Keresés: „nő” (1553 találat)

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.

Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.

A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.

A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.

Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.

A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.

Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.

2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                       Elnökségi tag                              Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                   MSZP

Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:

Az MSZP megint a multik oldalán áll

Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.

Eger, 2013. április 30.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

A Bitskey Aladár uszodában rendezett kisdöntőben csak az elején, egyszer vezetett az Eger, a görögök gyorsan egyenlítettek (1-1). A folytatásban már rendre náluk volt az előny, hol egy, hol két góllal ők álltak jobban. Olykor beérte ugyan riválisát a magyar bajnok, az egál állásokat követően azonban képtelen volt előnyhöz jutni. Egészen 8-8-ig tartott ez az állapot, amikor a görögök még magasabb fokozatba kapcsoltak, és elléptek 12-8-ra. Innen már nem volt visszaút, a Vuliagmeni magabiztosan szerezte meg a Final Four harmadik helyét, az Egernek be kellett érnie a negyedik pozícióval.

Eredmény, Bajnokok Kupája, Final Four, a 3. helyért:
Vouliagmeni (görög) - ZF-Eger 13-10 (6-4, 1-3, 1-1, 5-2)    A női vízilabda Bajnokok Kupáját spanyol Sabadell nyerte, miután az egri Final Four döntőjében két góllal győzött az orosz Kirisi ellen.

Bajnokok Kupája, Final Four, döntő:
Sabadell (spanyol)-Kirisi (orosz) 13-11 (4-2, 5-2, 1-4, 3-3)

Forrás: MTI

Egy gyöngyöshalászi családi házhoz riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, melynek melléképületében tűz ütött ki hétfő este 20 óra körül.

 Egy gyöngyöshalászi családi házhoz tartozó melléképületben egy műhely gyulladt ki, eddig ismeretlen okokból. Az épületben 2 db dissou-palack is van, melynek eltávolítása balesetveszélyes a megnövekedett hőhatás miatt.

A veszélyhelyzet miatt emelték a veszélyességi szint fokozatát, ezért a hatvani katasztrófavédelem munkatársai is kivonultak. Mivel a palackokat a tűzoltók már nem tudták kihozni, ezért mesterlövészek érkeznek a helyszínre - mondta el portálunknak Antal Erika, a megyei katasztrófavédelem sajtószóvivője.

A jelenlegi helyzet szerint valószínűsíthető, hogy bizonyos körzetben a lakók ideiglenes kitelepítésére lesz szükség.

22:04:

Mint azt Antal Erikától megtudtuk, összesen négy palack volt az épületben:  dissou, oxigén, szén-dioxid és egy propán-bután. A dissou-palackot mesterlövész hatástalanította, a többit sikerült kimenteni és időben visszahűteni. A balesetmegelőzés érdekében három lakóházból összesen hat felnőtt hagyta el rövid időre otthonát. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár felmérés alatt, az utómunkálatok tartanak.

Forrás:HEOL

Egy pétervásárai férfi megfojtotta volt feleségét, majd fegyverrel megölte magát.

Szombaton este történt a tragédia: a helyi férfi meglátogatta exfeleségét, akivel jó viszonyban volt. A nő egy ideje Ausztriában dolgozott, de gyakran jött haza. A szomszédok szerint ilyenkor a férfi is gyakran nála volt, sokszor látták ott a kocsiját.

A nőt délután 5 körül még látták, majd 6 körül lánya találta meg halott anyját.

Este megtalálták a volt férjet is otthonában: saját kezével vetett véget életének, úgy tudjuk, egy engedély nélkül tartott fegyverrel.

A férfit és a nőt is nagyon kedves, megbízható embernek tartották a szomszédok, ismerősök. Értetlenül állnak az eset előtt. Egyesek szerint pénzügy, vagy féltékenység állhat a két ember halála mögött.

A rendőrség megindította a nyomozást.

Sok száz  gyerek és felnőtt volt kíváncsi Egerben a Rendőrnap bemutatóira. A látogatók megismerhették a fegyvereket, a kommandósok életét. A nap során megtapasztalhatták, mi történik, ha túszejtőket, fegyverkereskedőket kell elfogniuk, vagy ha egy fontos személyt ér támadás.

Sokak nagy örömére kutyás bemutatót is láthattak, illetve találkozhattak a legfiatalabb rendőrkutyákkal is.

A kedvező tapasztalatok nyomán több mint a duplájára növelik a Készenléti Rendőrség létszámát Dél-Hevesben - tájékoztatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.

Soltész Bálint közölte: az eddigi 44-gyel szemben ezentúl 94 rendőr lát el szolgálatot a füzesabonyi és a hevesi rendőrkapitányság illetékességi körébe tartozó 34 településen.

Hozzátette, hogy a dél-hevesi térségben élők szubjektív biztonságérzetének erősítése érdekében a Készenléti Rendőrség munkatársai február óta járőröznek a térség településein. Az eltelt időszakban az ott élők és a települések vezetői - különböző lakossági fórumokon, valamint levélben is - jelezték a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőinek, hogy a fokozott rendőri jelenlétnek köszönhetően nőtt a lakosság biztonságérzete.

Ennek alapján döntöttek úgy, hogy a bűncselekmények és szabálysértések számának csökkentése, a jogsértések megelőzése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében a létszámot jelentősen növelve végzi 24 órás, folyamatos járőrszolgálatát a Készenléti Rendőrség a térségben - közölte a referens.

MTI

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Tegyünk együtt útjaink tisztaságáért!

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját. A Föld Napján szervezett eseményre ismét jelentkezett önkormányzatunk. A rendezvény az elmúlt években az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kilencedik alkalommal szervez országos szemétgyűjtési akciót az általa üzemeltetett 30 ezer kilométeres közúthálózat és környezetének megtisztítására. Idén Verpelét Nagyközség Önkormányzata április 20-án, szombaton tartja meg szokásos tavaszi szemétgyűjtési akcióját.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap, mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az eddigi akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt nyolc alkalommal mintegy 323 ezer önkéntes csaknem 50 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

A szemétgyűjtési akció célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék elszállításáról is.

A verpeléti szemétszüret 2013. április 20-án, szombaton lesz.

Gyülekező az Erdészet előtti parkolóban. Indulás a külterületi utakra reggel 8:00-kor.

Várjuk a jó érzésű, környezetükért tenni akaró lakosokat, szülőket, diákokat, tanáraikat, mindenkit, aki érez annyit magában, hogy segítsen egy szebb településkép kialakításában!

Az esemény végén a résztvevőket egy tál főtt ételre várja az önkormányzat.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Az eddigi háromcsillagos kategória helyett négycsillagos kategóriájú lesz Eger legpatinásabb szállodája, a Hotel Eger & Park, egy 634 millió forintos beruházás nyomán - tudatta az Eger-Park Hotel Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn. Szóval, lesz minden, ami vendégnek ingere.

Harmati László elmondta: a társaság 375 millió forintnyi támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv keretében a fejlesztéshez.
A beruházás keretében elvégzik a 408 férőhelyes hotel 173 szobájának teljes belsőépítészeti átalakítását, a négycsillagos minőségi színvonal elérése érdekében. Átalakítják, bővítik és akadálymentesítik a wellness területet, cardio- és fitnesz eszközöket szereznek be, a gyermekes családok részére pedig játszóteret létesítenek.

A fejlesztés során szuper-szélessávú internet hálózatot építenek ki, valamint egy évi 75 000 kilowatt/óra megújuló energiát termelő napelem-rendszert telepítenek az épületbe. Mindez egyben 10 új munkahelyet is teremt a hotelben.

A fejlesztéstől azt várják, hogy több mint ötven százalékkal nő a szálloda férőhely-kihasználtsága; a beruházás a tervek szerint 2013 novemberében fejeződik be - közölte Harmati László.

Forrás: MTI