Keresés: „tűz” (913 találat)

Robogó és hulladék égett az éjszaka Egerben

· Kék hírek

A robogó ügyében a rendőrség is vizsgálódik, mivel felmerült a gyanú, hogy gyújtogatás állhat az eset hátterében.

Két tűzesethez is hívták éjfél után a megyeszékhelyi tűzoltókat. Fél egy előtt a Kallómalom úton, az egyik társasház előtt gyulladt ki egy robogó. Az egy szerrel kiérkező tűzoltók megfékezték a lángokat, amelyek mintegy félmillió forintos kárt tettek a járműben. A tűz oka még megállapítás alatt van, de mivel felmerült a gyanú, hogy bűncselekmény történhetett, tűzvizsgáló is dolgozik az eseten, s a rendőrséget is értesítették - tudtuk meg Mérai Péter főhadnagytól, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivőjétől.

 

A városi lánglovagoknak hajnalban is akadt dolguk. Négy óra előtt az Árnyékszala utcába riasztották egy egységüket, ahol egy fémkonténerben, illetve annak környékén égett háztartási hulladék.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesének tájékoztatása szerint éjfél előtt Tiszanánáról is bejelentettek egy tűzesetet. A hívás szerint egy melléképület kapott lángra, ám kiderült, hogy egy udvaron lángol egy kisebb méretű szénakazal. A tüzet a helyi önkéntesek fékezték meg.

Forrás: Heol

Új konferenciaterem a Hotel Egerben

· Belföld

A város és a megye vezetői jelenlétében ma délelőtt ünnepélyes keretek között átadták a Hotel Eger Park új konferenciatermét. A 330 milliós beruházással az ország egyik legjelentősebb konferenciaközpontja valósulhat meg Egerben.

Megnőhet a konferenciaturizmus szerepe Egerben, hiszen a ma délelőtt felavatott nagyszabású beruházás eredményeként jelentősen nőtt a befogadóképesség a városban. Az „Eger-Park Hotel Konferencia- és kiállítóterem bővítése” beruházás során 1500 m2-rel bővült a konferencia kapacitás.
Az épületrész ünnepélyes átadóján Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Harmati László igazgató, Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke és Habis László országgyűlési képviselő, Eger polgármestere vágta át a szalagot.

A konferenciaközpont építés kitűnő gondolat, hiszen sok feladatot és munkát adhat a helyi vállalkozásoknak, borászoknak, idegenforgalmi szakembereknek, hangsúlyozta Habis László polgármester köszöntőjében. A városvezető kiemelte, hogy a beruházásnak kisugárzó hatása van olyan piaci szegmensre, ami Egert Magyarország egyik legfontosabb konferenciaközpontjává teheti.
Az öt hónapig tartó beruházás jelentős lépéseit Harmati László igazgató ismertette, áttekintve a szálloda történetét.
A mai átadással megmutatták, hogy bíznak a jövőben, jelentette ki Dr. Nyitrai Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében. Kiemelte az Európai Unió szerepét és a fejlesztés kapcsán közös stratégiát és fejlesztési irányok kitűzését szorgalmazta. A beruházás túlmutat önmagán, ezt jelenti a vidék talán legnagyobb konferenciaközpontja, hangsúlyozta az államtitkár.
A fejlesztéssel a régió lehetőségei felértékelődnek, ami több milliós bevételt jelent, emelte ki Dr. Erdei János a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Évente 200-250 milliós többletet hozhat a vállalkozás.
Dr. Ternyák Csaba egri érsek a működtetésben rejlő hasznos szándékra kérve áldotta meg az új létesítményt.

A legújabb hang és videotechnikával felszerelt új plenáris terem színházi elrendezésben 1000 fő befogadására alkalmas. A fejlesztés teljes nettó költsége 330.010.045 forint, amiből 82.505.525 forint a saját forrás. ÉMOP vissza nem térítendő támogatás 148.504.520 forint, Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitel 99.000.000 forint.

Forrás: Egriszin

Múzeumok Éjszakája 2010

· Kultúra

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

 

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

 

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin