Keresés: „tánc” (160 találat)

Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas hétvégi programot nyújt Egerben, a XVI. alkalommal megrendezésre kerülő Eger Ünnepe. A már nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény célja, az Egerben működő civil szervezetek bemutatása. Az Egri Civil Kerekasztal, mint központi szervező nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az évek múlásával a programok egyre kiterjedtebbek és tartalmasabbak legyenek. Ne csak a város lakói, hanem az idelátogató turisták is megismerhessék Eger külső és belső értékeit, a városban kialakult közösségi életet és az arra szerveződött 3 napos program után vihessék jó hírét az itt élő és munkálkodó embereknek.

Az Eger Ünnepén fellelhető programok, mindenki számára ingyenesen látogathatók, 17.-én szombaton az egriek díjmentesen pancsolhatnak az egri strandon.  Kiállítások, koncertek, táncbemutatók, versenyek és számtalan egyéb szórakoztató program várja a látogatókat a Dobó téren és a legfőbb helyszínen az Érsekkertben.  A rendezvény nem titkolt célja az egészség megőrzés, az ide látogatók ingyenes szűréseken és tanácsadásokon vehetnek részt. Az adományokat és felajánlásokat is szívesen fogadják a szervezők. Akik viszont elkötelezettséget éreznek, csatlakozhatnak is bármely civil szervezethez. Ezen a népünnepélyen 90 civil szervezet teszi nyüzsgővé , tartalmassá a hétvégét.

A X. Európai Mobilitás hét keretében kerékpáros ügyességi versenyen vehetnek részt a gyerekek, valamint lehetőségük lesz egy Felsőtárkányi kerékpártúrán is részt venni az arra vállalkozóknak.

Gasztronómiai különlegességek, tortacsodák, vetélkedők,  díjátadók  és számtalan felsorolhatatlan program várja az idelátogatókat.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg városunkban az Agria Nemzetközi Folkhétvégét. Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója a kedd délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: jelmezes felvonulással, népzenei és világzenei koncertekkel, táncműsorokkal, táncházakkal, kézművesek vásárával és az egri borászok bemutatójával várják az érdeklődőket augusztus 18-a és 21-e között.

A nemzetközi összetételű és hírű folklórrendezvény a nemzeti kultúrák ünnepe: magyar és külföldi együttesek tánccal, zenével, pompás népviseletekben mutatják be nemzeti hagyományaikat. Mészárosné Pusztai Éva elmondta: a külföldi vendégek között idén görög, török, lengyel és macedon táncegyütteseket látnak vendégül. A négy nap során koncertet ad a Buszkasi zenekar, Maszkura és a tücsökraj, az Állami Népi Együttes zenekara, az Old Boys és a Kerekes Band is.
A XXIII. Agria Nemzetközi Folkhétvégén az Egri Bormustra finom borait és ízletes étkeit is megkóstolhatják a látogatók. Simkó Zoltán elmondta: az Egri Bormíves Céh rendezésében idén már 9. alkalommal rendezik meg a bormustrát, ahol a négy nap során 22 egri borászat, közel 160 nemzetközi díjas borát kóstolhatják meg a látogatók 16 órától egészen éjfélig. Hozzátette: az Egri Csillag legendaíró  pályázat eredményét a rendezvény nyitóünnepségén, augusztus 18-án 18 órakor fogják kihirdetni.

Forrás: Egriszín

Július 21-e és 24-e között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságok történelmi fesztivált az egri várban. A négynapos rendezvény során a vár történelmi hagyományait és meghatározó korszakait elevenítik fel, céljuk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek. Idén a már megszokott programok mellett újdonságokkal is várják a látogatókat.

A fesztivál első napján elsősorban a családokat várják, hiszen ezen a napon a gyerekek vitézi próbán vehetnek részt. A feladatok sikeres teljesítése után pedig az Egri Vár vitéze címet kaphatják meg a vár kapitányától.
A „Magunkra öltjük a középkort” program keretében középkori viseleteket kölcsönözneka látogatóknak, akik a ruhában járhatják végig a kiállításokat. Szintén az első napon interaktív tárlatvezetéseket is tartanak. A látogatásban megfáradt látogatóknak zenét délben zenét, a gyerekeknek pedig vásári komédiát kínálnak.
A második napon – immár több éve – a Nándorfehérvári diadalra emlékeznek, amelynek alkalmával a már megszokott programelemeken kívül (haditorna bemutató, ágyúlövés), a diadal korának történelmi hátterével is megismertetik a látogatókat.
A hétvége két napján a haditornáé lesz a főszerep. 23-án és 24-én a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

Lesz színház - ezt nyilatkozta Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Az egri Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartása megyei kézben marad, de kevesebb pénz jut a működtetésre. A kormány azonban ígértet tett, hogy 40 millió forinttal segíti az évadkezdést, így az egri színház meghirdethette a következő év műsortervét.

Sütő András: Káin és Ábel, Huszka Jenő: Mária főhadnagy, Bartók Béla – Balázs Béla: A fából faragott királyfi, Háy Gyula: Mohács, a Csíksomlyói passió, Makk Károly rendezésében Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli, valamint a Vesztett éden, Magyar Elemér: Keresd a nagypapát! Fazekas Mihály – Schwajda György: Lúdas Mátyás és az Eltüsszentett birodalom című táncjáték szerepel a Gárdonyi Géza Színház műsortervében. Blaskó Balázs igazgató abban bízik, hogy sikerül újra 10-12 ezer bérletet értékesíteni, a műsorterv vonzó lesz majd a közönségnek. Ezért július 15-ig 10%-os kedvezményt kínál azoknak, akik megváltják vagy megújítják bérleteiket.

2011. július 14-16. - Középkori Piactér, Cselebi Fesztivál (Dobó tér)

2011. július 21-24. – Végvári Vigasságok (Vár)

Eger városa idén ötödik alkalommal rendezi meg a Középkori Piactér elnevezésű történelmi fesztivált, amely az 1995 óta zajló Végvári Vigasságokkal együtt Történelmi Vigasságok néven vált minősített fesztivállá.

A korábbi évek szokásához hűen hazánk történelmi hagyományőrző csapatai ismét Eger belvárosában gyűlnek össze három napra, hogy közösen idézzék meg a középkor titokzatos hangulatát.

A programok között minden korosztály megtalálja a kedvére való tartalmas szórakozást: a hagyományőrző zenészek, táncosok előadásait, az utcaszínházi, színpadi produkciókat, koncerteket.

Idén a Középkori Piactér vendége Törökország, a rendezvénybe integrálódott Cselebi Fesztivál révén!

A programok felhívják a figyelmünket, hogy történelmünk során a török nép részéről számos olyan pozitív hatás is érte a magyar kultúrát, amelynek gyümölcsét, hatásait máig élvezzük.

A rendezvényen ízelítőt kap a látogató arról, hogyan él tovább zenében, táncban és gasztronómiában is a török kulturális örökség.

A török vendégek tiszteletére már a megnyitó napján, csütörtökön ellepik a teret a török gólyalábasok, táncosok. A Bandeira Zászlóforgató Csoport látványos produkciója után egy török néptáncegyüttes mutatkozik be, melyet a székesfehérvári III. Béla Lovagrend különleges előadása követ: az Egri csillagok c. film egyik híres jelenetének felidézésével (Vicuska násztánca) kedveskednek az egri vendéglátóknak.

A megnyitón Eger polgármestere átadja a város kulcsát a hagyományőrzőknek, akik ünnepélyes ígéretet tesznek a város védelmére. Az első nap egyik leglátványosabb mozzanata a részt vevők színes felvonulása a várba, ahol a hagyományőrzők leróják tiszteletüket a várvédő hősök emléke előtt.

A történelmi fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseménye az az egyedi divatbemutató, melynek kollekcióját Bulla Márta iparművész erre az alkalomra készítette. A Török-örökség kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.

A Középkori Piactér Míves vására az autentikus török élelmiszerek mellett színvonalas, egyedi kézműves termékekkel is kedveskedik a látogatóknak.

A török csemegék mellett a Középkori Piactéren feltűnik Eger városának messze földön híres desszertje is, mégpedig a nevezetes egri gömbpalacsinta, amely diós töltelékével, vaníliás mártásával felejthetetlen gasztronómiai élvezetet kínál.

Végvári Vigasságok

A Végvári Vigasságok történelmi fesztivál az Egri Várban 2011. július 21-24-e között kerül megrendezésre, a vár történelmi hagyományaink és meghatározó korszakainak felelevenítése céljából. A fesztivált a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma rendezi meg, immár 16. éve.

A Végvári Vigasságok a középkori hagyományokat felelevenítő fesztiválok közé sorolható. A programok során előtérbe helyezzük az interpretációkat, az életképeket. Célunk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek, s szélesebb tudás birtokában térjen haza.

A hétvége két napján a haditornáé a főszerep. A két nap során azok a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

Sajtótájékoztatót tartott az MSZP Eger városi szervezete. Pál György önkormányzati képviselő az elmúlt heti közgyűlés kapcsán elmondta:  a bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója megszavaz mindent, ami fentről, központi utasításként jön.

Pál György, Mszp önkormányzati képviselő

"Nagy várakozással tekintett mindenki a jövőbe, hogy mi lesz a 2/3-os „fülkeforradalom „  győzelme után? Ma már látjuk, beköszöntött a „fülkehétköznapok” világa. Sajnos helyben, Egerben is ugyanaz a helyzet, mint országosan.

Több olyan döntés is volt a múlt heti közgyűlésen, ami külön-külön is megérdemelne egy sajtótájékoztatót. Hiszen az óvodai összevonás, igazgatói kinevezések, alapokmány módosítás, mind fontos, de különböző kérdés. Van bennük azonban valami közös, a döntés meghozatal módszere és stílusa. Közös bennük, hogy a más véleményeket letagadva, lesöpörve a Bólogató Jánosok szolgalelkű frakciója egyhangú döntéseket hoz. Mást mondanak a folyosókon és mást mondanak a szavazataikkal.

Jó iskolapélda erre Szeleczky János totálisan politikai kinevezése, azzal az igazgatónővel szemben, akit a szakiroda a legjobbra értékelt a városban, a szülők és munkatársak elsöprő többsége pedig őt választotta. Szeleczky az 50-60-as évek világának kísértete, amikor is emberi kvalitások nélkül, pusztán párthűséggel lehetett előrejutni a ranglétrán. Egyetlen érv nem hangzott el mellette, nem hogy szakmai, hanem semmilyen. A védhetetlent nem védte senki.

De a szülők nyílt levelét, az óvodai aláírások, a Tánctagozat melletti aláírások figyelmen kívül hagyása után, az ellenzék elnémítása jön. Erre szolgál az alapokmány módosítás, amely megszüntetné a nyílt, időkorlát nélküli vitát, teljesen lecsökkentve ezzel az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét.

Nagy István, Mszp önkormányzati képviselő

Az elmúl közgyűlésen ugyanúgy, mint eddig, mi , szocialisták felelős ellenzékként viselkedtünk, nem úgy, ahogy ezt tette a Fidesz ellenzékben. Könnyű lett volna demagóg módon, populista érvekkel támadni a 12-es iskola megszüntetését. De világos a célunk, a racionalitás talaján álló előterjesztéseket reálisan ítéljük meg, és nem áldozzuk fel hitelünket rövid távú politikai célok reményében. Azonban erőteljesen kiállunk véleményünk mellett, ha hibás döntést kívánnak hozni. De nem a szülők felhergelésével, tüntetésszervezéssel akarunk nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hanem tényekkel, érvekkel. Már amennyiben az új alapokmány szerint erre megmarad a lehetőségünk."

A XIV. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó szép sikereket hozott az egrieknek. A Badora társulat Post Scriptum díjban részesült, amit minden évben a leginkább aktuális, és a fesztivál eszmeiségét legjobban megközelítő produkciónak ítélnek oda. Barta Dóra a legjobb női előadónak járó díjat kapta meg, ami, lévén szakmai díj rendkívüli elismerésnek számít.

Mint ismeretes Barta Dórát és a tánctagozatot több támadás is érte Egerben, megkérdőjelezték művészi teljesítményüket, szükségességüket. Most a veszprémi fesztiválon aratott elismerések fényében még inkább különös, hogy az ország egyik legelismertebb táncosa és iskolaalapítója miért nem kaphat egyenes választ az egriektől arra, hogy szülővárosa támogatja-e munkásságát.

A legutóbbi egri Közgyűlésen civilek egy csoportja aláírásokat szeretett volna átadni és a napirendben biztosított módon felszólalni az egri táncosok érdekében, de erre kurtán-furcsán nem kaptak lehetőséget.

Az Egri Szín információ szerint a városi illetékesek komoly menekülésben vannak a kérdés elöl. A kellemetlenséget maguk okozták önmaguknak, miszerint a színházigazgató választásnál kialakult csetepaté kapcsán képtelenek voltak megfogalmazni és képviselni városunk érdekeit a tánc nemes ügyében.

Forrás: Egriszín

A táncművészetet hívatott népszerűsíteni a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány, 290 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektje. Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton 43, 244 millió forint összegű támogatást nyert. Többek között Egerben, a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény ad otthont a foglakozásoknak.

A "nemlétező közönség" nevében egri civilek egy csoportja a tánc világnapján levelet írt Habis László polgármesternek.  A levelet Rázsi Botond alpolgármester úr vette át. A levél nyílt, ahhoz aláíróként bárki csatlakozhat, aki egyetért tartalmával.

Tisztelt Polgármester Úr!

A nem létezőnek vélt közönség nevében írunk önnek levelet. „Nem létező”, írjuk, hiszen az elmúlt hetek, hónapok diskurzusai alapján egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy egyesek számára kifejezetten kellemetlen velünk számolni, egyszerűbb tehát nem létezőnek, de legalábbis láthatatlanak és némának elkönyvelni minket. Ezért is szeretnénk jelezni, hogy igenis élünk, lélegzünk és hangot tudunk adni véleményünknek.

Mi eddig is – pontosan fogalmazva, eddig bizonyosan – ott ültünk a nézőtéren, és vártuk a csodát, ami nem pártolt el tőlünk ­­- valamilyen módon mindig megmutatkozott számunkra. Hol katarzis, hol meghökkenés, hol temérdek kérdés formájában, melyekről órákig, napokig, akár hetekig lehetett gondolkodni, vitatkozni, beszélgetni. Mindezek hatására valóban azt érezhettük, hogy többek lettünk, hiszen tanulhattunk önmagunkról, a világról, a színház  kicsit felnyitotta a szemünket.

Akkor válik igazán belsővé és biztossá egy meggyőződés, egy érték ha azt személyes átdolgozás előzi meg, és a felnőtt és felelős identitásnak ezek is részét képezik. Ha már egyszer felelős honpolgárokat akarnak belőlünk nevelni (mert ugye azt akarnak?), legalább legyenek következetesek!

A készre gyártott, instant válaszok, amiket a torkunkon próbálnak letuszkolni, kissé megfekszik a gyomrunkat. Ezért éreztük azt, hogy valamit cselekednünk kell.

Színészeink egy csoportja, történjen bármi is, távozik Egerből. Nehéz szívvel, de elengedjük őket, tudván azt, bárhol is legyenek, lélekben – egyesek akár fizikaliag is – velük lesznek egy-egy előadásukon.

De, hogy a táncosokkal is ugyanez történjen? Ebbe képtelenek vagyunk beletörődni!

Önök előtt sem titok, hogy Egerben egy igencsak színvonalas és pezsgő műhely kezdett kialakulni: Barta Dóra és társulata, előadásról előadásra kalauzolt minket a kortárs és egyetemes tánc -  néhányunk számára eddig még ismeretlen - világába. Aki ott ült a nézőtéren, az megtapasztalhatta, hogy minden darabbal valami újat és izgalmasat mutattak meg nekünk, a művészet élvezetének egy egészen más aspektusát tárták fel előttünk. Ráébredhettünk, hogy nem csak szavakkal fejezhetőek ki olyan dolgok, melyek körül vesznek minket. Rettentő fájó lenne, ha ennek a szellemi és művészeti kalandnak is vége szakadna itt.

Hatalmas könnyelműségnek tartanánk a város részéről azt, hogy ennyi elismert táncművészt, akik számos díjjal rendelkeznek, akikhez nemzetközileg elismert koreográfusok jöttek el, hogy velük dolgozhassanak, csak úgy elengedne. Tudomásunk van azokról az anyagiakról, amiket a város hajlandó lett volna folyósítani, hogy a tagozatot eredeti felállásban továbbra is a színház falain belül tudja. Tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzatok jelenlegi anyagi körülményei között a vállalás nem csekély: a gesztust értékeljük. Mégis, arra kérjük a polgármester urat és a városvezetőket, hogy ne érezzék e felajnálással az ügyet elintézettnek! A pénzügyi ajánlat mellett aktívan is lépjenek fel, hogy Eger friss, nyiladozó kulturális életét megmentsék, helyet és lehetőséget adva a tánctagozatnak.

A fáma szerint, annak idején még a császár jóváhagyásától is függött, hogy Mozart egy operája hány előadást érhetett meg. Peter Schaffer híres Amadeusában, a Figaro házassága bemutatóján egy „felséges ásítás” megpecsételte a darab aktuális sorsát. Az utókor nem a császárt igazolta. Több, mint 250 év telt el azóta. Döbbenten szemléljük, hogy ma, a saját városunkban szakértő hatalmasok személyes ízlésbeli preferenciáján múlik egy művészi alkotás, vagy együttes léte. Ezt mi nem vagyunk hajlandóak elfogadni!

Ha a város valóban szeretné itt tartani a fiataljait, sőt másokat is idevonzani, akkor igenis vegyék figyelembe azok művészeti és szellemi igényeit is! Ne lehetetlenítsék el Barta Dóráék társulatát, hanem tegyenek maradásukért!

Aláírható a következő címen.

Facebook oldalak:

Az egri táncért

Barta Dóra és társulata kell EGERNEK