Keresés: „fej” (993 találat)

3D kiállítás

· Kultúra

3 D-s vizuális képfeldolgozási technikákat bemutató kiállítás nyílt helyszíni fotózási lehetőséggel tegnap délután, a Városháza épületében. A tárlat megnyitóján az ötletgazda Gerják István mutatta be a szemet gyönyörködtető technikai megoldásokat.

A 3D-s technikák alapjait megismertető interaktív kiállítás ötlete két egri informatikus Gerják István és Király Sándor fejében született meg, képfeldolgozási tanulmányaik közben. A bemutatón olyan képektechnikákkal találkozhatunk, mint a sztereogram, vagy a városról készült 3D-s fotók.
A tervek szerint a kiállítás bővül, a látogatók elkészíthetik magukról a háromdimenziós portréjukat, amelyek kikerülnek a falakra. A képeket egy speciális szemüveggel lehet látni, a gyerekek számára a 3D-s rajzolási technikát is bemutatják.

Forrás: egriszín

Dr. Jung László az Egererdő élén

· Belföld

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol

Egri sakkcsillag

· Sport

Harmadik Európa bajnoki címét szerezte meg a szerbiai Szabadkán rendezett korcsoportos rapid Európa Bajnokságon Gledura Benjamin. A még mindig csak 11 éves egri tehetséget ennek apropóján köszöntötték ma a Városházán.

Nézze meg videónkat!

Hét győzelemmel, egy vereséggel és egy döntetlennel utasította maga mögé a kontinens sakkozóit az egy évvel idősebb korosztályban induló Benjamin az elmúlt hétvégén, aki első kiemeltként végig az első táblán játszott. Gledura a Fide lista alapján európai ranglistavezető korcsoportjában, sőt a közelgő világbajnokságon (Görögország október 19-31) megmérkőzhet a világranglistán élen álló kínai fiúval. A vb-n való indulásnak azonban tetemes az összege, mintegy 600 ezer forint kellene a több mint tíznapos versenyhez.

Szeleczki János is gratulált az eredményhez és ajándékkal kedveskedett az ifjú sportolónak. Az alpolgármester kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolata a sakkszövetség vezetőivel, a legfőbb téma, hogy milyen módon tudják biztosítani Benjamin fejlődését. Komoly szövetségi támogatásra van kilátás, ám még nem dőlt el, hogy Egerben marad-e, avagy Kazincbarcikára, esetleg a Budapesti Honvédhoz kerül a sakkozó.

A köszöntésen részt vett az egri sakkélet motorja Rauch Ferenc is, aki a sportágat övező légkörről szólt. Mint elmondta, Egerben minden adott lenne a jó szerepléshez, vannak nagyon jó versenyzők, fiatal tehetségek, ám a pénz korántsem áramlik a sportágba. „Sajnos a sakk nem tartozik a látványos sportok közé, ezért nagyon nehéz támogatókat találni. Sokat próbálkozunk pályázatokon, kevés sikerrel. Körülbelül 300-500 ezer forintra lenne szükség, hogy Egernek NB II-es sakkcsapata legyen.” – tette hozzá Rauch Ferenc. Végül beszámolt a már hagyományos nemzetközi Agria Sakkfesztiválról, melyet július 20-25. között immár 34. alkalommal rendeznek meg Egerben. Az önköltséges eseményre körülbelül 100 versenyzőt várnak.

Forrás: Egriszín

Polgármester a parlamentben

· Politika

Eddigi parlamenti munkájáról, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság alelnökeként és KDNP frakcióvezető-helyettesként végzett tevékenységéről adott tájékoztatást Habis László, Eger országgyűlési képviselője ma délelőtt, képviselői irodájában.

Heves megye 1. sz. választókörzetének képviselője Eger, Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő települések érdekében kíván a továbbiakban is tevékenykedni. Habis László tájékoztatóján elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy felszólalása volt a parlamentben, egy módosító indítvány kötődik a nevéhez a helyi adózási rend módosításával kapcsolatban és két alkalommal szerepelt a Parlamenti napló műsorában.
Parlamenti felszólalásában az önkormányzati törvény módosításával a KDNP álláspontját fejtette ki, amely szerint kívülről is lehet alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt választani. A helyi adózással összefüggő módosító indítvány a legfontosabb saját bevételek közvetlen, (nem az APEH általi) beszedésére vonatkozik. Nem adótechnikai kérdésről van szó, hangsúlyozta Habis, hanem a helyi gazdaság szereplőivel való együttműködés fontosságáról, amely lehetővé teszi az önkormányzati gazdálkodás tervezhetőségét.
Képviselő számára legizgalmasabb vitát az Önkormányzati Bizottságban a Közbeszerzési törvénynek, a kis- és középvállalkozások helyzetét segítő rendkívül terjedelmes változtatása.

Habis László kitért a város érdekében fojtatott lobbi-tevékenységére, amely kapcsán elmondta, hogy a Deák Ferenc út felújításával kapcsolatos támogatási szerződést még nem tudták megkötni, mert az Észak Magyarországi Fejlesztési Ügynökség a NORDA ragaszkodott az út tulajdonrendezéséhez.
A mindezidáig állami tulajdonban lévő út városi tulajdonba kerülésének procedúrája hosszú hónapok óta folyik, eredmény nélkül, számolt be a polgármester. A város a saját felelősségére kezdte el a beruházást, nem akarnak belecsúszni a téli időszakba.
Miután az illetékes állami szervek vonakodtak a végleges szerződés megkötésétől, az egri születésű Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára személyes segítségével sikerült a tulajdonba adásról szóló szerződést megkötni. Ez azt jelenti, hogy a város 29,4 hektárnyi, 118, 7 millió forint értékű területtel gazdagodott. Remélhetőleg ezzel minden akadály elhárult a támogatási szerződés megkötésének útjából.

A KDNP frakcióvezető-helyettesként tevékenykedő képviselő a sajtó kérdésére elmondta, hogy erről egyeztetett a Fidesz illetékeseivel, s úgy érzi, hogy egy érseki székhelyű városban, ahol az egyházak jelentős szerepet töltenek be az oktatás, kultúra területén, szerencsés, ha a megválasztott képviselő a KDNP soraiban politizál.
Habis László feszített munkájáról is nyilatkozott. Kijelentette, hogy a parlamentben igyekszik a lényegre koncentrálni, eddig minden szavazáson részt vett. Igyekszik egyensúlyt tartani a polgármesteri és a képviselői munka között, és igyekszik a kettő közötti kölcsönhatást kihasználni az egri projektek és a térséget érintő ügyek érdekében.

Habis László arra a kérdésre, hogy polgármesterként egyet ért-e az ellenzék által élesen bírált, Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozattal, így válaszolt:
„Igen, azt gondolom, hogy fontos a ebben a gazdaságilag nehéz helyzetben erősíteni a nemzet egységét. Hittel és optimizmussal kell tekintenünk a jövőbe, és remélem, hogy ez a nyilatkozat ezt megalapozza, amellett, hogy a gondolatvilága némiképp előfutára lehet az új alkotmánynak. A napokban döntött a parlament arról, hogy milyen személyi összetételű alkotmány előkészítő bizottság működik majd. Sok kiváló ember tevékenykedik valamennyi frakció képviseletében. Remélem, hogy egy új alkotmány a magyar jogrend fejlődésében jelentős mérföldkő lesz.”

Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata

Az ellenzék által élesen bírált politikai nyilatkozatot a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az államigazgatási szervek épületeiben jól látható helyen ki kell helyezni.
A rendelet a köztársasági elnököt, a házelnököt és az önkormányzati vezetőket is kéri, hogy gondoskodjanak a nyilatkozat kihelyezéséről.
Az intézkedést élesen kritizálja az ellenzék. A közleményben az áll, hogy az Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben, hiszen a nyilatkozat szerint az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában az emberek akaratának elismeréséről van szó. A nyilatkozat kihelyezéséről nincs egyetértés a politikai pártok között.

Hogy a korábban banki vezetőként dolgozó képviselő üzleti filozófiájával mennyire ellentétes a nemrég megszavazott bankadó, arra így reagált:
„Ez nyilvánvalóan egyfajta kényszer szülte megoldás, mint ahogy a kormány átmenetinek is szánja. Tudomásul kell venni, hogy az állami költségvetés olyan állapotban van, amilyenben.
Hogy példát mondjak: az önkormányzati szektor egésze nehéz helyzetben van, hiszen nem csukhatják be az iskoláikat, nem szüntethetik meg a városüzemeltetési feladatokat, miközben a saját bevételeik és az állami támogatások drasztikusan csökkentek. Nos egy ilyen, mondhatni válsághelyzetben rendkívüli megoldásra van szükség. Bízom abban, hogy az összes vita ellenére ez egy kezelhető megoldás lesz, és biztosítja majd azt, hogy az államháztartási hiány ne nőjön, mert ehhez is fontos érdekek fűződnek.”

A polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok terhét egyaránt magára vállaló Habis László helyettesítésekkel megoldhatónak látja a más pártok számára összeegyeztethetetlen funkciókat, mindkét területen igyekszik a legfontosabb teendőkre koncentrálni, és kellő harmonizációval eleget tenni e kihívásoknak:
„Én nagyon szeretném ha a választók bizalmából az elkövetkező négy évben is Eger polgármestere lehetnék, elsősorban azért, mert számos komoly fejlesztést a város stratégiai kérdéseiben változtatásokat készítettünk elő
Nyolc évig voltam alpolgármester, azt mondhatom, hogy a második ciklusban sokszorosan több eredményt tudtam felmutatni. Most is ilyen érzés van bennem, és bízom abban, hogy a választók bizalmát elnyerem.”

Forrás: Egriszín

A Kárpát Grafikai Biennálé legjobb képei

· Kultúra

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

Élő népművészet a várban

· Kultúra

A hagyomány és az értékek mai művészek által készített tárgyai láthatók a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás észak-magyarországi régiós bemutatóján, amely tegnap délután nyílt meg az egri Gótikus palotájában. A ma is élő tradíciót megjelenítő tárlaton 111 alkotó 467 munkáját tekintheti meg a közönség.

A hagyományos népi kultúrát mai kézzel megfogalmazó és feldolgozó kiállítás méltó helyen mutatkozik be, hiszen a Dobó István Vármúzeum törekszik mind a hagyománnyá vált mind az élő népművészet bemutatása, hangsúlyozta Dr. Veres Gábor, a Vármúzeum igazgatója köszöntőjében.
A szakértő zsűri közel ezer beérkezett tárgyból választotta ki azt a 467-et, amit egy kiállítás formájában tárnak a nagyközönség elé. A 111 alkotó által készített munkák, a tárgyalkotó népművészet és népi kismesterségek olyan ágaiban mutatkoznak meg, mint a történeti és paraszti hímzés, a csipke, a kékfestő viselet, a népi ékszer, a szőttes, a nemez, a faművesség, a csont- és szarufaragás, a kovácsmesterség, a fazekasság, a bőrművesség, a szalma-, csuhé-, gyékény- és vesszőfonás, a mézeskalács-, a hímes tojás-  és a gyermekjáték késztés.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye.

Agócs Gergely néprajzkutató megnyitóbeszédében kitért arra, hogy a hagyomány által hordozott, identitásunkat és valamilyenségünket bemutató minden érték fontos, a fogyasztói társadalom akármilyenséget sugalló termékeivel szemben. Az identitást erősítő népi kultúra, a tárgyakon keresztül fejeződik ki, aminek szép példája ez a kiállítás.

A magas színvonalú, gazdag és változatos anyag, a népi díszítőművészet különböző területeiről 23 szakágban mutatja be a régióban található alkotók tevékenységét, rávilágítva az elődök munkásságára, gondolkodásmódjára.
Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit, az egri múzeum néprajzkutatója tárlatvezetés keretében mutatta be részletesen a gyűjteményt, amelyben két irányzatot figyelhet meg a látogató. A tradícionális népművészeti örökséget iparművészeti és egyéni, szövetkezeti és amatőr formában tovább vivő alkotók egyrészt a tradíciók mentén haladva azt hűen igyekeznek visszaadni, másrészt a mai környezethez és életformához alkalmazkodva fogalmazzák át a hagyományt. Ez az utóbbi tendencia is mutatja, hogy a hagyományos művészet is képes fejlődni, új elemeket befogadva őrzi az értékeket.

Forrás: Egriszín

obj=document.getElementById('bCont2707_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2707_4');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Tört fehér vagy sárga? - vihar a Líceum színe körül

· Kultúra

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol

Tények vagy ferdítések?

· Belföld

Az egészségügyi államtitkár előző heti látogatásának körülményei is ismét több feszültséget is a felszínre hoztak a kórházvédők és az egri Markhot Ferenc Kórház más érdekvédelmi csoportjai között. Az intézmény vezetése szerint a médiában megjelent információk a kórházról hamisak, azokat a kórházvédők szándékosan elferdítették.

A Markhot Ferenc Kórház szakmai érdekképviseleteinek és érdekvédelmi szervezeteinek vezetői (Szakmai Vezető Testület, Üzemi Tanács, MESZK helyi szervezete, Egri Ápolási Szakszervezet) közleményükben válaszolnak az őket ért vádakra:

Ferdítések helyett tények az egri Markhot Ferenc kórházról

Az utóbbi hetekben a „kórházvédők” részéről újabb támadások érték intézményünket, valótlanságok, elferdített, hazug információk jelentek meg a nyilvánosság előtt. A közbizalom, a kórház gyógyító tevékenységébe vetett hit megrendítése fölbecsülhetetlen kárt okozott a kórház szolgáltatásait igénybe vevők körében.
Intézményünk vezetése és érdekképviseletei - az arra kompetensek számára bármikor hozzáférhető - adatokkal alátámasztott cáfolatát adják a rágalmaknak, ferdítéseknek és a jövőben fellépnek minden, a kórház jó hírnevét csorbító tevékenység ellen.

A pénzügyi, gazdasági helyzetről
A Markhot Ferenc Kórház Kft.-nek 2009. augusztus 1-től – folyamatos, szoros gazdálkodás mellett - kifizetetlen számlája nincs, stabil likviditási helyzetben van.
160 milliós tartalékkal rendelkezik az intézmény, amiből 100 milliót rövid lejáratra kötött le. Változatlan finanszírozás mellett azonban várhatóan – hasonlóan más egészségügyi szolgáltatókhoz, de tőlük még így is jobb helyzetben – veszteséggel zárja az idei évet az egri kórház.

Kórházi működés
A Kórház teljesítményi adatai cáfolják a médiában megjelenteket
Minden osztály működik, a Kardiológiát személyesen meglátogatta dr. Szócska Miklós Államtitkár Úr és az Őt elkísérő dr. Habis László Polgármester Úr is.
A fekvő- és járóbetegek ellátása során a TB által biztosított kereteket 100% fölött kihasználja az Intézmény, az ellátásra történő előjegyzési idő növekedését nem személyi és tárgyi feltételek, hanem a finanszírozás hiánya okozza. Ez tény minden kórház esetében!
Nem szerencsés tehát a fenti vélt indokok miatt más megye Kórházának szakrendeléseit működtetni Egerben és lejárató kampányokat folytatni. Az egyébként szokatlan és etikailag kifogásolható eljárás, hogy egyik megye ily módon avatkozzon be politikailag egy szomszédos megye életébe. Ezek sem rövid-, sem hosszútávon nem szolgálják a betegellátás érdekeit, viszont az Intézményünkhöz önként, vagy szükségből forduló betegek bizalmát, a szakszemélyzetbe vetett hitét megrendítik,s így a gyógyulását is késleltetik, akadályozzák.
A többször hangoztatott hazug vád szerint emelkedett a halálesetek száma intézményünkben, ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy a halálozási arányszám pontosan megegyezik a 2007-2008. azonos időszakával.

Dolgozói létszám
A jelenlegi dolgozói összlétszám 1288 fő, melyből orvos 211 fő, nem orvos diplomás 11 fő, szakdolgozó 893 fő (ebből 94 fő diplomás), egyéb 173 fő. A folyamatosan meghirdetett üres álláshelyekre (más munkahelyre, GYES-re, nyugdíjba ment dolgozók helyére) a pályázók 35 %-a a 2008-ban a kórházból távozottak közül került ki, az alkalmazásba kerülteknek pedig az 56 %-a.

Betegelvándorlás
Nem változott lényegesen az elvándorolt betegek száma. Az oly sokat citált jelentős betegelvándorlás már évekkel ezelőtt, pl. 2007-ben is igazolható volt, mely csak 6%-ban tér el a megyei kórházak országos átlagától.(Országos listán 6. hely). Ez a szám magában foglalja a - progresszív ellátás szükségessége miatt - továbbküldött betegeket is, hiszen sem pulmonológia, sem mellkasi sebészet, vagy invazív kardiológia, sugárterápia stb. nincs és nem is volt kórházunkban. Ugyancsak az elvándorlók számát növelik azok a betegek, akik a földrajzilag közelebb eső szomszédos megyék kórházait veszik igénybe.
Fontos azonban, hogy ugyan ilyen arányban látunk el területen kívüli betegeket, akik a fenti okokon kívül az intézményünkbe más kórházakból itt munkát vállaló orvosok után jöttek.
Hangsúlyozzuk, hogy az Intézményünk betegellátásával kapcsolatos adatok az arra jogosultak számára hozzáférhetők, ellenőrizhetők, hiszen a jelentési kötelezettségünknek mindig eleget teszünk.
A Markhot Ferenc Kórház Kft. jelenlegi dolgozóinak közreműködésével több mint 5 milliárd Ft-os pályázati pénzhez juthat az Intézmény. Ez a forrás hozzájárul a minőségi betegellátás fejlesztéséhez, a betegkomfort növeléséhez, és a gyógyítás feltételeinek javításához.
Míg más, hasonló pályázatot nyert városokban sikerként könyvelték el a megkapott forrásokat, függetlenül attól, hogy milyen politikai környezetben nyerték meg azt, sajnálatos módon városunkban ezt a sikert megkérdőjelezik.
Reméljük, hogy jelen, tényeken alapuló tájékoztatónk eloszlatja azokat a bizonytalanságokat és kételyeket, melyek nemcsak az itt dolgozók, hanem az itt ellátott betegek érdekeit is sértik. Bízunk benne, hogy a jövőben nyugodt körülmények között folytathatjuk betegeink gyógyítását.    

Eger,2010. július 8.

Forrás: Egriszín

Növeli termelését a ZF Hungária

· Belföld

A bővülő kereslet következtében növeli termelését a régióban lényeges gazdasági tényezőnek számító ZF Hungária Egerben. A válságot jelentős veszteséggel túlélt, sebességváltókat gyártó vállalat termelése, a tervek szerint 40 %-kal nőhet a következő két évben, ami jelentős létszámbővítéssel is jár. Az optimizmusra okot adó mutatók mellett, a közeljövőben a beszállítók helyzete adhat okot aggodalomra hangzott el a ma reggeli tájékoztatón.

Több mint drámai volt a helyzet 2009-ben, hiszen az előző évi forgalom több mint ötven százalékát elvesztették, jelentette ki Dr. Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója a vállalat aktuális gazdasági helyzetéről és a középtávú tervekről tartott beszámolójában. A ZF Hungáriát minden területen érintette a gazdasági válság, és az 50 %-os forgalomcsökkenés következtében jó néhány embertől meg kellett válni. Rövidített munkaidőt vezettek be, de a dolgozók kieső fizetésének felét támogatta a cég, ezzel is segítve a válságos helyzet túlélését.

A növekedés két komponensét a meglévő termékek piaci helyzetének stabilizálásában, a válság kifuttatásában, valamint új termékek bevezetésében fogalmazta meg a vezető. A középtávú kilátások javulását számokkal is érzékeltette Diller úr. Az egri üzem 2008-ban 95 ezer sebességváltót állított elő, ami a kereslet visszaesése miatt 2009-ben 45 ezerre csökkent, viszont az idei évben már 80 ezerrel számolnak, és 2011-re a válság előtti termelést meghaladó számok várhatók. 2011-ben 119 ezer sebességváltó előállítása a terv, 2012-ben pedig az elképzelések szerint a termelés 40 %-kal meghaladja a 2008. évit.
A forgalomban is hasonló tendencia várható, a 2008-as 50 %-os visszaesésé után a ZF vezetése azzal számol, hogy ez a mutató az idei évben gyenge konjunktúra ellenére, újra eléri a korábbit, sőt 2011-ben meghaladja azt.

A 2010-ben 1167 munkatárssal működő, a városban legnagyobb munkaadóként jelen lévő vállalatnál komoly tényező a 2009-ben drasztikus csökkenést megélt létszám kérdése. Az idei évben 50 fővel, 2011-ig 100 fővel kívánja növelni a dolgozók létszámát a vállalat.
A dolgozók összetétele is fontos mutató, a ZF nagy hangsúlyt helyez a képzettségre, amihez több pilléren álló, saját képzési rendszer kialakításával biztosítja az utánpótlást. A 36 % szakmunkás, 34 % középfokú végzettségű és 28 % diplomás összetételű vállalat jó alapokon áll.
A vállalat vezetője kitért arra is, hogy válság ellenére a ZF által működtetett szakképzési rendszerben a 16 végzettből tíz tanulót vettek fel az alkalmazottak sorába.
A Bornemissza Gergely Szakképző Intézettel való jó együtt működés révén a vállalat ösztöndíjat biztosít a tanulóknak. A gyárban létrehozott oktatási részlegben a legmodernebb CNC vezérlők programozását sajátíthatják el a fiatalok, a gyártó üzemben pedig szakmai gyakorlaton ismerkednek meg a konkrét feladatokkal.
A mérnökutánpótlás biztosítására a Miskolci Egyetemmel működik együtt a cég, ahonnan a technológiai, minőségügyi, logisztikai és konstrukciós szakterületekre helyeznek el fiatalokat.

A válságból való kijutás egyik tétje a beszállítókkal való kapcsolat, hiszen a ZF Hungária által gyártott sebességváltókban több mint 50 % a vásárolt alkatrész. Mindkét felet komoly károk érték a válságban, és aggodalomra adhat okot a további több ezer embernek munkát adó beszállítók helyzete, akik mellé Diller szerint a bankoknak és az államnak kellene állni. A beszállítók nem tudják maguk megoldani a problémát, közösen kell finanszírozni a fellendülést.
A ZF meg tudta tartani financiális egyensúlyát, de okkal félhet, hogy a beszállítók talpon tudnak-e maradni. Intelligensen kell kezelni a jelenleg biztatónak tűnő kiindulási helyzetet, jelentette ki a ZF Hungária vezetője.
A fejlesztési egységként is funkcionáló ZF tervei között szerepel egy nagyszabású projekt Kínában, új termékeket gyártó sebességváltó szerelősor és beszállítói támogatócsoport fejlesztéssel.

Forrás: egriszín

Poroszlón főztek a polgárőrök

· Belföld

Idén Poroszlón rendezték meg a 16. Országos Polgárőrnapot. Az eseményen rekordmennyiségű babgulyást is főztek.

Heves megye először adott otthont országos polgárőr rendezvénynek, ezért is emlékezetes a szombati nap azok számára, akik kilátogattak a poroszlói fesztiváltérre, a 16. Országos Polgárőrnapra. Előzetesen mintegy 7000-en jelentkeztek, közülük 1500 polgárőr megyénkbeli.

A rendezvényre azonban nemcsak civilek jöttek. Jelen volt Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára, dr. Illés Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, dr. Hatala József, a frissen kinevezett országos rendőrfőkapitány, valamint fővárosi és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői. A házigazda pedig természetesen a község polgármestere, Bornemissza János volt, ő köszöntötte a vendégeket, majd felolvasták Pintér Sándor belügyminiszter ez alkalomra írt levelét.

A polgárőrök pénzgyűjtő akciója is fontos szerepet kapott a Tisza-parti településen, kiderült ugyanis, hogy összesen 4, 283 millió forintot gyűjtöttek össze, amelyből kétmilliót Szendrő önkormányzata kap, a maradék összeget az aktív árvízkárosult polgárőrök között osztották szét, fejenként 150 ezer forintnyit vihettek haza.

Megyénkbelieket is jutalamaztak az országos találkozón: Rajna Kálmán, Dormánd polgármestere, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke belügyminisztériumi elismerést vehetett át. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke Polgárőrközség kitüntető címmel jutalmazta Adács települését, valamint Polgárőr Érdemkeresztet adományozott Farkas Lászlónak, a Füzesabonyi Polgárőr Egyesület elnökségi tagjának.

Poroszlón rekormennyiségű ebéd is főtt: egy 3750 literes bográcsban, mintegy 500 kilónyi hús felhasználásával készült a babgulyás.

Forrás: Heol