Keresés: „törés” (100 találat)

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig címmel tudományos fórumot és kerekasztal beszélgetést tartott Habis László, a Heves megyei 1. számú választókerület országgyűlési képviselője és több szakember Szarvaskőben.

A csütörtökön megrendezett fórum a vidéki élet megújításáról szólt. A szakemberek arra kerestek megoldást, hogyan lehetne a vidék és város közötti különbségeket közelebb hozni egymáshoz.

Habis László a fórum zárása után elmondta, hogy a megújulásra az egybe gyűlt szakértők mind igennel szavaztak. Egyet értettek abban, hogy kitörési pont lehet a vidék megújítása, és ezzel együtt az agrárium, az élelmiszeripar megújítása, az export kialakítása. Fejleszteni kell a vidéki embereket, hogy megfelelő emberi erőforrások legyenek vidéken is. Felmerült a fórumon az, hogy az emberek nagyban függenek a nagy élelmiszerláncoktól, és ha azokkal „történne valami” a lakosok nem tudnának mit enni. Ezért a képviselő szerint az megfelelő magyar élelmiszeripar kialakítása nemzetbiztonsági kérdés. Az élelmiszeriparban kutatásokra, innovációra és fejlesztésekre van szükség. Tisztázni kell a birtokviszonyokat, a területrendezést. Energia önellátásra van szükség a gazdaság szereplőinek bevonásával. A falusi turizmus erősítésével növelni a foglalkoztatottságot és a vidéki élet iránti vonzalmat – emelte ki Habis László.

A politikának hallgatnia kellene a különböző szakmák képviselőire. Most egy olyan helyi vidékfejlesztési stratégiát próbálnak kialakítani, amelyet később az egész országra kiterjedően meg lehet valósítani. Ha elkészültek a megfelelő javaslatok, azt az agrártárca elé tárják. Hosszú távú stratégiát kell kidolgozni, amelyhez a célokat meg kell határozni és a módszereket ehhez építeni – fejtette ki az önkormányzati képviselő.

Barta Győző Szarvaskő polgármestere szerint ígéretes kezdet volt a mai fórum, hiszen az itt lévő emberek egy irányba szeretnének menni. Két területet emelt ki: az első az, hogy sokrétű képzett vidéki emberekre van szükség, melynek megfelelően kell kialakítani a jövő szakképzésének az irányát. A képzés mellett meg kell tanítani az embereket dolgozni. Jelenlegi probléma, hogy a „közmunkás réteggel” nehéz együtt dolgozni, nincs, ami motiválja őket.

Másik lényeges terület a falu-város egészséges kapcsolatának visszaállítása. A falu feladata az élelmiszertermelés, és ezzel ellátni a várost és exportra termelni. Zárásként szkeptikusan a polgármester úr feltette a költői kérdést, hogy vajon elég-e 10 év a változásra, vagy már nem is leszünk annak haszonélvezői.

Forrás: Egriszín

Megszaporodtak a betöréses lopások Egerben és környékén a napokban.

Egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 1-jén a délelőtti órákban az egri lakásához tartozó fészerajtót befeszítette, majd a lakás részbe a nyitott ablakon bemászva behatolt és arany ékszereket tulajdonított el. A lopással okozott kár 150.000 Ft.

Egy egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. július 28-án a délutáni órákban az egyik egri utcában leparkolt személygépkocsijának nyitott jobb oldali első ablakán benyúlva, eltulajdonította a jobb oldali első ülésre akasztott övtáskáját a benne lévő 5.000 Ft készpénzzel, irattartójával és személyes irataival. A cselekménnyel okozott kár: 6.700 Ft. Rongálási kár nem keletkezett.

Egy egri lakos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2011. augusztus 1-jén a délutáni órákban a tulajdonában lévő Mátraderecskén található tanyára ablakbetörés módszerével bement, ott kutatást végzett. Az elkövetőt a cselekménye elkövetése közben állampolgárok megzavarták, tetten érték és a helyszínen a rendőri intézkedés kezdetéig visszatartották, így eltulajdonítani nem tudott semmit. A rongálással okozott kár 3000 Ft.

A 2011. július 20-án délelőtt megyénken végigsöprő rendkívüli szélvihar következményei, az ezzel összefüggésben tett intézkedések a Heves Megyei Katasztrófavédelmi igazgató Csontos Ambrus tájékoztatása alapján  az alábbiak:

A szélvihar a megye több pontján, így Eger, Gyöngyös, Heves, Füzesabony térségekben összesen 38 települést érintett kisebb-nagyobb mértékben, valamint több főútvonalon (24., 25., 3. számú) akadozott a forgalom a kidőlt fák miatt. A legnagyobb mértékben károsodott települések: Kápolna, Verpelét, Sirok, Recsk, Nagyfüged, Domoszló, Kisnána, Vécs, Tarnazsadány, Tarnabod, Zaránk, Erk, Tarnaőrs, valamint a Heves HÖT működési területéhez tartozó Jászszentandrás. A legtöbb helyen a házak tetőszerkezetét rongálta meg a viharos szél vagy a kidőlt fák. Zaránkon a temetőben a kidőlt fák összetörték a ravatalozó épület tetejét és mintegy 20-30 síremlékben is károkat okoztak. A települések jelentős részében a közműszolgáltatások hosszabb-rövidebb ideig szüneteltek. Pélyen az áram kimaradása mellett tegnap déltől nem volt ivóvíz-szolgáltatás, a hevesi Vízmű 1 m3-es tartályból biztosította az ivóvizet. Az áramellátás is szünetelt. Az áram és a vízszolgáltatás estére állt helyre. A vezetékes telefon szolgáltatás szünetel Tarnaőrs, Zaránk, Erk településeken, továbbá akadozik a 30-as hívószámú mobiltelefon hálózat-működése is. Az áramszolgáltatás helyreállításán az ÉMÁSZ egri és gyöngyösi szakemberei nagy erőkkel dolgoztak, dolgoznak.

Tarnazsadányban 8, Tarnaörsön 4, Erken 2 főt kellett kitelepíteni összesen 6 lakóingatlanból. A kitelepítettek közül ketten (az erkiek) a Máltai Szeretetszolgálat által biztosított lakásba, a többiek rokonokhoz kerültek.

A károk felmérése és a romok eltakarítása a településeken folyamatban van, de a munkát nehezíti a tűzoltóság és az ÉMÁSZ szakembereinek leterheltsége. A lakóházak jelentős részében a tulajdonosok nem rendelkeztek lakásbiztosítással. A települések polgármesterei közhasznú munkások alkalmazásával, takaró fólia beszerzéssel igyekeznek segíteni a károsultakon. Az utakra került fák, törmelékek eltakarításában szintén közmunkások segítettek.

A három érintett hivatásos tűzoltóság (Eger, Gyöngyös, Heves) híradóügyeletére az elsődleges működési körzetében a vihar kitörését követően több száz jelzés érkezett, ezekből idáig összesen 131 esetben történt tűzoltói beavatkozás és még kb. 100-110 bejelentett cím van hátra a megye teljes területén. Elsősorban kidőlt fák eltávolítását végzik az utakról, áramvezetékekről és háztetőkről, valamint a nagymértékben károsodott tetőszerkezetek fóliával történő befedésében segédkeznek.

A viharkár az ÉMÁSZ Nyrt. területén összesen 38 db szabadvezetéket érintett, ebből Heves megyében 28. Ez mintegy 31.000 fogyasztót érintett.

Nagyfüged község térségében a községet ellátó hálózat jelentős mértékben károsodott, oszlopok törtek ki, ezek helyreállítása folyamatban van, de várhatóan elhúzódik.

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Várhatóan a nemzeti ünnephez kapcsolódó hosszú hétvégén már látogatható lesz az egri vár egyik fő látványossága, a kazamata, amelyet január elején zártak be a vízbetörések miatt.

Március közepétől újra látogathatják a turisták az egri vár kazamtáját a tervek szerint. A látványosságot azután kellett bezárni, hogy az elmúlt hónapok csapadékos időjárása vis maior helyzetet teremtett a várban.

A legfontosabb helyreállítási munkák elkezdődtek, a megye és a város közös egyeztető ülésén 2,5–2,5 millió forint támogatásról döntött nemrégen. A teljes felújításhoz azonban mintegy 300 millió forintra lenne szükség. Éppen ezért a Nemzeti Fejlesztési Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében nyújt be pályázatot az egri várat fenntartó megyei közgyűlés márciusban. Az 1,7 milliárd forintos projekt célja a csapadékvíz elvezetésének megoldása és a falak megerősítése, emellett megnyitnák a látogatók előtt az egykori helytartói palota pincéjét és a dézsmapincét. Mindkét helyszínen kiállítóhelyeket hoznának létre és a program keretében a várfal tetején egy sétányt alakítanának ki.

Sikeres pályázat esetén - a tervek szerint - 2013 végére készülnének el a fejlesztések. A város és a megye önkormányzata 102-102 millió forint önrésszel járul hozzá a projekthez - mondta el dr. Veres Gábor intézményvezető a hétfői terepbejárást követően az MTI-nek.

Forrás: HEOL

Heves megye rendőrei tavaly jól teljesítettek, van mire büszkének lenni – értékelte a 2010-es esztendőt kedden dr. Ormossy Attila főkapitány. Az elmúlt évet értékelve dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) vezetője úgy vélekedett: számokkal is igazolható, hogy megyénk rendőrei jó színvonalon végzik munkájukat. Az ismertté vált bűncselekmények száma például kedvező, az országos rangsorban a 16–17. helyet foglaljuk el. Volt ugyan némi növekedés ezen a téren, de ennek dinamikája csekély.

– Számolnunk kell ugyanakkor azzal a speciális helyzettel, hogy egyes térségekben, településeken rossz, sőt olykor rendkívül rossz biztonságérzetet tapasztalunk. Épp ezért az idei év kiemelt feladata lesz az okok feltárása. Utasításba adtam, hogy elemezzék a rossz közérzethez vezető okokat. Fontos kérdésről van szó, hiszen hiába produkálunk kedvező számadatokat, ha ez nem tükröztethető vissza – fogalmazott a rendőrfőkapitány, aki hozzátette: tudja, hogy vannak korlátaik. Minden társadalmi problémát nem kezelhet csupán a rendőrség.

A HRFK vezetője szólt a részletekről is. Eszerint különösen kedvező Hevesben a vagyon elleni cselekmények számának a csökkenése, különösen a betöréses lopásoké, amelyeknek a felderítése is eredményesebb volt a korábbiaknál. Szintén kevesebb rablás miatt kellett a bűnüldözőknek nyomozniuk.

Forrás: HEOL

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

A leköszönt megyei rendőrfőkapitány dr. Juhász István által a napokban elmondottakra reagált a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám - országgyűlési képviselő.

Csúsztatásnak és hazugságnak nevezte a volt rendőrfőkapitány szavait Mirkóczki. Juhász István a napokban adott interjújában kijelentette, hogy a legtöbb demonstrációt a fővárosi főkapitány után a Heves megyei rendőrség vezetőjének kellett megoldania, más létszámmal és eszközzel. A megmozdulásokban az egri lakosoknak csak egy kis része volt hangadó. Juhász említést tesz arról is, hogy voltak akik Budapestről vagy más megyékből érkeztek, és rendbontási céllal jöttek. A döntésekkel elejét vették annak, hogy bárkinek a tulajdonában, a lakásában, az autójában, az üzletében kárt tegyenek, hangsúlyozta a volt főkapitány, aki demonstrációk kezelését szakmailag helyesnek ítéli, hozzátéve, hogy soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni.

Mirkóczki Ádám tájékoztatóján kijelentette, hogy az általuk szervezett rendezvényekre nem hívtak Budapestről és más megyékből  résztvevőket, a megmozdulásokon sosem történtrendbontás, rombolás, törés-zúzás
Juhász István szavaira reagálva hozzáfűzte, hogy nem igaz a kijelentés, hogy „soha nem kellett indokolatlan erőszakot alkalmazni”. 2009 augusztus 19-én Jobbik és Magyar Gárda szimpatizánsokat vittek el erőszakkal a dobó téri demonstrációról, és akkor még nem volt törvény a Gárda működéséről, hangsúlyozta a képviselő.

Juhász István sikerként könyvel el sok mindent, hangsúlyozta Mirkóczki, utalva az önkormányzati választások idején Habis László elleni lejárató kiadványok elkövetőinek gyors kézrekerítésére. Szerinte kettős mércét alkalmazott a rendőrség, hiszen a Jobbik irodájába való betörés és a tavaszi országgyűlési választások füzesabonyi „Fidesz csalása” azóta sincs felderítve, pedig nem lenne nehéz megnevezni a tetteseket.

Forrás :Egriszín

Egy egri belvárosi üzletbe tört be egy férfi péntekről szombatra virradó éjjel. Evett-ivott, amennyit bírt, menekülni már nem tudott. A helyszínen elkapták a zsaruk.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

A kiérkező zsaruk még a helyszínen elfogták a bódult tiszafüredi férfit. Ellene az Egri Rendőrkapitányság folytat eljárást betöréses lopás miatt - mondta el portálunknak Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtószóvivő.

Forrás: Heol