Keresés: „bál” (986 találat)

Kézre kerítették a rendőrök annak az idős asszonynak a támadóját, akit kedden raboltak ki Egerben. A férfi lelkén több bűncselekmény is szárad.

Bűncselekmény áldozatává vált tegnap délelőtt egy idős asszony Egerben. A hölgyre két kerékpáros talált rá a Mocsáry Lajos utcában, ők segítették fel a földről - írtuk akkor. Az üggyel kapcsolatban ma kedvező fordulatról számolt be a rendőrség.

- A hozzánk érkező bejelentés szerint egy 77 éves, egri asszonyt támadtak meg tegnap délelőtt az említett helyszínen. Az elkövető a földre teperte a hölgyet, majd kitépte a nyakából az aranyból készült nyakláncát - ismertette a történteket Soltész Bálint r. százados, a megyei főkapitányság szóvivője. Megkezdődött a nyomozás, a szemtanúk felkutatása. A délután elrendelt fokozott ellenőrzés ideje alatt hamarosan a lehetséges elkövető kezén is kattant a bilincs: 16.25-kor egy férfit fogtak el a rendőrök az egyik megyeszékhelyi parkolóban.

A 19 éves, egri tartózkodási hellyel rendelkező fiatalembert a városi kapitányságra állították elő, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ennek során elismerte a délelőtti rablás elkövetését, illetve másik két bűncselekményt is. Szeptember 7-én, az Egészségház utcában szinte ugyanígy fosztott meg egy nőt az értékeitől, s egy harmadik tette is hasonlóan zajlott le. Utóbbi esetben még keresik az áldozatot a rendőrök. A fentiek alapján a férfi ellen kétrendbeli rablás miatt indult eljárás, ám a történet még tovább bonyolódott.

Az előállítás során ugyanis a fiatalember ruházatát is átvizsgálták a rendőrök, s kábítószer-gyanús anyagot találtak nála. Az elvégzett drog-gyorsteszt igazolta a gyanút. A férfi ellen így kábítószerrel való visszaélés miatt is megindult az eljárás. A fiatalembert őrizetbe vették, s indítványozták előzetes letartóztatásának elrendelését is.

A szóvivő hozzátette: továbbra is várják annak a két kerékpárosnak a jelentkezését, akik rátaláltak a hölgyre, hiszen a beszámolójuk sokat segíthet a rendőrség munkájában.

Forrás: Heol

Érdekvédelmi tanácsadást szervez Egerben a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete. Az október 29-i rendezvényen pénzbeli és egyéb ellátásokról kaphatnak fontos információkat az érdeklődők.

Tizenkét éve alakult a Heves Megyei Szervátültetettek Érdekvédelmi és Sport Egyesülete, mely célként tűzte ki a szervátültetettek és vesebetegek rehabilitációját, a közösségbe való beilleszkedést, sport és kulturális programok szervezésével, érdekvédelemmel valamint jogi tanácsadással. Bencsik Judit egyesületi elnök portálunk érdeklődésére elmondta, ha már néhány emberen tudnak segíteni, azt is jelentős eredménynek tartják, sikerként könyvelik el. Általános tapasztalat, hogy rendkívül tájékozatlanok az emberek ezzel kapcsolatban, ezért is próbálnak tanácsot adni a maguk módszereivel. A rendezvénysorozat májusban indult, hatvani, gyöngyösi és egri helyszínekkel. A jövő hét pénteki tanácsadás lesz a projekt utolsó állomása, ahol felvilágosítást adnak többek között a természetben nyújtott szociális ellátásokról, szociális szolgáltatásokról, a fogyatékos személyeket megillető jogokról, a különböző támogatásokról illetve a rehabilitációról.

Bencsik Judit szerint az eddigi programok megmutatták, hogy van igény a tevékenységükre, szívesen fogadják a betegek az akciót. Az egyesület – mely folyamatosan várja a csatlakozni kívánókat - törekszik arra, hogy összefogja a tagokat, az együttlét, a mozgás és a kirándulás örömeit biztosítsa a közösségnek. A mostani tanácsadás helyszíne a Baktai út 38. alatt található FMC Dialízis Központ lesz, ahová 9:00-13:00-ig várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

Középiskolás diákok számára tartottak előadásokat az igazságszolgáltatás működéséről, feladatáról a polgári igazságszolgáltatás európai napja alkalmából ma délelőtt, a Heves Megyei Bíróságon.

Nagy érdeklődés kísérte a második alkalommal megrendezett nyílt napot az esküdtszéki termben, melyre Eger oktatási intézményeiből százötven középiskolás érkezett. A polgári igazságszolgáltatás európai napja alkalmából rendezett eseményen a kívülállók számára szeretnék bemutatni, közelebb vinni az igazságszolgáltatás munkáját, fogalmazott köszöntőjében Dr. Nyiri Beáta a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese.

Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes a Heves Megyei Bíróság elnöke előadásában arról beszélt, hogyan működik a demokrácia elveinek megfelelően a hatalommegosztás. A diákoknak szóló ismertetést ezúttal három hatalmi ág bemutatásával kezdte. A törvényhozói hatalom meghatározott kereteket, szabályokat biztosít, a végrehajtói hatalom a kormányzat, mely a további teendőket határozza meg, harmadik hatalmi ág a bíróságok által gyakorolt igazságszolgáltatás.
Ennek rendszeréről nemcsak a jogi pályára készülő fiatalok számára hangzottak el fontos információk, hiszen mindenki számára fontos, hogy megismerje a rendszer működését. Az igazságszolgáltatás tevékenységének sikere, hatékonysága azon is múlik, hogy hogy az emberek mennyire ismerik el és bíznak benne.

A rendszer gyakorlatát egy apasági pert szimuláló tárgyalás mutatta be a diákoknak.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2003. június 5-ei ülésén fogadta el, hogy minden év októberének utolsó hetében az Európai Unió és az Európa Tanács együttműködésében megrendezés a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja.
A Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja az állampolgároknak szóló esemény, azzal a céllal, hogy jobban megértsék jogaikat, a családjogot, a kereskedelmi jogot, a betegjogokat és bírósági rendszer működését. A nagyközönségnek szánt, mindennapi jogaikra irányuló figyelemfelkeltő és tájékoztató akcióról van szó, amely ugyancsak hasznos lehet az igazságszolgáltatás egyéb résztvevői számára is, alkalmat adva a találkozásra az állampolgárokkal.

Forrás: Egriszín

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín

Egy egri belvárosi üzletbe tört be egy férfi péntekről szombatra virradó éjjel. Evett-ivott, amennyit bírt, menekülni már nem tudott. A helyszínen elkapták a zsaruk.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

A kiérkező zsaruk még a helyszínen elfogták a bódult tiszafüredi férfit. Ellene az Egri Rendőrkapitányság folytat eljárást betöréses lopás miatt - mondta el portálunknak Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtószóvivő.

Forrás: Heol

Pénteken este betörtek Horváth László országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési listavezetőjének egri lakásába.

– Körülbelül fél tíz lehetett, amikor feleségemmel hazaérkeztünk. A lakásba érve rögtön látszott, hogy valami baj van: a nappali teljesen szét volt dúlva. És ami ijesztőbb, a tettesek még ott voltak az emeleten. Legalább ketten voltak, s amikor meghallották, hogy megérkeztünk, kirúgták az egyik fenti ablakot, azon keresztül menekültek ki – számolt be lapunknak a történtekről a honatya. Mint hozzátette, lényegében mindent szétdúltak az ismeretlen elkövetők a lakásban, ám értékeket nem vittek magukkal, ott hagyták például a fényképezőgépet, de a politikus laptopját is.

Tekintve ugyanakkor, hogy az egész lakást felforgatták, Horváth azt nem tudta megmondani, iratok, dokumentumok eltűntek-e.A helyszínelők szombaton hajnal három óra körül végeztek a nyomok rögzítésével. A politikus hétfőn tesz feljelentést a rendőrségen.

A betörés miatt az Egri Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen folytat vizsgálatot - tudatta Soltész Bálint rendőrségi sajtószóvivő.

Forrás : Heol

Négy informatikus jelent meg hétfőn a kora reggeli órákban a Megyeházán, hogy letöltsék a számítógépeken lévő adatokat. A Fidesz ezzel megsértette az átadás-átvétel írott és íratlan szabályait – mondta sajtótájékoztatóján Sós Tamás, aki 12 évig volt a megyei közgyűlés elnöke.

Hétfőn a kora reggeli órákban váratlanul négy informatikus érkezett Budapestről az egri Megyeházára, akik az összes hivatali dolgozó számítógépéről letöltötték az adatokat – számolt be a történésekről Sós Tamás. Úgy gondolja, hogy ezzel a Fidesz az átmeneti helyzetben visszaélt a hivatali dolgozók kiszolgáltatott helyzetével. A megyei közgyűlés eddigi vezetése utólag értesült a történtekről, amit azért is tart furcsának, mert az új közgyűlés elnökének megválasztása várhatóan csak a jövő héten lesz, így nincs még kinek átadni az összegzést, vagyis azt a hatalmas adatmennyiséget, ami eddig is minden közgyűlési tag számára hozzáférhető volt, illetve amit az átadás-átvételi jegyzőkönyv is tartalmazni fog.

Sós Tamás leszögezte, hogy ideáig is a nyilvánosság hívei voltak, mindenről nagyon szívesen beszélgettek. Példaként említette azt a részletes, Fideszes politikusoktól kapott szempontrendszer alapján elkészített anyagot, melyet augusztusban adtak át a költségvetésről és a kórházról. Hangsúlyozta, hogy a belső anyagokhoz a képviselők mindig hozzáfértek, ráadásul a www.hevesmegye.hu portálon is minden adat elérhető. Reményét fejezte ki, hogy ez a későbbiek során is így lesz.

Az MSZP megyei elnöke nem tudja, hogy mi volt a célja ennek az akciónak, amellyel kapcsolatban számos kérdést fogalmazott meg. Így például: Ténylegesen kinek a megbízásából történt?; Miért Budapesten kell feldolgozni az anyagokat?; Ki fizeti az eljárás számláját, a Fidesz vagy a Megyeháza?; Mi a garancia arra, hogy az anyaghoz nem raknak hozzá vagy nem vesznek el belőle? A politikus úgy látja hogy a Fidesz nem tud mit kezdeni a jelenlegi helyzettel, számos várakozást keltettek, amit véleménye szerint nem tudnak teljesíteni. Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a tőketartozás mindössze a fele annak a 6,2 milliárd forintnak, amit Horváth László a közgyűlés várható elnöke említ.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság 2010. október 07-én Egerben tizedik alkalommal rendezte meg a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű valamint második alkalommal a Szegedi Henrik Emlékverseny rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 15 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Nemzeti Közlekedési Hatóság rutinpályáján.

Eredmények:

I. hely            Fodor Ferenc r. főtörzsőrmester           Gyöngyös Rk.

II. hely           Zbiskó Péter r. törzszászlós                     Füzesabonyi Rk.

III. hely         Barta Richárd r. zászlós                           Eger Rk.

A megyei fordulón versenyző rendőrök közül a legjobb öt egyenruhás értékes díjakat vehetett át, melyet a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság ajánlott föl. Az első helyezett egy évig őrizheti a HMBB által készíttetett vándorserleget.

Társasházak energiahatékonysági felújítását elősegítő projektmenedzsment képzést kezdődött az Energia Klub, a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és Eger Megyei Jogú Város szervezésében ma délelőtt a Városházán. Az előadásokon részletesen bemutatják a jogszabály által előírt energiatanúsítvány előnyeit.

A képzés mindazoknak szól, akik érintettek a társasházak felújításában, azaz elsősorban közös képviselőknek, lakásszövetkezetek vezetőinak, lakástulajdonosoknak, önkormányzati- és energiagazdálkodási szakembereknek, pályázatíróknak.
Egerben az utóbbi három évben már többször is találkozhattak a lakcímke kampánnyal, amely a lakosságot, a közös képviselőket, lakástulajdonosokat tájékoztatja a program részleteiről.
2009 óta jogszabály alapján kötelező elkészíteni az új építésű házak esetében az energiatanúsítványt, ami mutatja a energiatakarékossági besorolását. A dokumentum javaslatokat is tartalmaz, milyen beruházásokkal lehet elérni azt, hogy lakásunk magasabb kategóriába kerülhessen. 2012-től a használt ingatlanok eladásakor illetve bérbeadásakor is be kell mutatni a lakás energetikai tanúsítványát, más néven lakcímkéjét.
Az Energia klub országos kampányát a „Lakcimke-programot” Heves megyében a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület immár harmadik éve koordinálja. Az energiahatékonyság bemutatása és a lakossági szemléletformálás területén egyedülálló, több éve folyó program célja az épületek energiatanúsítványának minél szélesebb körű megismertetése és társadalmi elfogadtatása, valamint hosszú távon az épületek energiahatékonyságának javítása.
A mai előadásokon a szakemberek az energiahatékonyság témájával foglalkoznak, bemutatják a lakcímke programot, az energiatanúsítvány törvényi, műszaki, szakmai hátterét. Hasznos tanácsok is elhangzanak arról, hogy a lakásokat hogyan lehet még energiahatékonyabbá tenni, milyen pályázati lehetőségek vannak, milyen kivitelezési technológiák vannak. Szó lesz a hatékony építési módokról, a pénzügyi finanszírozásról és pályázatírásról.
Klein Dávid a Kaptárkő Egyesület társelnöke elmondta, hogy a program során eleinte kevés embert foglalkoztatott a dolog, a jogszabály kapcsán viszont az utóbbi időben egyre inkább érdeklődnek. Sokakban most vetődik fel a kérdés, hogyan lehet korszerűsíteni a lakást. A lakcímke tulajdonképpen a vevők érdekét szolgáló tájékoztató dokumentum, ami épületenergetikai szempontból segít eligazodni az ingatlanpiacon. Így könnyen összehasonlíthatóvá válik két lakás.
Sokan úgy vélekednek, hogy nagyon költséges lehet egy ingatlan energiahatékonysági szempontból való korszerűsítése. Ezen a területen is nagy a tájékozatlanság, hiszen vannak nagyon jó pályázati lehetőségek. Megfelelő szigeteléssel, a harminc-negyven éve épült házakat is nagyon jól lehet korszerűsíteni, nem kell a teljes fűtési rendszert lecserélni. A mai szabványnak megfelelően már nem is lehet a korábbiakhoz hasonló, szigetelés nélküli házakat építeni, hangsúlyozta Klein Dávid.

Forrás: Egriszín