Egymás után pusztulnak a hattyúk a Heves megyei Lőrinci taván, a Mátrai Erőmű egykori ülepítőjén. Pár hete három fiatal madár tetemét találták a parton, az állatorvos szerint penészes kenyér okozta a pusztulásukat. A hattyúcsaládból csak a gúnár és a tojó maradt. Néhány napja a gúnár is megbetegedett, és ólommérgezéses tüneteket produkált.
Túl közel mehetett egy hatalmas marógéphez, amely szószerint bedarált egy gépet a rajta ülő munkással együtt, a Mátrai Erőmű visontai bányájában. A munkások éppen a földet egyengették a marógép mellett. Úgy tudjuk, hogy dózert vezető idős férfi a nagy köd miatt nem látta az óriási gépet, ami aztán úgy elkapta a dózert, hogy a fülkéje teljesen összeroncsolódott, esélye sem volt túlélni. A tragikus balesetet még vizsgálják.
A Mátrai Erőmű fennmaradásához továbbra is fontos lesz a szén, de új naperőművekben és energiatárolásban is gondolkodnak.
Az ország nem mond le a fosszilis energiahordozókról, s a Mátrai erőmű sem, de utóbbi még inkább nyit az új technológiák és a megújulók felé, derült ki az elmúlt napokban tartott bányásznapi ünnepségeken.
Dr. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát Gyöngyösön, a központi bányásznapon kérdeztük a hazai bányászat helyzetéről. Mint azt lapunknak elmondta, a fosszilis energiaforrást fenn akarja tartani a kormány, s ebben fontos szerepet szánnak a lignitnek.
– Azt a vagyont, amit itt találunk a Mátrai Erőmű szénbányáiban, vétek lenne otthagyni. Azt a fajta tradíció és tudás, amit az erőmű és a bányászat jelent, fenn kell tartanunk a magyar energiaellátás, energiabiztonság érdekében. A Mátra attól jó cég, hogy előre mennek, keresik a túlélés, a megújulás útját – fejtette ki dr. Aradszki András.
A kormány a szabályozáson keresztül minden megtesz, hogy a magyar gazdaság szereplői jól érezzék magukat, s érdemes legyen nekik a jövőre gondolni, befektetni és vállalkozni. De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen.
Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése.
A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk. A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan.
Valaska József közölte: a német RWE-nél történt átszervezések miatt tért vissza az igazgatósági elnöki pozícióba. Persze eddig sem volt távol a cégtől, a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként, az RWE tanácsadójaként dolgozott. Mivel mindez egy nagyon gyors folyamat volt, nem adott arra lehetőséget, hogy elkezdjenek utódot felkészíteni.
– A cég mindig nehéz helyzetben volt, a szenet hosszú ideje nem szeretik, az 1970-es évek közepén olaj- és gázerőműveket építettek. Az 1990-es évek elején, amikor olcsó volt a gáz, a bányák csődben voltak, felszámolás alatt álltak, az ugyanilyen nehéz helyzet volt – árulta el. Az elnök megemlítette a társaság kitörési pontjait. A Mátra hosszú távú fennmaradásának kulcsa a hazai nyersanyag árammá alakítása. Emellett lehetőség a megújuló energia hasznosítása, hiszen egész világ efelé megy. Ezek azonban csak időlegesen vannak jelen, a megtermelt energiát a közbenső időben tárolni kell akár vízben, akár gázban, meglátják, melyik lesz sikeresebb.
– A következő két évben összesen durván 40 megawattnyi naperőművet építünk, bankhitelből. Egy nagy, 20 megawattos naperőmű-farmot Bükkábrányban, két kisebbet pedig Visontán. A meglévővel együtt elérnénk a 60 megawattot, ami évi 3 milliárd forintos árbevételt jelentene, viszonylag alacsony költséggel, így javítana a társaság finanszírozási helyzetén. Adókedvezményre nem számíthatunk, hiszen ez két év óta már tiltott állami támogatásnak minősül az unióban – fejtette ki az elnök-igazgató.
Kérdeztük az új, 500 megawattos erőművi blokk megépítéséről is. Elmondta, sem a kormány, sem a Mátra nincs nyomás alatt. Ahhoz viszont, hogy az itteni emberek előtt legyen perspektíva, megvalósítható tervekkel kell rendelkezni a húszas évek második felére is. A következő évtized közepéig a jelenlegi blokkok működni fognak. Az energiaszektorban hosszú távon kell gondolkodnia a cégnek és a kormánynak is. Időben meg kell hozatni azokat a döntéseket ahhoz, amit a húszas évek közepétől akarnak.
– A tiszta szén technológia lényege, hogy a szén-dioxidot le kell választani és fel kell dolgozni. El is lehetne temetni a föld alá, de ez a koncepció bizonytalan, sokkal jobb, ha feldolgozzák, átalakítják metanollá, metánná. Az energiatárolás is megvalósul, s bekerül a körforgásba, javítva azt. A jelenlegi, 40 éves, alacsonyabb hatásfokú blokkokkal nem lehet megvalósítani ezt a technológiát. Angliában 2018-ban áll üzembe az ilyen típusú White Rose projekt, egy ilyen új beruházás építése 2021-22-ben
indulhatna el nálunk – tette hozzá Valaska József. Elárulta, a megújuló energiák támogatása miatt a hagyományos áram piaci ára zuhant, ezért mindenhol beavatkozik a kormány, más-más módszerekkel.
Lengyelországban és Franciaországban száz százalékig állami kézben van minden az energiaszektorban. Németország felismerte, elszúrta a gyors megújuló energia növekedési rátát, ezért a meglévő erőműveknek kapacitás fenntartási díjat fizetnek. Spanyolország és Portugália a versenypiac híve, ők kapacitáspiacokat hoztak létre, ahol a tartalékkapacitás érdekében versenyeznek az erőművek. El kell dönteni, melyiket követjük, különben a hazai termelői szegmensek meghalnak. Nem csak a Mátra, Paks, a Dunamenti és a többi erőmű is. A Mátrai Erőmű bármelyikhez tud alkalmazkodni.
Forrás: HEOL
A Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósága rendkívüli közgyűlést hívott össze augusztus 10-re.
A fő tulajdonos RWE AG-nál folyamatban lévő szervezeti átalakulások miatt az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak személyét érintő változások történtek. Az RWE Power AG által az igazgatóságba delegált Bernhard Lüschper a közgyűlés napján e tisztségéről lemondott, helyére a közgyűlés augusztus 11. napjával hatályosan dr. Valaska Józsefet választotta meg.
A felügyelőbizottsági tagok közül dr. Maria-Theresia Thiell, valamint dr. Valaska József és dr. Armin Eichholz a közgyűlés napján e tisztségükről szintén lemondtak. Helyükre augusztus 11-től Bernhard Lüschper, valamint dr. Eberhard Uhlig és Achim Görtz került a felügyelőbizottságba közgyűlési megválasztásuk eredményeként. Az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok megbízatása a társasági alapszabály rendelkezése szerint három évre szól - tájékoztatott közleményében a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósága.
Forrás: Heol
Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. több dolgozója is.
Sikeres, de nehéz éven van túl a Mátrai Erőmű Zrt. A vállalat Bükkábrányban tartotta Borbála-napi ünnepségét, amelyen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét és értékelték az elmúlt egy esztendőt. Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója beszédében felidézte, a cég idén várhatóan hat gigawattóra elektromos áramot értékesít, a bányák pedig kilencmillió tonna lignitet termelnek, a meddőtermelés megközelíti a 60 millió köbmétert.
Számos fejlesztés történt idén, kezdve az erőmű I-es blokkjának generátorcseréjétől a nitrogén-oxid kibocsátást csökkentő környezetvédelmi programon, a Keleti III-as bánya megnyitásán, a bükkábrányi szalagpálya-átépítésen keresztül a visontai fotovoltaikus erőmű üzembe helyezéséig. A bükkábrányi bánya egyébként csütörtökön 30 éves napi széntermelési rekordot ért el 21 ezer 264 tonnával.
Derekas Barnabás, a cég igazgatóságának elnök-helyettese elmondta, őrzik pozíciójukat, de éleződik a verseny. A hazai villamosenergia-felhasználás 30 százalékát import áram fedezi.
Derekas Barnabás szerint jelenleg nyomottak az árak a megújuló energia támogatásából fakadó németországi túltermelés miatt. Meg fog indulni egy tisztulás a német piacon, kapacitásokat tartalékba helyeznek Németországban. A hazai kapacitás jelentősen leépült, sok régi blokk kikerült a termelésből, s már nem is számolna újraindításukkal. A meglévő paksi, mátrai egységek sem lesznek fiatalabbak, pótolni kell majd őket. Idén tavasszal az RWE és a kormány megállapodást kötött, a villamos-energia elosztó és kiskereskedelmi hálózatban irányoztak elő tőkepiaci tranzakciókat, de együttműködnek a mátrai jövőkép aktív megteremtésében is.
Mivel Európa egyre inkább a karbonszegény gazdaságot preferálja, így a cégnek növelnie kell hatékonyságát, s csökkentenie kell költségeit. A piaci helyzet nem kedvező, ráadásul a lignit lakossági felhasználást is szeretnék visszaszorítani, miközben a cég évente 250 ezer tonna szenet értékesít. A vállalat jövőre is megbízhatóan működik majd, megőrzik a 2070 munkahelyet és stabilizálják a kereseteket. Mivel a visontai Déli bánya ásványvagyona fogy és költöznek a Keleti III-as bányába, ezért Bükkábrányban növelik a termelést.
Az ünnepségen kitüntetéseket is átadtak, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet tizenheten vehettek át, Kotró László és Bekő Mihály pedig Heller László Díjat vehetett át. Bekő Mihály gépészeti karbantartó osztályvezető első munkahelye a társaság, 33 éve dolgozik ott. Örült, hogy a gépész területre is jutott egy ilyen díj, ezt a kollégáinak köszönheti, nincsenek egyéni sikerek a bányászatnak, közösségi munka. Nagy feladat volt az elmúlt hónapokban a Keleti III-as bánya megnyitása, a pályaépítés, a gép nagyjavítása, miközben vinni kellett a működő bányát is.
Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül Kordoványi Ferenc és Gergely Zoltán, Szent Borbála Érmet pedig Konkoly Ádám és Sinák János, illetve az OMYA Hungária Kft. munkatársai közül Gyulai Péter.
Forrás: HEOL
Magyarország legnagyobb fotovoltaikus erőműve 2015. október elején kezdte meg működését. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége szakít a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, csökkentve ezzel a légkörbe jutó káros terhelést, elősegítve a költséghatékonyságot, a gazdasági kapcsolatok fejlődését és a hazai megújuló villamosenergia-ipar fellendülését.
A Visontától két kilométerre található fotovoltaikus erőmű a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdona. A felhagyott Őzse-völgyi zagytér tetején elhelyezkedő naperőmű az alternatív rekultiváció kiváló példája, hiszen a húsz év után megtelt és előírásoknak megfelelően lefedett harminchektáros terület a lehető legészszerűbb módon került hasznosításra, a betelepített napelemekkel.
A projekt előkészítése 2013 elején kezdődött. A szükséges dokumentumok megszerzése után elindultak a közbeszerzési eljárások, és a mátrai naperőmű alapkövének letételével 2015. június 1-jén hivatalosan is kezdetét vette az erőmű építése.
A 16 megawattos naperőmű kategóriájában a legnagyobb hazánkban: 72 480 darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelemből áll. A naperőmű a Nap fotovillamos energiáját használja fel, és a napelemek kis cellái azok, amelyek azt egyenárammá alakítják. A napelemtáblákból kialakított sorok között a területen tíz konténer, egy gyűjtő kapcsolóállomás és egy mérnökállomás kerül elhelyezésre. Az egyes konténerek két darab invertert és egy darab száraz transzformátort tartalmaznak. A naperőművet 0,8 megawattos hálózati inverterek alkalmazásával építették ki. Ezek feladata, hogy a napelemekből nyert egyenáramú energiát váltakozó árammá alakítsák. A naperőmű által megtermelt villamos energia 6 kilovoltos földkábel segítségével jut be a meglévő erőmű újracserélt indító transzformátorához, és onnan a meglévő 120 kilovoltos távvezetéken jut ki a MAVIR detki alállomására.
Az új erőmű — a leegyszerűsített energiatermelés mellett — költséghatékony, és elsősorban környezetbarát. Nem bocsát ki szén-dioxidot, és a primer energiaforrásért — amiből a villamos energiát előállítják — sem kell megküzdeni, hiszen a napfény a napelem modulokkal könnyen begyűjthető, korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A napelemek gyakorlatilag hajnaltól kora estig működnek a napos időszakban. A napelem élettartama hosszabb, mint a megtérülés ideje. Huszonöt év múlva a gyártók nyolcvan százalékos energialeadást garantálnak. A naperőmű által megtermelt villamosenergia-mennyiség átlagosan, háztartási léptékben mérve egy kisebb várost — kb. négyezer fő háztartását—képes ellátni zöld energiával.
Az újonnan épülő naperőmű felügyeletéhez csupán csak hat emberre lesz szükség.
A beruházást az erőmű 50%-ban saját erős finanszírozásból, 50%-ban pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósította meg, amelyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium 2014-ben adta meg hozzájárulását. A beruházás teljes bekerülési költsége több mint 6,5 milliárd forint volt.
A naperőmű-beruházás több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír: a megújuló energiaforrások alkalmazásával hazánk magas energiahordozó-import - függősége csökkenthető, illetve hozzájárul a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés részarányának teljesítéséhez; a környezeti fenntarthatóság és klímavédelem tekintetében pedig mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a hazai CO2-kibocsátást.
A projekt létrejötte magyar, osztrák és román konzorcium együttműködésén alapult. A naperőmű szállítója a Wire-Vill KR. — IBC Solar GmbH — Energobit S.A. magyar—osztrákromán vállalkozás volt. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorokat a CG Electric Systems Hungary Zrt. (korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek) szállította.
A naperőmű határidőre és sikeresen teljesítette a próbaüzemét, és az őszi körülményeknek megfelelő alacsonyabb besugárzás ellenére a hálózatra adott teljesítmény meghaladta a 15,6 MW-ot.
A lignitalapú energiatermelést hosszú távon segíti majd az új bányarész megnyitása a településen található bányamezőn.
Az idei évben két nagy beruházást hajt végre a Mátrai Erőmű, s mindkettőt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A közeljövőben üzembe állítják az ország legnagyobb, 16 megawattos naperőművét, ma pedig hivatalosan is megnyitották a Keleti III-as bányát.
Az előkészítés során áthelyezték a Tarnóca-patakot, amely a Keleti II-es bánya előtt folyik. A meder tavaly decemberben készült el. A bányanyitás feltétele volt az is, hogy víztelenítő és felszíni vízelvezető rendszert hozzanak létre, bővítsék a középfeszültségű hálózatot, s megépítsék az új bánya első meddőletakarító gépláncát. A nyár közepén a déli bányából kivonult az MT-9 kotrógép, amely megkezdte a fedőkőzet letakarítását a keleti bányamezőben. A következő esztendőben újabb nagykotró települ majd át ide a déli bányából.A szeptember eleji bányásznapon elhangzott, a Keleti bánya ismételt művelésbe vételével hosszú távon megalapozzák a Visonta-környéki bányászatot. A Mátrai Erőmű továbbra is stabilan működik, a bányák maradéktalanul kielégítik a blokkok szénigényét, de ezen kívül is jelentős mennyiségű szenet értékesítenek a lakossági piacon és más ipari felhasználóknak.Az idén egyébként közel hatmillió tonna lignitet termeltek a visontai és bükkábrányi bányákban. Arra számítanak, hogy év végére a széntermelés megközelíti a kilencmillió tonnát. Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának alelnöke a piaci folyamatokról elmondta, az előrejelzések szerint a villamosenergia-árak alacsonyak maradnak, érdemi növekedésükre középtávon nem lehet számítani. Nagy a verseny, s meg kell felelniük a gazdasági, társadalmi és műszaki kihívásoknak. A hatékonyság növelésével, költségcsökkentéssel, de továbbra is kétbányás működéssel, s nyolcmillió tonnát meghaladó széntermeléssel tervezik a következő éveket. A hosszú távú működésben alapvető fontosságú lesz a Keleti bánya termelése. A bevételek növelése érdekében új üzleti területre lépnek be.
Az említett nagyberuházásokon kívül is voltak fejlesztések a Mátrában, például az ipari parkban, az erőműi tüzelőkörökben, a szénirányítási rendszerben, vagy éppen egy új kotrógép üzembe helyezésében.
A Mátrai Erőmű szeretné megőrizni kapacitásait, azt szakszerűen működteti, és további fejlesztéseket előkészíteni, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság eredményességéhez.
Forrás: HEOL
Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.
Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.
Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.
Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.
A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .
A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.
Forrás: HEOL
Letették a Mátrai Erőmű Zrt. 15 megawattos naperőművének alapkövét a felhagyott Őzse-völgyi zagytározón.
A területen 30 hektáros fotovoltaikus erőművet épít a cég, 6,4 milliárd forintból, amelyet önerőből, illetve a kormány által jóváhagyott fejlesztési adókedvezményből finanszíroznak. Az ünnepségen dr. Valaska József, a társaság leköszönt igazgatósági elnöke felidézte, utoljára kilenc éve tettek le alapkövet az erőműben, az előtét gázturbinákét, hiszen akkor még az olcsó gázban volt potenciál.
Azóta már más jövőképet látnak, változtak az idők, s úgy látják, más szegmensben kell befektetni. A jövő a Mátrában a lignit alapú energiatermelés, kombinálva a megújuló energiaforrásokkal, illetve az ipari park további fejlesztése. Hisznek a sikerben.
– Aki most itt van, láthatja, hogy alattunk, előttünk van az erőmű és a szénmezők, valamint a terjeszkedő ipari park. Mögöttünk, felettünk pedig ott a Mátra, a Tekeres-völgy, amely megoldhatja az energia tárolását – tekintett körbe Valaska József.
Dr. Marie-Theres Thiell, az Elmű-Émász elnöke, a Mátrai Erőmű Zrt. felügyelőbizottságának elnöke beszédében kifejtette, a társaság kezdeményezése úttörő Magyarországon. Egyedülálló, ahogyan összekapcsolódik a hagyományos energiatermelés a jövő megoldásával. Elmondta, Valaska József sokáig győzködte, hogy szükség van a beruházásra, sok tárgyalás, pénzügyi egyeztetés előzte meg a fejlesztést.
Megköszönte a befektetőknek, hogy Magyarországot választották, ebben szerepe volt a rendezett szabályozási környezetnek és a kormány támogatásának is. A hatóságoknak is megköszönte, hogy megkapták az engedélyeket, külön a környezetvédelmi engedélyt, hiszen még azt is vizsgálták, a beruházás hogyan befolyásolja a pillangók életét.A kivitelező konzorcium – Wire-Vill Kft., IBC Solar GmbH, Energobit S.A. képviseletében Mikus Tibor, a Wire-Vill Kft. ügyvezetője ismertette a cégek referenciáit, illetve a beruházás adatait. Mint mondta, Közép-Európában is egyedülálló lesz ez az energiatermelő komplexum, ami létrejön a Mátra lábánál. Az építkezést, szerelést augusztus végére fejezik be, majd másfél hónapos próbaüzem következik. Bernhard Lüschper, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának új elnöke pohárköszöntőjében ragyogó jövőt kívánt a cégnek és a beruházásnak.
Szöveg: HEOL
Magyarország eddigi legnagyobb fotovoltaikus projektje
A 950 MW beépített kapacitással rendelkező Mátrai Erőmű ZRt. a magyarországi villamos energia igények közel 15 %-át elégíti ki, a hazai termelésből több mint 20 %-kal részesedik és ezzel jelenleg a második legnagyobb áramtermelő. A Mátra alapvetően lignittüzelésű erőmű – mely a tüzelőanyagot a visontai és bükkábrányi külfejtéses bányáiból szállítja be-, de éves szinten 8 %-ban hasznosít növényi eredetű biomasszákat, melyet magyarországi termelői integrátoroktól, illetve kereskedőktől szerez be. Ezen felül körülbelül 2 %-ban használt fel gázt tüzelőanyagként a IV-V. blokkokhoz kapcsolt előtét gázturbinák üzemeltetéséhez. A Mátra a megújuló energiaforrások részarányát tovább kívánja növelni a villamosenergia-termelésben.
A Mátrai Erőmű a szénportüzelésű kazánok tüzelési maradék anyagait, a salakot és a pernyét vízzel bekeverve sűrűzagy formájában depóniákba tárolja le, amely megszilárdulva pernyekövet alkot. A közel 20 éves üzem után feltelt Őzse-völgyi depóniát hatósági előírás alapján rekultiválni kell, melynek alternatív energetikai hasznosítása kidolgozásra került. A 30 hektáros, teljesen sík platófelület kiválóan alkalmas fotovoltaikus napelemekből álló, naperőmű telepítésére. A területen egy 15 MW-os egység helyezhető el. Ez a nagyság megegyezik a 2013 végéig hazánkban telepített napelemek összesített teljesítményével.
A projekt előkészítése 2013. elején kezdődött meg. Tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű naperőmű nem létesült Magyarországon, a hatóságokkal részletesen egyeztettük az engedélyezési eljárásokat. Ezek alapján elsőként a környezetvédelmi hatóságnál zajlott le két engedélyezési eljárás, melynek eredményeként az illetékes miskolci környezetvédelmi hatóság hozzájárult a naperőmű létesítéséhez, valamint a projekt megvalósulása esetén a korábban előírt zagytéri rekultiváció módosításához. Ezt követően az elvi építési engedélyezési eljárás zajlott le, és a miskolci műszaki biztonsági hatóság kiadta az elvi építési engedélyét. Eközben egyéb engedélyezések is megtörténtek, a MAVIR jóváhagyta az országos hálózatra való csatlakozási tervet, az Energiahivatal kiadta az előzetes engedélyt, a Földhivatal elfogadta a szükséges telek-összevonási kérelmet, valamint az erdészeti hatóság jóváhagyta a naperőműhöz kapcsolódó villamos kábel nyomvonalában a létesítéshez szükséges erdőirtásokat. A környezetvédelmi hatóság által előírt előzetes állapotfelmérés elvégzése 2014-ben megtörtént.
A meglévő engedélyekre alapozottan a szükséges közbeszerzési eljárások is megindultak, amelyek közül a naperőmű kulcsrakész kivitelezéséről szóló eljárás, valamint a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges transzformátorok beszerzési eljárása lezárult, a szerződések mostanra hatályba léptek. A naperőmű szállítója a Wire-Vill Kft – IBC Solar GmbH – Energobit S.A. magyar – osztrák - román konzorcium. A Wire-Vill Kft. az elmúlt években jelentős hazai és külföldi villamos szerelőipari, tervezési, kivitelezési és karbantartási tapasztalatokat szerzett, első sorban kis- és középfeszültségű területeken. A németországi IBC Solar AG és osztrák leányvállalata már több száz megawattnyi fotovoltaikus nagyerőmű kulcsrakész kivitelezési referenciával rendelkezik Európa-szerte. Az Energobit pedig már számos megújulós erőműhöz szállított már nagy-, közép- és kisfeszültségű transzformátorokat és kapcsoló berendezéseket. A hálózati csatlakoztatáshoz szükséges 6/120 kV-os transzformátorok szállítója a CG Electric Systems Hungary Zrt., korábbi nevén a Ganz Villamossági Művek.
A megajánlott erőmű 72.480 db, egyenként 255W névleges teljesítményű polikristályos napelemből épül fel, melyeket fix tartószerkezetekre rögzítenek. A termelt egyenáramot 20 db nagyteljesítményű SMA gyártmányú inverter alakítja át váltóárammá, és a feszültség feltranszformálása után az országos 120 kV-os hálózatba jut a villamos energia.
A projekt részben saját erős beruházásként, részben pedig fejlesztési adókedvezmény igénybevételével valósul meg, melyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium a hozzájárulását már 2014-ben megadta. A projekt teljes bekerülési költsége 6,4 milliárd Ft lesz.
A naperőmű építése 2015 tavaszától, az üzemkezdése 2015 októberétől tervezett, mellyel üzembe lép az ország eddigi legnagyobb fotovoltaikus naperőművi egysége. Ezzel a Mátrai Erőmű jelentősen hozzájárul Magyarország megújuló energiából megtermelt villamos energia részarányának növelésére tett vállalásai teljesítéséhez.