Sódert, cementet, ruhákat, és élelmiszert is kapott az a tarnabodi család, akik nagy bajba kerültek a koronavírus miatt. Az apa ugyanis munkanélküli lett, a házuk szinte lakhatatlan, emiatt pedig a hét gyereküket állami gondozásba vehették volna. Korábban bemutatott riportunk után rengeteg felajánlás érkezett a családnak. Most önkéntes kőművesek és festők segítenek a felújításban. Sokan összefogtak azért, hogy a család együtt maradhasson.
Újabb beteg gyerek életét mentette meg az országos összefogás. A kétéves Marcinak 30 millióra volt szüksége, mi is bemutattuk őt a műsorunkban és Önöknek hála, ennek meg is lett az eredménye. Ráadásul az utolsó tíz millió egyetlen nap alatt gyűlt össze adásunk után. Ez már a sokadik eset, korábban Zentének és Leventének még ennél is több pénzre volt szüksége, az ő kezelésük fejenként 700 millió forintba került. De akkor is összejött a pénz, persze akkor is az összefogásnak köszönhetően.
A város legnagyobb rendezvénye ebben az évben is tízezreket vonzott. A hegyközség már készül a huszonharmadik Egri Bikavér Ünnepre.
Az évek során az Egri Bikavér Ünnep több lett egy borgasztronómiai fesztiválnál: baráti társaságok, rég nem látott ismerősök találkozóhelye, családok minden évre tervezett egyik fő nyári programja lett, az Egerbe látogató turisták fontos célpontjává vált. A város ebben a négy napban nem csupán az Érsekkert környékén pezseg kora estétől, a Dobó téren, a várban, a sétálóutcákon és számos helyen is érződik, a fesztiválozók élvezik a hevesi megyeszékhely remek adottságait. A XXII. Egri Bikavér Ünnepre – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is nagyon sokan látogattak el, a poháreladásokból, a borászok és az éttermek forgalmából arra lehet következtetni, hogy a négy nap során a rendezvény elérte a 42-45 ezres látogatószámot – értékelte a fesztivált Tarsoly József főszervező. Eger Város Hegybírója külön kiemelte: egyre több külföldi turista jön a városba külön a borünnep miatt – egyebek közt Kanadából, Finnországból, Csehországból, Lengyelországból is jöttek fesztiválozók –, amely azért is fontos, mert így az egri szőlészek és borászok, illetve a borvidék általuk is ismertebb lehet az országhatárokon túl.
Borlovagokat is avattak
Az Egri Bikavér Ünnep a helyi borászok és szőlészek számára azért is kiemelt esemény, mert itt jelentik be, kik lettek az előző év legjobb szőlő- és bortermelői. Kiderült: Tóth Ferenc pincészete kapta a 2017. év Egri Szőlőtermelője díjat, a 2017. év Egri Bortermelője díjat pedig az Orsolya Pince, azaz Turcsek Orsolya és Tarnóczi Zoltán nyerte. Az év Borgasztronómusa elismerést a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség éttermi alelnöke, Barabás Zoltán vehette át. Az idei borünnep legjobb Egri Bikavére a St. Andrea Pincészet Merengő Egri Bikavér Grand Superior 2015-ös évjárata lett.
A fesztivál egyik jeles eseménye volt, hogy 2012. után ismét új tagokkal bővülhetett az Egri Bikavér Lovagrend. A szombati ünnepélyes szertartáson dr. Lőrinc György borász, Tamás Zoltán szállodaigazgató és Tarsoly József, Eger Város Hegybírója tette le az esküt és került be az illusztris társaságba.
XXIII. Egri Bikavér Ünnep – 2019. július 11-14.
A hegybíró szerint ebben az évben bebizonyították: kellő összefogással, sok-sok munkával úgy is megszervezhető egy ekkora esemény, ha az anyagi erőforrások terén akadtak nehézségeik, de semmiképp sem akarták, és a jövőben sem szeretnék fizetőssé tenni a rendezvényt, amely a következő évben is ingyenes lesz minden vendég számára. „Köszönjük a támogatóknak, a szőlészeknek és a borászoknak, az éttermeknek illetve mindenkinek, aki segítette az idei Egri Bikavér Ünnepet” – hangsúlyozta Tarsoly József, aki megjegyezte: kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a szórakoztatáson túl figyeljenek a környékben élők nyugalmára is, de külön köszönik a helyiek türelmét, hiszen a zenei rendezvények olykor hatással lehettek az ő estéikre is. A főszervező azt is közölte, hogy 2019-ben is lesz Egri Bikavér Ünnep, akkor július 11-e és 14-e között ünnepelhetjük majd a borvidék legjobb borait.
Sírt és nevetett örömében annak a beteg kislánynak az édesanyja, akinek adakozásból gyűlt össze a több millió forintos gyógyszer ára. Jázmin izomsorvadásos betegségben szenved, de egy soha nem látott összefogás eredményeként most felcsillant a remény, hogy végre saját lábán tud majd közlekedni.
A Nemzet Színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő november 23-án lesz 80 éves. Szombaton ünnepséggel és kiállítással várták Pélyen a híres színésznőt.
Születésnapja alkalmából a pélyi római katolikus templomban nagy szeretettel, óriási tapssal, ajándékokkal és sok szép emlékkel köszöntötték a művésznőt, aki nagyon meghatódott és az örömtől sírva fakadt.
Az ünnepséget a „Pély Községért Egyesület” és „Pély - Községünk Szülőfalunk” Alapítvány civil összefogással szervezte meg. A szervezők nevében Bakondi Péter és Ócsainé Dávid Ani köszöntötte Törőcsik Marit és a vendégeket. A színésznő családja kíséretében érkezett Pélyre, a templomban óriási taps fogadta. Törőcsik Mari az örömkönnyektől alig jutott szóhoz.
– Hihetetlenül boldog vagyok, hogy itthon lehetek. Olyanokat írtak rólam a napokban, hogy vérben ázott a tüdőm. Köszönöm szépen jól vagyok, élek, virulok, mint a bazsarózsa – mondta a művésznő, aki könnyes szemekkel hallgatta a fellépőket. Dr. Szilva Boglárka hegedűn eljátszotta a Körhinta című film egyik híres dalát, a Hosszú útról vissza térni nem lehet nótát. Az örömöt tovább fokozta Pilinszky János Aranykori töredék című verse Rab Fanni előadásában és a hevesi kamarakórus dalcsokra. A pélyi ismerősökön kívül Hevesről, Tarnaszentmiklósról, Abasárról is érkeztek vendégek, sárga rózsával, grillázstortával, kézműves alkotássokkal, festménnyel, fotóval lepték meg Törőcsik Marit.
A művésznő életútját Rab Péterné méltatta: honnan az erő, energia, báj, méltóság? – tette fel a kérdést. – Ő Törőcsik Mari, csupa nagybetűvel. Szívből kívánom, hogy játsszon még nekünk sokáig. Nagyon boldog születésnapot kívánunk! – fejezte ki jókívánságait Rab Péterné.
A templom melletti felújított lakóházban fotókiállítás nyílt meg, amely Törőcsik Mari életét, munkásságát, szülőfalujához fűződő kapcsolatát mutatja be. A tárlat előzetes bejelentkezés alapján a tervek szerint decemberben és igény esetén január végéig látogatható lesz.
Szöveg: HEOL
2015. március 14-én az Eszterházy Károly Főiskola Dísztermében mutatkoznak be az Egri borvidék legkiválóbb Egri Csillagai.
Az Egri Csillag Szalonban már tavaly is több száz vendég ízlelgette a borvidék legfiatalabb fehérborát. A Líceum Dísztermében hagyományos rendezvénynek szánt esemény célja idén sem változott: Eger és környéke legjobb borászai ismét megmutathatják legjobb Csillagaikat. A fehérborok, az ízletes sajtok, az impozáns környezet és a hangulatos zene továbbra is garancia arra, hogy az egri borkedvelők közelebb kerüljenek a borászokhoz és az Egri borvidék egyik új zászlóshajójához, az Egri Csillaghoz.
Tarsoly József főszervező szerint az Egri Csillag Szalon célja a borvidék legjobb 2014. évi Egri Csillag borainak bemutatása mellett az, hogy az Egri Csillag ne „csak” szezonális borként jelenjen meg a piacon, hanem a korábbi évjáratok is a figyelem központjában maradjanak. Így az Egri Csillag Szalon életre hívásával a tavalyi bortételek és az előző évjáratok, illetve a különböző klasszifikációjú házasítások (Classicus, Superior, Grand Superior) párhuzamos bemutatása is megvalósul. A hegybíró úgy véli, a borversenyeken mutatott egyre jobb eredmények is azt bizonyítják, hogy a 2010-ben elindított, immáron öt sikeres évjárattal bemutatkozott Egri Csillag is egyre nagyobb figyelmet érdemel.
Az Egri Csillag Szalon az egyik legjobb esemény a nyári borfesztiválok előtt, amikor a nagyközönség is jobban megismerkedhet a borvidék újkori sikertörténetének képviselőivel.
Az Egri Csillag története
A Gál Tibor Pincészetben 2010. február 10-én, a Borászok Éjszakáján az egri borászok a borvidék életének megújítása mellett döntve elhatározták, hogy a már jól ismert Egri Bikavér mellett egy fehér házasítást is megalkotnak. Egy házasítást, amely egységes lesz, mégis minden borászat egyéniségét magában hordozza – így született meg az Egri Csillag, amely lényege, hogy legyen az bárkié, abban a termőhelyi karakter kapja a legnagyobb hangsúlyt, azaz terroir bor váljék belőle.
A világon Eger az első hely, ahol egységes márkanév alatt fehér borvidéki házasítással találkozhatunk. Az Egri Csillag hosszabb távú sikerének kulcsa lehet, hogy képes valóban valami frisset, újat mutatni. A termelő saját képére formálhatja, ennek megfelelően minden egyes Egri Csillag a maga kategóriájában (classicus, superior vagy grand superior) kiváló minőséget képvisel.
Az Egri Csillag eddigi sikerét mutatja, hogy 2010-ben még csak 8 borászat készített ilyen néven bort, a rá következő évektől számuk megsokszorozódott. A 2012-es évjáratban megszületett az első Egri Csillag Grand Superior is. Mára már a borvidéki pincészetek legtöbbjében ott van az Egri Csillag, amely a borversenyeken is egyre jobb eredményekkel hívja fel magára a figyelmet.
Az egri borászok összefogását tovább erősíti, hogy a legújabb és a korábbi évjárat Egri Csillag borait minden tavasszal együtt mutatják be a nagyközönségnek.
Felállították Eger új Országzászló emlékművét. Dr. Semjén Zsolt szerint az országnak Szent István útján kell maradnia.
A Pyrker-téren felállították és felavatták Eger új Országzászló emlékművét szerdán délelőtt. Az ünnepségen a Kurul dobosok és Keresztes Ildikó előadása után Habis László polgármester fölelevenítette, hogy az 1936-os Országzászló emlékmű 30 évig állt Egerben. Szerinte mérföldkő ez a város életében, s az is jelképes, hogy Szent István napján avatták föl. Az első magyar király Egert egyházi, kulturális, oktatási és közigazgatási székhellyé tette.
A polgármester hangsúlyozta az Alaptörvény preambulumában megfogalmazott értékeket, s azt is, hogy az emlékmű összefogásból született meg, nemcsak a város, hanem vállalkozások, magánszemélyek is adományokkal, munkájukkal segítették létrejöttét.
Dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében az ünnep értelmére két választ talált: az ősökre való büszkeséget és a történelmi tanulságok levonását. Szerinte büszkének kell lennünk magyarságunkra. Szent István műve három alappilléren nyugszik: a nemzetté váláson, a kereszténységen és az országépítésen. Minden nemzet pótolhatatlan, hiszen mindegyik olyan értékeket ad a világnak, amelyek az adott nemzet kultúrája nélkül nem jöhettek volna létre. A kereszténység, a szuverén magyar állam alapja, az első király sem Nyugathoz, sem Kelethez nem köteleződött el, az ország nem lett gyarmat és nem is lehet az - fogalmazott.
Kiemelte, a mai "Koppánykodók" gondolkodjanak el azon, hogy Szent István végtelenszer értékesebb volt Koppánynál, akinek vezetésével falnak ment volna, s eltűnt volna a nemzet. Hangsúlyozta, a szent király által alapított vármegyék és egyházmegyék ma is léteznek. A ma embereinek kis Szent Istvánokként folytatniuk kell az ország építését ki-ki ott, ahol tevékenykedik: a kormányban, az államigazgatásban, a gyárakban, a családokban. Az ország akkor gyarapodott, amikor Szent István örökségét vitte tovább, s tragédia érte, ha akár balra, akár jobbra letért az útról. Reméli, a jövőben is mindig megtaláljuk ezt az utat.
A beszédeket követően a történelmi egyházak lelkipásztorai megáldották az emlékművet, majd Fehér István színművész szavalta el Wass Albert: Üzenet haza című versét.
Forrás: HEOL
Az egri MSZP meghívására érkezett Bárándy Gergely a szervezethez.
2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.
Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.
Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.
Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt. Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.
Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke. A közgyűlés által választott Elnökség tagjai: Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető, Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.
A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.
A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.
A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.
A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w
A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.
– Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.
A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.
Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.
Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.
A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.
A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.
Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.
Forrás: HEOL
Fotó: Lénárt Márton