Keresés: „LMP” (51 találat)

A kormány korábban félmilliárd forintot különített el sérült és lakhatatlan házak tulajdonosainak, de ők abból még semmit sem kaptak kézhez. Az LMP kiderítette: a sárlavinát okozó bányacéget az illetékes hatóság 3 millió forintra büntette. Az ellenzéki párt szerint ez nevetséges, és a kormánynak a teljes kárösszeget a cégre kellene hárítania. A polgármester szerint nem a bírság a lényeg, hanem hogy megoldódjanak a helyiek életkörülményei.

A házaktól 200 méterre robbantottak pénteken Recsken egy újonnan nyíló kőbányánál. A helyiek azt mondták az RTL Híradónak: félnek és semmilyen tájékoztatást nem kaptak. A cég azt ígérte, legközelebb elővigyázatosabban járnak el és a polgármester szerint minden esetleges kárt is megtérítenek. Az LMP a bányanyitás azonnali felfüggesztését követeli. Korábbi hírek szerint állami beruházásokhoz szállítanának innen követ, de erről a kormányt hiába kérdeztük.

2017. május 23-án este Vámos Csaba, a Magyar Munkavállalókért Mozgalom elnöke és Sneider Tamás, az Országgyűlés és a Jobbik alelnöke tartott közös fórumot a hatvani Jobbik irodában.

Sneider Tamás köszöntőjét követően arról tájékoztatta a megjelent érdeklődőket, hogy az Európai Bizottság befogadta a Jobbik kezdeményezését, amelynek keretében 8 ország részvételével széles körű európai polgári kezdeményezés indul az európai bérunióért. Ennek jegyében az EU-alapelvei közé beemelnék az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét, amely a gyakorlatra lefordítva azt jelentheti, hogy az EU-s támogatások a jövőben túlnyomórészt bérfejlesztési célt szolgálnának Kelet-Közép-Európában. Ezzel új időszámítás veheti kezdetét az öreg kontinensen. A Jobbik önmagában így - a politikus szerint - többet tett a bérek felzárkóztatásáért, mint az elmúlt 13 évben bármelyik kormány. A kezdeményezés sikeressége érdekében minimum 1 millió aláírást kell összegyűjteni, de ennél jóval többet szeretnének.

Vámos Csaba kifejtette, hogy független szakszervezeti vezetőként számára nincs baloldali és jobboldali, MSZP-s, fideszes, LMP-s, jobbikos munkavállaló. Elégedettek és elégedetlenek vannak, és - mint fogalmazott - sajnos utóbbiból van több. A szakszervezeti vezető szerint a bérunió ezt enyhítheti, de megállíthatja a szakemberek elvándorlását is.

A Magyar Munkavállalókért Mozgalom vezetője adatokat is közölve úgy véli, az egyébként munkamániásnak mondott japánoknál is többet dolgoznak a magyar munkavállalók, a nyugati minőségű munkáért pedig távol-keleti fizetéseket és balkáni színvonalú munkakörülményeket biztosítanak a munkáltatók. Utóbbira példa, hogy 15%-kal növekedett a munkahelyi balesetek száma, havi szinten egy munkavállaló életét veszti, amely éppen havi eggyel több az ideálisnál.

Vámos szomorúnak nevezte, hogy számos helyen kormánypárti képviselők szavazták le a kezdeményezést, ennek - mint mondta - nagyon rossz üzenete van a munkavállalók irányába. Pártszimpátiától függetlenül elfogadhatatlanok azok a kijelentések, mint amelyet például Kövér László tett, miszerint a kelet-közép-európai munkavállalók beérik kevesebbel. A Magyar Munkavállalókért Mozgalom elnöke gratulált a jobbikos kezdeményezéshez Sneider Tamásnak, mindenben támogatásáról biztosította a szervezőket. "Természetesen részt veszünk az aláírásgyűjtésben is, hiszen minden olyan kezdeményezést támogatunk, amely a magyar munkavállalók érdekeit szolgálja, függetlenül a kezdeményező magánszemély vagy párt nevétől" - fogalmazott az érdekvédelmi szervezet vezetője.

Vámos Csaba a helyszínen megjelent, kérdéseket is feltevő szakszervezeti vezetőket arra buzdította, hogy álljanak be a kezdeményezés mögé, a magyar munkavállalóknak a jól felfogott érdeke, hogy tisztességes munkáért, tisztességes körülmények között tisztességes béreket kapjanak.

A fórumon számos szakszervezeti vezető is részt vett, akik maguk is több száz, vagy adott esetben több ezer fős munkavállalói közösséget irányítanak, és akik egyetértenek a kezdeményezéssel.

Élőlánccal, kisebb demonstrációval és a licit közben bekiabálásokkal próbálta megzavarni az első földárveréseket Egerben a Lehet Más a Politika több aktivistája. Volt, akit rendőrrel vezettettek ki.

Hétfőn elkezdődött a három hektár feletti állami földek kiárusítása, mától lehet licitálni a területekre. A földek kiárusítása kicsapta a biztosítékot minden ellenzéki pártnál, hiszen a vak is látja, hogy döntő többségében nem a kisgazdák, hanem a pénzemberek járnak majd jól a földszerzéssel. Egerben a Lehet Más a Politika aktivistái már vasárnap este elkezdték tiltakozó akciójukat, ugyanis a licitálás helyszínét lánccal zárták le. Végül ma megindult a földlicit az Egri Járási Hivatalban, ahol először élőlánccal hívták fel a figyelmet a szimpatizánsok, majd az LMP-s aktivisták a terembe is bementek.

Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselő a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy szerinte ezeken az árveréseken nem tudnak részt venni a kis- és közepes gazdálkodók, mert egyrészt sok esetben több száz milliós földértéken zajlik a licit, másrészt a termőföldek többsége annyira alacsony földhaszonbérleti díjért van lekötve, hogy azok piaci értékét lehetetlen kompenzálni, így nem elegendő a törlesztőrészletek fizetésére. Az LMP-s képviselő hozzátette, az árverésekkel a kormány valójában a "haverok", a "spekulánsok", az "oligarchák" és a külföldiek számára játssza ki az állami földeket.

A licitálás helyszínén aztán molinókkal és hangosbemondókkal jelentek meg az aktivisták, akik közül többeket kiküldtek a teremből. Sallai Róbert Benedeknek is távoznia kellett, csakúgy mint annak a szimpatizánsnak, akit rendőri segítséggel vitettek ki.

Szöveg: MTI

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

A Lehet Más a Politika az őszi önkormányzati választásokon önálló jelöltekkel, önálló polgármester-jelölttel Egerben is elindul. A párt egri polgármester-jelöltje dr. Csarnó Ákos, aki az elmúlt években a párt színeiben önkormányzati képviselő volt, a listavezető pedig Komlósi Csaba, aki korábban az LMP országos elnökségének tagja volt. A tizenkét jelölt bemutatására azt azt jóváhagyó közgyűlés után kerül sor, a hét második felében.

A párt „Új az irány, Eger!” című több pontos választási programját folyamatosan mutatják be a jelöltek a következő hetekben.

Forrás: HEOL

Levelet küldött Csarnó Ákos (LMP) a Bükki Nemzeti Park új vezetőjének, melyet változtatás nélkül adunk közre.

Tisztelt Igazgató Úr!

A napokban értesültem arról, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője lett, az Igazgatóság honlapján legalábbis már ön lett megjelölve.

A GreenR – Zöld objektív internetes oldal értesülései szerint ön pályáztatás nélkül lehetett vezető és önéletrajza sem elérhető, amiből kiderül, hogy milyen szakmai ismeretei vagy elhivatottsága miatt esett önre a választás.

Több állampolgár értetlenségének adott hangot a fentiek miatt, ezért tisztelettel kérem tájékoztatását arról, hogy valóban pályáztatás nélkül kapta-e kinevezését? Kérem továbbá, hogy önéletrajzát hozza nyilvánosságra akár úgy, hogy az Igazgatóság honlapján feltünteti, akár úgy, hogy azt elektronikus formában megküldi számomra (csarnoakos@gmail.com).

Segítségét előre is köszönöm.

Eger, 2013. november 13.

Tisztelettel:

dr. Csarnó Ákos

önkormányzati képviselő

Lehet Más a Politika

A hét elején a Városüzemeltetési Iroda megkereséssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Az Egerben megvalósuló közfoglalkoztatási program keretében a Városüzemeltetési Iroda listát készít azokról a közterületekről, önkormányzati és intézményi ingatlanokról, amelyek rendbetételét, gondozását a program keretében a közmunkásokkal végeztetnék el. Ehhez kérték a képviselők segítségét, felvetéseit.

A társadalmi részvétel erősítése miatt az egriektől vártam javaslatokat. Beszélgetések során és rengeteg e-mailban érkezett ötlet, amik valódi problémákat jeleztek, többel magam is találkoztam. A sok észrevétel közül nem egy azonos volt: vagy egy területet vaagy egy utcát emelt ki több javaslattevő egri lakos.

A legjelentősebbnek tűnő problémás helyek a következők:

-          felnémeti (pásztorvölgyi) vízelvezető árok valamint a könyvtár környéke

-          rutinpálya környéke

-          laktanya közvetlen környéke

-          kp-i buszpályaudvar környéke

-          Kertész úti malom környéke

-          piaccsarnok környéke időszakosan

Az összegyűjtött problémás helyekről összeállítottam egy listát indokolással.  A listát a tegnapi nap folyamán elküldtem a Városüzemeltetési Iroda vezetője számára, egyben kértem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy melyik javaslatot emelik be a programba.

Többen jelezték, hogy egy önkormányzati intézményben, méghozzá a Városházán kezdenék meg a takarítást, többen pedig a fejekben kezdeményeztek volna rendrakást. Ezeket a felvetéseket támogatom, 2014-ben pedig az egriekkel közösen meg is valósítjuk.

A javaslattevőknek köszönöm a sok ötletet. Sikerült bemutatni, hogyan működik a részvételi demokrácia városunk érdekében.

Eger, 2013. október 10.

dr. Csarnó Ákos

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Március 15-én régóta nem tapasztalt társadalmi összefogás alakult a hóban rekedt magyar állampolgárok kimentésére és hazajuttatásuk érdekében. A Lehet Más a Politika példamutatónak tartja azt az önszerveződést, ahogyan a civilek, felismerve a probléma súlyát és jelentőségét, nem félve az anyagi áldozatvállalástól sem, önzetlenül részt vettek a hóban rekedtek azonnali mentésben.

Az LMP szerint köszönet illeti mindazok munkáját, legyenek azok tűzoltók, rendőrök, katonák, mentők, katasztrófavédelmi szakemberek, közterületi dolgozók, akiket ha késve is, de kivezényeltek a mentés helyszínére. Köszönet osztrák barátainknak is a gyors segítségért. Az idei március 15-e ünnepe így a polgári önsegítés és szolidaritás ünnepe lett.

A szemérmetlen sikerkommunikáció mögé búvó, két napig bénult kormány példát vehetne állampolgárairól, ahelyett, hogy őket hibáztatná. A veszélyhelyzet elmúltával úgyis számot kell majd adnia felkészületlenségéről és a súlyos felelősségről.

Csiba Katalin és Heltai László

LMP szóvivők

Fotó: MTI/Vajda János

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek