eredmények megtartása valamint tovább növelése érdekében több belföldi és külföldi rendezvényen, fesztiválon mutatkozik be idén is, ilyen például a Hegyalja-fesztiválra való kitelepülés.

Forrás: Egriügyek

Egerre ismét lecsapott a vihar vasárnap éjszaka. Az utakon több helyen állt a víz, a nyomás csatorna-fedlapokat lökött el a helyükről, sok helyen a víz is visszaáramlott. Eger egy részén több, mint 9 órán át szünetelt az áramszolgáltatás, az Émász már fel sem vette a hibabejelentéseket.

Nagy károkat okozott a szél az Érsekkert fái között is.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 rendezvénysorozat nyitókonferenciáján hirdették meg „Az év ökoturisztikai létesítménye 2012” pályázatot Bódvaszilason, amit a VM és a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Turizmus Zrt-vel együttműködve írt ki.

A pályázat célja, hogy az ökoturisztikai létesítmények, illetve működtetőik megmérettessenek kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján. Látogatóbarátnak tekinthető az az ökoturisztikai létesítmény, amely az elsődleges cél, a természeti és táji örökség megőrzése mellett és annak bemutatásán túl, a látogatók igényeit is figyelembe veszi, tervezése és működtetése a kereslet ismeretében zajlik. Ezek a létesítmények infrastruktúrájukat tekintve, felszereltségben és a szolgáltatásokban is a látogatók alapvető elvárásainak megfelelően lettek kialakítva, a természeti örökség bemutatása élményszerűen történik. Mindez a látogatói megelégedettséget szolgálja, ami a látogatás eredményességéhez, a látottak befogadásához is hozzájárul. A családbarát bemutatóhelyek célzottan a gyerekeknek szóló bemutatással is rendelkeznek, emellett a helyszín kialakítása úgy történt meg, hogy az a kisgyermekes családok számára is kényelmes ott-tartózkodást nyújtson.
A cím elnyerésére ökoturisztikai létesítmények üzemeltetői (nemzeti parkok, erdőgazdaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek, társas- és magánvállalkozások stb.) pályázhatnak ökoturisztikai látogatóközpont és tanösvény kategóriákban. A címet elnyert létesítményeket a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezetek kommunikációs tevékenységük során kiemelten kezelik. A tavalyi évben a tihanyi Levendula-ház Látogatóközpont, illetve a Tiszafüred-örvényi Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tanösvény nyerte el az elismerést.

A pályázati adatlap letölthető az alábbi honlapokról:
• VM Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság – www.termeszetvedelem.hu/okoturizmus;
• NGM Turisztikai Főosztály – www.kormany.hu/ngm.gov.hu;
• MT Zrt. – www.itthon.hu/szakmai-oldalak/felhivasok-palyazatok

A pályázat beadásának határideje: 2012. július 31.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Pünkösd hétfőn hackertámadás érte a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét. A vélhetően különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Barta Viktor, Heves megye főjegyzője ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

–  Az internetes támadás célja az anyagi haszonszerzés volt, hiszen a megyei önkormányzat adataihoz nem férhettek hozzá az illetéktelen behatolók – mondta a történtek kapcsán Szabó Róbert. –  A külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információink szerint a díja percenként közel 25.000 forint. Amint kedden tudomásunkra jutott a támadás ténye, azonnal megszakítottuk az önkormányzat szerverkapcsolatait, de így is óriási a kár. A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefon alközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot.

– A telefonszolgáltató mai tájékoztatását követően, mely alapján az okozott kár nagyságrendjét is megismertük, azonnal feljelentést tettünk a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztattuk – hangsúlyozta az elnök.

– A gyors technikai és jogi lépések mellett azonban kiemelten fontosnak tartom, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben felhívjam a figyelmet az internetes veszélyforrásra. Nemcsak a közigazgatásban, hanem az üzleti és a magánszektorban is fennáll hasonló támadás lehetősége – közölte Szabó Róbert.

Befejeződött a Lajosvárosi Bölcsőde férőhelybővítése. A 60 millió forintos beruházás révén az épületben megújultak a belső terek, korszerűsítették a fűtési rendszert, az udvaron játszóteret és egy fedett teraszt is kialakítottak.

 A bölcsődefejlesztés európai uniós támogatásból valósult meg, melyhez 6 millió forint önerőt biztosított az önkormányzat. A  foglalkoztató helyiségeket a mai kor követelményeinek megfelelően alakították ki, modern játékokkal és bútorokkal rendezték be.
Az ünnepélyes projektzáró rendezvényen Habis László, Eger polgármestere elmondta: a beruházás egy jól átgondolt intézményfejlesztés egyik eleme. Hozzátette: a férőhelybővítés nagy segítség lehet a kisgyermekes családok számára, hiszen az édesanyák korábban visszatérhetnek a munka világába.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a pedagógiai programokat és a szolgáltatásokat igyekszik a lakosok igényeihez igazítani, intézményhálózatát pedig a gyermekek számának megfelelően alakítani. A projekt eredményeként Egerben már 262 férőhelyen, négy intézményben biztosított a kisgyermekek napközbeni ellátása.

Az új bölcsődét a tervek szerint augusztus elején vehetik birtokukba a gyermekek.

(fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Az Eszterházy Károly Főiskola központi könyvtára a közelmúltban felvette a Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum nevet. A névváltoztatással együtt számos változás következett be a könyvtár életében – hangzott el az EKF havi sajtótájékoztatóján.

Czeglédi László, a könyvtár főigazgatója elmondta: a megújult Líceum épületének ünnepélyes átadása alkalmából „Felsőoktatás a Líceumban 1774-2012” címmel nyílt kiállítás a könyvtár előtti folyosón. A tárlat könyvek és képek segítségével mutatja be a Líceum oktatástörténetét. A főigazgató beszámolt arról is, hogy megújult a könyvtár weboldala, amely immár több mint egy egyszerű honlap: EKLEKTIKA néven a főiskola tudástárának szerepét tölti be a jövőben. A portálként működő oldalon keresztül számtalan szolgáltatáshoz, információhoz és dokumentumhoz férhetnek hozzá a diákok és a város polgárai egyaránt.

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

A másfél éve indult projekt, mely kapcsán megalapították az Észak-Magyarországi Gyógyturisztikai Klasztert a végéhez ért. A projektzárón a résztvevők beszámoltak az elért sikerekről és felvázolták a további feladatokat.

A program keretében megismertették a hazai és külföldi látogatókkal Észak-Magyarország természeti kincseire alapozott gyógyító, egészségmegőrző és rekreációs lehetőségeket. A tagok szakmai képzéseken, tanulmányutakon vettek részt, marketing tervek, egységes arculat és turisztikai kiadványok, valamint egy internetes portálrendszer is elkészült. Céljuk, hogy minőségi szolgáltatásokkal tudjanak a piacon maradni.

A hétfői projektzárón bemutatták az épülő Imola Platán Hotelt, mely szolgáltatásaival és kialakításával a Norvég vendégeket célozza meg. A 150 fő befogadására alkalmas épületben elsősorban reumatológiai, neurológiai és fogászati kezelésekre várják a betegeket. Jó kapcsolatot építettek ki a Norvég Egészségügyi Pénztárral.

Az egerszalóki Saliris Resort vezérigazgatója a szállodák általános problémájáról beszélt összehasonlítva a gyógyszállodák vendégeinek igényeivel. Kifejtette, milyen fontos, hogy ezek a szolgáltatók meghatározzák célcsoportjukat és annak megfelelően alakítsák ki a szállodát, az étkeztetést és szobákat is, de legfőképpen az alkalmazottakat.

Szente János a térség gyógyvizeit mutatta be, összehasonlította összetételüket, hőmérsékletüket és hatásaikat.

A rendezvény végén Gyetvai doktor Magyarország egyetlen gyógygázfürdője a mátraderecskei Mofetta kezeléseit és eredményeit prezentálta.

Forrás: Egriszín

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP