Késsel szúrta mellkason a férjét egy nő Mátraverebélyen. Rengeteget veszekedtek, volt, hogy a nő bárddal vágta meg a férfi kezét, míg máskor egy 15 centiméteres üvegdarabbal sebesítette meg. Azonban a nő és a szomszédok is azt állítják, hogy a férfi is agresszív volt, már az esküvőjük napján is megütötte őt. A nő ma állt bíróság elé, azt mondta, hiába fenyegette a férjét, hogy megöli, ő ezt nem gondolta komolyan.
A Deák Ferenc utca és a Szvorényi utca kereszteződésének közelében (a színház közelében) eltörött egy 300 milliméteres azbeszt-cement főnyomócső szombaton délután. A hibát késő estére tudják kijavítani.
Nagy átmérőjű, 300 milliméteres főnyomócső szenvedett jelentős meghibásodást szombaton délután – tudtuk meg Bárdos Zsolttól, a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egri Üzemegységének üzemvezető főmérnökétől. A szakember tájékoztatása szerint a hibabejelentést követően azonnal a helyszínre vonultak, ám még így is fél órába tellett, amíg a meghibásodás helyét körbe tudták határolni. Ez idő alatt többszáz köbméter víz folyt el.
Berencsi Benjamin felvételei
A főmérnök elmondta: amíg a körbehatárolás folyt, a környéken több helyen is vízhiány volt, majd amikor sikerült pontosan feltárni a hibahelyet, már csak a Deák Ferenc utca páros oldalán a Szvorényi utca és az Árpád utca között lévő lakásokban nem folyik víz. Számukra lajtos kocsikból, illetve az utca túloldalán lévő tűzcsapokból biztosítanak ivóvizet.
A hiba kijavítását a szakember késő estére prognosztizálta. Ez idő alatt a forgalom a városból kifelé menő oldalon egy sávon halad. Köszönik is az autósok türelmét, illetve az átmeneti vízhiányt szenvedett lakók megértését is kérik.
Szöveg: HEOL
A Cantus Agriensis régi hagyománya, hogy a Magyar Kultúra Napja tiszteletére nyílt kóruspróbára hívja a zenekedvelőket. Ez évben január 21-én, csütörtökön 19.30-tól, a Bartakovics Béla Közösségi Házban Bartók Béla, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Daróci Bárdos Tamás kórusműveit szólaltatják meg Gergely Péter Pál vezényletével.
Nem működött a vasúti biztosítóberendezés csütörtökön több órán keresztül Egerben a Várállomás környékén, jelezték nézőink.
Kérdésünkre a MÁV kommunikációs igazgatósága azt közölte: november 13-án, csütörtökön 11 óra 33 perckor Eger rendező és Eger-Felnémet állomás között a vízvezeték cserét végző PEKU AGRO Kft. munkagépe a vasúti pályatesttől 5 méterre a vasúti biztosítóberendezés kábelrendszerét megrongálta, elvágta. Az esemény következtében a két állomás között a vasúti jelző- és biztosítóberendezés használhatatlanná vált és a fénysorompó sem működött. A PEKU AGRO Kft. a felelősségét elismerte. Értesítették a rendőrséget, baleset nem történt.
Tekintettel arra, hogy ilyen esetben – a biztonság érdekében – a vonatoknak is lassabban kell haladniuk a vasúti átjáróknál (legfeljebb 15 km/óra) napközben három személyvonat késett emiatt, összesen 21 percet. Balesetveszélyes helyzet nem volt, hiszen a vonatok éppen a biztonság érdekében lassabban haladhattak csak ebben az időszakban.
A vasúttársaság közlése rámutat: a közúton közlekedők számára a KRESZ egyértelműen fogalmaz ilyen esetekre – amikor a fénysorompó nem működik – a gépjárművezetőknek körültekintően kell áthaladniuk a vasúti átjárókon. A MÁV műszaki szakembereinek 18.35 órakor sikerült ismét üzembe helyezni a sorompókészüléket, miután az elvágott kábeleket kicserélték.
Megkérdeztük a vízvezetékcserét megrendelő Heves Megyei Vízmű egri üzemvezetőjét, Bárdos Zsoltot is, aki elmondta, valóban van összefüggés a vasúti biztosítóberendezés hibája, illetve az általuk megrendelt, szabályosan végzett vízvezeték csere között. Bárdos hangsúlyozta: amikor a hibát a vállalkozó észlelte, megtette a szükséges intézkedéseket.
Egy 300 mm átmérőjű műanyag gerincvezeték hibásodott meg pénteken reggel hét óra körül Egerben a Malom utcában. A helyreállítás jelenleg is folyamatban van. A munkálatokat a vízmű szakemberei teljes útzár mellett végzik.
- Egy 21 lakásos társasházban, az Eventus Művészeti Szakközépiskolában és a Segítő Szűz Mária Leány Kollégium épületében nincs víz. Az ivóvizet két lajtoskocsival biztosítjuk. Várhatóan délutánra áll helyre a szolgáltatás - mondta el Bárdos Zsolt, a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egri Üzemegységének vezetője.
Hozzátette: a csőtörés a járdát is megrongálta, amit egyelőre egy ideiglenes burkolattal orvosolnak és várhatóan délutánra már félpályán közlekedhetnek az utcában a járművek.
A teljes útzár miatt az autóbuszok kerülnek.
Az oktatást is át kellett szervezni
A csőtörés nem kis zavart okozott a közelben lévő Eventus Művészeti Szakközépiskolában is. Mint azt Sajtos Attila igazgatótól megtudtuk, a reggeli órákban arra lettek figyelmesek, hogy az iskola főépületének alagsori részébe bezúdult a víz, s mintegy 15 centiméternyi magasan elárasztotta az itt található szaktantermeket, helyiségeket is.
A víz szivattyúzását haladéktalanul megkezdték, az informatikai eszközöket biztonságos helyre vitték, majd az épületrész fertőtlenítését is megoldották. Az oktatást is némiképp át kellett szervezni. A diákokat a távolabbi tantermekbe küldték, s a szüneteket meghosszabbították.
Az intézmény igazgatója elmondta még, a történtekről jegyzőkönyvet vettek fel a Vízmű szakembereinek részvételével. A keletkezett kár megállapítását követően a társaság biztosítója téríti meg az okozott kárt.
Az alábbiakban közöljük Várkonyi György úr levelét, aki az EVAT Zrt. igazgatójaként kezeli egyes önkormányzati társaságok vagyonát. Személye érintett volt a „lista” botrányként elhíresült bizottsági jegyzőkönyvben. Szívesen adjuk közre az igazgató úr levelét, amely mellesleg nem tér el a szerkesztőség álláspontjától sem.
Tisztelt Szerkesztőség!
Az ügyben eddig megjelent nyilatkozataimból közölt részletek csak a felszínt érintették, az összefüggésekre nem világítottak rá. Mostanra a téma túlnőtt rajtam és mindenkin, aki részese volt ennek. Fontosnak tartom ezért az ok-okozat összefüggést tömören közölni, mert úgy érzem, bár a hanganyag országosan hozzáférhető, mindenki csak azt a részt citálja, mely prekoncepcióját alátámasztja. Nos a tények:
A szakma és a Kulturális Bizottság elnöke között régóta vita tárgya, meddig tart a politika hatásköre és mi az, ami a szakemberekre tartozik. A téma a 2011. szeptemberi Bizottsági ülésen, a 2012. évi Nagyrendezvények napirend kapcsán ismét előtérbe került. Hosszasan soroltam érveimet, mi az intézménynek, mi a Művészetek Házának, mi a Bizottságnak a feladata, melynek során határozottan kiálltam a szakmaiság mellett, azaz ezekben a kérdésekben ne születhessenek politikai döntések. Az elnök asszony válaszában, a lakosság nemtetszésére hivatkozva, az általa is letiltott Székhelyi meghívást - melyet később elismer a hangfelvétel tanúsága szerint - hozza fel példának, hogy azért kell a Bizottságnak beleszólni szakmai kérdésekbe is, hogy ne történhessen meg, hogy meghívnak egy, idézem: „XY, hogy is hívják, felolvasót, Székely elvtársat…”.
Ezen a nemkívánatos példán, mellyel megpróbálta lesöpörni érveimet annyira felháborodtam, hogy sarkítva akartam az ezzel kapcsolatos ellenérzésemet nyomatékosan kifejezni, mert felhozott indoka azt vetítette előre számomra, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni kívánja. Ekkor intéztem hozzá azt a bizonyos kérdést, melyre válaszom a hangfelvételen is hallható, ez „nonszensz” ha így van.
Azt hittem, hogy ez a hangfelvétel a hallgatók számára világos és ezért nem is magyarázkodtam. A bárdolatlan megfogalmazásért elnézést kértem levélben mindazoktól, akiket esetleg megbántottam. Nem vagyok antiszemita, kirekesztő, hanem a szakmai függetlenség elkötelezett híve.
Várkonyi György
A december 5-én elfogadott civil törvény megszületésében nagyban hozzájárultak az Egri Civil Kerekasztal javaslatai. Az új jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra számíthatnak.
Sajtótájékoztató keretében számoltak be a Városházán a kiváló együttműködés eredményéről az Egri Civil Kerekasztal és a törvényalkotók között.
Erős egri lobbinak köszönhetőek az elfogadott javaslatok- emelte ki Habis László . Eger az egyik leghatékonyabb civil élettel rendelkezik, több kezdeményezést és javaslatot tett a módosításokhoz. Kényes terület, mégis mindenki érdeke , hogy konszenzus szülessen kormánypárti és ellenzéki között- fogalmazott a polgármester. Dr. Lukács Tamás hangsúlyozta, a cél az volt, hogy a civil tevékenységeket átláthatóbbá tegyük. Az egriek megmutatták, hogyan tudnak közösséget alkotni, együttműködni egy cél érdekében. Ebből is látszik, hogy a legjobb befektetés a civileké, hiszen itt a legnagyobb a hozzáadott érték. Sok egymással ellentmondó szabályozás akadályozta eddig a tevékenységünket, de most ezek a problémák megoldódni látszanak- fejtette ki Bárdos Ferenc az Egri Civil Kerekasztal soros elnöke. Most csökken a bürokrácia, és megerősödhetnek a közhasznú szervezetek. Segíteni fogunk a szervezeteknek az átállásban, és a pályázatok kihasználásában. Reméljük, a növekednek a költségvetési források és több támogatás jut a vidéki szervezeteknek is.Forrás: Egriszín
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal jutalmazták az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar két munkatársát.
Az elismerést január 22-én a budapesti Iparművészeti Múzeumban Dr. Forgó Sándor tanszékvezető főiskolai tanár és Dr. Bárdos Jenő kutatóprofesszor a Neveléstudományi Doktori Iskola leendő vezetője kapta. A megtisztelő díjat Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hoffmann Rózsa államtitkár adta át.
A Kiss Árpád-díj az oktatási miniszter által adományozható egyik szakmai elismerés, amely a pedagógiai újítások kidolgozása, illetve alkalmazása, a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása és a pedagógia nemzetközi tapasztalatainak adaptációja terén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók szakmai munkájának elismeréseként adományozható évente 5 személynek.
Forrás: Rádió1
A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében augusztusban, Bélapátfalván.
A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.
Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.
Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”
Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.
Az egyesület következő programjai:
2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.
A száz éve indult cementgyártás és az ott dolgozók tiszteletére avattak emléktáblát ma délelőtt, a nagy múltú gyár területén, Bélapátfalván. A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület által szervezett ünnepségen egykori dolgozók, vezetők, politikusok és a helyi polgármester jelenlétében a településért tevékenykedők munkáját emlékéremmel ismerték el.
Az évforduló alkalmából rendezett ünnepség az ózdi Tűzoltó Egyesület Fúvószenekarának műsorával kezdődött.
1910-ben az akkori legfejlettebb nedves eljárással indult az első forgókemence azon a helyen, ahol ma délelőtt a száz éve kezdődött cementgyártás emléktábláját leleplezte a fél évszázados Bárdos Péter, a Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke.
Az emléktáblán a Molnár István Géza egri fotóművész által megörökített korabeli egykori cementgyár épületegyüttese látható.
Az ünnepségen átadták, a Bélapátfalva városért folytatott kiemelkedő tevékenységekért, az egyesület által alapított „Pro Urbe” emlékérmeket, melyet ezúttal áldozatos munkájáért Mező Ervin, a település Művelődési Házának egykori vezetője posztumusz kapott. Ezt a díjat vehette át Bognár Ignác ifafaragó is, akinek az általa készített emlékoszlopát az ünnepség következő részében leplezték le. A díszesen faragott oszlopon természet, a naptár, az evangélium és a csillagjegyek mellet a tudomány fejlődését ábrázolta az idős mester.
1910 szeptemberében gyártották az első adag cementet a Bélapátfalván, a Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos, nagyvállalkozó által alapított gyárban, amely 2002-ben végleg bezárta kapuit. A helyi cementipar, a közeli Bélkő hegy nagy mennyiségű, csaknem tiszta kalcium-karbonát tartalmú triászkori mészkővagyonára épült, ami kedvező lehetőséget teremtett a hosszú távú cementgyártás számára.
A cementgyár nagyon sokat jelentett nemcsak a helyi, hanem a környékbeli emberek életében is. A gyár egykori működése, majd bezárása, mint ahogy az emléktábla avatás érzelmeket vált ki az itt élő emberekből:
„Tönkrement az életünk a cementgyár halálával. Miért kell ezt ünnepelni?” – hangoztatta egy indulatos bekiabáló az esemény végén.
Forrás: Egriszín