Kis híján halálra vert egy idős férfit egy rabló Tarnaörsön, egy fém bálahúzó horoggal támadt rá azért, mert a nyugdíjas férfi rajtakapta, miközben ki akarta fosztani az otthonát. Éjszaka ment be hozzá, pénzt keresett, hogy drogot vegyen belőle, de az áldozat felébredt. Ekkor támadt rá, a fejét ütötte a bálahúzóval, végül elmenekült. Az ügyészség most vádat emelt ellene.
HEOL: Erdősné Molnár Bernadett, a Mátraaljai Vad és Egzotikus Állatmentő Alapítvány vezetője nem adja fel. A gyöngyösoroszi állatmenhely újjáépítéséhez azonban a segítőkész emberek támogatására van szükség.T
Szabó István
Szombaton kora este tűz ütött ki a Mátraaljai Vad és Egzotikus Állatmentő Alapítvány gyöngyösoroszi állatmenhely telepén. Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy a lángok martaléka lett a takarmányok tárolására használt, a kazánnak helyet adó melléképület, benne a védencek ellátásához, és a telep karbantartási munkáihoz szükséges eszközök és szerszámok jelentős részével. A gyilkos tűzben, illetve a szomszédos, fűtött helyiségbe átterjedt füstben néhány melegben tartott állat is elpusztult, köztük egy épp aznap mentett őz. Egy macskát a tűzoltók sokkos állapotban mentettek ki az épületből, de szerencsére az ő életét meg tudták menteni. Szerdai ottjártunkkor Erdősné Molnár Bernadett, az alapítvány vezetője könnyes szemmel emlékezett vissza a történtekre az üszkös romhalmaz előtt.
– Szombat délelőtt körmöltük a két hete hozott négy pónit, nagyon brutális állapotban voltak. Közben telefonáltak, hogy Gyöngyösön egy kertben benn van egy nagyon rossz állapotban lévő őz. Őt még elhoztam, és a kazánnál helyeztem el, hogy meleg helyen legyen. Utána elmentem dolgozni. Este 6-kor a szomszéd hívott, tőle tudtam meg, hogy nagy baj van. Hívtam a férjemet, szerencsére ő megnyugtatott, hogy az itt lakó édesapám jól van. Rögtön azután az őzről kérdeztem, de csak annyit mondott, hogy a helyiségben lévő gázpalack felrobbant. Abban a tudatban jöttem haza, hogy nem maradt életben egy állat sem, amelyek a szomszédos, fűtött helyiségben voltak – mondta Bernadett. Ezt ne hagyja ki!TűzesetÁllatok is meghaltak a brutális hevesi tűzben – belső fotókon a pusztítás nyomai
Az édesapja, Molnár András hozzátette, annyi szerencséjük volt, hogy nem késő éjszaka ütött ki a tűz, mert akkor, mint mondta, ég az egész lakás.
– Kora este, háromnegyed 6 körül keletkezhetett a tűz, és már 6 órakor itt voltak a tűzoltók. A gázpalack a nyitott ajtó mellett volt, és az volt a szerencse, hogy a padlás is nyitva volt, mert a kéményt nemrég csináltuk, a robbanás ereje erre el tudott menni. Az anyagi kár nagyon nagy. Sok gépem volt benn, amik kellettek a traktor javításához, kompresszió mérő, generátor, indítómotor, 8 tonnás emelő, fúrógép vagy három, vésőgép, három szivattyú. Abból két hete vettünk újat, az is tönkrement. Odalettek a szerszámok az etetők és más szükséges felszerelések elkészítéséhez, karbantartáshoz – sorolta Molnár András.
A kazánházzal szomszédos, jelenleg fűthetetlen helyiségben csak a még mindig rémült cicák fogadtak bennünket. A tűz ide is átterjedt, a plafonon jól látszottak a lángok nyomai. Bernadett elmondta, hogy a tűzoltók által kimentett macska csak két nappal a tűz után fogadott el ételt, de a többiek sem ettek.
– Nincs olyan állat, amit ne fogadnánk be. Mielőtt az alapítványt létrehoztuk, a királypitontól a szakállas agámáig mindent hoztam, ha megkerestek. A hazai védett fajokat természetesen nem tarthatjuk, mert ahhoz mentőközpontnak kell lenni, nem elég az alapítványi státuszunk. Esetükben annyit tudok segíteni, hogy ha valaki nem tudja a szállításukat megoldani, vagy nem tudja, kihez forduljon, akkor segítek. Tegnap éppen Hatvanban voltam egy szürke gémért, átadtam a megfelelő nemzeti park munkatársainak, ők intézik a sorsát. A haszonállatok általában azért kerülnek ide, mert az eredeti helyükön már nem tudtak velük boldogulni. Persze, van egy határ, amíg fogadni tudjuk őket – magyarázta az alapítvány vezetője.
– A most itt lévő állatok már állandó lakóink. Összesen öt póni, 10 kecske, meg már két gida megszületett. A kecsketejet arra használjuk, amikor őzgidákat kell felnevelnünk, minden évben kerülnek hozzánk. Van egy szamarunk, egy racka keverék juh, négy törpemalac, emuk, kutyák, macskák, a kutyák többsége otthon van elhelyezve, cicák itt is ott is. A kisemlősök közül, akik életben maradtak, azok a deguk, meg a nyulak, de azok vannak kinn is. A tengeri malac, az afrikai törpesün is hazaköltözött hozzánk most, hogy már nem fűtött a helyiség. Itt 22-23 Celsius-fok volt, de a hétvégén megint nagyon hideg lesz, nem maradhattak itt. Van nimfapapagájunk, törpemalacok. A már említett pónik közül kettő ideiglenesen a sógoroméknál van most – részletezte Bernadett.
A már megérkezett, sok tárgyi adományt, állateledelt mutatva ismét könnyek csillantak meg Bernadett szemében. Az alapítványi számlára is érkezett már felajánlás, tette hozzá.
– Mi újra kezdjük építeni azt, ami tönkrement, beszerezzük újra a szükséges eszközöket, de rettenetes arra gondolni, hogy az állatok mit éltek át a tűzben. Sorra jönnek a telefonok, hogy mit segíthetnek. Úgy gondoltam a tűz után, írok egy posztot a közösségi oldalunkon, hátha mellénk áll valaki, de hogy ilyen megmozdulás lesz értünk, erre végképp nem gondoltam. Egy hölgy például azzal hívott fel, hogy levelet írt a helyzetünkről Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztosnak – sorolta elcsukló hangon Bernadett.
Mint elmondta, az alapítvány gondozottjai számára készülő új menedék építéséhez továbbra is az alábbi felajánlásokra volna a legnagyobb szükség:
Az alapítvány számára minden segítség hatalmas támogatást jelent, hiszen önerőből nincs lehetőség a kiégett helyiség mielőbbi újjáépítésére. A menhely vezetője kéri, hogy ha valaki szeretne hozzájárulni az újrakezdéshez, vegye fel velük a kapcsolatot a 06709430426-os telefonszámon, vagy a Facebook-oldalukon. Az anyagi támogatásokat a 12032006-01843977-00100004 számlaszámra várják. Az adományokat személyesen a Gyöngyösoroszi, Kossuth u. 33 alatt, az alapítvány telepén lehet leadni, de a gyöngyösi állatkertbe leadva is eljuttatják azokat a menhelyre.
Forrás: HEOL
500 bála gyulladt ki, és egy munkagép is elégett Demjénben. A tűzoltók tegnap óta oltják a lángokat, de még mindig nem sikerült megfékezni a tűz terjedését, munkájukat az erős szél is nehezíti. Továbbra is óriási a füst a gombatermesztő telepen, de már nincs szükség a teljes útlezárásra, mert a tűzoltók körülhatárolták a lángokat. Azt még nem tudni, mi okozta a hatalmas tüzet.
Mintegy ötszáz bála kapott lángra Demjén településen, az Albertmajorban. A tűzben egy munkagép is kiégett. Az egri hivatásos tűzoltók egy vízsugárral kezdték oltani a lángokat.
Az egri egységek mellett a füzesabonyi és a mezőkövesdi hivatásos tűzoltók is a helyszínen dolgoznak a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett.
A tűzoltók körülhatárolták a lángokat, nincs már szükség a teljes útlezárásra a tűzzel érintett terület melletti útszakaszon.
Információnk szerint az oltás akár szombatig is eltarthat.
Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. több dolgozója is.
Sikeres, de nehéz éven van túl a Mátrai Erőmű Zrt. A vállalat Bükkábrányban tartotta Borbála-napi ünnepségét, amelyen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét és értékelték az elmúlt egy esztendőt. Mata Tibor, a bükkábrányi bánya igazgatója beszédében felidézte, a cég idén várhatóan hat gigawattóra elektromos áramot értékesít, a bányák pedig kilencmillió tonna lignitet termelnek, a meddőtermelés megközelíti a 60 millió köbmétert.
Számos fejlesztés történt idén, kezdve az erőmű I-es blokkjának generátorcseréjétől a nitrogén-oxid kibocsátást csökkentő környezetvédelmi programon, a Keleti III-as bánya megnyitásán, a bükkábrányi szalagpálya-átépítésen keresztül a visontai fotovoltaikus erőmű üzembe helyezéséig. A bükkábrányi bánya egyébként csütörtökön 30 éves napi széntermelési rekordot ért el 21 ezer 264 tonnával.
Derekas Barnabás, a cég igazgatóságának elnök-helyettese elmondta, őrzik pozíciójukat, de éleződik a verseny. A hazai villamosenergia-felhasználás 30 százalékát import áram fedezi.
Derekas Barnabás szerint jelenleg nyomottak az árak a megújuló energia támogatásából fakadó németországi túltermelés miatt. Meg fog indulni egy tisztulás a német piacon, kapacitásokat tartalékba helyeznek Németországban. A hazai kapacitás jelentősen leépült, sok régi blokk kikerült a termelésből, s már nem is számolna újraindításukkal. A meglévő paksi, mátrai egységek sem lesznek fiatalabbak, pótolni kell majd őket. Idén tavasszal az RWE és a kormány megállapodást kötött, a villamos-energia elosztó és kiskereskedelmi hálózatban irányoztak elő tőkepiaci tranzakciókat, de együttműködnek a mátrai jövőkép aktív megteremtésében is.
Mivel Európa egyre inkább a karbonszegény gazdaságot preferálja, így a cégnek növelnie kell hatékonyságát, s csökkentenie kell költségeit. A piaci helyzet nem kedvező, ráadásul a lignit lakossági felhasználást is szeretnék visszaszorítani, miközben a cég évente 250 ezer tonna szenet értékesít. A vállalat jövőre is megbízhatóan működik majd, megőrzik a 2070 munkahelyet és stabilizálják a kereseteket. Mivel a visontai Déli bánya ásványvagyona fogy és költöznek a Keleti III-as bányába, ezért Bükkábrányban növelik a termelést.
Az ünnepségen kitüntetéseket is átadtak, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet tizenheten vehettek át, Kotró László és Bekő Mihály pedig Heller László Díjat vehetett át. Bekő Mihály gépészeti karbantartó osztályvezető első munkahelye a társaság, 33 éve dolgozik ott. Örült, hogy a gépész területre is jutott egy ilyen díj, ezt a kollégáinak köszönheti, nincsenek egyéni sikerek a bányászatnak, közösségi munka. Nagy feladat volt az elmúlt hónapokban a Keleti III-as bánya megnyitása, a pályaépítés, a gép nagyjavítása, miközben vinni kellett a működő bányát is.
Az országos Borbála-napi ünnepségen Miniszteri Elismerő oklevelet kapott a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül Kordoványi Ferenc és Gergely Zoltán, Szent Borbála Érmet pedig Konkoly Ádám és Sinák János, illetve az OMYA Hungária Kft. munkatársai közül Gyulai Péter.
Forrás: HEOL
120-130 bála égett le Nagyfüged határában.
Az állattartással foglalkozó tulajdonos elmondta: egy barátja értesítette, hogy az állatainak betakarított takarmány lángokban áll a település határában. A gazda szerint a kár kb 500 ezer forint, nagyobb baj inkább, hogy az elégett mennyiséget valahonnan pótolni kell; az állatoknak szükségük van rá télire.
Úgy tudjuk, a tüzet valószínűleg véletlen nem okozhatta, hiszen a környék nedves, vezeték nincs a közelben, villámlás nem volt. Így valószínűsíthető, hogy valaki szándékosan gyújtotta fel a kazlat.
A tűzoltók 2 szerrel érkeztek a helyszínre, de a lángokban álló bálákat már megmenteni nem tudták.
Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.
Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.
Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás
Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.
Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.
A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.
Három Mátrás kapott országos elismerést
A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.
Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.
Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.Forrás: HEOL
Több, mint száz szalmabála égett pénteken este Egerszalók határában.
A tűz a település egy részét ellátó 35kV-os kábel alatt égett, a balesetveszély miatt ezt a szakaszt áramtalanítani kellett, így a környékbeli utcákban nem volt villany, összesen 137 ház maradt áram nélkül.
Az egyik ott dolgozó kamerán kívül elmondta: kizártnak tartja, hogy magától gyulladtak meg a bálák, valószínűleg valaki el akarta lopni, hiszen lejjebb, az utcában is találtak egy legörgetett bálát.
Az áramszolgáltatást kb, este 9-kor indították újra, akkorra a tűzoltók és egy helyi gép segítségével távolabb rakták az égő bálákat, hogy a közelben lévő villanyoszlop ne sérüljön meg.
A megégett vagy füsttel telítődött bálákat már nem tudják semmire sem használni, az anyagi kár mintegy 250 ezer forintra tehető.
Ötszáz körbála kapott lángra Tiszanána külterületén, a kettes tanyán hétfőn este. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére este nyolc óra körül érkezett a riasztás.
A hevesi és a tiszanánai tűzoltók vonultak a helyszínre, és két vízsugárral kezdték meg az oltást, tájékoztatott Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Rakodógépet is a helyszínre küldtek, hogy ezzel is segíthessék a lángok megfékezését.
Egyelőre nem tudni, mitől kapott lángra a nagy mennyiségű szalmabála a külterületi tanyán.
A lángok martaléka lett a közel 2 és fél millió forint értékű bála. A tűzoltók semmit sem tehettek, hiszen eloltani sem lehet ezt a mennyiséget, az állatok pedig a füsttel átjárt szénát nem eszik meg. Hajnalig őrizik a lángokat, nehogy a közelben tárolt több ezer bála is lángra kapjon. A tulajdonosok nem zárják ki a szándékos gyújtogatást sem.
Füst tört elő egy családi ház pincéjéből Hevesen a Vásártér utcában.
Az esethez a hevesi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a helyszínen megállapították, hogy a lakóház pincéjében felhalmozott közel nyolcvan darab szalmabála kezdett el izzani. A füsteltávolítást egy speciális ventillátor segítségével végzik a tűzoltók, valamint a szalmabálákat is megbontják, a lángok megfékezése érdekében. Az oltás sugarak és kéziszerszámok segítségével jelen pillanatban is folyamatban van.
Az oltás idejére az útszakaszt teljes szélességében lezárták.
Úgy tudjuk, a vegyes tüzelésű kazánt szalmabálákkal üzemeltették, a szomszédok szerint majdnem napra pontosan 3 évvel ezelőtt is ugyanígy gyulladtak ki a pincében a bálák.
A tűzoltók elárasztották a pincét, közel 20cm vízben állnak a parázsló bálák, a füstöt nagy teljesítményű ventillátorokkal fújják ki, a tűzoltók oxigénpalackkal végzik a munkájukat a kazánnál. Valószínűleg egy kipattanó szikra okozta a tüzet.