16 éves fiú fulladt bele a ceredi horgásztóba Nógrádban. Unokatestvéreivel ment fürdeni, beugrottak egy csónakba, de a csónak pár méter után süllyedni kezdett. Mindhárman a vízbe estek, ketten ki tudtak jönni a partra, a 16 éves fiú azonban elmerült. A két másik fiú egy fél kilométerre lévő házhoz futott, ott kértek segítséget. De már későn. A holttestet végül búvárok emelték ki. Egyik fiú sem tudott úszni.
Osztálykirándulás közben fulladt vízbe egy 15 éves fiú pénteken a Bánki-tónál. Úgy tudjuk, barátaival ment be a mély vízbe, egy mobil stéghez akart eljutni, de nem tudott úszni és elmerült. Tanárai és társai, sőt helyiek is keresték csónakokkal, később pedig már búvárok is, végül másfél órával később találták meg, de már nem lehetett rajta segíteni. A fiatal fiú utánpótlás focista volt, rengetegen gyászolják.
Belefulladt egy 33 éves férfi a Heves megyei Apc melletti bányatóba vasárnap. A férfi a szombat éjjelt is a tavon töltötte, egy sátorban aludt. Vasárnap reggel egy láncfűrésszel négy léket vágott a tó jegén, majd az egyiken oxigénpalack és biztosítókötél nélkül lemerült. A férfi jól ismerte a tavat, hároméves kora óta járt oda búvárkodni, mégis elsodorta a víz és nem találta meg a léket. Órákig keresték a búvárt, de már csak a holttestét hozták fel a mélyből.
Életét vesztette egy búvár az Apci tengerszemnél a Mátrában. A tó jegén éjszakázott egy sátorban, erről posztolt is közösségi oldalán, később lemerült. Holttestét a léktől 20 méterre, nyolc méter mélyen találták meg a mentőbúvárok. A 33 éves férfiről úgy tudni, hogy gyakorlott búvár volt. A tengerszemet is ismerte. Hogy mi okozta a halálát, majd a boncolás fogja kideríteni.
Háború a víz alatt! És sportolók, akik lélegzetvisszafojtva küzdenek meg a győzelemért. Például hokiban, amit korcsolya és jég helyett vízben és vizipipával játszanak. Elindult a 15-ik Vizihoki Európa Bajnokság Egerben, ahol 3 magyar csapat indul a nagy vizihokis nemzetek mellett.
Vizapukki, a búvármikulás látogatott a hétvégén Poroszlóra, a Tisza-tavi Ökocentrumba.
Három napon keresztül különleges programmal várják a szervezők a gyerekeket és a felnőtteket. Az ökocentrumban a megszokott kiállítások mellett kormoránt etethetnek, találkozhatnak a környék egyetlen búvármikulásával, aki a halaknak is hoz csemegéket. A vendégek a hatalmas akvárium alatt nézhetik, hogyan kapják meg a vizák ajándékukat.
Kedden reggel Nyíri Iván a lényegében túszul ejtett kisfia miatt kényszerűségből évek óta Francia Polinézián élő lánya és az unokája testi és lelki bántalmazásának bizonyítékait tartalmazó kötetet adott át a budapesti francia nagykövetségnek. A fekete borítású, könyv alakú gyűjteményt kedden reggel François Hollande elnöknek küldött levél kíséretében vitte be a nagykövetségre.
Az éhségsztrájkot kezdő Nyíri szerint csak akkor születhet megoldás az ügyben, ha Franciaország politikailag érdekeltté válik a francia polinéziai korrupt rendszer felszámolásában.
Nyíri megköszönte a magyar kormánynak és az ellenzéki pártoknak eddigi tevékenységüket, és hangsúlyozta, hogy külügyminiszterként Navracsics Tibor személyes ügyeként lobbizott az EU-ban is lánya kiszabadulásáért. Ugyanakkor további lépéseket tart szükségesnek, hogy az ilyen ügyeket sikeresen lehessen rendezni. Szerinte például Magyarországnak csatlakoznia kellene a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményhez, hogy a hasonló esetekben könnyebben lehessen rendezni a gyerekek sorsát.
Nyíri-Kovács Patrícia ügye 2010 körül kezdődött, amikor egy New York-i bank alkalmazottjaként összeismerkedett egy koreai származású, francia állampolgárságú férfival, aki egy másik bankban dolgozott. Nem sokkal később Japánba költöztek, és ott született meg a gyerekük is, aki francia–magyar állampolgár lett.
A nő szerint ekkoriban romlott meg a házasságuk. A férje zsarolni és bántalmazni kezdte, azonban a japán rendőrség nem védte meg: a nő családjának beszámolója alapján inkább hittek a nyelvet beszélő férjnek, mint neki.
A 2011-es fukusimai földrengés után a család a férj javaslatára a Franciaországhoz tartozó Bora Bora szigetére utazott, hogy rendezzék a kapcsolatukat. Mivel az erőszak folytatódott, a nő megbízott egy (francia) válóperes ügyvédet, hogy indítsa el a válópert.
Közben a férj is lépett: elindította a válópert a Francia Polinéziához tartozó szigeten, és elzárta a nő holmiját, aki így a közös pénzükhöz sem tud hozzáférni. Továbbá elvette felesége és a kisfiuk útlevelét, hogy a korábban megváltott jegyükkel ne tudják elhagyni a szigetet, és a nő beleegyezése nélkül bejelentette őket egy helyi címre. A férfi a kinti hatóságok előtt a nőt beszámíthatatlannak nevezte, és tagadja, hogy bántotta volna a feleségét.
A bíróság jóváhagyta, hogy a válóper lezárultáig a nő ne vihesse ki a gyereket az országból. Nyíri-Kovács Patrícia szerint Bora Borán nem adottak az igazságos jogi eljárás feltételei: a férjének befolyásos, a helyi elithez tatozó ügyvédje van, neki viszont nem képviselik rendesen az érdekeit. Jelenleg a szülők heti váltásban gondoskodnak a kisfiúról. Mivel a nő ragaszkodott hozzá, hogy a válóper Magyarországon folyjon, a szigeten zajló bontópert felfüggesztették.
Fotó: Huszti István
A férfi azóta egy búvárközpont recepciósaként dolgozik, Nyíri-Kovács pedig gyöngyöket árul. A házaspár évek óta külön él. Nagyapja szerint unokája fél az apjától, amit az is bizonyít, hogy irtózik a bíróság közbenső döntéseként elrendelt heti láthatásoktól.
A nő családja itthon elindította az eljárást, hogy a válást magyar bíróság tárgyalhassa. 2014 márciusában azonban a Fővárosi Bíróság jogerősen elutasította a beadványukat, a döntést a múlt héten a Kúria is helyben hagyta. Az útlevelek elvétele miatt a férj ellen 2013-ban büntetőeljárás indult.
Az ügyben ma délelőtt Szijjártó Péter is sajtótájékoztatót tartott. A külügyminiszter szerint Nyíri-Kovács Patrícia ügye jogi labirintusba került, a tárca március óta próbál megoldást találni rá. Szijjártó először a francia külügyminiszterrel, majd a külügyi államtitkárral beszélt, és egy összefoglalót is átadott a francia diplomáciának. Párizsból a napokban az a válasz érkezett, hogy az ügy bonyolult, amire ő azt válaszolta, hogy lehet, hogy bonyolult, de emberileg tarthatatlan.
A franciák arra hivatkoznak, hogy a helyi hatóságok kiutazási tilalmat rendeltek el a gyerekre, ami Szijjártó szerint hamis papírokon alapult. A magyar érvelés szerint Nyíri-Kovács retúrjeggyel utazott Bora Borára, tehát nem állt szándékában letelepedni. Férje viszont hamis papírokkal igazolta, hogy a szigeten van a család állandó lakhelye, és a hatósági döntése ezeken a dokumentumokon alapult.
A külügyminiszter úgy tudja, már a francia polinéziai hatóságok is elismerik, hogy a papírok hamisak voltak, a kisfiúra vonatkozó kiutazási tilalmat azonban továbbra is fenntartják. Szijjártó azt reméli, hogy június 22-én, egy következő diplomáciai találkozón érdemi választ kap a francia féltől.
Forrás: INDEX
A katasztrófák elleni védekezés egyik fontos eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő, a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan helyzetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők. Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni – másrészt szükségessé válhat olyan gépek, eszközök igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem rendelkeznek. Fontos tudni, hogy vannak olyan önkéntes szerveződések – Vöröskereszt, Polgárőrség -, melyeknek tagjai adott esetben lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik veszélyhelyzetek idején, mint „normál" időszakban, csak a katasztrófavédelem önkéntes állományának tagjaként, ily módon ez a szolgálat nem jelent plusz terhet az önkéntes számára. A katasztrófavédelem egyik alappillére a polgári védelmi szakterület. Ez a rendszer munkahelyi -, települési -, területi illetékességű egységekből áll, melyek az adott település, terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével jöttek létre. A fenti egységek állománya az utóbbi évtizedekben törvényi felhatalmazás alapján kijelöléssel kerültek feltöltésre. A megújult katasztrófavédelmi szabályozó rendszer azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozására is. Heves megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is dinamikusan növekszik. Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a közjavára, illetve felajánlják erejüket szaktudásukat, speciális technikai eszközeiket embertársaik védelme érdekében. Ebbe a sorba tartoznak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a járási mentőcsoportok, vagy éppen a MÁTRA Mentőcsoport, mely megyénk speciális mentő egysége. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában számíthatnak a katasztrófavédők, más részük pedig speciális szakértelmével (orvos, építész, búvár, alpinista, kutya kiképző) vagy eszközeivel (quad, terepjáró, lánctalpas jármű, vízi jármű), járul hozzá a katasztrófák elleni védekezéshez, vagy eltűnt személyek kereséséhez. A cél az, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében plusz feladatokat is vállal. Ezért döntöttünk úgy, hogy meghirdetjük az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, települési mentőcsoportokba való jelentkezés lehetőségét. Csatlakozzon hozzánk, legyen tagja egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban! Önkéntes polgári védelmi szolgálatra jelentkezhet olyan személy is, akinek semmilyen végzettsége, szakképzettsége nincs, hiszen számos olyan feladat, művelet adódhat egy alkalmazás során, amely egy gyorsított ütemű felkészítést követően végezhető (ide tartozik például a homokzsákos árvízvédekezés több részfeladata is). Várjuk azok jelentkezését is, aki valamilyen speciális tudás, szakértelem birtokában vannak. Ez alatt olyan szaktudást, képességet értünk, mint például a különböző mérnöki szakterületek (építész, vegyész, biológus, fizikus, gépész, stb.). Hasonlóan nagy szükség lehet speciális végzettséggel rendelkező szakemberekre is, mint amilyen az alpinista, vagy búvár. Nem csak a személyes tudás, fizikai munka, vagy képesség alkalmazható a kárfelszámolás során: óriási segítség lehet egy technikai eszköz, jármű, vagy éppen speciális szerszám, berendezés is. Éppen ezért várják olyan személyek jelentkezését is, akik ilyen jellegű segítséget képesek nyújtani. A jelentkezők saját településük veszélyeztető hatásai elleni védekezésben vesznek részt, a polgármester felhívására. Aki egyetért és azonosulni tud a fenti célokkal kérjük jelentkezzen és csatlakozzon hozzánk! Érdeklődni és jelentkezni lehet Eger város polgármesteri hivatalában (becze.attila@ph.eger.hu tel:36/ 521-945) valamint az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (eger.kvk@katved.gov.hu tel.: +36 36 510-620).