Keresés: „díszpolgár” (13 találat)

Négyszer volt a világ legjobb játékvezetője az egri sípmester. Puhl Sándor, Eger díszpolgára négy éve hunyt el, most domborművet kapott.

Bővebben az eseményről: HEOL

Az egri Kopcsik Marcipánia alapítója 80 éves volt.

"Isten nyugosztalja Kopcsik Lajos Oscar-díjas, Venesz-díjas, Guinness-rekorder, cukrász világ- és olimpiai bajnok mestercukrászt, városunk díszpolgárát!" - búcsúzott dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő saját Facebook-oldalán.

65 éves korában elhunyt a világhírű magyar játékvezető, Puhl Sándor, Eger díszpolgára

Mint azt az NSO.hu megírta, a világhírű játékvezető – aki egyébként évekig élt Egerben – az 1994-es vb-döntőt és az 1997-es BL-döntőt dirigáló magyar szakember 65 esztendős volt. Puhl Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökét az MLSZ saját halottjának tekinti.

A kiemelkedő tehetségű játékvezető már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997 között). Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is – idézi fel Puhl Sándor játékvezetői pályafutását az mlsz.hu.

Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezető Bizottságának alelnöke, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte.

Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó-szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.

Fotó: Török Attila/NSO.hu

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint Gömöri Zsolt nem méltó Egerben a díszpolgári cím viselésére.

Az egri városháza előtt tartott sajtótájékoztatót Kunhalmi Ágnes és Korózs Lajos.

Szerintük az elmúlt napok eseményeinek fényében Gömöri Zsolt paralimpiai elnök és Deutsch Tamás alelnök akkor jár el sportszerűen, ha lemond.

A politikusok arra a kérdésre is választ várnak, hogy ki volt az a helyettes-államtitkár, aki jutalmat kapott a bizottságtól.

A sajtótájékoztatót vágatlanul adjuk közre.

Az elmúlt évben és az idén 18 vidéki mozi kapott, illetve kap lehetőséget a digitális átállásra az Emberi Erőforrások Minisztériumának összesen 200 millió forintos támogatása nyomán - mondta L. Simon László kedden Egerben, felavatva az Agria Mozi új vetítőberendezését.

A digitális átállást az teszi szükségessé, hogy megszűnt a korábban általános 35 milliméteres kópiák sokszorosítása, vagyis az átállás híján filmek nélkül maradna a vidéki Magyarország filmkedvelő közönsége. A kulturális kormányzatnak az a célja, hogy az ifjúságot a kortárs művészeteket befogadni képes nemzedékké nevelje, amelynek az egyik legjobb eszköze a film. Ugyanakkor ez csak akkor sikerülhet ha az izgalmas és értékes filmek a modern technika segítségével jutnak el a közönséghez - mondta az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Közlése szerint az év végére immár valamennyi art mozi megfelelő technikával rendelkezik majd a minisztériumi program nyomán.
A politikus kiemelte, hogy a program újbóli meghirdetésére törekszik, véleménye szerint 2014-ben azokat a vidéki "kereskedelmi" mozikat kell segíteni, amelyek vállalják művészfilmek bemutatását.

Habis László, Eger polgármestere felidézte, hogy a városban éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1913-ban kezdte meg a működését a ma is üzemelő Uránia Mozi.
A város évtizedeken át otthont adott a Filmművészeti Nyári Egyetemnek és díszpolgára Illés György, a magyar filmművészet iskolateremtő operatőre. Vagyis a város és polgárai mindig is fogékonyak voltak a mozi, a filmművészet iránt - mondta a polgármester.

Az önkormányzati tulajdonú Agria Film Kft. 9 millió forintot nyert a tárca pályázatán a digitális technika kiépítésére, a város 6 millió forinttal támogatta a projektet.

Forrás: MTI

Barátai és egykori kollégái széles köre köszöntötte 70. születésnapja alkalmából dr. Ringelhann Györgyöt, városunk egykori polgármesterét és díszpolgárát pénteken a Városháza dísztermében.

 A zsúfolásig megtelt teremben többek közt Habis László is méltatta dr. Ringelhann György munkásságát. Elmondta: városunk egykori polgármestere "egy olyan személy, aki fogalom", egész életében köztiszteletnek örvendett, polgármesterként és magánemberként is példát mutatott az embereknek. Munkája során mindvégig a korrekt megoldások híve volt, aki nem pártokban gondolkodott, s mindenkivel az együttműködést kereste. Polgármesterként nyílt és őszinte maradt.

Barátain és egykori kollégáin kívül a Fertálymesteri Testület kórusa, valamint a Benedek Elek Óvoda apróságai is felköszöntötték az ünnepeltet. Dr. Ringelhann György két cikluson keresztül, 1990-től 1998-ig volt Eger polgármestere, a rendszerváltás után az első szabadon választott vezető. Kiemelt helyet fogalalt el életében a sport, vízilabdázóként 12 éven át szerepelt az egri élvonlbeli csapatban. Mielőtt városvezető lett, gyermekorvosként dolgozott, szakmáját a Markhot Ferenc Kórház Gyermekosztályán, valamint Afrikában is gyakorolta.

Polgármesterként elkötelezett volt a város fejlesztését illetően, munkája során számos eredményt ért el. Többek közt szélesítette Eger testvérvárosi kapcsolatrendszerét,  előkészítette a Bitskey Aladár Uszoda megépítését, a K2-es út és felüljáró beruházást, megalapított az Egri Ipari Parkot, végrehajtotta a szennyvíztelep rekonstrukcióját. Polgármestersége alatt fogadták el a közgyűlés alapokmányát, létrejött az Idősek Berva-völgyi Otthona, valamint megépült a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium.

Mindezek mellett számos kitüntetésben is részesült. Megkapta a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, a Heves Megyei Önkormányzat által alapított Dr. Jakab István emlékgyűrűt, valamint az egri díszpolgári címet is.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

Ma ül össze a jelenlegi összetételében utoljára a Városi Közgyűlés a Városháza Dísztermében. A napirendi pontok előtt díszpolgári címet adományoztak a nemrég elhunyt Bánffy György színművész özvegyének. Kövesse portálunkon a közgyűlés eseményeit élőben!

10.20: Bánffy Györgynének a nemrég elhunyt színművész, Bánffy György özvegyének díszpolgári címet adományozott a város. A városi televízió egy rövid összeállítást is készített Bánffy Györgyről, amelyben a színművész vall Egerhez fűződő viszonyáról. Dicséri Eger nagyszerű iskoláit, ahol kemény kötelességtudatot, hitet és erkölcsi normákat kapott, amelyekbe később is kapaszkodni tudott.

Habis László méltatja a színművészt. Személyes megjegyzésében elmondja, hogy Bánffy György édesapja tanítványa is volt.

Bánffy Györgyné személyesen köszönte meg a kitüntetést, és sajnálja, hogy férje már nem lehet személyesen jelen. Hálás azért, hogy megemlékeztek a mai napon is róla.

10.32: 26-ból 17 képviselő jelentkezett be, a közgyűlés határozatképes.

10.35: Orosz Ibolya képviselő a rendőrségtől kérdezi, hogy mi indokolta pontosan, hogy be kellett rekeszteni a Magyar Dal Napját a Széchenyi úton. A rendőrség képviselője azt mondja, hogy szabadságon volt, és nem tud pontos választ adni a kérdésre. Beszél a lőszerek és gránátok kiemeléséről és az útlezárásról is a rendőrség képviselője. Elnézést kér a lakosságtól az útlezárás miatt. Említette, hogy tegnap du. ismét találtak még gránátokat, ezért húzódik a forgalomkorlátozás.

10.38: Deák Boldizsár képviselő is a Magyar Dal Napjáról beszél. Elmondja, hogy az engedélyek 22.00 óráig szóltak. Nem érti, hogy kivételesen miért nem adott az önkormányzat tovább engedélyt.

10.44: Dr. Estefán Géza címzetes főjegyző kéri, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a nyugdíjba vonulásához. Habis László méltatja a főjegyző munkáját, kiváló szakembernek nevezi már a rendszerváltás óta jegyzői teendőit ellátó szakembert.

10.45: Nyerges Andor képviselő is kiváló szakembernek nevezi Dr. Estefán Gézát. A Közgyűlés köszönetet mond áldozatos és kiváló munkájáért a címzetes főjegyzőnek. Nyerges Andor kéri, hogy tüntessék ki a főjegyzőt.

10.50: Nagy István is méltatja Dr. Estefán Géza munkáját. Megköszöni a városért végzett szakszerű munkáját. Jó egészséget és pihenést kíván.

10.52: Dr. Estefán Géza mindenkinek megköszöni az eddigi munkát. Kérését azzal indokolja, hogy már több mint hatvan éves, és elérkezett a nyugdíjba vonulás korhatáráig. A szakma csúcsának nevezi azt, hogy egy megyei jogú város jegyzője lehet. Elmondja, hogy büszke arra, hogy szakmai körökben elismertté vált a jó munkája és hitelessége révén. Szerinte Egerben egy jól felkészült Polgármesteri Hivatal működik.

Dr. Estefán Géza hangsúlyozza, hogy munkája során öt fő elvet tartott szem előtt:  mindig tisztában legyen azzal, hogy nem ő a polgármester; biztosítsa a törvényességet; ő is legyen törvényes; fogadja el a közgyűlés határozatait és legyen méltányos.

11.00: Habis László kiemeli, hogy a főjegyző közel negyvenéves köztisztviselői tapasztalattal bír. Amióta ismeri, mindig korrektnek és hitelesnek látta. Kéri a napirend elfogadását a közgyűléstől. A testület 19 igen szavazattal elfogadta a főjegyző kérését.

11.12: Városrendezési rendelet-tervezetekről tárgyalnak.

11.23: Megkezdődtek a lakossági bekiabálások. Bányász Róbert felszólalása során egy lakos adott hangot annak, hogy reméli, nem lesz helye a következő közgyűlésben a polgármester-jelölt számára.

11.30: Kisebb előterjesztésekről szavaznak.

11.32: 100-ról 200-ra növeli az önkormányzat a közfoglalkoztatottak számát.

11.40: Elfogadták Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. év IV. negyedévi feladattervét, valamint a 2011. év I. negyedévi feladatterv-tervezetét.

11.42: Habis László megköszöni képviselőtársainak, hogy konstruktívan dolgoznak együtt az ülés során, és nem tapasztalható különösebb konfliktusgerjesztés a közelgő választások jegyében.

11.50: Mindenkinek megköszöni a polgármester, aki konstruktívan segítette az önkormányzat munkáját. Szerinte az utóbbi években nehéz időszakot élt meg a magyar társadalom. Úgy véli, hogy nem jó irányba haladt az ország az előző kormányzati ciklus során. Ennek bel- és külpolitikai okai is vannak – mondja. Habis László szerint a bizottsági döntések többször a közgyűlésben átpolitizálódtak. Reméli, hogy a jövőben sikerül az összefogást megvalósítani és a város érdekei szerint együttműködni.

11.55: Jánosi Zoltán képviselő is megköszöni mindenki munkáját és az együttműködést.

12.02: A lakossági hozzászólások következnek.

12.10: Horváth Mátyás a lovasszoborról beszél. Szerinte ott kellene hagyni a helyén, s úgy véli, hogy a polgárok azt szeretnék, ha nem mozdítanák el azt. A belváros rehabilitációjáról azt mondja, hogy az sem az itt lakók véleményét és érdekeit veszi figyelembe. Technokrata szemléletűnek nevezi az átalakítást. Horváth Mátyás annak ellenére folytatja a hozzászólást, hogy már percekkel túllépte a rendelkezésére álló időt.

12.17: Hamza Etelka kért szót. Nagy Istvántól azt kérdezi, hogy régen miért szavazta meg a szemétszállítás díjának növelését. Császár Zoltánhoz is szólna, de ő nincs itt. Szerinte azért nincs itt, mert „kidurrant a kampány lufi”. Üzeni neki, hogy az ő temetésére biztosan el fog menni, illetve jobban tenné, ha inna, mert az legalább meglátszana rajta. Üzenetét azt követően mondta el, hogy – elmondása szerint – Császár Zoltán azt terjesztette róla, hogy a férje temetésére el sem ment, illetve, hogy alkoholproblémái vannak.

12.24: Szabó Pál is felszólalt a Dobó téren található szobrok védelméről. Az eddig felmerült civil vélemények tükrében a város mely pontjait kívánják a korábbiaknak megfelelően vagy azt változtatva újjá építeni. Habis László szerint civil szervezeteket vonnak be a munkálatokba.

12.30: A közgyűlés a további pontokat zárt ülésen tárgyalja.

Forrás: Egriszín

Elnök elé tartott disznófarok, személyeskedések, vádaskodások és folyamatos lakossági bekiabálások a ciklus utolsó megyei közgyűlésén.

A mai közgyűlés sem volt mentes lakossági bekiabálásoktól és a napirendi pontok tárgyalása közé becsempészett képviselői személyeskedésektől. A közgyűlés előtt átadták Dr. Ringelhann Györgynek a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára személyesen vette át és köszönte meg az elismerést.
A napirendi pontok tárgyalásának kezdetét egy kisebb csoport megakadályozta azzal, hogy elkezdték énekelni a Himnuszt. Néhány perccel később ugyanezen csoportból egy transzparenst "A mi időnk lejárt!" felirattal és egy disznófarkat vittek ketten Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elé.
A közgyűlésen a szakmai munkát több alkalommal is vádaskodások és személyeskedések szakították meg. Napirend előtti felszólalásában Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelentette, hogy függetlenként indul a megyei választásokon. Teszi ezt azért, mert tovább nem hajlandó Hermann Istvánnal (Fidesz) egy frakcióban dolgozni. Szerinte Hermann áruló és tisztességtelen.
A közgyűlés - többek között - elfogadta Sós Tamás elnöki beszámolóját, a költségvetés módosítását és az önkormányzat gazdálkodásának ismertetőjét is.

9.15: A Heves Megyei Közgyűlés ülését megelőzően átadták a Dr. Jakab István emlékgyűrűt. Dr. Ringelhann György orvos, Eger város korábbi polgármestere és jelenlegi díszpolgára kapta az elismerést. Dr. Ringelhann György személyesen köszönte meg a kitüntetést.

9.16: A közgyűlés megkezdése előtt egy csoport fennhangon elkezdte énekelni a Himnuszt. Majd odamentek Sós Tamáshoz egy „A mi időnk lejárt” feliratú transzparenssel, és egy disznófarkat adtak volna át neki. Sós Tamás elhatárolódott az attrocitás résztvevőitól.

9.18: A közgyűlés határozatképes. 40-ből 38-an jelentkeztek be.

9.20: Laminé Antal Éva, Füzesabony polgármestere bejelenti, hogy függetlenként kíván csak indulni a következő megyei választásokon, mert nem hajlandó többet Hermann Istvánnal egy frakcióban ülni. Hazugnak, árulónak és tisztességtelennek nevezte Hermannt. Szerinte ilyen ember nem való a parlamentbe és a közgyűlésbe. Felszólítja, hogy mondjon le tisztségeiről országos és megyei szinten is.

9.22: Hermann nem reflektál Laminé szavaira.

9.23: Deé András "Demokrácia deficit" címet adta felszólalásának. Szerinte a közmeghallgatások összehívása terén szabálytalanságok történtek. Azt mondja, hogy Sós Tamás árulással szerezte meg hatalmát, és hogy elvette a szólásszabadság jogát a Heves megyei emberektől a közgyűlés baloldali vezetése.

9.25: Verebélyi György is értékeli az eddigi négyéves tevékenységet. Verssorokat idézve írja le, hogy szerinte pénzszivattyú működik a közgyűlésben. Sós Tamásék pénzszivattyúja. Verebélyi személyeskedik, megemlíti a LEADER-pénzek körüli visszaélések gyanúját is.

9.30: Folyamatosak a lakossági bekiabálások. Közben azon vitatkoznak, hogy a letelt 3 perc után beszélhet-e még Verebélyi.

9.31: Verebélyi szerint Sós Tamás doktori cím nélkül is professzor.

9.35: Bizottsági beszámolókat fogadnak el.

9.38: Sós Tamás elnök megköszöni mindenkinek az eddigi munkáját. Azoknak is, akik támogatták és azoknak is, akik építő jellegű kritikáikkal segítették. A négy évet eredményesnek értékelte. A megyei önkormányzat pályázati eredményességét kiválónak nevezte. A felújítások, fejlesztések mértékét is jónak gondolja. Azt mondja, hogy számos olyan program is fut, amelynek gyümölcsét a következő közgyűlés arathatja majd le. Az önkormányzatnál magas színvonalú, tervszerű munka folyt a négy évben. Köszöni a közös munkát.

9.41: Az elnöki beszámolóról vitatkoznak. Hermann István szerint nem olyan jó a helyzet, mint ahogy az a jelentésben le van írva. Azt mondja, hogy a megye pénzügyi helyzete instabil. A szocialista frakció egy kakukktojással kiegészülve mindig többséget tudott alkotni, s ennek eredményeképp rossz döntések születhettek – mondta Hermann. Hozzátette, hogy nem lehet mindig a kollektív felelősség árnyékába bújni.

9.44: Tatár László kiemeli, hogy az alelnököktől nem látnak írásos beszámolót. Ezt mindenképp pótolni kellene.

9.45: Sós Tamás: „A szavak súlyát a tettek adják”. Szerinte a beszámolója kielégítő, és ebben a beszámolóban az alelnökök munkája is benne van. A beszámolót 22 igennel elfogadták.

9.49: A 2010. évi költségvetés módosításáról vitáznak. Hermann István a színház pénzügyi helyzetéről kérdez. Azt kérdezi, hogy miért jutott ilyen rossz anyagi helyzetbe az intézmény. Számon kérték-e az igazgatót? A főjegyző szerint már kezd az intézmény talpra állni. Hermann szerint hiba, hogy nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Úgy véli, hogy a megye vezetése kettős mércével mér.

9.59: A költségvetés módosítását elfogadták.

10.10: A Heves Megyei Önkormányzat és Intézményei 2010. I. félévi gazdálkodásának beszámolójáról vitatkoznak. Sós Tamás erős közepesnek nevezte a megye gazdálkodását. Tatár László szerint ez közel nem erős közepes. Kifogásolja, hogy majd félmilliárddal túltervezték az illetékbevételt. Elégtelennek ítéli a megye gazdasági tevékenységét.

Verebélyi György a cigány gyermekek táboroztatására adott támogatásáról beszél. Sós Tamás beléfolytja a szót, mert nem a napirendi ponthoz tartozik a kérdés szerinte. Verebélyi nem fejezi be, s beszél tovább. Arról szól Verebélyi, hogy 3 milliós támogatásról nem számolt be a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat.

Kontra Gyula azt mondta, hogy az ellenzék folyamatosan a negatívumokat emeli ki és erősíti fel. Ez nem korrekt hozzáállás szerinte.

Mikó Béla könyvvizsgáló megköszöni a közgyűlés közreműködését és jó munkáját a gazdálkodás terén.

Hermann István Karinthyt idézi, s szerinte most a közgyűlés magyarázza az elégtelenekkel teli bizonyítványát. S azt mondja, hogy egy csőd közeli állapotot fognak hagyni a következő ciklusra. De kiemeli, hogy ezért nem a jobboldali frakció a felelős, mert ők folyamatosan próbálták a helyes útra terelni a közgyűlés tevékenységét. Úgy véli, hogy délibábos szóvirágokba csomagolják a jelentés tartalmi részét ahelyett, hogy szembe néznének magukkal, és egyenesek lennének.

10.28: Szünet

10.53: A megyei önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2011. évi fordulójához.

11.00 Az egri vár kiemelt projekt kapcsán Eger városával az együttműködési és konzorciumi megállapodást megszavazták, valamint a vagyonkezelői szerződésről, az egri belvárosi rehabilitációs project kapcsán konzorciumi megállapodásról és a Palóc Út kapcsán a klaszterré történő átalakulásról szavaztak többségben igennel a képviselők.

11.10: Az ülés nyilvános része befejeződött. A négy év utolsó közgyűlése vége előtt zárt ülésen döntenek még néhány kérdésben.

Forrás: Egriszín