Diplomákat, fesztiválbelépőket és mozijegyeket is hamisítanak szelfik alapján. Ha valaki ugyanis ilyen okmányokkal készít fényképet magáról és ezt feltölti egy közösségi oldalra, azzal könnyen visszaélhetnek. Egy jó felbontású képről a hamisítók könnyen lemásolják az emblémát, az aláírást és a különböző kódokat. A szakértők tehát azt kérik, ne tegyen ki senki ilyen jellegű szelfit!
Hamis általános orvosi diplomával praktizált négy és fél éven át egy nő, többek között Tiszanánán, ahol lebukásáig helyettes háziorvosként kezelt betegeket. Az 54 éves vádlott feltehetően még 2008-ban jutott hozzá - tisztázatlan körülmények között – egy hamis orvosi diplomához, mely szerint 1996-ban, a franciaországi Toulouse-ban elvégezte az orvosi egyetemet. A vádlott azonban sem ekkor, sem máskor nem kapott orvosi diplomát az egyetemen, sőt a hamis orvosi diploma külsőségeiben sem felelt meg az egyetem által kiállított okiratnak, és az azt aláíró személyek kiléte sem volt azonosítható. A vádlott a hamis diplomát Magyarországon az erre illetékes hivatalhoz elismertetés céljából benyújtotta, amely azt 2009. január 30-án kelt határozatával a magyarországi általános orvosi oklevéllel egyenértékűnek ismerte el, és feljogosította a kérelmezőt az általános orvosi cím és a doktori cím viselésére. Az álorvosnő - aki időközben felvételt nyert az orvosok alapnyilvántartásába is - ezt követően 2013. július végéig az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével tevékenykedett. 2009-ben a Hospinvest Egészségügyi Befektetési Zrt. fenntartásában lévő egri Markhot Ferenc Kórházban, mint közalkalmazott, a gasztroenterológiai, belgyógyászati, kardiológiai fekvőbeteg osztályokon a kardiológiai és belgyógyászati szakrendeléseken orvosként dolgozott. 2010 és 2013 között az Agria-Ügyelet Kft-vel kötött megbízási szerződés alapján Egerben orvosként, illetve ügyeletes orvosként, valamint közalkalmazotti jogviszonyban, az Országos Alapellátási Intézet alkalmazásában – színlelt végzettségének megfelelő díjazás ellenében – Tiszanánán, helyettes háziorvosként tevékenykedett. Mindezekért összesen több mint tizenhárom és fél millió forint javadalmazásban részesült. A vádlott időközben tagfelvételi kérelmet nyújtott be a Magyar Orvosi Kamarához is, ahol a valótlan adatokkal be is jegyezték a közhiteles tagnyilvántartásba, később azonban megkérdőjeleződött az orvosi mivolta, ezért vele szemben eljárás indult, ami a lebukásához vezetett. A Hevesi Járási Ügyészség kuruzslás bűntettével, és két rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a nőt, akivel szemben a vádiratában felfüggesztett börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabására, továbbá az egészségügyi szakképesítést igénylő foglalkozások gyakorlásától történő eltiltásra tett indítványt.
Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.
Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.
Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.
Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.
Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.
Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.
Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.
A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.
Eger, 2013.március 7.
Dr. Sós Tamás Korózs Lajos Pál György
Országgyűlési képviselő Országos elnökségi tag Önkormányzati képviselő
MSZP MSZP MSZP
Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét. Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.
Eger, 2013. március 7.
Dr. Gondos István frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
Fidesz-KDNP frakció
Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.
Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.
A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.
A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.
A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.
Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni
A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.
Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.
Elég a foltozgatásból
Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.
Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu
Oklevélátadó díszünnepséget tartottak pénteken a Hotel Egerben. A 2011-2012-es tanév tavaszi félévében 1570 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán.
Közülük mesterképzésben 519-en, alapképzésben 613-an tettek záróvizsgát az elmúlt hetekben. Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 58 hallgató, szakirányú továbbképzésben 135 fő szerzett szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 245 hallgató zárta le tanulmányait a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át július 6-án a Hotel Egerben megrendezett oklevél- és bizonyítványátadó ünnepi szenátusülések keretében.
Az intézmény a végzős hallgatóinak két ünnepség keretében adta át az végzettséget igazoló okleveleket és bizonyítványokat. 10.00 órai kezdettel a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar végzett hallgatói vehették át okleveleiket, 16.00 órai kezdettel pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar végzősei.
Az intézményben először avattak doktort az oklevél- és bizonyítványátadó ünnepség keretében.
(fotó: ektf.hu)
A tavaszi félévben 1749 hallgató fejezte be sikeresen tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 1107 fő a Bologna rendszerű képzésben kapott diplomát: alapképzésben 502, mesterképzésben 605 hallgató tett sikeres záróvizsgát az elmúlt hetekben.
Hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben 186 hallgató, szakirányú továbbképzésben 127 fő szerzett szakképzettséget.
Felsőfokú szakképzésben 329 hallgató tett sikeres szakmai vizsgát a tavaszi vizsgaidőszakban, ők felsőfokú OKJ-s bizonyítványt vehettek át a Hotel Egerben megrendezett oklevélátadó ünnepségeken.
Az intézmény a végzős hallgatóinak kari szinten szervezte meg az ünnepségeket. Pénteken a Bölcsészettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói vehették át diplomáikat, míg szombaton délelőtt a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar, délután pedig a Természettudományi Kar dékánja búcsúzott a végzett hallgatóktól.
Tíz diák vehette át az csütörtökön, az egri képviselőtestületi ülés előtt a megújult “Eger Város Ösztöndíjasa” címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
Az önkormányzat tíz évvel ezelőtt hozott létre egy ösztöndíj-rendszert, s az erről szóló rendeletet 2011 januárjában több szempontból megújította. A megújult „Eger Város Ösztöndíjasa” program célja, hogy segítsen a tehetséges egri diákoknak a szakképesítés, az érettségi, a diploma megszerzésében, illetve hozzájáruljon ahhoz, hogy a képzett fiatalok a városban telepedjenek le.
Támogatást az Egerben élő, jó tanulmányi eredményű és egyben szociális helyzetük miatt rászoruló diákok kaphatnak. Az önkormányzat évente kétszer, februárban és decemberben írja ki a pályázatot, első körben csak felsőfokú intézmények hallgatói pályázhattak a cím és a támogatás elnyerésére. A középiskolások számára szeptemberben jelenik meg a kiírás – tájékoztatott Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője.
Hozzátette: az elnyerhető ösztöndíj tíz hónapos havi tanulmányi támogatásból és egyösszegű támogatásból áll, ami felsőfokú tanulmányok esetén összesen 400 ezer forint. Az eddigi gyakorlattal szemben 2011-től dupla összegű támogatást kaphatnak a tehetséges, szorgalmas és rászoruló egri diákok. Az önkormányzat reményei szerint ezzel az ösztönzéssel is segíthet abban, hogy a helyi fiatalok Egerben keressenek, találjanak munkát.
• Az ösztöndíj 50%-át tanulmányi támogatásként egyenlő részletekben folyósítjuk, tíz hónapon keresztül.
• Az egyösszegű támogatás abban az esetben fizethető ki, ha a hallgató igazolja, hogy az államvizsgát követően a képzettségének megfelelő munkahelyen helyezkedett el Egerben. Az egyösszegű támogatás összege szintén 200 ezer forint.
„Eger Város Ösztöndíjasai” (egyetemisták-főiskolások 2011-ben):
Erdélyi Ádám, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem IV. éves hallgatója,
Huszár Janka, a Budapesti Corvinus Egyetem I. éves hallgatója,
Várhegyi Nikolett Dorina, a Debreceni Egyetem II. éves, mester szakos hallgatója,
Stál Zoltán Imre, a Semmelweis Egyetem I. éves hallgatója,
Jakab Katalin, a Miskolci Egyetem IV. éves hallgatója,
Farkas Luca Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem II. éves hallgatója,
Kiss Anett, az Eszterházy Károly Főiskola II. éves hallgatója,
Asztalos Andrea, a Debreceni Orvostudományi Egyetem V. éves hallgatója,
Pászthy Tamás, a Miskolci Egyetem I. éves hallgatója,
és Lukács Krisztina, a Semmelweis Egyetem III. évfolyamos hallgatója.
Az „Eger Város Ösztöndíjasa” pályázatot legközelebb középiskolások részére írja ki az önkormányzat, idén szeptemberben. 2012 februárjában ismét a felsőfokú intézmények hallgatói pályázhatnak.
Forrás: Egriszín
Egerben járt a Diplomata Hozzátartozók Klubja (DIPLOMAT SPOUSES CLUB BUDAPEST). A nagykövetek és diplomáciai képviselők feleségei és férjei (összesen 17-en), többek között Ecuadort, Japánt, Angolát, Chilét, Ausztráliát, Portugáliát, Svájcot és az orosz utódállamokat képviselték.
Sandra Poysari, a finn minisztertanácsos hitvese a klubvezető, aki elmondta: nemrégiben járt Egerben egy finn képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás megnyitóján és megfogta a város hangulata. Úgy döntött, hogy el kell hoznia társait is a gyönyörű történelmi városba.
Hozzátette: az egri városvezetők és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak hathatós segítségével szervezték meg a városnéző programot. Úgy látja: ahhoz, hogy az ember lássa és megismerje Magyarországot, korántsem elég Budapesten élni, épp ezért sokat utazik. Tapasztalatai szerint Eger hazánk legszebb kisvárosa, amely a tervezett fejlesztésekkel csak még impozánsabbá válik majd, még csalogatóbb lesz a turisták számára. Sandra Poysari kiemelte: a klub tagjai között csak diplomaták találhatók, ugyanakkor számos rendezvényt szerveznek, bemutatókat, koktélpartikat tartanak és utazásokkal is igyekeznek megismerni az országot. Az egri látogatásról hamarosan minden nagykövetség honlapján megjelenik egy beszámoló és a klub közösségi oldalakon is jelen van, ahol ugyancsak népszerűsítik majd Egert.
A vendégeket Habis László polgármester fogadta a Városházán, dióhéjban bemutatva Eger történelmét, hagyományait, majd az idén induló belvárosi funkcióbővítő rehabilitációs program főbb elemeit. Leszögezte: a tervek szerint 2012-re megújul a város, belvárosi térrendszerek, találkozási helyek jönnek majd létre, tágasabbá válik a Dobó tér és megújul egy sor műemléki épület is. Eger természetesen nagy örömmel visszavárja a klub tagjait egy újabb látogatásra. A 17 fős csoport idegenvezetéssel tekintette meg Eger belvárosi értékeit, ismerkedett a messze földön híres borokkal is.
Egy egri önkormányzati delegáció nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok nagykövetasszonyánál tett látogatást, hiszen a diplomata korábban többször is járt a városban hivatalos találkozón és gyermekeivel együtt civilben is, egyszerű turistaként.
Ma tartották a keresztféléves képzésben végzett hallagtók diplomosztó ünnepségét a Hotel Eger & Parkban.
430 hallgató fejezte be tanulmányait a keresztfélévben az Eszterházy Károly Főiskolán. Közülük 120-an hagyományos főiskolai és egyetemi képzésben, míg 240 hallgató a Bologna rendszerű alap- és mesterképzésben kapott diplomát a mai ünnepélyes oklevélátadó ünnepségen. 70 hallgató szakirányú továbbképzésben, pedagógus szakvizsga programban szerzett újabb szakképzettséget.
Az ünnepségen a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja, dr. Estefánné dr. Varga Magdolna szólt a végzett hallgatókhoz:
„Mostani céljuk elérése újabb távlatok körvonalait vázolja föl, újabb lehetőségek feltételét teremti meg. A sokszor hangoztatott „egész életen át tartó tanulás” ma már nem csupán jól hangzó szlogen, hanem elvárás is.
Mai világunk megköveteli a szüntelen szakmai megújulást, az ismeretek mind magasabb szinten történő elmélyítését.”
Ehhez kiváló lehetőséget biztosít az Eszterházy Károly Főiskola.
A közelmúltban lezajlott akkreditáció eredményeképpen tovább színesedett a főiskola képzési kínálata: februártól történelemtudományi doktori iskola működik az intézményben és az elmúlt héten a Magyar Akkreditációs Bizottság újabb mesterképzési szak, a geográfus MSc indítására adott engedélyt.
Mára elmondható, hogy egy doktoriskolában, 31 mesterképzésen, 29 alapképzési szakon, 19 felsőfokú szakképzésben és 22 szakirányú továbbképzésben folyik az oktatás.
A Líceum gyönyörű épületét – amely épp most készül ujjászületni – a névadó, Eszterházy Károly püspök valaha egyetemnek álmodta, Magyarország első egyetemének. Soha nem volt ilyen közel ez az álom a megvalósuláshoz, hiszen a főiskola elindította az egyetemmé válás folyamatát.
„Ecuador, a Napéjegyenlőség országa” címmel nyílt fotó és néprajzi kiállítás tegnap este, a Szent Hedvig Kollégium Galériájában. A Koncz László gyűjteményéből összeállított tárlatot
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete nyitotta meg.
A különböző kultúrák, nyelvek nem szétválasztják az embereket, hanem a művészet, a zene, a tánc révén összekötik őket, jelentette ki Rázsi Botond alpolgármester köszöntve a kiállításon megjelent diplomatát.
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete az ország két jellegzetes vonását emelte ki, a földrajzi elhelyezkedést és az etnikai gazdagságot. A 14 indián népnek otthont adó multikulturális közeg, a két félgömb találkozásánál helyezkedik el. A területen végighúzódó egyenlítőről kapta nevét az ország, amelynek a természeti adottságait és a nemzeti életformát mutatja be a kiállítás.
A tárlat különlegessége, hogy az egyenlítő vonalát is bemutatja a Szent Hedvig Kollégium Galériájában, ahol Dr. Nyíri Iván, tiszteletbeli konzul az equadori szokásoknak megfelelően mindkét féltekére állt, és kipróbálta milyen az ecuadori csók, az egyenlítő két oldaláról.
Az ecuadori kultúrában jártas Nyíri Iván kiemelte az esemény népek közötti barátságot erősítő oldalát. A vendégek számára Eger gazdagságából is tudott mutatni látnivalót.
Koncz László, a Jatari Indián Népművészeti Egyesület vezetőjének a gyűjteményéből összeállított tárlaton, a 2008-as dél-amerikai útján készült fotók örökítik meg az Andokban élő indiánok életét. A fotókon a természet mellett láthatjuk a mindennapokat, a munkát, a családok életét, a piacot és az ünnepet is.
Forrás: egriszín