Újabb azbesztbotrány, ezúttal Heves vármegyében, Petőfibányán rakhatták le az egykori palát- illetve cementet gyártó üzemek bontásából származó, azbeszttartalmú törmeléket egy lakótelep közelében. A helyiek szerint a veszélyes hulladék már évek óta ott hever a szabadban, több ember is emiatt betegedett vagy halt meg rákban, mert a porladó törmelékből azbeszt kerülhetett a levegőbe. Korábban Vas vármegyében találtak több településen is mérgező azbesztet.
Rendhagyó módon soron kívül tárgyalja a Debreceni Ítélőtábla az országos botrányt kavart borsodnádasdi gyilkosság ügyét. Elsőfokon a bíróság négy évre ítélte ugyanis azt a fiatalembert, akit egy 17 éves lány kegyetlen meggyilkolásával vádolt az ügyészség. Az enyhe ítélet hatalmas közfelháborodást váltott ki. Az áldozat édesanyját pedig a tárgyalóteremből a pszichiátriára kellett szállítani.
Megalázta a romákat a mezőkeresztesi polgármester, amikor egy nyílt levélben arra kérte a helyieket, hogy a házukat ne a környékbeli falvakból érkező roma embereknek adják el, így döntött az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ezért most most 100ezer forint büntetést kell fizetnie. A polgármester a tényeknek azt mondta, a levele senkit nem zavart.
Hiába nyújtotta be az egyedüli érvényes pályázatot az egri kereskedelmi szakközépiskola igazgatói posztjára a jelenlegi igazgató-helyettes, és hiába állt mellé a tanári kar 84 százaléka, a döntéshozó Nemzetgazdasági Minisztérium elutasította a jelentkezését. A tantestület szerint le kell váltani a jelenlegi iskolavezetőt, aki nem kompromisszumkész, és lelki stresszben tartja a pedagógusokat.
Az elmúlt időszak eseményeiről tájékoztatták az érintettek a sajtót, melyet változtatás nélkül adunk közre.
Botrány Egerben: Pályázatot érvénytelenítettek
A Szakképzési Centrum Kereskedelmi tagintézmény vezetői pályázata miatt áll a bál. Azután háborodtak fel sokan, hogy nem nevezték ki a tantestület által támogatott jelöltet, hanem inkább érvénytelenítették a pályázatot. Az érvényesen pályázó jelölt mellett már szimpátiatüntetés is volt. atv.hu Kapcsolódó videók
DR. TATÁR LÁSZLÓ
Mint ahogyan arról Önök is értesülhettek a sajtóból, az MSZP megyei elnöke, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke, Dr. Sós Tamás doktori disszertációja ügyében plágium gyanúja merült fel. A 2010-ben elkészített 158 oldalas disszertáció a Célpont műsora szerint szóról-szóra egyező részeket tartalmaz mások korábbi tudományos munkájával. A műsor szerkesztői 68 olyan részt találtak, amelyet a műsorban elhangzottak szerint Dr. Sós Tamás forrásmegjelölés nélkül, szöveghűen másolt át a saját dolgozatába más kutatók műveiből. Olyan tanulmányt is találtak, amelyből teljes oldalakat vett át, ilyen például André Lászlóné és Kerékgyártó László egy 2007-es műve. A műsorban láthattuk: Hajdu Zita 2008-as disszertációjából Dr. Sós Tamás három nagyobb részt emelt át hivatkozás nélkül. Szintén elhangzott, hogy forrásmegjelölés nélkül Mohácsi Márta 2008-as disszertációjából is szerepelnek részek Dr. Sós Tamás dolgozatában, sőt az MTA plágiumkereső szoftvere szerint a két disszertáció teljes egyezése 5 százalékos. A műsor szerkesztőinek birtokába került egy levél, amely a Célpontban elhangzottak szerint dr. Zachár László – a disszertációt bíráló bizottság tagja- és Nagy László megküldi Dr. Sós Tamásnak a disszertáció általuk kijavított változatát – még a dolgozat hivatalos beadása előtt.
Dr. Sós Tamás a műsort követően közleményt adott ki, mely szerint pert indít a Hír Tv ellen. Idézem: „ A Hír Tv elveszíti majd azt a pert is, amelyet már hétfőn indítok a Fővárosi Törvényszék előtt a péntek esti Célpont című „kilövő” műsorban elhangzottak miatt.” A közlemény a következő mondattal zárul: „Állok elébe bármely hivatalos eljárásnak”
Én, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz frakciójának egykori vezetőjeként jól ismerem az MSZP megyei elnökének ügyeit és Dr. Sós Tamás módszereit. Dr. Sós Tamás körül nincs rend.
Bár Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke azt nyilatkozta maga kezdeményezi dolgozata vizsgálatát, azonban ez az ELTE tájékoztatása szerint még nem történt meg. A pénteki események után úgy döntöttem, várok egy-két napot, hogy a képviselő tisztázza magát. Miután ez nem történt meg, hétfőn megkerestem az ELTÉT, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy sem Dr. Sós Tamás, sem más nem indított ilyen eljárást, ezért én benyújtottam beadványomat. Ebben kezdeményeztem Dr. Sós Tamás doktori fokozatának felülvizsgálata és szükség esetén a visszavonás iránti eljárás megindítását a fokozatot kibocsátó, a hatáskörrel rendelkező Egyetemi Doktori Tanács elnökénél. Az anyagot tájékoztatásul megküldtem az Országgyűlés Oktatási Tudományos és Kutatási Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság államtitkára és az Országos Doktori Tanács elnöke részére is.
Ebben az ügyben két dolog inspirált. Egyrészt, hogy az esetleges hazugságot ismét tetten érjük, másrészt úgy gondolom, a magyar felsőoktatásnak is meg kell nyilvánulni, hogy valós teljesítmények vannak a doktori disszertációk tárgyában. Úgy gondolom, hogy a plágium kérdését, annak valóságát az ELTE doktori tanácsának kell eldöntenie. Ez az ügy azért tarthatatlan, mert a magyar felsőoktatás tekintélye is csorbát szenvedhet. Nagyon remélem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia etikai kódexének ajánlásait figyelembe véve, egyenes, alapos és gyors vizsgálat fog történni ez ügyben. Bízom benne, hogy az ELTE doktori tanácsa az intézmény tekintélyéhez méltó módon és a lehető leggyorsabban fogja az ügyet kivizsgálni.
A beadványomban, minden szükséges melléklettel együtt egy olyan anyagot tettem le az asztalra, ami úgy gondolom, alkalmas a vizsgálatra. Mi úgy gondoljuk - és ebben szakértők segítségét is kértem -, hogy számos helyen a plágium gyanúja megáll.
A kapott tájékoztatás szerint az ELTE doktori tanácsának, szakértők bevonásával, a jelenlegi szabályok szerint, 30-60 nap áll rendelkezésére, hogy lefolytassa a vizsgálatot. Úgy gondolom, hogy amennyiben az általam felvetett hiányosságokat alátámasztja a tanács döntése is, egy gyors eljárást követően az intézmény vissza fogja vonni Dr. Sós Tamás doktori címét.
SZABÓ RÓBERT
Annak, hogy én itt állok, egyetlenegy oka van. A Hír TV Célpont című műsorában Dr. Sós Tamás plágiumgyanús dolgozatával kapcsolatban felmerült a Heves megyei Önkormányzat érintettsége is.
A műsor szerkesztői a Heves Megyei Önkormányzathoz fordultak, azzal a kérdéssel, hogy a birtokukba került, Dr. Sós Tamás dolgozatával kapcsolatos e-mailek valóban léteznek-e?
A kollégáim a bemutatott e-mailek adatai alapján megállapították, hogy azok valóban léteznek, 2009-ben a Heves Megyei Önkormányzat levelezőrendszerébe megérkeztek és még most is megtalálhatóak.
Tudomásom szerint a törvények nem teszik lehetővé, hogy ezeket a leveleket én nyilvánosságra hozzam, egyetlen kivétellel: ha Dr. Sós Tamás ehhez hozzájárul.
Itt a lehetőség Dr. Sós Tamásnak, hogy bizonyítsa, valóban komolyan akarja-e ennek az ügynek a tisztázását. Ha valóban komolyan akarja, akkor csak egy dolgot tehet: hozzájárul a levelek nyilvánosságra hozásához.
Frissítve:
KÖZLEMÉNY
Tudom, hogy választókerületemben győzelemre állok! Úgy tűnik, tudják ezt a FIDESZ médiarabszolgái is, mert „botrányom”, a HÍR Tv múlt pénteki Célpont című műsorában elhangzott plágiumvád vezető hír lett a HÍR Televízió óránkénti híradójában.
Úgy tűnik tudják ezt a FIDESZ Heves Megyei Helytartójának katonái, Tatár László és Szabó Róbert is!
Gondolom ezt azért, mert az említett Urak rárepültek a HÍR Tv vaktában kilőtt csodagolyóbisaira, szükségesnek látták, hogy „nagyszabású” sajtótájékoztatót tartsanak az „ügyben” a semmiről!
Nincs Sós – ügy, mint ahogy volt viszont Schmidt – ügy és Semjén – ügy is. Azok – A HÍR Televízió, Dr. Tatár László és Szabó Róbert – támadnak most, akik körömszakadtáig védték a „törzsanyagos” FIDESZ imposztort!
Nem csak jogi tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot Szabó Úr, amikor mai sajtóközleményében úgy vélekedik, hogy a – maffiakormány maffiamédiája által amúgy már megsértett – levéltitok csak engem illet.
Dr. Tatár Lászlónak felesleges volt fáradnia, felolvasó délelőttje nélkül is megteszem a szükséges lépéseket.
Mindazonáltal köszönöm kitüntető figyelmüket!
Eger, 2014. február 11.
Dr. Sós Tamás
Országgyűlési képviselő
MSZP
A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.
Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.
A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.
A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.
Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?
Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.
Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.
Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.
A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.
A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.
Dr. Sós Tamás Dr. Nagy Imre
Országgyűlési képviselő Megyei frakcióvezető
MSZP MSZP
Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét
A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.
A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.
Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.
Eger, 2013. július 10.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
Fidesz-KDNP
Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke 2013. február 14-én nyílt levélben kérte Mesterházy Attilát, az MSZP pártelnökét arra, hogy a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében elítélt dr. Nagy Imrét hívja vissza a Heves Megyei Közgyűlésben és annak Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságában betöltött tisztségeiből. Mivel az elmúlt négy hónapban az MSZP részéről nem történt előrelépés az ügyben, Szabó Róbert a Polgárok Házában tartott június 4-ei sajtótájékoztatóján arra kérte a média képviselőit, tolmácsolják kérdését Mesterházy Attilának a ma délutáni, egri MSZP-s sajtótájékoztatón.
A Heves Megyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta: dr. Nagy Imre tette etikailag elítélendő, ezért kérte Mesterházy Attilát arra, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján. Hozzátette: a közgyűlés bizottságai közül a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza. Dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kellene hoznia. Szabó Róbert elmondta továbbá, hogy a jogerős ítélet megszületése óta Mesterházy Attila pártelnök, Sós Tamás az MSZP megyei elnöke, vagy maga Nagy Imre sem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték a lemondási szándékot. Mivel Mesterházy Attila sem tett lépést az ügyben, a közgyűlés elnöke arra kérte a sajtó képviselőit, hogy a mai, 16:30-kor kezdődő egri MSZP-s sajtótájékoztatón tolmácsolják Mesterházy Attilának a következő kérdést: „Az MSZP értékrendje szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltó a Heves Megyei Közgyűlési tagságra, valamint a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság elnöki tisztségére?”
A sajtótájékoztatón jelen volt dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakcióvezetője is, aki emlékeztetett arra, amikor a 2004. december 5-ei, a magyar állampolgárság visszaadásáról kiírt népszavazás előtt az MSZP, - élén Mesterházy Attilával – az elszakított magyarság ellen uszította a csonkaországban élőket. Hozzátette: Mesterházy Attila és pártja akkor a magyar állampolgárság megadása ellen kampányolt, „jelentős tehernek” bélyegezve az erdélyi magyarságot. Dr. Gondos István elmondta továbbá, hogy az MSZP 12 év Heves megyei vezetés után itt hagyott egy 8 milliárdos önkormányzati adósságállományt, egy Hospinvest-botrányt a megyei kórházban, egy hónapról hónapra nagyobb adósságot termelő intézményhálózatot, és egy felduzzasztott létszámú, bürokratikus hivatalt. Hozzátette: a mai, egri nagygyűlésüket reklámozó szórólapon azt hirdetik, „reményt és biztonságot mindenkinek”. A frakcióvezető úgy fogalmazott: fölmerül a kérdés, hogy az MSZP korábbi intézkedéseit ismerve vajon kik tartoznak bele ebbe a körbe? Az MSZP azért szervezett rá az egri ünnepségre, mert úgy gondolja, hogy a baloldali embereknek nem kell részt venniük a Nemzeti Összetartozás Napjának ünnepségén? Az MSZP az összetartozás napján is megosztja az egrieket? – zárta szavait a frakcióvezető.
Fidesz/Szabó Róbert
Az LMP sajtóközleménye:
A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.
A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.
Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.
Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.
A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.
Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.
Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.
A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.
Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.
A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.
Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.
Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.
A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.
Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.
-------------------------
Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.
Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.
Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok
Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.
808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!
A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy - a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!
Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,
Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%
20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%
10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%
10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%
Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok
Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.
A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.
Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.
Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
A legnagyobb vesztesek
Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.
LMP
Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:
Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP
Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?
Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel 30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.
Eger, 2013. május 2.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.
Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.
A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.
A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.
Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.
A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.
Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.
2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.
Korózs Lajos Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:
Az MSZP megint a multik oldalán áll
Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.
Eger, 2013. április 30.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.
A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.
Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.
A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.
Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.
A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.
A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:
- Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?
- Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?
- Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?
Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.
További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.
2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.
Török Zsolt Dr. Sós Tamás
Szóvivő Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP