Keresés: „új” (1757 találat)

Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán egri borászokkal találkozott Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A fórumon az érintettek is elmondták véleményüket, észrevételeiket a tervezett változtatásokról.

Nyitrai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. A cél az – tette hozzá -, hogy közösen alakítsák ki azt a szakmai álláspontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar borászok számára a leghatékonyabb önkormányzati és közigazgatási rendszert biztosítja, s egyben csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért különösen fontos, hogy a helyi borászok véleményét megismerjék.
A Borászok Fórumán szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változásáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is.
A találkozón részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértője, aki részleteiben ismertette a tervezett változásokat. Az egri borászok a fórumon ezt követően elmondták észrevételeiket és javaslataikat.

Nyitrai Zsolt a tanácskozás végén azt hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb szabályozás szülessen meg ezen a stratégiai szempontból oly fontos területen.

Fotó: Szántó György

Bábszínháza, valamint Kulturális és Művészeti Központja élére is vezetőt nevezett ki Eger MJV Önkormányzatának Közgyűlése az október 25-én megtartott testületi ülésen. A nyár elején megjelent kiírások nyomán a Harlekin Bábszínház igazgatói székére két, míg az Egri Kulturális és Művészeti Központ vezetői posztjára hat szakember nyújtotta be pályázatát. A most megválasztott igazgatók kinevezése öt évre szól.

HARLEKIN BÁBSZÍNHÁZ

Bal József megbízott igazgató és Éry-Kovács András pályázatát a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai bizottság értékelte, s a grémium mindkét pályázatot támogatottnak minősítette. A Közgyűlés 12 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett Éry-Kovács Andrást nevezte ki a Harlekin Bábszínház igazgatójának. A munkakör ellátásának kezdő időpontja, és a munkába lépés napja 2013. február 1. A kinevezés 5 év határozott időtartamra, azaz 2018. január 31-ig szól.

A megválasztott bábszínházi igazgató szakmai életútja:
Éry-Kovács András művészi pályafutása Szolnokon indult, majd a Pécsi Nemzeti Színház opera tagozatának rendezője volt. Tanított a Színművészeti Főiskolán, rendezett a Magyar Televízióban, főszerkesztője és rendezője volt a Duna Televíziónak. A Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban 1997-2003 között dolgozott. A Magyar Állami Operaházban 2006-2010 között főállású munkatársként, dramaturgként és rendezőként tevékenykedett. A 2011/12-es évadban a Gárdonyi Géza Színházban dramaturgi munkákat végzett.

EGRI KULTURÁLIS ÉS MŰVÉSZETI KÖZPONT

Az EKMK igazgatói posztjára október 1-jéig lehetett benyújtani a pályázatokat, fenti határidőig hatan éltek a lehetőséggel: Asztalos Dezsőné művelődésszervező, biológia szakos tanár (pályázatát a döntés előtt visszavonta), Gulyás László trombitatanár, Kovács Ferenc művelődésszervező, Kovács Katalin népművelő, történelem szakos tanár, Somodyné Jámbor Ildikó közművelődési és népművelési előadó, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, valamint Törőcsik Gábor kulturális menedzser, földrajz, német nyelv és irodalom szakos tanár.

Az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának kezdeményezésére a szakalkalmazottak a jelölteket személyesen is meghallgatták és titkos szavazással nyilvánítottak véleményt. A pályázatok véleményezésére közművelődési szakértőt is felkért az önkormányzat.

Az öttagú Szakértői Bizottság a Közgyűlés által delegált két tagból, az Egri Kulturális és Művészeti Központ Közalkalmazotti Tanácsának és Szakszervezeti Bizottságának egy-egy képviselőjéből, illetve a Magyar Népművelők Egyesületének szakértőjéből állt.

A grémium értékelte a jelöltek pályázatait, majd szavazással foglalt állást. Két beadványt értékelt támogatandónak, Kovács Katalin és Kovács Ferenc pályázatai közül egyhangúlag Kovács Katalin jelenlegi megbízott igazgató kinevezését támogatta. A testület a többi pályázat - formai hibák miatti - elutasítására javaslatot tett. (Az érvénytelennek ítélt pályázatok esetében hiányzott az előírt öt éves közművelődési szakmai gyakorlat, vagy a közművelődési intézményvezetői tanfolyam elvégzéséről szóló okirat.)

Kovács Katalin pályázata a szakértői elemzés szerint alapos helyzetelemzésre épülő, konkrét elképzeléseket vázoló beadvány, amely a napi közművelődési munkát jól ismerő, távlatokban gondolkodó szakember munkája. „A pályázat szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott, céljait illetően megvalósítható” – írja a kulturális szakértő.

A Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság személyesen is meghallgatta a pályázókat, s a beérkezett vélemények figyelembe vételével javasolta a Közgyűlésnek Kovács Katalin megbízását, melyet a testület nagy többséggel, 15 igen és 3 tartózkodás mellett támogatott.

Visszakapta a rendőrségtől az egyház azokat a kegytárgyakat, amelyeket augusztus végén loptak el a gyöngyösi Szent Bertalan-templomból.

A 18. századból ránk maradt emlékek nagy részét megrongálták a tolvajok. A két legértékesebb darabot, egy Mária Terézia korabeli, áldozáshoz használt ostya őrzésére szolgáló kelyhet és egy ereklyetartót szétszedtek és feldaraboltak a most már előzetesben lévő elkövetők.

Balogh Tibor r. alezredes, a gyöngyösi kapitányság vezetője elmondta: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségét kérték az előkerült kincsek pontos értékének meghatározása érdekében. Az elkövetők elleni eljárást ennek ismeretében folytatják majd.

Juhász Ferenc plébános-kanonok elmondta: a nyár folyamán az egyházi kincstár felújításának kezdetén a gyűjtemény legértékesebb darabjait biztonsági őrizetbe helyezték, a kiállított emlékekről pedig úgy gondolták, a templom karzatán berendezett nyilvános tárlat nem jelenthet veszélyt a kincsekre nézve.

A plébános örömét fejezte ki, hogy előkerültek a több tízmillió forintot érő kegytárgyak. Hálája jeléül a gyöngyösi rendőrségnek adományozta azt a 300 ezer forintot, amit korábban nyomravezetői díjként személyesen ajánlott fel.

Forrás: Heol

Öt nap alatt húsz borgasztronómiai vacsoraeset tartottak magyar séfek és egri borászok Erdélyben. Demeter Csaba a borbemutatók mellett tárgyalt borkereskedőkkel, étterem-tulajdonosokkal a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről, a magyar és az egri borok népszerűsítéséről.

A borszerető közönség nagy szeretettel fogadta az egri borászokat, a vacsoraesteken nagy volt az érdeklődés az egri borok iránt. A helyi szervezők szeretnének hagyományt teremteni az ilyen jellegű esteknek, és azt, hogy a nagyközönség megtanulja és keresse a borok és ételek közötti harmóniát. Az új irányzat megteremtésében nyújt majd segítséget Demeter Csaba, aki vállalta, hogy megszervezi Magyarország történelmi borvidékeiről a borászatokat a bemutatókra és az estekre. Demeter Csaba találkozott borkereskedőkkel, akik nyitottak a magyar borok forgalmazására. Mindkét témában megkezdődtek az előkészületek, a jövő tavaszra véglegesítik az elképzeléseket.

A borgasztronómiai bemutatót a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Észak – Bükki Régiója és a Szabadtűzi Lovagrend Gasztronómiai Egyesülete közösen szervezte.  A séfek mellett Egerből négy borászat vett részt a rendezvényen: Demeter Pincészet, Korona Borház, Vincze Béla, Dimenzió Borászat.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntettének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. 2012. október 13-án egy 78 éves hölgyet találtak holtan kisnánai otthonában. A gyors és szakszerű rendőri nyomozásnak köszönhetően 24 óra leforgása alatt elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 21 éves kisnánai férfit. A támadót a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság őrizetbe vette, majd az Egri Városi Bíróság előzetes letartóztatásba helyezte.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Az elmúlt két év kormányzati intézkedései megmutatták milyen a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikája. A lényege, hogy a tehetősebb réteget részesítik előnyben, a szegényebbeket pedig még inkább sújtják, a leszakadást gyorsítják és nem a felzárkózást.

Ami nagyban történik az országban, az történik kicsiben a városban is. Jól mutatja ezt, a legutóbbi közgyűlésen elfogadott a bérlakások díjairól szóló rendelet. A rendelet 2009-ben, hosszas, kiérlelt vitában alakult ki, harmadik előterjesztésre fogadta el a közgyűlés, ami mutatja, hogy minden oldal fontosnak érezte a jó rendelet megalkotását, és komolyan is vette.

Mára a rendelet előnyei kezdenek eltűnni, a folyamatos módosítások következtében.

A közgyűlés szeptemberben 4%-os lakbéremelésről döntött, amely önmagában elfogadható és méltányos, hiszen az infláció mértékénél is kisebb emelésről van szó. Azonban döntött a közgyűlés egy olyan módosításról is, amely már nem elfogadható. A szociális kedvezmények mértékét öt százalékkal csökkentett.

Mit jelent ez? A jobb jövedelmi viszonyokkal rendelkezőknek csak infláció alatt, 4%-al emelkedik a lakbérük, míg azoknak, akik szociálisan rászorultak a jövedelmi helyzetük alapján, nekik 4+5, azaz 9%-al, az infláció felett emelkedik a bérleti díjuk.

A szocialisták nem tudják elfogadni azt az igazságtalanságot, hogy a rászorulók esetében nagyobb legyen az emelés, mint a nem rászorulók esetében. Sajnos, ez már tendencia, hiszen a tavalyi évben is ugyanez történt, akkor is öt százalékkal lettek mérsékelve a szociális kedvezmények. Ez már összesen 10% az eredeti, a közgyűlés kormányzati és ellenzéki képviselőinek 2009-ben közösen elfogadott szociális kedvezményekhez képest.

A kedvezmények megnyirbálása mutatja, hogy az azt elfogadó képviselők teljesen elszakadtak a valóságtól, és fogalmuk sincs arról, hogy milyen körülmények között, mennyiből kell megélniük ezeknek az embereknek. Nem veszik figyelembe, hogy mennyi a rezsi költség, és hogy milyen élelmiszer és egyéb közszolgáltatási díjemelés történt az elmúlt években.

Kezdeményezni fogjuk, hogy állítsák vissza az eredeti kedvezmény mértékeket a szociális bérlakások esetében.

Pál György

Mszp Eger, önkormányzati képviselő

Egy korábbi gyilkossági ügy lehetett az oka a péntek éjszakai tömegverekedésnek Ózdon. A városban található szórakozóhelyen két társaság tagjai szólalkoztak össze, egy 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az Ózdi Rendőrkapitányság garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két férfival szemben.

Súlyosan bántalmaztak és megsebesítettek egy 16 éves arlói fiút Ózdon. A péntek éjszaka történt eset egy ismert ózdi szórakozóhelyen történt, ahova a fiatalok évek óta jártak. Péntek éjszaka egy iskola rendezvénynek adott helyet a szórakozóhely, ahol két társaság tagjai verekedtek össze. A 30 év körüli arlói férfiak először csak lökdösték a fiatal fiút és barátnőjét, majd sörösüveggel fejen vágták, rugdosták a fiút, később pedig a törött üveggel sebesítették meg a földön lévő fiatalember karját.

A 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállították az ózdi kórházba, aki az elsődleges vizsgálatok alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadók elmenekültek a helyszínről, őket az adatgyűjtés után előállították az ózdi rendőrök.

A szórakozóhely tulajdonosa elmondta: péntekenként zárva tartanak, ilyenkor különböző rendezvényeknek  ad helyet  az épület. A tömegverekedés is egy ilyen programon történt. Elmondása szerint az eddigi 22 éves működése alatt nem történtek ilyen események.

Az Ózdon történt eset azonban nem csupán egy éjszakai verekedés volt. Sokkal régebbre húzódik a történet. Egy korábbi, 3 évvel ezelőtt, arlói gyilkosság szolgált a verekedés alapjául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban rettegnek a lakók, mindenki félve beszélt a 3 évvel ezelőtti családi botrányokról. Évekkel ezelőtt a falut is megrázta az a gyilkosság, amelyet egy ott lakó család tagja követett el.

A lakosok félve osztották meg az ottani szabályokat: Arlót két részre osztva, 1-1 család „uralkodik” a részeken. Az ottani felfogás szerint, ha a másik részről átlépnek a lakosok, meg kell büntetni azokat. A korábbi gyilkosság is egy hasonló probléma miatt történt. A gyilkost azóta elítélték, a családok tagjai azonban nem nyugodnak. Sokan arról számoltak be, hogy nem egyedi eset volt az ózdi tömegverekedés, minden évben történnek ehhez hasonlók.

Személygépkocsi merült el a Laskó patakban, a Tisza-tó mellett. Az autó egy híd mellől csúszott be a vízbe. A gépjármű vezetője időben elhagyta autóját, azonban súlyos lábsérülést szenvedett. A speciális mentőknek alpintechnikával kellett kimenteniük a sérültet a patakból.

A baleset akár valóságos is lehetne, azonban a résztvevők a Katasztrófavédelem minősítő gyakorlatán vettek részt. A gyakorlaton három megye mentőcsoportjai vizsgáztak, a Heves Megyei Mátra Mentőcsoport, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bükk Mentőcsoport és a Nógrád Megyei Palóc Mentőcsoport. A 36 órás gyakorlaton összesen 150 fő vett részt.

Antal Erika, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: az első napon Verpeléten került sor a kiképzésre és a gyakorlatokra. Ott a nagy erejű viharkárok felszámolása volt a cél a mentőcsapatoknak. Az egységek speciális autómentéseket hajtottak végre, sérülteket kutattak, kutyás személykutatásokat végeztek, fákat távolítottak el gépjárművekről.

A pénteki napon a Laskó patak torkolatánál mentettek a csapatok. A vizek kártételei elleni védekező képességeiket mutatták meg a minősítőknek az egységek, majd pedig a vízből mentési képességüket is láthatták. A vízbe borult autómentésekor alpintechnikával húzták ki a sérültet, majd pedig műanyag hordók segítségével emelték a víz felszínére a járművet. A terület feltérképezésekor egy ún. quadrocoptert is bevetettek a mentőegységek, amely a levegőből készített fényképeket, megkönnyítve a mentést.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szerdán házkutatást tartottak két, Eger külterületén lévő hétvégi házban.

A helyszíni szemle során egy kender ültetvényt találtak, amely részben már leszüretelt állapotban volt. Az épületekben további, összesen kb. 800 gr kábítószergyanús zöld növényi származékot foglaltak le a rendőrök.

A helyszínről öt, a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt állítottak elő, közülük három fővel szemben visszaélés kábítószerrel elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya.