Keresés: „tanár” (179 találat)

Ezen a héten indítja útjára az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár és a Heves Megyei Europe Direct Információs Pont közös szervezésében az Európai utas – Márai Sándorral Európában című pályázatát Heves megyében, melynek céljai: az olvasáskultúra fejlesztése, a kortárs magyar szerzők bemutatása, műveinek népszerűsítése; valamint kitekintést nyújtani az európai irodalomra és kultúrára.

A vetélkedésben az általános iskolásoktól a középiskolásokon át a felnőttekig mindenki részt vehet két kategóriában a pályázati kiírás feltételei szerint. A pályázat részeként jelenik meg a Magyar tények rejtvénykönyve, mely elérhető a könyvtár részlegeinek olvasószolgálatánál nyomtatott rejtvényfüzet és a honlapon (www.brody.iif.hu) megjelenő online kvíz formájában.

A pályázat fordulóin legjobban teljesítő három általános iskolai csapat diákjainak és kísérő tanárainak fődíja egy négynapos sepsiszentgyörgyi utazás, az egyénileg pályázókat pedig ajándékcsomagokkal és értékes könyvekkel jutalmazzák.

Az eseménysorozat apropóját az adja, hogy az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a megye települési könyvtáraival karöltve sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Alap Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégiumánál és a Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégiumánál, s majd másfél millió forintos pályázati támogatással lehetőségünk nyílik a Márai Kaleidoszkóp c. pályázatunkban tervezett programok megvalósítására, a Márai-listára beválasztott könyvek olvasókkal történő megismertetésére, közönségtalálkozók szervezésére.

Az országos átlagtól kisebb mértékben csökkent az Eszterházy Károly Főiskolára benyújtott jelentkezések száma. 4971 fő 9318 jelentkezését regisztrálta az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi eljárásban, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium www.felvi.hu oldalon hétfőn közzétett kimutatásából.

Ezekkel az adatokkal az EKF továbbra is a vidék legnépszerűbb főiskolája.
A legtöbb jelentkezés – összesen 3208 db – a Természettudományi Karra érkezett. Kiemelkedő a sporttudományi képzési területre – testnevelő-edző, sportszervező alapszakra– benyújtott jelentkezések száma- tájékoztatott Lőrinczné Thiel Katalin. Ezt követik a programtervező informatikus, a biológia, illetve a földrajz alapszakos jelentkezések. A Bölcsészettudományi Karon a képi ábrázolás, valamint a történelem BA szakra nyújtották be a legtöbb jelentkezést, míg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve a szociálpedagógia BA szak vezeti a „jelentkezési ranglistát”- fogalmazott a szakember.
Elmondta továbbá, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az idén – a kormány januári döntése alapján – csak költségtérítéses képzésre lehetett jelentkezni a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve turizmus-vendéglátás alapszakokon. Ennek ellenére a felsorolt költségtérítéses szakokra - nappali tagozaton - több mint kétszáz jelentkezést tart nyilván az Oktatási Hivatal. A karon a legtöbben a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg: nappali tagozaton, az állami ösztöndíjas képzésre 136-an jelentkeztek.

Az összes jelentkezés több mint 60%-a nappali tagozatra érkezett. Hasonló arányú – összesen 5210 db - az alapképzésre beadott jelentkezések száma.

Kiemelkedő a mesterképzésekre benyújtott jelentkezők száma: 1186 fő 1788 db jelentkezést adott be a tanári, illetve diszciplináris mesterképzésekre. Ezzel az EKF az összes magyarországi felsőoktatási intézmény rangsorában a 9-ik helyen áll.

Évszázados titkokat fejt meg Réz Lóránt orgonaműve, a „Gesú Nuovo templom rejtélye”, melyet a Bazilikában mutatott be. A művész, a nápolyi templom falának írásjeleit a zene nyelvén tárta a közönség elé.

Óriási érdeklődés mellett és nagy sikerrel mutatták be Réz Lóránt, „Enigma del Gesú Nuovo - Harminiae Universales" című orgonadarabját tavaly októberben Nápolyban. Korábban már Egerben is megszólaltak rövid részletek a darabból, amelyet teljes egészében hétfőn hallhatott a közönség a Bazilikában.

Réz Lóránt orgonaművész, az Eszterházy Károly Főiskola zenetanára 2010-ben egy olaszországi tudóstól Vincenzo de Pasquale-tól kapott kutatási feladatot, hogy zenei értelemben fejtse meg a nápolyi Gesù Nuovo templom homlokzatának írásjeleit.

A jezsuiták temploma 1584 és 1601 között épült, homlokzatát szabályos rendben gyémántmetszésű bazalt piramisok borítják, melyek felületébe görög és arámi írásjeleket véstek.

Az orgonaművész az 500 éves titkos kódrendszerben gregorián dallamokat fedezett fel, melyeket egy egyénileg szerkesztett 10 tételes műben foglalt össze. A megfejtés alapja a betű karakterek hat hangmagasság szerinti elhelyezkedése, amihez a számmisztikát is felhasználta.

A homlokzaton 33 sorba rendezett szimbólumok egyszólamú gregorián dallamokat képeznek, amihez Réz Lóránt a feltételezése alapján kapcsolódó szöveg miatt, a Biblia 23. zsoltára hatodik versének latin szövegét társította. A spirituális tartalommal megtöltött zene Isten és az idő végtelenségét hangsúlyozza.

A kutatást tovább gondolva a szerző a szakrális geometriát, a zenét és az égitestek hangtani jelentést leíró és hangzatokat, skálákat feltételező antik görög csillagászatot, valamint a reneszánsz világképet összekapcsolva megalkotta a templom megfejtésének mondható „A Gesú Nuovo templom rejtélye – a Világegyetem harmóniája” című művét.

A zenemű másik vonatkozása, hogy rokonságban áll Dante Isteni színjátékának Paradicsom részével.

A tíz tételes műben a templom homlokzati dallamai és az égitestek elhelyezkedéséből, viszonyából alkotott harmóniák ötvöződnek, amit az előadáson kiegészítenek az Isteni színjáték részletei. A tételek között felhangzó Dante sorokat Nagy András színművész tolmácsolta a Bazilika különböző pontjain. A 23. zsoltárt Réz Lóránt állandó partnere, Kóródi Anikó operaénekes szólaltatta meg.

Forrás: Egriügyek

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Már hetedik alkalommal rendezi meg a Civitas Egyesület középiskolás diákok részére a „Polgár az Európai Demokráciában” elnevezés országos tanulmányi versenyt, melynek regionális döntőjét csütörtökön tartották a Megyeházán.

A versenyben nyolc négyfős csapat vett részt, érkeztek diákok Egerből a Dobó István Gimnáziumból, a Neumann János Szakközépiskolából, Hatvanból a Bajza József Gimnáziumból, de Budapestről az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumából is.
A diákoknak egy tizenkét perces prezentáció keretében kellett bemutatniuk egy problémát saját környezetükből, melyre megoldást is kínáltak. A csapatok olyan témákat dolgoztak fel, mint a drogstratégia, szelektív hulladékgyűjtés, az egri ifjúsági élet, az Ifiház hiánya, a dohányzás kérdése, vagy a diákok viselkedése, de volt olyan csapat is, akik az iskolájuk épületének gyengeségeire kínáltak megoldást, egy közösségi tetőterasz, vagy a tantermek felújításának segítségével.
A versenyen még egy tesztlapon és egy érvelő társalgásban is bizonyítaniuk kellett rátermettségüket a zsűri felé.
A verseny célja volt, hogy a diákság érezzen felelősséget környezete iránt, tegyenek a társadalmi passzivitás ellen, civilként fogjanak össze egy közös cél érdekében, és képesek legyenek felnőttként a társadalom építésében részt venni.

A"Polgár az európai demokráciában" című középiskolai verseny regionális fordulójának győztesi és egyben az országos fordulóba jutó csapatai lettek:
1. helyezés: Cives Prudentes csapat
Bajza József Gimnázium és szakközépiskola, Hatvan - 247,50 pont Felkészítő tanár: Kovácsné Kiss Éva

2. helyezés: Jamapísz csapat
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola , Budapest 236.58 pont Felkészítő tanár: Ispánovity Márta

3. helyezés: Alfa csapat
Dobó István Gimnázium, Eger 235,5 pont
Felkészítő tanár: Szántó Mariann

Forrás: Egriszín

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin

Együttműködési megállapodást írt alá a Microsoft Magyarország és az Eszterházy Károly Főiskola február 14-én. A több százmillió forintos program keretében az egri főiskola összes informatikus és tanárjelölt hallgatója ingyenesen használhatja valamennyi Microsoft fejlesztő eszközt és szerverterméket – hangzott el a keddi sajtótájékoztatón.

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a megtorpant gazdaság ismét stabil pályára álljon, többek közt a minőségi oktatás erősítésére is szükség van. Épp ezért tarják kiemelten fontosnak, hogy a végzett informatikus és tanárjelölt hallgatók naprakész tudással rendelkezzenek.

Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának szakmai vezetője elmondta:  a jövőben három területen működnek együtt a főiskolával, s céljaik közt szerepel annak elősegítése, hogy a hallgatók piacképes tudással rendelkezzenek. Az EKF informatikus és tanárjelölt diákjai ezentúl  ingyenesen használhatják a Microsoft fejlesztő eszközeit, valamint szervertermékeit. Merényi Ádám hozzátette: fontosnak tartják a minőségi felsőoktatás támogatását, ennek érdekében a legkorszerűbb eszközöket bocsátják a főiskola rendelkezésére. Terveik közt szerepel, hogy az intézmény gyakorlóiskolájával is együttműködnek, egy osztálynyi diák szeptembertől Windows 8 operációs rendszert futtató táblagépeket használhat. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: az Eszterházy Károly Főiskola a Microsoft céggel együttműködve egy Innovatív Tanári Kompetencia-központot is létrehoz majd.

Dr. habil. Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola általános és fejlesztési rektorhelyettese elmondta: az együttműködés keretein belül a Microsoft IT Akadémia képzési tartalmát beépítik bizonyos szakok tematikájába, így a diákok a nemzetközileg elismert Microsoft Certified Professional (MCP) vizsgára készíthetőek fel. Ezáltal a diplomát egy olyan tanúsítvánnyal tudják majd kiegészíteni, amely a nemzetközi munkaerőpiac által széles körben elismert, s akár a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is tovább növelheti.

Forrás: Egriszín

Húsvétra, március 23-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház a Csíksomlyói passiót. Ez az előadás a nagyhét felvezetése. Idén először várja a nézőket az egri társulat, hogy közösen hangolódjanak rá a húsvétra.

2000 óta időről-időre mindig megtalál a passió – meséli Dér András rendező. Az egri bemutató mégis különleges lesz: ezek eredeti csíksomlyói szövegek, sok olyan van benne, ami sem nyomtatásban, sem színpadon nem jelent még meg. A ’80-s években egy kutatócsoport feldolgozta a Csíksomlyói passió történetét, ebből 2004-ben megjelent egy kötet, ebből válogattam és állítottam össze a szövegkönyvet.
Az is izgalmas, hogy az 1700-as években egy-egy jelenetet egy ferences tanár írt meg, így állandóan változott, mindig cserélgették a jeleneteket. Vannak benne klasszikus passiójáték- elemek, visszanyúlik az európai középkori misztériumjátékhoz, allegóriákat, moralitásokat tartalmaz és belevettek előképeket az Ószövetségből.
- Mi motivál újra és újra?
- Ez egy élő történet, ezekben a szövegekben mindig van üzenet a mának, egyfajta tanítás is, a bűnre vezető alkalmak, a hét fő bűn, mindaz, ami ma is itt van. Az is érdekel, mennyire elfeledkezünk a lelki életről, az égi világról, és a megváltás történetéről. Úgy érzem, ezt nem lehet elégszer játszani- nyilatkozta a rendező.

fotó: Gál Gábor

Matúzné Nagy Ildikó igazgatónőt a pedagógusi pályán eltöltött negyvenedik éve alkalmából köszöntötte Habis László polgármester.

A mostani jubileumi jó kívánságokon keresztül az egész egri pedagógusi társadalmat szeretném köszönteni. Nehéz pálya ez - fogalmazott Habis László köszöntőjében. A polgármester az ünnepelt életpályájának bemutatásával méltatta munkáját, majd emléklapot adott át.

Az ünnepségen Eger MJV oktatási, ifjúsági és sportirodájának nevében Pásztor Gyula köszöntötte az igazgatónőt, majd az iskola nevelőtestülete és az ápolási igazgató is virágcsokorral gratulált az ünnepeltnek.

Az igazgatónő nehéz és örömteli pillanatnak nevezte a mait, és elmondta: fél év múlva nyugdíjba megy, összesen 44 évet és 62 napot dolgozott. Mindig szerette a gyógyítást és jól érezte magát az egészségügyi iskolában, ahol mindig voltak akadályok, amikkel meg kellett küzdeni. A kórházzal nagyszerű együttműködés és barátság alakult ki.

Csapatban dolgoztunk, mint egy zenekar, ahol én voltam a karmester - emelte ki Matúzné. A legállandóbb a változás volt. Minden segítséget és törődést megkaptunk az oktatási irodától, mögöttünk álltak és a fenntartónk is jó gazda volt. Továbbra is arra törekszünk, hogy jó hírét vigyük a városnak és tovább öregbítsük Eger iskolavárosi hírnevét. A kórházzal jelenleg is példa értékű az együttműködésünk és egy tankórterem létrehozását tervezzük- hangsúlyozta az igazgatónő.

Matúzné Nagy Ildikó tanári pályafutását vidéken kezdte, ahol közösség építő munkája is kiemelkedő volt. Majd az Egri Kereskedelmi Szakközépiskolában tevékenykedett, majd a felnőttoktatás területén ért el sikereket. Jelenleg a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola igazgatója, ahol az egészségnevelés és a prevenció területén is kimagaslót alkotott. Szívügye a tehetséggondozás, a fiatalok segítése, az odaadás.

Forrás: Egriszín

Minden ötödik Heves megyei pedagógus állása veszélyben van; az oktatás átalakításának szülő, tanár és diák egyaránt a vesztese – mondta dr. Sós Tamás, MSZP-s országgyűlési képviselő a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

A politikus véleménye szerint megdöbbentő, hogy az Eszterházy Károly Főiskolán csupán 630 államilag finanszírozott hely van, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán pedig 90 diák kezdhet évet alapképzésben támogatással.
Dr. Sós Tamás elmondta továbbá: az álnéven bevezetett tandíj borzasztóan igazságtalan a felsőoktatásban, ártalmas a jövő szempontjából. A szegény családok tehetséges gyermekei csak eladósodás árán juthatnak diplomához, szakmai végzettséghez. Hozzátette: az Orbán-kormány nem tekinti prioritásnak az oktatást, úgy járnak el, hogy egy centralizált rendszerből könnyebben tudnak forrásokat kivonni az elbocsátások és intézménybezárások révén.
A politikus végül elmondta: a köznevelési rendszerből várhatóan a pedagógusok több mint 20 százalékát küldik el. Szerinte szakmailag elhibázott az ilyen mértékű centralizáció az oktatásban, elveszi a helyi autonómiát. Helyben csökkentik a pedagógusok szakmai mozgásterét, hiszen 70 százalékról 90 százalékra növelik a tantervek arányát.