Keresés: „fej” (993 találat)

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

Bemutatták a Magyar Dal Borát ma az EKMK- Forrás Gyermek és Szabadidő Központban. A szervezők úgy gondolták, hogy a Magyar Dal Fővárosában és egyben a bor városában illik az eseménynek tisztelegni egy –kifejezetten erre az alkalomra készült- borkülönlegességgel.

Nem is lenne egy dalos ünnep Egerben igazi, jó egri borok nélkül. A 2009-ben az "Év Bortermelőjének" választott dr. Lőrincz György, a St. Andrea szőlőbirtok vezetője két bort palackozott erre az alkalomra, amely megkaphatta a Magyar Dal Napja címkét és ezzel a Magyar Dal Bora címet.  A két évig fahordóban érlelt Egri Vörös 2007–es helyi fajták társításból készült: kékfrankos, turán, pinot noir, shiraz fajtákkal színesítve. Az Egri Fehér 2007-es 10 hónapig fahordóban érlelt, hárslevelű, olaszrizling, leányka, chardonnay, pinot blanc társításából készült gazdag zamatú, egries stílusú bor.

Pál György felszólította Orosz Lászlónét, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől etikátlan viselkedése miatt. Véleménye szerint képviselőtársa, résztulajdonában lévő cégével milliókat kasszírozott az önkormányzattól és az Agria Humán Kft.-től. Orosz Lászlóne szerint mindez csak lejáratás a választások előtt.

A képviselői munka egy feladat, mely egy adott körzet és az egész város fejlődését hivatott elősegíteni, az itt élő emberek életét megkönnyíteni – kezdte ma reggeli sajtótájékoztatóját Pál György, Eger 11-es számú választókörzetének szocialista képviselőjelöltje. „Egy képviselő nem húzhat hasznot a városból, el kell kerülnie még a gyanú árnyékát is” – mondta a politikus. Véleménye szerint nem minden városi képviselő gondolta ezt így az elmúlt négy évben.

Pál György Orosz Lászlóné képviselőasszonyra utalt, aki a Szépasszonyvölgy Kft. résztulajdonosa. A társaság, amely a 2007-2009-es időszakban a Városháza rendezvényeire milliós nagyságrendben szállított ételt, jelentős bevételt könyvelt el onnan, illetve még többet az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Agria-Humán Kft.-től, aminek egy 9872 négyzetméteres ingatlant, rajta 1024 négyzetméteres üzemcsarnokkal adott bérbe. Az Agria Humán Kft. kezdetben havi 600 ezer forintot, később 900 ezer forintot fizetett a területért. Ezzel a cég majdnem 26 millió forinttal lett gazdagabb a mai napig – magyarázta Pál György.

A politikus úgy látja, hogy mindez törvényes, de nem etikus, összeegyeztethetetlen a közéleti szereppel az ilyen viselkedés. Ezért felszólítja Orosz Lászlónét, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől, mert Egernek nincs szüksége etikátlan képviselőkre.

Forrás: Egriszín

Orosz Lászlóné közleményben reagált:

"Ismerve a szocialisták eddig napvilágra került hazugságait, börtönnel jutalmazott cselekedeteit, az egri szocialista képviselők tehetségtelen, eredménytelen munkáját,  az önkormányzati választások közeledtével egyetlen lehetőség maradt számukra: mások lejáratása. Hazugságokat állítanak, hisz csupán ehhez értenek. Kezdték a polgármesterrel, most én vagyok a célpont, de biztosan van még a tarsolyukban néhány olyan valótlanság, melytől azt remélik, hogy megtévesztve az embereket, sikeresek lehetnek az önkormányzati választásokon. Aki hazudik, az minden egyéb galádságra is képes. Tudjuk, látjuk, halljuk, tapasztaljuk."

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

A belváros-rehabilitáció tervezési munkái kapcsán tervezői egyeztetést tartottak tegnap délután a Városházán. A munkamegbeszélésen a Gazdasági Iroda és az Egri Városfejlesztési Kft. szakemberei mellett Habis László polgármester és Rátkai Attila főépítész, valamint a tervező képviselője vett részt.

A tegnapi találkozón az elmúlt héten felmerült tervezői kérdésekre adandó önkormányzati választ egyeztették a szakemberek. Rátkai Attila főépítész elmondta, hogy az egyeztetés szükségességét az indokolja, hogy a belváros-rehabilitációjának tervezési folyamatában a részletek kezdenek körvonalazódni, úgy bizonyos döntéseket meg kell hozni.

Magáról a tervezési folyamatról a főépítész így nyilatkozott:
„Szerintem még nem volt olyan tervezési folyamat ami ennyire közös munkával alakult volna ki. Heti rendszerességgel találkozunk a tervező kollektívákkal.
Ez úgy néz ki, hogy például a holnapi napon reggel kilenctől délután négyig lesznek másfél órás ütemezésben egyeztetések. Ez hetente ismétlődik. Én úgy gondolom, hogy ennél szorosabb munkát nem is lehet elképzelni.”
A főépítész arról is beszélt, hogy mennyire fontos a városnak, hogy a lakosság kellően informálva legyen a fejélesztésekről.
„Nemcsak műszaki és nemcsak szakmai kérdés egy belváros rehabilitáció, hanem feltétlenül érzelmi kérdés is. A lakosságnak ezt az érzelmi kötődését adott periódusokban le kell mérnünk azért, hogy tudjuk jó irányban haladunk-e. Ezt szolgálja a „Városunk az otthonunk” című kiállítás is, és nyilván minden egyes elérkezett lépcsőnél meg fogjuk tenni hogy a lakosság véleményét kikérjük.”
„ A korábban szóba került szobor-ügy kapcsán jelent meg többféle lakossági vélemény, több helyszínt is megjelölt a lakosság. Ebből az is lemérhető, fontos, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük. Nyilván lesznek olyanok, akiknek a véleménye nem valósul meg, de másokét viszont be tudjuk építeni a munkába.”

Forrás: Egriszín

„Történelmi város - új feladat!” – ezzel a jelmondattal mutatta be választási programját az MSZP Eger Városi Szervezete ma délelőtt, a MSZP irodában. Az olcsóbb várost, munkahelyteremtést és idegenforgalmi fellendülést megcélzó elképzeléseket Nagy István polgármesterjelölt és Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke ismertette.

A programban a polgármester-jelölt kitér arra, hogy Egerben a rossz beruházáspolitika és az előnytelen szerződések miatt drágák a közszolgáltatások. Megválasztása esetén vállalja, hogy csökkenti a távhő, a szemétszállítás, a parkolás díját, a vízdíjat, a buszjegyek árát.
A polgármester-jelölt hangsúlyozta, hogy az általuk megvalósítandó fejlesztések a közösség egészének szólnak, „minden Egrinek, hiszen a város mindannyiuké!”

„Szeretem Eger hangulatát, hagyományait, értékeit. Mindig gyönyörködöm a belvárosban, de tudom, hogy a város nemcsak ez a néhányszáz négyzetméternyi terület. Eger értékei a Felsővárosban, a Lajosvárosban éppúgy ott vannak, mint a Maklári hóstyán. Mert ennek a városnak a legnagyobb kincse, a polgárai. Mi, Önök, akiknek most támogatását kérem, hogy az elkövetkezendő négy évben polgármesterként szolgálhassam Egert. Olyan polgármesterként, aki a város egészéért akar tenni, és nem csak egy szűk érdekcsoportot képvisel. Meggyőződésem, hogy az önkormányzat feladata Eger polgárainak segítése, a város fejlesztése, és a gyors, hatékony ügyfélközpontú munka.” – fogalmazott tájékoztatójában Nagy István.

Nagy István kijelentette, hogy négyéves járdaprogramot indítanak, aminek eredményeként jó minőségű járdákon közlekedhetnek az emberek, nemcsak a belvárosban. A MSZP újraindítaná a panelprogramot, az ígéret szerint a felújítási költség egyharmadát az önkormányzat átvállalja. A gyermekek jövőjére gondolva fontos feladatnak tekintik, hogy „az egri oktatás biztosítson esélyt a leszakadóknak a felzárkózásra és adjon lehetőséget a tehetségeknek a kiemelkedésre”
Fontosnak tartják a civil önrendelkezést, ezért a politikai döntéshozataltól teljesen független Civil Alapot, az elkövetkezendő négy évben a duplájára emelnék.
Munkahelyteremtő beruházásokhoz Vállalkozás-fejlesztési Alapot kívánnak létrehozni. Elképzelésük szerint az önkormányzat saját cégeinek fejlesztésével több száz új munkahely teremthető.
A feladatok között Nagy István hangsúlyozta, hogy a városnak vissza kell nyerni az elmúlt években megkopott turisztikai presztízst. A leglátogatottabb turisztikai célpontok listáján az elmúlt négy évben Eger a 3. helyről a 13. helyre esett vissza. Programjukban ezt a hanyatlást szeretnék megállítani, újra vonzóvá kívánják tenni a várost, ahogy Nagy István nevezi: „Magyarország egyik legszebb borvidéki központját”.

Pál György, az MSZP Eger Városi Szervezetének elnöke a választókörzeti fejlesztések kapcsán kijelentette, hogy képviselőjelöltjeik mindegyike jól ismeri körzetét és elkészítették az adott körzet probléma térképét, kikérve az ott lakók véleményét. Ebből a térképből a megoldandó feladatok listáját is összeállították.
Véleménye szerint a jelenlegi városvezetés nem fordított elég figyelmet az emberek közvetlen lakókörnyezetének a megóvására, fejlesztésére.
A minden körzetre érvényes feladatokra az elkövetkező 4 évre szóló városi ütemtervet hoztak létre. Ez vonatkozik például a ma még fedett váróhely nélküli buszmegállókra, amely során 2014-re minden buszmegálló rendelkezni fog fedett várakozóhellyel, és ütemezett tervük van a járdák járhatóvá tételére is 2014-re, jelentette ki Pál György.
Pótolni szándékoznak a hiányzó utcabútorokat, szemétgyűjtő edényeket.
A képviselőjelölt fontos feladatnak tartja a játszóterek létrehozását és felújítását, a füves, fás területek megfelelő rendezését, amihez be kívánják vezetni a rendszerváltás előtt működő a parkőri rendszert.

Forrás: Egriszín

Második alkalommal rendezi meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban működő civil szervezetekkel közösen az Európai Mobilitás Hét keretében az Autómentes Napot szeptember 18-án, ezúttal a felsővárosi Balassi Bálint Általános Iskolában. Az idei programban kerékpártúra, ügyességi verseny, repülő modell bemutató, kézműves műhely várja az érdeklődőket.

„Autó nélkül Eger Ünnepén” Ez a mottója az Európai Mobilitás Hét keretében megrendezett Autómentes Napnak. A rendezvény igyekszik felhívni Eger és környéke lakosságának figyelmét a klímaváltozás problémájára, a személygépjárművek üvegházhatást kiváltó és így az éghajlatváltozást felgyorsító hatására.
A gépjárművek által kibocsátott gázok meglehetősen rossz hatással vannak a lakosság egészségügyi állapotára és életminőségére.

Az Agria Speciális Mentők, a Baba-Mama Alapítvány, a Dobó István Nyugdíjasklub, az Ezüstidő Szabadidős Egyesület, a Forrás DSE, a Lenkei János DSE, a Sirály Modellező Klub, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, és a Bringaut Közhasznú Egyesület öszzefogásában létrejött rendezvény lehetőséget kínál arra, hogy az emberek megismerhessék a fenntartható életmód lehetőségeit, valamint a városi természet- és emberbarát közlekedési módokat. A környezetvédelmi szándék egyaránt vonatkozik a települések miliőire és az emberek egészségét, életminőségét befolyásoló tényezőkre, a levegő minőségére, a zajra, a közúti biztonságra, az utcák tisztaságára, a parkok állapotára.

A Mobilitási Hét programját minden évben szeptember 16 és 22 között rendezik meg. Az esemény kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy felhívja a figyelmet a városi közlekedésben a túlzott autóhasználat helyett a környezetbarát alternatívákra, a szokások megváltoztatásának szükségességére. A szervezők célja, hogy fenntartható közlekedési stratégiák kidolgozására ösztönözzék a döntéshozókat. Az akció alkalmat ad arra is, hogy az emberek elgondolkodjanak életmódjukról, hogy valójában mire is szolgálnak a városi utcák, hogyan fejlődik a közlekedés. A szakemberek feladata a jövőre nézve, hogy megvitatassák a városok előtt álló kihívások konkrét megoldási módjait.

Az Autómentes Nap programja

Az év szlogenje:   Közlekedj okosabban, élj egészségesebben
Ideje: 2010. Szeptember 18. ( szombat )  9-13 óráig.
Helyszíne:  Felsőváros, Balassi Bálint Általános Iskola, Eger, Malomárok u. 1.
9.00-9.15 Megnyitó

Szakmai programok:
9.15-10.45     Kerékpáros ügyességi verseny
10.00-10.45     Kerékpáros kressz TOTO
10.45-11.00     Kerékpártúrát megelőző bemelegítő torna
11.00-13.30     Kerékpár túra Almárba a Pálos Kolostos romhoz
A TOTO-t kitöltő, a kerékpáros ügyességi versenyen, a túrán résztvevők apró ajándékot kapnak
Kiegészítő programok:
9.15-12.00     Hagyományos utcai játékok, rajzolda
- ugró iskola, ugráló kötél
- karika, roller, labda
9.30-10.45   Repüllő modell bemutató, papír modell készítés
9.30-10.45   Csiribiri Kézműves Műhely

Két hónapot késik a Tetemvár és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója. Több, eddig ott működő üzlet is bezárt vagy elköltözött az elhúzódó munkálatok okozta bevételkiesés miatt.

Olykor az az érzés is támadhat az emberben, hogy a szélsőséges időjárás „égi áldás” is lehet a kivitelezőknek, ugyanis van mire fogni a felújításra váró terület átadásának csúszását. A Tetemvár és a Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója ugyanis ennek címén is késik több hónapot. Az átadási határidőt október 15-ére módosították.

Kiss Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkatársa portálunknak elmondta, hogy a szerződésmódosítást követően a hiba- és hiánymentes műszaki átadás időpontja október 15-e lett. Egyrészt az időjárási tényezők miatt, hiszen tavasszal nagyon sok volt a csapadék. Amellett, hogy átázott teljesen a munkafelület, a csapadék miatt voltak olyan megcsúszások, amelyek útbeszakadáshoz vezettek – tájékoztatott a szakember. Továbbá az is kiderült, hogy az előzetesen alkalmasnak vélt technológia nem teljesen alkalmas a helyes munkavégzésre, ezért olyan többletfeladatok léptek elő, amelyek szintén a csúszáshoz vezettek. Kiss Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a kivitelező helytelen munkavégzése miatt kellett az átadás időpontját módosítani.

Ennek a lakók persze nem örülnek, hiszen az útburkolat feltúrása és a munkálatok teljesen akadályozzák őket a ki- és behajtásban. Az építési terület mellett található üzletek forgalma a minimálisra csökkent. Van olyan, aki már el is költözött, ugyanis gyakorlatilag a nullára csökkent a forgalma. Az egyik vendéglátóipari egység is bezárni kényszerült, ugyanis náluk az átmenő forgalomból származott vendégek jelentették az egyik fő bevételi forrást, most ők is új helyet keresnek. De olyan vállalkozó is akad, akinek a fennmaradását a bérleti díj csökkentése tudta csak ideiglenesen biztosítani.

Nem tehetnek sokat a lakók és az utca üzletei. Csupán reménykedhetnek abban, hogy október közepéig az időjárás hozzájuk lesz kegyes, és hogy nem kell újra technológiát változtatni a kivitelezőnek a megfelelő munkavégzéshez.

Forrás: Egriszín

A kiterjesztett Széchenyi Kártya Program részleteiről, a benne rejlő lehetőségekről tartottak ma tanácskozást a Városháza Dísztermében. A fórumot Habis László polgármester nyitotta meg.

A kormány programjában a magyar gazdaság talpra állításában kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a kis- és középvállalkozók kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjú finanszírozásának újabb olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek eddig hiányoztak ennek a szektornak a hitelezésében. Idén augusztustól kibővült a Széchenyi Kártya portfóliója. A folyószámla hitel mellett idén augusztustól forgóeszköz, míg szeptembertől beruházási hitel felvételére is van lehetőség, illetve a tervek szerint 2011. január elsejétől elindul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is. Ezekről az új lehetőségekről a KA-VOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Megyei Szervezete, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett ma délután tájékoztatót az érintett vállalkozóknak.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Eger a széleskörű intézkedéseivel folyamatosan bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fontosnak tartja. Ügyfélbarát hozzáállásukkal, az infrastruktúra fejlesztésesével, és azzal, hogy Egerben megfelezték a mikrovállalkozások számára az iparűzési adó mértékét, azt mutatják, hogy helyi szinten is próbálják stabilizálni a gazdaság állapotát.

A további előadásokból megtudtuk, hogy a Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla, forgóeszköz, beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A program termékei egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A VOSZ, a Kamara és a KA-VOSZ irodáiban igényelhető új termékportfólióra is jellemző az egyszerű hozzáférhetőség, adminisztráció- és bürokráciamentes ügyintézés.

A szeptember elsejétől igényelhető beruházási hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. Ebből a hitelből az adott vállalkozás több projektet is finanszírozhat, és a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg. A hitel nem csupán új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető fel, hanem használtakra is.

Az augusztus elején elindított Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel a cégek napi működésének finanszírozását segíti. A KA-VOSZ tájékoztatása szerint a bankok folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés érkezett.

A kezdetek óta a vállalkozások 180.590 Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladja a 135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz.

Forrás Egriszín