Keresés: „új” (1757 találat)

2012. augusztus 1. és 2012. december 31. között folyamatosan nyújthatók be kifizetési kérelmek egyes EMVA-ból társfinanszírozott jogcímek esetén

2012. augusztus 1-jén nyílt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló egyes támogatások kifizetése iránti kérelmek benyújtásának újabb, meghosszabbított időszaka.

A kérelemtorlódás elkerülésének és a támogatás rövidebb idő alatt történő kifizetésének érdekében javasoljuk Ügyfeleinknek a kifizetési kérelmek lehetőség szerinti, mielőbbi benyújtását. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanazon kifizetési időszakon belül akár két kifizetési kérelem is benyújtható.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét arra, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint az egyes jogcímrendeletek a kifizetési kérelem benyújtása tekintetében szigorú előírásokat rögzítenek, amelyek miatt az adott intézkedésre vonatkozó jogi háttér, illetve a kapcsolódó MVH közlemények alapos áttanulmányozása, illetve az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) megjelenő tájékoztató anyagok folyamatos figyelemmel kísérése szükséges.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

Láncfűrésszel végeztek munkákat Andornaktálya határában. A száraz idő miatt több száz liter vizet is vittek magukkal, a biztonság kedvéért.

Amikor pár percre letették a gépet, az felgyújtotta a füvet, a lángokat már nem sikerült önerőből megfékezni, a Tűzoltóság segítségét kérték.

A lángok a környező házakat, kerteket is veszélyeztették, több helyen megsemmisült a termés, volt ahol a kerti wc égett el.

A szeptember 11-i New Yorki–i terrortámadás hősi halált halt tűzoltóinak állít emléket az az időszaki kiállítás, mely tegnap nyílt a Tűzoltó Múzeumban.

A tárlaton helyet kap egy fotósorozat, amely a 11 évvel ezelőtti pusztítást és azok következményeit mutatja be. A képek nézegetése közben eredeti hangfelvételek szólnak, melyek átélhetőbbé teszik a tárlatot.
Sós István alpolgármester szerint a szeptember 11-ei terrortámadás rádöbbentett mindenkit arra, hogy milyen veszélyeztetettek vagyunk. Méltó helyre került a kiállítás a Tűzoltó Múzeumba.
A kiállítás megnyitón részt vett  Karyn Posner-Mullenaz Amerikai Nagykövetség munkatársa, aki elmondta személyes élményei a terrortámadásról.
- Szeptember 11-én sütött a nap, és a World Trade Center leomlása után fekete lett minden. Azóta megváltozott New York és a világ képe is. Az öröm helyére szomorúság költözött- mondta a nagykövetség munkatársa.

Mérai Péter tűzoltó főhadnagy bemutatta a New York-i tűzoltóság történetét, állományát és a katasztrófa idején végzett munkáját. Majd elmondta, hogy a tragédia még nagyobb megbecsülést hozott a tűzoltóknak.

-Ez az esemény mindannyiunknak egy negatív élmény- emelte ki Berecz Mátyás muzeológus. A televízió előtt követtük az eseményeket, és mindenkinek meg van a maga története szeptember 11-re. Megváltoztatta a biztonságról alkotott fogalmunkat. Fontos, hogy ilyen kiállításokon emlékezzünk, és újra átérezzük a borzalmakat. mely egy új szemléletet eredményez. – emelte ki a muzeológus.

Várkonyi György az Evat Zrt igazgatója a tárlatot mutatta be. Elmondta, hogy minden kép egy műalkotás, melyet a különleges megvilágítás és hangeffektek tesznek élethűvé. A kiállítás anyagát az Amerikai Nagykövetség bocsátotta a Tűzoltó Múzeum részére, mely öt hónapon keresztül látogatható.
A megnyitó végén 14:46 perckor a lánglovagok egyperces tisztelgéssel és szirénázással emlékeztek meg a hősi halalt halt New York-i tűzoltókról.

Forrás: Egriszín

Jelen közlemény az egyes EMVA-ból finanszírozott intézkedések vonatkozásában megjelent, az I. pontban felsorolt MVH közlemények módosításáról szól. A módosítás a kifizetési kérelem benyújtásával kapcsolatos közleményeket, ezen belül a műszaki ellenőri minőség igazolásához kapcsolódó adminisztratív előírásokat érinti, csökkentve az eljárás dokumentációs igényét.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Percek alatt söpört végig Tarnaleleszen a vihar, mégis milliós károkat okozott. A pusztításban számos fa megsérült, a falu nemrégiben felújított temploma szintén nagy károkat szenvedett. Személyi sérülés nem történt, köszönhetően a gyors levonulásnak.

Tarnalelesz lakói is megdöbbentek a csütörtök hajnali viharon. A pusztítás hajnali négy óra után kezdődött, a helyiek szerint közel 20 perc alatt végigsöpört a falun. Bár rövid ideig volt jelen, mégis milliós nagyságrendű veszteséget okozott a Heves megyei falunak.

Kovács Béla, Tarnalelesz polgármestere mutatta meg a károkat, amelyek a templom és a temető környékén keletkeztek. A domboldalon lévő, újonnan felújított templom több százezres veszteséget szenvedett a viharban. Nemcsak a tetőszerkezete sérült meg, de a tetején lévő betonkereszt is ledőlt onnan. A szerencsének és a gyors beavatkozásnak köszönhetően azonban nem történt személyi sérülés, a katasztrófavédelem szakemberei azonnal a helyszínre siettek. Szintén a domboldalon lévő temetőben keletkezett milliós veszteség. Számos sírhely megrongálódott a nagy erejű szélben, kettétörve vagy eldőlve találtak rájuk a hozzátartozók. A polgármester elmondása szerint több millió forint lehet a kár. A temetőben már a kora reggeli órákban sok közmunkás dolgozott, a pusztítást próbálták eltakarítani.

A hirtelen szél nemcsak a sírhelyek környékén okozott problémát. Méteres fákat csavart ki, telefonvezetékeket rongált meg, tetőcserepeket fújt le. A patakparton tövestül tépte ki az ép fákat, lakóházakat és emberi életeket veszélyeztetve ezzel.

A polgármester elmondása szerint ekkora szélvihart még nem láttak a falu lakói. Tarnalelesz vezetősége a kora hajnali órákban megkezdte a károk felmérését, a közmunkások segítségével hamar újraállítják a rendet. A pusztítás azonban nem új fogalom a falu életében, az elmúlt évben több ezer m3 fát tett tönkre a hirtelen jött vihar.

Több lakossági bejelentés is érkezett délután a Katasztrófavédelem ügyeletére, hogy Ostoros és Novaj között nagy területen ég a száraz fű, akác erdőt is veszélyeztetve.

A kiérkező tűzoltók megállapították, hogy kb. 4 hektáron ég a növényzet. A lángok istállókat, pincéket is veszélybe sodort, ezért újabb egységeket vezényeltek ki a tűz megfékezésére.

Az oltást kézi szerszámokkal végzik, amely több óráig is eltarthat.

Szeptember 3-án országszerte minden általános és középiskolában becsöngettek. A csengőszó idén sem csak az iskola kezdetét jelentette, újraindult az „Iskola Rendőre” programsorozat. Egerben az Arany János Szakiskola és Kollégiumban tartotta ünnepélyes megnyitóját a program.

Tanévnyitó ünnepségét tartotta hétfő reggel az Arany János Szakiskola és Kollégium. Az idei évnyitó különlegessége, hogy ebben az iskolában tartotta ünnepélyes megnyitóját az „Iskola Rendőre” programsorozat is. A tanévnyitón részt vett Erdélyi Róbert, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság R. alezredese is, aki beszámolt a program feladatairól.

-A 2012-es tanév első hónapjában rendőrök segítségével fogják irányítani a forgalmat az iskolák környékén. Ez nagyon fontos lépés, hiszen ezáltal kikerülhetjük a baleseteket. A programmal szeretnénk közelebb hozni a diákokat a rendőrök munkájához, szeretnénk, ha belelátnának abba a körforgásba, amiben mi dolgozunk. Célunk,hogy az iskolákban biztonság legyen. Mindezek mellett ötletládákat helyezünk ki az iskolákba, ahova a diákok bedobhatják terveiket- mondta.

A 2008 szeptemberében indult program célja, hogy minden iskolának legyen egy rendőre, akihez bizalommal fordulhatnak a diákok. A rendőrnek ezáltal közvetlen kapcsolatot kell kialakítania a diákokkal, szülőkkel, illetve az iskola dolgozóival is, akik problémáikkal fordulhatnak hozzá.

A testület eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, de aki akar évente kétszer is szólhat a közmeghallgatáson.

2012. júniusában első fordulóban tárgyalt a Közgyűlés az egri Alapokmány pontosításáról, kiegészítéséről, amely a korábbi működési rendet szabályozó rendelet tavalyi megújításával, a rendelkezések egységes rendszerbe foglalásával jött létre. A puding próbája mindig az evés, így az Alapokmány gyakorlati alkalmazása során tapasztaltak szerint Eger Megyei Jogú Város jegyzője néhány pontosítást javasolt. A legmarkánsabb észrevételek az állampolgári felszólalások intézményének fenntartását célozták.

A közérdekű témában megtehető állampolgári felszólalások lehetőségével a 2011-es évben összesen 11 lakos élt, a felszólalások tartalma és stílusa több esetben vitatható volt, méltatlan Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez. Ezzel szemben a Polgármesteri Hivatal évi százezres nagyságrendű ügyfélforgalmat bonyolít, a városi zöld számon, e-mailen, illetve fogadóórákon és lakossági fórumokon pedig észrevételek százait fogadják a képviselők és a hivatal ügyintézői.

A testület a fentiek alapján - egyértelmű többséggel - eltörölte a közgyűlési állampolgári felszólalás intézményét, ugyanakkor döntött arról, hogy az eddigi egy helyett évente két közmeghallgatást tart. Emellett az egri polgárok számos lehetőség közül választhatnak, hogy egyéni, vagy közérdekű ügyeiket intézzék, elmondják véleményüket, javaslatot tegyenek, vagy panasszal éljenek:

•    a Polgármesteri Hivatal ügyintézésben közvetlenül kompetens munkatársai heti három - az Okmányirodában négy - napon várják az ügyféleket, telefonon is elérhetik a közvetlen hatáskörrel rendelkező ügyintézőket
•    0-24 óráig tehetnek bejelentést az ingyenesen hívható 80/200-882-as zöld számon
•    bejelentéssel élhetnek az egpolgh@ph.eger.hu e-mail címen
•    felkereshetik a rendszeres fogadóórákon a képviselőket, akik készséggel állnak rendelkezésükre
•    felszólalhatnak a közmeghallgatáson, 2013-tól évente két alkalommal
•    részt vehetnek és felszólalhatnak az aktualitásoktól függő időpontokban, évente több alkalommal tartott tematikus lakossági fórumokon
•    szóban, vagy írásban is élhetnek panasszal és közérdekű bejelentéssel a tárgykörben eljárásra jogosult szervnél, s a felvetést az illetékes szerv a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.