Keresés: „vezetés” (343 találat)

Kiürítették és fertőtlenítik a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Reumatológiai osztályát.

Az osztályon hányással, hasmenéssel járó vírusos megbetegedések járványos formában jelentek meg. A vizsgálatok calicivírus jelenlétét igazolták. A kórokozó feltehetően egy otthonából felvett beteg által került az intézménybe, közölte a kórház.

A betegség mielőbbi felszámolása érdekében, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerveivel konzultálva, az intézmény vezetése hétfőn döntött az osztály ideiglenes kiürítéséről és megkezdődött a teljes körű fertőtlenítés. Várhatóan a hét közepén folytatódhat a gyógyító tevékenység az osztályon. A vírusos megbetegedések halmozódása a kórház más osztályait nem érinti.

A Markhot Ferenc Oktatókórház – Rendelőintézet Higiéniai Osztálya 2013. december 5-én jelentette, hogy a Reumatológiai Osztályon enterális megbetegedések halmozódnak.

- Vonatkozó bejelentésüket megtették a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, és egyidejűleg az Egri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete részére is. Hatóságaink járványügyi munkatársai a helyszíni járványügyi kivizsgálást még aznap megkezdték - közölte a tisztifőorvos.

Hozzátette: nevezett osztályon az ápoltak és a dolgozók között dominálóan hányással, hasmenéssel járó tünetek jelentkeztek, mely alapján a klinikusok Calicivírus fertőzést valószínűsítettek. A kórokozó felderítése érdekében mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálat történt.

- Az egri kórház vezetősége részéről időben megtörtént a hatékony – és ilyenkor szükséges – járványügyi intézkedések saját hatáskörben történő bevezetése. Ezen intézkedések a látogatási tilalom és a betegfelvételi zárlat alkalmazását, fürdőkezelések felfüggesztését jelentették. Hatóságunk javaslatára a szokásos higiénés – az ún. standard és ún. kontakt izolációs rendszabályokon kívül - fokozott ún. folyamatos és zárófertőtlenítések kerültek bevezetésre, melyek jelenleg is folyamatban vannak. Az eddigi intézkedéseken túl a járványfolyamat megszakítása érdekében szükségessé vált az osztály teljes kiürítése, és minden helyiségre, használati eszközére kiterjedő zárófertőtlenítés.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott sajtóközleménye:

Várhatóan jövő hétfőn szavaz az országgyűlés a Kormány új családtámogatási formájáról, a gyed extráról – jelentette be mai, az egri Polgárok Házában tartott sajtótájékoztatóján Horváth László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2002-2010 között a kormányon lévő hatalom családellenes politikát folytatott, hiszen ebben az időszakban csökkent a gyes 3-ról 2 évre, ekkor szűnt meg az állami támogatás új lakás vásárlására, vagy építésére - ismertebb nevén a szocpol -, illetve a családi pótlék folyósításának időtartama a közoktatásiintézményben tanuló gyermek után a korábbi 23. életév helyett 20 éves korra módosult.

A kormányváltás után szerencsére változott a helyzet, hiszen a Kormány sorra hozta családbarát intézkedéseit – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. Visszaállították a 3 évre szóló gyes-t, kiterjesztették a családi adókedvezményt, illetve lehetővé tették, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Utóbbi lehetőséggel országosan már 90 ezer nő élt.

A Kormány elé kerülő előterjesztés ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes anyák munkába állásához. A gyed extra a nők, az édesanyák iránti megbecsülésről szól. A jövőben tehát nem kell az anyáknak választaniuk a munka, vagy a tanulás és a gyermeknevelés között.

Horváth László elmondta, hogy a gyed extra bevezetésével egy testvér szültése esetén is megmarad a korábbi ellátás. Amennyiben az édesanya a gyed alatt vállal újabb gyermeket, akkor egyszerre két gyed-re vagy két gyes-re is jogosulttá válik. A rendelkezés 2014. január 1-jétől lép hatályba és az ez után született gyermekekre vonatkozik. Tavaly hazánkban 81 ezernél több édesanya volt gyeden. Ők ebben az ellátási formában átlagosan 91 ezer forintot kaptak, vagyis ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőben visszaálltak dolgozni.

A munkaadók is jól járnak, ha olyan anyasági ellátásban részesülő nőket foglalkoztatnak, ahol a családban legalább 3 gyermeket nevelnek, hiszen az eddigi 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási formát vezetnek be, azaz az első 3 évben elengedik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás teljes összegét, a 4. és az 5. évben pedig a felét. A járulékkedvezményekkel a munkaadók meg tudják tartani tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig több jövedelmet kapnak – emelte ki Horváth László.

Heves megyében ma 2 ezerrel több nő dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Az országos és a megyei adatok is azt a pozitív tendenciát tükrözik, hogy a nők foglalkoztatottsága és a születések száma is folyamatosan emelkedik. Sajnos 2008 és 2010 között mindkét mutató csökkent. Horváth László megkért minden megyei országgyűlési képviselőt, hogy a szavazáson az édesanyák és a foglalkoztatás javulása mellé tegyék le voksukat. Horváth László a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy dr. Sós Tamás MSZP-s képviselő a családok támogatására irányuló valamennyi előterjesztésre – a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásra, a családi adókedvezmény kibővítésére, és a gyes-re vonatkozó javaslatokra is - nemmel szavazott.

Eger, 2013. december 6.

December 4-én, Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi-együttműködési gyakorlatot szervezett a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentők részvételével.

A gyakorlat célja a műszaki mentésben részt vevő társ-és rendvédelmi szervek együttműködésének és felkészültségének a hatékonyabbá tétele volt, kiemelt figyelemmel a lakosság védelmére.

A gyakorlat feltételezésének alapja a tavalyi évben, Csongrád megyében bekövetkezett tömegbaleset volt. Akkor egy veszélyes anyagot szállító kamion a határ közelében várakozó autók közül többet is letarolt. A gyakorlat során azt feltételezték, hogy a kamion ugyanazokat az anyagokat szállította, mint a megtörtént tömegbalesetnél.

A feltételezés alapján Egerben, a Kistályai úton egy veszélyes árut szállító kamion összeütközött egy gyermekeket szállító kisbusszal.  A hirtelen fékezés miatt a kamionba hátulról egy személygépkocsi belerohant, az abban utazók a helyszínen életüket vesztették, őket két fabábu imitálta. A balesetben a kamion és a kisbusz vezetője könnyebben megsérült, a kisbuszban utazó tanulók beszorultak a roncsba. Az egri hivatásos tűzoltókon kívül a gyakorlat helyszínére vonult a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, mivel veszélyes anyag jelenlétében kellett beavatkozni.

A tűzoltók kiérkezéséig a rendőrök lezárták az útszakaszt, a mentők pedig kimentették a mikrobuszból a mozdítható sérülteket. A tűzoltók a legmagasabb védelmi szintű védőruhát öltötték magukra, majd a beszorult gyermekeket a mentőszolgálattal közösen kimentették a járműből. Ezután a veszélyes anyagok azonosítását kellett elvégezni, mely során kiderült, hogy gyanta oldattal, etil-acetáttal, és izoforn-diizocianáttal van dolguk a tűzoltóknak. A jármű és a rakomány átvizsgálását követően kiderült, hogy az anyag nem szivárgott és nem is került ki a környezetbe, így lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A gyakorlatot a tűzoltósági és az iparbiztonsági főfelügyelő megfelelőre értékelte.

A gyakorlaton olyan gyerekek alakították a sérülteket, akik a katasztrófavédelemhez jelentkeztek közösségi szolgálatra, a most terepen töltött órák beleszámítanak közösségi szolgálatukba.

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

A Fővárosi Bíróság több, mint egy éves eljárást követően hirdetett pénteken ítéletet.

Hat év fogházbüntetésre ítélte és a vezetéstől öt évre eltiltották első fokon Eva R. szlovák állampolgárt négy ember halálát követelő ittas járművezetés miatt pénteken első fokon, nem jogerősen a Gödöllői Járásbíróság. A közúti veszélyeztetés vádja alól ugyanakkor felmentették a vádlottat.

A nő az ítélet szerint a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételesen szabadlábra, ebből leszámítják azt a 15 hónapot, amelyet eddig előzetes letartóztatásban töltött. A vádlottat bilincsben vezették be a tárgyalóterembe.

A heol.hu már többször beszámolt róla: múlt év augusztus 21-én hajnalban az M3-as autópályán Rezesová 165 kilométer/órával robogott kocsiján, nekiütközött az előtte haladó Fiat Puntónak, azt teherjárműnek lökte. A Fiat onnan a szalagkorlátnak ütközött, kigyulladt. A benne utazó két karácsondi házaspár tagjai közül hárman bennégtek, negyedik társuk később a kórházban hunyt el.

Az MTI azt írta: a bíróság szóbeli indoklása szerint nem kizárható, hogy a sértettek járműve szabálytalan sávváltást hajtott végre közvetlenül a baleset előtt. Ugyanakkor a bíróság azt is kifejtette, hogy ha a vádlott az autópályán engedélyezett leggyorsabb, óránkénti 130 kilométeres sebességgel halad, akkor vagy fél méterrel a sértetti jármű előtt felveszi annak sebességét és nem ütköznek össze, vagy mintegy 10 kilométeres sebességkülönbséggel ütköznek, és abban az esetben a másik jármű utasai nem szenvednek halálos sérüléseket. Ezzel szemben a vádlott mintegy 165 kilométeres sebességgel haladt a négy halálos áldozatot követelő ütközéskor.

A bíróság a vádlottat öt évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A közúti veszélyeztetés vádpontja alóli felmentéssel kapcsolatban a bíró azt emelte ki, hogy azt nem a vádlott követte el.

Hantos Ádám ügyvéd, a sértettek jogi képviselője a szóbeli indoklás szünetében elmondta, hogy a több ember halálát okozó ittas járművezetés 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, tehát ebben az ügyben az elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés lehetne súlyosabb is.

Az ügyvéd hozzátette: ha a vádlott szabályosan közlekedett volna, akkor nem lettek volna halálos áldozatai a balesetnek. Hantos Ádám hozzátette azt is, az eddig megismert tényállás alapján már biztosra vehető, hogy a polgári jogi, kártérítési felelősség egy másik eljárásban megállapítható.

A bíróság szóbeli indoklása még várhatóan órákig eltarthat.

Korábban az ügyész tíz évnél is súlyosabb szabadságvesztést indítványozott több ember halálát okozó ittas járművezetés és közúti veszélyeztetés miatt, a vádlott és védője ugyanakkor felmentést kért. A vádlott a bírósági eljárás megindításakor nem kérvényezte annak Szlovákiába való áthelyezését. Az ittassággal kapcsolatban arra hivatkozott, hogy csak előző nap ivott, az "eltéréseket" az arcüreggyulladására, köhögésére útközben beszedett gyógyszerek okozhatták, valamint az, hogy a karambol utáni sokkos állapotában meghúzta a mellette lévő, folyadékkal teli üveget, amelyben vodka volt.

Az ügyész korábbi állásfoglalása szerint a nő valójában közepes mértékű alkoholos befolyásoltság alatt vezette kocsiját, így ez a védekezés nem vehető figyelembe.

Szlovák sajtóhírek szerint a vádlott a kassai "Rezes klán" egyik tagja, Eva Varholíková Rezesová. Apja Alexander Rezes a 1990-es években Vladimír Meciar kormányának közlekedési minisztere, a kassai vasmű privatizációjának kulcsszereplője, az ország második leggazdagabb embere volt. A büntetőpert a szlovák média a helyszínen is nagy érdeklődéssel kísérte.

Forrás: MTI/heol.hu

Kedden reggel 6.15-kor hatalmas robajra ébredtek a a Mátrai Erőmű közelében lakók. Az interneten megindultak a találgatások, hogy mi történt. Egyesek tudni vélték: hatalmas robbanás volt az erőműben, amit szeretnének eltussolni.

Már a délután folyamán közleményt adott ki a cég, de ez sokakat nem győzött meg.

A cég vezetése készségesen megmutatta az érintett üzemrészt.

A kora reggeli hangot egy biztonsági szelep beindulása okozta, amelynek épp az a feladata, hogy hiba esetén megóvjon a katasztrófától. A rendszer egy apró hibát észlelt, ezért a blokkot leállította, leválasztotta az országos hálózatról, a nagynyomású gőzt kiengedte . A hiba kijavítása után visszakapcsolták a rendszert.

A szomszédos falvakban lakók elmondták: nem értik, hogy ki találta ki a robbanásos történetet. Ők már megszokták, hiszen 1-2 havonta hallhatják ezt a hangot, tudják, hogy ez a biztonság része.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

 

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Eger, 2013.október 4.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Veszélyes a vérellátó-állomásnak is otthont adó épület Egerben a kórház területén. A balesetek elkerülése végett a szakemberek körbe kerítették a veszélyesnek ítélt részt. Jelen pillanatban az állomás nem működik, itt nem is várják a véradókat. Gortva József, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója elmondta: a város több helyszínén is várják a közeljövőben a véradókat.

A jelen helyzet nem okoz számottevő fennakadást a véradásban, a kórházi vérkészítmények biztosítottak, ezért műtét nem marad el.

 

KÖZLEMÉNY

Nem életveszélyes az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete

Sajtómegkeresésekre a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az alábbi közleményt adja ki:

A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet határozottan kéri, hogy senki ne terjesszen téves híreket, bizonytalanságot okozva ezzel a lakosságban. A kórház leszögezi, hogy a mérnöki felmérések alapján az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete nem életveszélyes, és a kórház mindent megtett és továbbra is megtesz a biztonságos működés érdekében.

A kórház dolgozói 2013. szeptember 5-én észlelték, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat és a vele egy épületben működő kórházi központi laboratórium épületéről egy kb. 3 kg súlyú vakolatdarab esett le, amely semmilyen személyi sérülést nem okozott.

A kórház vezetése azonnal intézkedett, kordonnal vette körül az épületet, és figyelmeztető táblákat helyezett el. Szakértők és mérnökök bevonásával már megtörténtek a szükséges óvintézkedések, és elkészültek a tervek az esetleges további balesetveszély elhárítására. Addig is a vérellátó a véradásokat más, közismert egri helyszíneken szervezi, amelyről a lakosságot és a Vöröskeresztet tájékoztatta.

                                                                                               Dr. Fűtő László

főigazgató

 

A több mint 700 millió forintos, 49%-os Európai Uniós támogatással létrejött fejlesztés következtében 3 pályás csúszdarendszerrel és medencével, bébi élménymedencével és egy két medencés, pihenőgalériás fürdőházzal bővült a fürdő szolgáltatásainak köre.

Megújult, és megosztásra került a sokak által kedvelt gyógyvizes „kavicsos” medence, melynek köszönhetően egy úszásra alkalmasabb medence és egy sekélyebb, termálvizes ülőmedence közül választhatnak a strand északi részén letelepedő vendégek, közvetlenül a Török Fürdő szomszédságában.

Újra megnyílt az immáron akadálymentesített déli bejárat a Hadnagy utca felől, így nem kell nagy kerülőt megtennie azoknak, akik a buszparkoló felől érkeznek a fürdőbe. A projekt célja az Egri Termálfürdő kínálatának bővítése, a szezonális jelleg csökkentése a korszerű, családbarát fürdőház megépítésével, valamint új szolgáltatások bevezetése. Olyan regionális jelentőséggel bíró, komplex szolgáltatást nyújtó fürdőegység létrehozása, mely a tőszomszédságban lévő – szintén nem régen felújított – Török Fürdővel szoros együttműködésben három generáció kiszolgálására alkalmas.

A fejlesztés célja, hogy nyáron a strandszolgáltatások széles skálája, télen pedig a gyógy-wellness szolgáltatások komplex kínálata legyen elérhető történelmi hangulatban. A beruházásnak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre. A fejlesztés illeszkedik az országos és régiós stratégiákhoz, tájba illő építészeti kialakításával jövedelmező, versenyképes és fenntartható vállalkozás jön létre, mely hozzájárul a régió GDP-növekedéséhez, a helyi munkaerő megtartásához, és kedvezőbb befektetői légkörhöz, mindemellett társadalmi hasznossága sem elhanyagolható. A fürdőfejlesztési projekt zárásaként egy három napos rendezvényt szervezett az Eger Termál Kft. augusztus 9-től 11-ig, melynek célja a fürdőfejlesztés eredményeinek bemutatása és népszerűsítése a média, a partnerek valamint a fürdőző közönség számára. A rendezvénysorozat augusztus 9‑én, délelőtt 11.00 órakor egy sajtótájékoztatóval indult, ahol a média képviselői és a fürdő partnerei megismerhetik a beruházás műszaki tartalmát és körülményeit. A sajtótájékoztató helyszíne az új fürdőház, ahonnan kiindulva a résztvevők megtekinthették a többi újdonságot is. A sajtótájékoztató vendégei többek között Herczeg Flóra énekesnő, valamint Balizs Kata és Horváth Ders, a „KöltözzEgerbe” akció párja.

A következő napokon a látogatóké és az új élményelemeké a főszerep. A fürdő vendégei kipróbálhatják– többek között – az újonnan elkészült csúszdát is. Ezen kívül könnyűzenei programok, mókás vetélkedők és a már hagyományosnak számító, ám idén előválogatóval megrendezett Strand Szépe Verseny szórakoztatja a látogatókat. A fellépők között lesz Tóth Gabi, Bereczki Zoltán, Feke Pál, Király Viktor, Cserpes Laura, és a Barátok közt című népszerű sorozatból már ismert Berényi Kft. is. Az Eger Termál Kft. célja a nagyszabású és változatos programkínálatot nyújtó rendezvénnyel felhívni a közvélemény figyelmét az Új Széchenyi Terv keretében megvalósult fejlesztésre és népszerűsíteni az ennek köszönhetően immár elérhető új szolgáltatásokat!