Keresés: „rom” (1030 találat)

A hétközi kupasiker után a bajnokságban várt a következő feladat az Egri FC-re. Az NB III. Mátra csoportját győzelemmel kezdő egriek a Balmazújvárost fogadták, s hiába szereztek vezetést, végül meg kellett elégedniük a döntetlennel.

A két együttes hasonló célokkal vágott neki a bajnokságnak, hiszen az Egerhez hasonlóan a Balmazújváros is a bajnoki címre hajt. Ennek megfelelően támadólag léptek fel a felek a találkozó elején, amit a klubvezetés kezdeményezésére a diákok ingyen tekinthettek meg. A kezdés az Egernek sikerült jobban, három-négy ígéretes akciót is vezettek László István és Lengyel Lajos fiai az első játékrészben, s ezek egyikéből meg is szerezték a vezetést. A 13. percben Romhányi szöktette Hamart a jobb szélen, aki középre adott Kotula elé, a DVTK ellen is eredményes csatár pedig a jobb felsőbe rúgta a labdát 1:0.

A második 45 perc is egri helyzettel indult, de Kotula nem tudta megduplázni az előnyt, illetve saját góljainak számát. Ahogy telt az idő, egyre bátrabban játszottak a vendégek és Mizsák találatával egyenlíteni is tudtak az 57. percben. A csereként beálló játékos egy kiugratást követően lőtt a jobb alsó sarokba (1:1). László István mindhárom kezdő csatárát lecserélte, de újabb gól már nem született, a döntetlen igazságosnak mondható.

NBIII. Mátra-csoport

2. forduló

Egri FC – Balmazújvárosi FC 1:1 (1:0)

Eger, Városi Stadion 300 néző

V.: Dósa Árpád (Pap, Holecska)

EGER: ILLYÉS – DEBRECENI, KISKAPUSI, KÁPOSZTA, SZŰCS Á.– ROMHÁNYI, VÉN, BUSAI – KOTULA (KÉKI '87), BARDI (KÁLMÁN '65), HAMAR (ARANYOS '75)

BALMAZÚJVÁROS: BARNA – SZABÓ M. (TÓTH Z. '58), KISS A., HOLB, TORNYAI – SÁRKÖZI (FORGÁCS '83), KÓNYA, SZŰCS L., KÁLLAI – MURÁK (MIZSÁK '46), BELÉNYESI

G.: Kotula ’13 ill. Mizsák '57

Jók: Romhányi, Szűcs, Kotula ill. Mizsák, Barna, Kállai

László István szakmai igazgató (Egri FC): Ezen a héten három mérkőzést játszottunk, ennek ellenére már az első félidőben eldönthettük volna a mai találkozó kimenetelét. Tragédia nem történt, a döntetlen benne volt, készülünk a következő ütközetre.

Szaláczi Tamás vezetőedző (Balmazújváros): Igazságos a döntetlen, nagy eredménynek tartom, hogy sikerült egy pontot szereznünk Egerben.

További eredmények:

DUNAKESZI VASUTAS -FELSŐTÁRKÁNY SC 3 - 2

PUTNOK VSE - FC TISZAÚJVÁROS 2 - 1

MONORI SE - ÓZDI FC                 1 - 1

RÁKOSMENTE - TURA-BIOTECH USA 2 - 5

BALASSAGYARMATI VSE - SALGÓTARJÁNI BTC          1 - 2

Forás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző haditorna egyesület vitéze nyerte a Törökországban első alkalommal megrendezett hagyományőrző nemzetközi íjászversenyt - tájékoztatott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója.

A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben - közölte Veres Gábor. Mint elmondta: Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét. A verseny hivatalos elnevezése törökül I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari volt.

A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, közelítős és hátrálós lövés, továbbá futóvad céllövés. A háromnapos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran Kaymakamja szolgabíró, Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai egyaránt részt vettek a megmérettetésen.

Oláh Tibor mögött Yavuz Arslan isztambuli török versenyző végzett a második helyen, míg a harmadik helyezett szintén egy isztambuli török íjász lett, Murat Özveri - közölte Veres Gábor.

Forrás: mult-kor.hu

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola tagja nyerte az első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyt. Az eseményt Törökországban rendezték.

Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét július 9-11-én. (A verseny hivatalos elnevezése: I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari.)
A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben. A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös, 2D és 3D célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, „puta” lövés, közelítős, és hátrálós lövés, továbbá egy egyedi fejlesztésű „futóvad” cél.
A három napos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran kaymakamja (szolgabíró), Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere, és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai.

Az eredmény:I. Oláh Tibor (Egri Vitézlő Oskola)
II. Yavuz Arslan (Titerdaz, Istanbul)
III. Murat Özveri, dr. (Titerdaz, Istanbul)

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

Az Egri Csillagok egyik főhősének leszármazottját, Bornemissza Kálmánt fogadta ma a Dobó István Vármúzeumban Habis László polgármester. A Szlovákiában élő vadászpilóta elmondása szerint először jár Egerben, de a lenyűgöző város biztosan visszavonzza majd őt és családját.Bornemissza Gergelyről már gyerekkorábban hallott, nagymamája és édesanyja sokat mesélt róla, azóta pedig többször is elolvasta Gárdonyi Géza világhírű regényét a híres várvédő leszármazottja. Alig két órát töltött el a család a történelmi városban, máris megtapasztalhatták, hogy a Bornemissza név Egerben maradandó nyomokat hagyott. „Új és felemelő érzés számomra, hogy ismerik a nevem, bevallom, ez Szlovákiában egyáltalán nem gyakori. Bár nem számítottam rá, de nagyon köszönöm a szívélyes fogadtatást. A feleségemmel és a gyermekeimmel, a vár mellett leginkább a fürdőket szeretnénk megtekinteni a következő 3-4 napban.” – számolt be a programról Bornemissza Kálmán. Az 1552-es ostrom helyszínének feltérképezésére nem is kellett sokat várni, a fogadás után a felmenő által építtetett Gergely-bástya felé vették az irányt, ahol rövid bemutatót követően megismerkedhettek a korabeli fegyverekkel és öltözékekkel.

Forrás: Egriszín

Házilag készített eszközökkel bárki nevezhet az „Úszó alkalmatlanságok világbajnokságára”, melyet augusztus 20-án rendeznek a Felsőtárkányi tavon.

Kreatív és elszánt csapatok megjelenését várják augusztus 20-án a Felsőtárkányi tónál. Az esemény kapcsán meglódulhat a nyári melegtől lusta szürkeállomány, és előkerülhetnek a garázsban halmozódó „jó-lesz-még-valamire” cuccok is. Épp ezekre a lomokra lesz szükség az úszó alkalmatlanságok építésénél, amelyekkel a vakmerő csapatok vízre merészkednek.
A nyár legviccesebb eseményén a győztesek a hűsítő víz mellett, értékes nyereményekben részesülnek.

A versenykiírás szerint a vizes utazásra tervezett, házilag épített eszköz alapanyaga bármi lehet, feltétel, hogy eredeti rendeltetése nem lehet vízi szállítás. A feladat, hogy az úszó eszközzel „fedélzetén” három fővel körbe kell hajózni a tó felszínén, három
ellenőrző pont érintésével. A zsűri a feladat teljesítése mellett a kreativitást és találékonyságot, valamint az újrahasznosított anyagok felhasználását értékeli.
Az úszó eszközön hajózó versenyzőknek mentőmellény viselése kötelező, ezt a
helyszínen biztosítják. Az úszóalkalmatlanságok kiszállításában igény szerint segítenek a szervezők.
A14 év alatti versenyző csak szülői engedéllyel és szülői felügyelet mellett vehet részt
a versenyben.
Nevezni augusztus 16-ig e-mail-ben vagy telefonon lehet: kozmuvelodes@felsotarkany.hu;
30/945-3368. A nevezési díj: 200 Ft/fő.

Forrás: Egriszín

A közönség kicsit fázott, de szárnyalt a rock tegnap este a Szépasszony-völgyben. A szombat esti koncerten Vörös István Prognózisa és a P.Box tüzesítette a hangfalakat a felújításra váró, egyébként jó adottságokkal rendelkező szabadtéri színpadon.

A fénykorát a nyolcvanas években élő két rockcsapat, a Prognózis és a P. Box lépett fel szombat este a Szépasszonyvölgyi szabadtéri színpadon. A legendás zenekarok a nyár egyik leghidegebb estéjét fogták ki, amely nyilván nem kedvez a szabadtéri koncerteknek, amiből az utóbbi években meglehetősen kevés volt Egerben. A P. Box mostani formációját először üdvözölhettük a városban, és Vörös István sem túl gyakran teszi tiszteletét itt változó felállású zenekaraival.

2. Vörös István 3. 3 4. 4 5. 5 6. 6 7. 7 8. 8

Az új hullám idején divatba jött Prognózisból csak a zenekar motorja Vörös István tart ki a név mellett, de új arcokkal továbbra is rendületlenül viszi a zászlót és a gitárt tovább. Talán a leghelyesebb zenei műhelynek nevezni azt a szándékot, ami a produkciók mögött húzódik, hiszen az alapos munka gyümölcse a publikummal való rendkívül jó viszony, amire nem lehet nem odafigyelni. A szellemi, lelki vezér nem hagyja unatkozni a nézőt, dalaival, gitárjátékával „hajsza közben” is egészen a tündérmesékig repíti az ámulatba ejtett közönséget, aki bátran megfeledkezhet a gondjairól, hiszen „tele van a város szerelemmel”.

Pozitív energiák és az őszinte gesztusok dobják fel a nézőt. Az el nem hangzó dalokról könnyen vitába keverednek egyesek, és még régi magnókazetta is jut a szerencséseknek.

A görög mitológia szerint, Zeusz teremtette az első nőt, Pandorát, hogy büntesse meg az emberiséget, mert Prométheusz ellopta nekik a tüzet. Egy nap Pandóra kíváncsiságból kinyitotta a rábízott szelencét, amiből egyszerre minden csapás, betegség, bánat, gonoszság a világra zúdult.

Pandora szelencéjéből szombat este a remény és a hit áradt a csupán maréknyi hallgatóságra, hangjegyek formájában. A szintén a nyolcvanas évek elején, de az akkor tomboló hard rock hullámmal égbeszökő P. Box, tartalmát tekintve ma már más. A színpadon, a név és a szerzők örökségét tovább vivő, ugyanakkor fiatal egyéniségeket és szellemiséget tömörítő, az ő elképzeléseiket is magába olvasztó csapatot látunk. Ha az újabb dalok nem is annyira, de a régiek kicsit feledtették az augusztusi éjszakai hideget. Az „Ingajárat”, a „Maradj a vonalban”, a „Vágtass velem!”, a „Fantomlány”, az „Ómen” a „Zöld, a bíbor és a fekete” szép hagyatékát ápoló hideg fémzene fanatikusai nem engedik hogy a szelence örökre zárva maradjon.

Forrás: Egriszín

Az edzőmérkőzések után első tétmeccsét is lejátszotta tegnap az Egri FC. A labdarúgó Magyar Kupa országos főtáblájának 1. fordulójában Miskolcra látogattak a mieink.

A Miskolci VSC-MÁV Tiszavas ellen mindkét játékrészben 2-2 gólt szerzett az Eger miközben egyet sem kapott, így magabiztosan jutott a második körbe. A négy találaton Bardi és Hamar osztozott egyenlő arányban. László István szakmai igazgató szerint nagyszerűen küzdő csapatot sikerült legyőzni.

Magyar Kupa, 1. forduló

Miskolci VSC-MÁV Tiszavas – Egri FC 0-4 (0-2)

Miskolc, 200 néző. V.: Karakó.

MVSC-MÁV Tiszavas: Brindzár – Boszák, Jóner, Scholtz, Illovai, Kovács, Jónás, Dorogi (Szemerszki), Madarász, Horváth (Boros), Bobcsák. Edző: Szabó János.

Eger: Illyés – Debreceni (Kálmán), Káposzta, Bezzeg, Szűcs - Somodi, Romhányi, Vén (Busai) - Kotula, Bardi (Aranyos), Hamar. Szakmai igazgató: László István.

Gólszerzők: Hamar (2), Bardi (2).

Jók: az egész csapat, ill. Hamar, Bezzegh, Kotula, Bardi. 

Jövő héten szombaton az NB III-as bajnokság is elrajtol, az egriek Tiszaújvárosba utaznak. Az első hazai mérkőzésen - augusztus 21-én - a Balmazújváros látogat Egerbe. 

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}