Bányásznapi ünnepséget tartottak Visontán, a Mátra Erőműben.
Az idén 67. alkalommal rendezték az ünnepséget, ahol megkoszorúzták a Bányász Hősök emléktábláját és jutalmat vehettek át azok a dolgozók, akik ebben az évben kiemelkedően teljesítettek.
A Mátrai Erőmű fennmaradásához továbbra is fontos lesz a szén, de új naperőművekben és energiatárolásban is gondolkodnak.
Az ország nem mond le a fosszilis energiahordozókról, s a Mátrai erőmű sem, de utóbbi még inkább nyit az új technológiák és a megújulók felé, derült ki az elmúlt napokban tartott bányásznapi ünnepségeken.
Dr. Aradszki Andrást, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkárát Gyöngyösön, a központi bányásznapon kérdeztük a hazai bányászat helyzetéről. Mint azt lapunknak elmondta, a fosszilis energiaforrást fenn akarja tartani a kormány, s ebben fontos szerepet szánnak a lignitnek.
– Azt a vagyont, amit itt találunk a Mátrai Erőmű szénbányáiban, vétek lenne otthagyni. Azt a fajta tradíció és tudás, amit az erőmű és a bányászat jelent, fenn kell tartanunk a magyar energiaellátás, energiabiztonság érdekében. A Mátra attól jó cég, hogy előre mennek, keresik a túlélés, a megújulás útját – fejtette ki dr. Aradszki András.
A kormány a szabályozáson keresztül minden megtesz, hogy a magyar gazdaság szereplői jól érezzék magukat, s érdemes legyen nekik a jövőre gondolni, befektetni és vállalkozni. De pénzzel nem támogathat cégeket, az nehezen elképzelhető uniós környezetben. Ha a jól átgondolt üzleti tervek ezt igazolják, akkor viszont végigvesznek minden lehetőséget. Elárulta, végiggondolják a bányászat helyét ebben a gazdasági környezetben, hosszú távon leteszik a szabályozási feltételeket a szakmával közösen.
Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke a központi bányásznapon és a vállalati ünnepségen is beszélt a társaság helyzetéről, a zuhanó energiaárakról, a nemzetközi támogatási rendszerről, illetve a Mátra terveiről. A bükkábrányi dolgozók előtt azt is kifejtette, hogy a nyereség 30 százalékkal elmarad a tervezettől, megviseli a céget a villanyáram árának csökkenése, a költségek, a környezetvédelmi kiadások, a klímaadó növekedése.
A piac nem lesz kedvezőbb az állami szubvenciók miatt, sok, a Mátrához hasonló kisebb erőmű nem éli túl a következő pár évet, de ők igen. Elmondta, keményen kell dolgozniuk a bányászoknak, mert ha nem lesz elég szén, egy blokkot le kell állítaniuk. A cég releváns nyereségét a másodlagos tevékenységgel tudják biztosítani, az ipari parkkal, a naperőművekkel. Dolgoznak a fennmaradáson, kétütemű tervet állítanak össze. Kidolgoznak egy üzleti tervet a 2027-ig tartó időszakra, hogy minden ember biztonságban érezze magát, a jövedelmét. A második ütem egy új fejlesztésekből induló időszak, minden területen lépnek előre párhuzamosan.
Valaska József közölte: a német RWE-nél történt átszervezések miatt tért vissza az igazgatósági elnöki pozícióba. Persze eddig sem volt távol a cégtől, a felügyelő bizottság elnökhelyetteseként, az RWE tanácsadójaként dolgozott. Mivel mindez egy nagyon gyors folyamat volt, nem adott arra lehetőséget, hogy elkezdjenek utódot felkészíteni.
– A cég mindig nehéz helyzetben volt, a szenet hosszú ideje nem szeretik, az 1970-es évek közepén olaj- és gázerőműveket építettek. Az 1990-es évek elején, amikor olcsó volt a gáz, a bányák csődben voltak, felszámolás alatt álltak, az ugyanilyen nehéz helyzet volt – árulta el. Az elnök megemlítette a társaság kitörési pontjait. A Mátra hosszú távú fennmaradásának kulcsa a hazai nyersanyag árammá alakítása. Emellett lehetőség a megújuló energia hasznosítása, hiszen egész világ efelé megy. Ezek azonban csak időlegesen vannak jelen, a megtermelt energiát a közbenső időben tárolni kell akár vízben, akár gázban, meglátják, melyik lesz sikeresebb.
– A következő két évben összesen durván 40 megawattnyi naperőművet építünk, bankhitelből. Egy nagy, 20 megawattos naperőmű-farmot Bükkábrányban, két kisebbet pedig Visontán. A meglévővel együtt elérnénk a 60 megawattot, ami évi 3 milliárd forintos árbevételt jelentene, viszonylag alacsony költséggel, így javítana a társaság finanszírozási helyzetén. Adókedvezményre nem számíthatunk, hiszen ez két év óta már tiltott állami támogatásnak minősül az unióban – fejtette ki az elnök-igazgató.
Kérdeztük az új, 500 megawattos erőművi blokk megépítéséről is. Elmondta, sem a kormány, sem a Mátra nincs nyomás alatt. Ahhoz viszont, hogy az itteni emberek előtt legyen perspektíva, megvalósítható tervekkel kell rendelkezni a húszas évek második felére is. A következő évtized közepéig a jelenlegi blokkok működni fognak. Az energiaszektorban hosszú távon kell gondolkodnia a cégnek és a kormánynak is. Időben meg kell hozatni azokat a döntéseket ahhoz, amit a húszas évek közepétől akarnak.
– A tiszta szén technológia lényege, hogy a szén-dioxidot le kell választani és fel kell dolgozni. El is lehetne temetni a föld alá, de ez a koncepció bizonytalan, sokkal jobb, ha feldolgozzák, átalakítják metanollá, metánná. Az energiatárolás is megvalósul, s bekerül a körforgásba, javítva azt. A jelenlegi, 40 éves, alacsonyabb hatásfokú blokkokkal nem lehet megvalósítani ezt a technológiát. Angliában 2018-ban áll üzembe az ilyen típusú White Rose projekt, egy ilyen új beruházás építése 2021-22-ben
indulhatna el nálunk – tette hozzá Valaska József. Elárulta, a megújuló energiák támogatása miatt a hagyományos áram piaci ára zuhant, ezért mindenhol beavatkozik a kormány, más-más módszerekkel.
Lengyelországban és Franciaországban száz százalékig állami kézben van minden az energiaszektorban. Németország felismerte, elszúrta a gyors megújuló energia növekedési rátát, ezért a meglévő erőműveknek kapacitás fenntartási díjat fizetnek. Spanyolország és Portugália a versenypiac híve, ők kapacitáspiacokat hoztak létre, ahol a tartalékkapacitás érdekében versenyeznek az erőművek. El kell dönteni, melyiket követjük, különben a hazai termelői szegmensek meghalnak. Nem csak a Mátra, Paks, a Dunamenti és a többi erőmű is. A Mátrai Erőmű bármelyikhez tud alkalmazkodni.
Forrás: HEOL
A lignitalapú energiatermelést hosszú távon segíti majd az új bányarész megnyitása a településen található bányamezőn.
Az idei évben két nagy beruházást hajt végre a Mátrai Erőmű, s mindkettőt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A közeljövőben üzembe állítják az ország legnagyobb, 16 megawattos naperőművét, ma pedig hivatalosan is megnyitották a Keleti III-as bányát.
Az előkészítés során áthelyezték a Tarnóca-patakot, amely a Keleti II-es bánya előtt folyik. A meder tavaly decemberben készült el. A bányanyitás feltétele volt az is, hogy víztelenítő és felszíni vízelvezető rendszert hozzanak létre, bővítsék a középfeszültségű hálózatot, s megépítsék az új bánya első meddőletakarító gépláncát. A nyár közepén a déli bányából kivonult az MT-9 kotrógép, amely megkezdte a fedőkőzet letakarítását a keleti bányamezőben. A következő esztendőben újabb nagykotró települ majd át ide a déli bányából.A szeptember eleji bányásznapon elhangzott, a Keleti bánya ismételt művelésbe vételével hosszú távon megalapozzák a Visonta-környéki bányászatot. A Mátrai Erőmű továbbra is stabilan működik, a bányák maradéktalanul kielégítik a blokkok szénigényét, de ezen kívül is jelentős mennyiségű szenet értékesítenek a lakossági piacon és más ipari felhasználóknak.Az idén egyébként közel hatmillió tonna lignitet termeltek a visontai és bükkábrányi bányákban. Arra számítanak, hogy év végére a széntermelés megközelíti a kilencmillió tonnát. Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának alelnöke a piaci folyamatokról elmondta, az előrejelzések szerint a villamosenergia-árak alacsonyak maradnak, érdemi növekedésükre középtávon nem lehet számítani. Nagy a verseny, s meg kell felelniük a gazdasági, társadalmi és műszaki kihívásoknak. A hatékonyság növelésével, költségcsökkentéssel, de továbbra is kétbányás működéssel, s nyolcmillió tonnát meghaladó széntermeléssel tervezik a következő éveket. A hosszú távú működésben alapvető fontosságú lesz a Keleti bánya termelése. A bevételek növelése érdekében új üzleti területre lépnek be.
Az említett nagyberuházásokon kívül is voltak fejlesztések a Mátrában, például az ipari parkban, az erőműi tüzelőkörökben, a szénirányítási rendszerben, vagy éppen egy új kotrógép üzembe helyezésében.
A Mátrai Erőmű szeretné megőrizni kapacitásait, azt szakszerűen működteti, és további fejlesztéseket előkészíteni, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság eredményességéhez.
Forrás: HEOL
Idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban.
Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának elnök-helyettese a visontai bányásznapi ünnepségen köszönetet mondott a dolgozók munkájáért. Beszámolt arról, hogy idén várhatóan 9 millió tonna lignitet bányásznak Visontán és Bükkábrányban. Igazodnak a piaci viszonyokhoz, így költségcsökkentéssel, de a két bánya működtetésével számolnak a jövőben. Visonta térségében Kelet felé terjeszkedik a bánya. Élen járnak innovációban is, hamarosan átadják a 16 megawattos fotovoltaikus erőművet.
Bóna Róbert, a visontai bánya igazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már csak a Mátrai Erőmű két bányájában folyik nagyüzemi szénkitermelés. Mivel a villamosenergia-árak emelkedésére nem lehet számítani, így alacsonyan kell tartani a lignitbányászat költségeit, ráadásul meg kell felelni a szigorodó füstgáz kibocsátási határértékeknek. Jövő hét elején beindul a termelés a Keleti III-as bányamezőben, ahol több százmillió tonna lignitvagyon áll rendelkezésre.
Az ünnepségen megkoszorúzták a bányász hősök emlékművét. Szombaton Bükkábrányban és Gyöngyösön is bányásznapot tartanak, előbbi helyszínen a Tankcsapda, utóbbin az Ocho Macho és Kowalsky meg a Vega lesznek a sztárfellépők.
A bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztéséért Arany Emlékérmet kapott a 65. Országos Bányásznapon Dr. Valaska József, a Magyar Bányászati Szövetség korábbi elnöke, a Mátrai Erőmű ZRt. volt vezetője. A hajdúszoboszlói ünnepségen a Mátrai Erőmű Zrt. dolgozói közül hárman kaptak miniszteri elismerést, Gergely Zoltán, Kordoványi Ferenc, Sőregi Zsolt. A megyéből heten kaptak Kiváló bányász kitüntetést: Balog Gábor, Bódi Zsolt, ÁGl József, Hargitai László, Szabó Ferenc (mind MERT), Veréb Zakar István (OMYA Hungária Kft.), valamint Lados Csaba (Nitrokémia Zrt., Gyöngyösoroszi). A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete emléklapot és ezüst bányászgyűrűt adományozott Hiesz Györgynek, Gyöngyös polgármesterének. Idén Heller László díjat kapott Majoros Ottó János, a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. munkatársa .
A Mátrai Erőmű is tartott bányásznapi ünnepséget, amelyen több dolgozójuk is társasági elismerésben részesült pénteken. Céggyűrűt 14-en, Lignitbányászatért Elismerő Oklevelet 17-e kaptak, Bozó István pedig Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Elismerő Oklevelet vehetett át.
Forrás: HEOL
Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.
Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.
– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.
Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.
Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.
– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.
A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.
A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.
Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.
Forrás: HEOL
Fotó: Lénárt Márton
Felemelő és megható volt vasárnap az Egercsehiben tartott Bányásznap. Emlékhelyet avattak, melyet az Egercsehi Bányász Baráti Kör hozott létre pályázati pénzből és saját kétkezi munkájával.
A bányászat az 1800-a évek végétől 1989-ig tartott Egercsehiben és környékén, akkor zárták be a bányát. A volt bányászok között erős kötelék él ma is. Az emberpróbáló munkában töltött évek, az erős munkakapcsolatok, az egymásra figyelés a mélyben, a közös felelősség a veszélyes munkában olyan közösséget kovácsoltak, amely most is összetartja őket. Ápolják a barátságokat, a hagyományokat.
A Bányász tér alakult át emlékparkká. A már tavaly felállított monolit emlékkő körül, most csodaszép park teremtődött, hogy kellemes környezetet adjon az odalátogatóknak. Virágok, padok, lámpák szép pázsit várja az öregeket és fiatalokat. A téren álló templomban új, fából faragott Szent Borbála vigyázza őket. A templomtoronyból az ünnepség végén megszólalt az odatelepített elektronikus toronyzene, a Bányászhimnusz hangjai betöltötték a környéket, és a megjelentek múltlátó tekintettel énekelték vele együtt: „Isten kezében életünk, Ő megsegít, reméljük…”
Simon Sándor a Baráti Kör elnöke számtalan köszönetet fogadott, az elnökség és tagság megindultan lapogatta egymás hátát. A bányászok kemény legények, a könny csak a hozzátartozók szeméből csordult ki. A gyermekek és unokák látták, érezték, mit jelent a bányászok összetartozása. Milyen példát adnak a tisztességes emberi helytállásról, egymás megbecsüléséről, a közös múlt hagyományőrzéséről.
Jó szerencsét! – köszöntötték egymást az ünneplőbe öltözött bányászok. Jó szerencsét ahhoz is, hogy ez a szép emlékhely sokáig őrizze hibátlan állapotát! Védje, szeresse, használja az emlékparkot jó szerencsével Egercsehi lakossága és az emlékezni idelátogatók!Forrás: Egriszín